Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-12 / 111. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁJUS 12. A terhesség korai felismerése Az orvosokat már az ókorban is foglalkoztatta a terhesség korai szakaszának felismerése, így az i. e. 1350- ben íródott Payrus Bero- lensis szerint az ókori Egyiptomban a terhes nők vizeletével öntözött növények fejlődéséből vontak Le következtetéseket. Az újkor hajnalán is több európai orvos próbálkozott különböző, korai terhességre jellemző, eljárás kidolgozásával. Nagy haladást jelentett a freiburgi A. Hegar által 1895-ben leírt tapintási lelet, amelynek segítségével már elég biztonságos diagnózist lehetett felállítani. E. Abderhalden biológiai próbájával olyan eljárást vezettek be, amely szerint a terhesek vérében kimutatható egy idegen fehérjét lebontó fermentum, és ennek alapján vált közismertté a róla elnevezett reakció. A terhesség korai felismerésében a forradalmi változást az Asoheiwi—Zon- dek-reakció jelentette. Ezt a reakciót ma már sehol sem végzik, de kiinduló pontja lett a korszerűbb eljárásoknak. Lényege az volt, hogy egereknek kto. 2 cm3 terhesvizeletet fecskendeztek be, két nap alatt hat adagra elosztva, és az állatokat az első befecskendezés után 100 árával megölve megvizsgálták a petefészkeiket. A mutatkozó elváltozásokból vontak le következtetéseket. Már a reakciót leíró S. Aschheim rámutatott arra, hogy a nem terhes nők vizeletében nincs annyi hormon, mely elegendő lenne a reakció kiváltásához, így 98 —100 százalékos arányban biztonságosan alkalmazható. Viszont a legkritikusabb helyzetiben, a méhen kívüli terhesség gyanúja esetén rendkívül Lassúnak bizonyult a négynapos vizsgálat, így minden körülmények között korszerűbb és gyorsabb eljárást kellett keresni. Az előbb említett kísérletet megpróbálták végrehajtani patkányokon, nyálakon is, de a reakció idejét legfeljebb 24—48 órára lehetett leszorítani. Teljesen háttérbe szorította az említett állatokat a béka felhasználása. Először egy dél-afrikai zoológus ismerte fel egy afrikai békafajban, hogy a nőstény alkalmas a terhességi reakcióra. B. A. Hous- say Nobel-díjas argentin fi- ziológus leírta, hogy a hím békák is alkalmasak a gyors terhességi reakció elvégzésére. A jelenleg használatos békapróbát GaHi-Mainim dolgozta ki. Hazánkban elsőnek Bach Imre kimutatta, hogy a hazai békafajok is alkalmasak a próba elvégzésére. A pozitív eredmény ma már három óra múlva biztonságosan leolvasható. Napjainkban már immunológiai reagensekkel végzik e fontos vizsgálatot. Ki volt Ascihlheim, akinek munkássága új alapokra helyezte e fontos vizsgálatot? Berlinben született 1878. október 4-én. ahol orvosi tanulmányait is végezte, azután a berlini Charité női klinikájára került, ahol laboratóriumi körülmények között kidolgozta a róla elnevezett reakciót. Ebben nagy támogatást kapott intézeti főnökétől, Georg August Wagner professzortól, aki e célra külön hormonlaboratóriumot létesített az intézetben. Aschheim 1931-ben klinikát kapott Berlinben. A faji törvények miatt 1935-iben kénytelen volt elmenekülni Németországból, kutatásait Francia- országban, a Francia Tudományos Akadémia Kutatási Központjában folytatta. Munkássága kiterjedt az endokrinológiára, áltálában a belső szekréciós kutatásra. Az endokrinológiai kutatásokat átformálta a biokémia, majd a molekuláris biológia kiszorítva a morfológiai és hisztológiai vizsgálatokat. Aschheim vizsgálatai módszerével, a sze- xuáihormonok kutatásával azonban egészen új alapokra helyezte a terhesség, főleg annak korai szakaszának felismerését. Nem véletlenül avatta számos akadémia dísztagjává. Kapronczay Károly dr. Biztonságos jármükerékpárok A vasút korszerűsítése so- ' rán lehetővé vált a járművek sebességének jelentős növelése, ami viszont fokozottabban igénybe veszi a ' pályatestelemeken kívül a gördülő rendszerek egyes elemeit — kerék, csapágy, . alváz stb. — is, így ezek elhasználódása fokozódik. A közlekedés biztonsága érdekében ezért időszakonként feltétlenül ellenőrizendők a járműkerékpárok esetleges profilhibái. Sokáig csak mechanikus elven működő mérőberendezések és mérési eljárások álltak rendelkezésre e célra, amelyek meglehetősen lassúnak és pontatlannak bizonyultak. A legújabban kifejlesztett profilkivetítő mérési eljárással dolgozó optikai méröpadok viszont már lehetővé teszik a járműkerékpárok komplex vizsgálatának gyors és pontos elvégzését. A magyar szakemberek által létrehozott mé- rőpadon a vagon- és mozdony-kerékpárok súlyuktól, átmérőjüktől függetlenül ki- mérhetők. Az aknába süllyesztett mé- rőpad — a képen látható módon — a vágányra merőlegesen helyezkedik el. A vizsgálandó kerékpárok a sínen a mérőpadhoz gördülhetnek. majd a vizsgálat befejezése után a berendezésből továbbgördülhetnek. A vizsgálatra érkező kerékpárokat egy hidraulikus emelő a mérőbázisra emeli, és ott rögzíti. Ezt követően az optikai rendszer sugárnyalábjai képernyőre vetítik a vizsgálandó profilokat, ahol azok nyomban összehasonlíthatók az etalonnal (eredeti, hibátlan mintával.) így ez az eljárás lehetővé teszi a kivetített profil minden mérendő pontja méret eltérésének azonnali megállapítását. A pontos hibafelderítést az árnyképek különböző színei és azok “egymásra tolhatósá- ga teszi lehetővé. A kék alapszínű képernyőn a vizsgált profil névleges méreten belüli részei szürkék, a méret alá kopott részek, felületek sárgán jelennek meg. Mivel mérés közben a kerékpár forog, a felületek körha- gyósága és oldalütése is megállapítható. Lámpa — oxidációval Sokan találkoztak már a természetben a kemilumin- eszcencia jelenségével: a világító rovarokkal, a rothadó anyagok feletti fénynyel, stb. Ezekben a jelenségekben a fényt valamely kémiai reakció szolgáltatja, a reakció által termelt energia fény formájában jelenik meg. Ezen az elven működnek a Remington cég által forgalomba hozott új világítótestek. A fényt olyan reakció szolgáltatja, amelyben a levegő oxigénje hat valamilyen oxidálható anyagra, és eközben fényenergiia szabadul fel. A lámpák fénye függ a levegő nedvességétől, hőmérsékletétől és a világítótest alakjától. Az aktív anyag a felhasználás kívánalmai szerint folyadék, por, vagy zselé lehet. A lámpa addig működik, amíg az aktív anyagok el nem fogynak. Zajszigetelés Egy nyugatnémet gyár olyan tapétát készített, amely jól véd a szomszéd lakásokból származó zaj ellen. A tapéta alapanyaga szintetikus habanyag, amely különösen a magasfrekvenciájú rezgéseket nyeli el, és a vissz- hangképződést is megszünteti. A habtapéta vastagsága 6—10 milliméter. Fal felőli felszínén ragasztóanyag van, emiatt a tisztitatian falra is erősen ráragad. A szoba felőli oldalát vékony mintás textilréteggel vagy műanyagfóliával vonják be. úgyhogy teljesen a megszokott tapéta, illetve falfestés hatását kelti. A képen látható Szputnyik—3. szovjet műhold az ötvenes évek végén került a világűrbe az űrkutatás korszakának hajnalán. Egyik első volt az azóta fellőtt sok száz szovjet műhold között, amelyek egy része Földünket figyeli. Az erőforrás-kutató műholdak segítségével adatokat kap az ember a geológia, az ásványkincs-kutatás, a geodézia, a vízrendszerek területéről. Ezek végzik még a tengerek vizsgálatát a hó- és a jég kutatást, a halászat irányítását, a lég- és a vízszennyezettség vizsgálatát. Adatokat szolgáltatnak a műholdak a mezőgazdaság, az erdészet, a környezetvédelem, a városrendezés stb. számára. Kozmosz műholdak adatai révén gyors ütemben halad előre a kazahsztáni aszályos földek, öntözése. A műholdak az Ili folyó deltavidékéről felvételeket készítettek. Ezek kiértékelése után szovjet szakemberek kijelölték az űj vízművek építésének területeit. A Zsidelinsz közelében épülő vízmű segítségével már 1982-ben szabályozták a deltavidék tavainak vízszintjét. A jövőben nádat is termesztenek ezen a környéken. A víz szabályozása lehetővé teszi a feldolgozásra alkalmas nád mennyiségének növelését, de javulnak e térségiben a haltenyésztés feltételei is. Víztisztaságjelző osztrigák Úi csiszolóanyag Dél-Afrikában a tengeri fürdők ellenőrzésére és a bakterológiai fertőzések felismerésére osztrigákat használnak. Ezek az állatok ugyanis ügy táplálkoznak, hogy naponta mintegy 25 liter vizet átszivattyűznak a testükön, s eközben a mikro- szervezeteket kiszűrik. Testükben így a betegséghordozó, patogén mikrobák is feldúsulnak. Ennek folytán a tengeri fürdővízbe helyezett osztrigák rendszeres vizsgálata pontosabb eredményt ad, mint a kimert vízmintáké, hiszen azok mennyisége legföljebb egy-egy liternyi szokott lenni. Hidraulikák hibái A hidraulikus — folyadéknyomással működő — szerkezeti megoldásokat egyre szívesebben alkalmazzák a járművek, emelő- és szállítóberendezések, sajtók és egyéb ipari berendezések, szerszámok konstruktőrei. A hidraulikus rendszerek az idők folyamán egyre bonyolultabbá váltak, ezért speciális vizsgálóeszközöket kellett kifejleszteni a berendezések ellenőrzésére, a hibahelyek behatárolására, a rosszul működő elemek felkutatására. A repülőgépe-hidraulikákhoz, amelyeknél kézenfekvő okokból igen alaposnak kell lennie az ellenőrzésnek, és rendszeres időközökben végre kell azt hajtani, speciális vizsgálókocsikat használnak a repülőtereken. Egyébként mindeddig csupán statikus vizsgálópadok voltak használatban az egyes hidraulikus elemek jóságának ellenőrzésére. Űjabban egy angol cég olyan hordozható eszközöket is gyárt, amelyekkel a meghibásodás helyszínén, üzem közben is vizsgálhatók a hidraulikus szivattyúk és motorok, azok hengeri, szelepei, vezetékei, stb. A „Hydratest” hálózati hidraulikus rendszervizsgáló — valós üzemi körülmények között — egyidejűleg méri az áramlást és a nyomást. A mindössze 4,5 kg súlyú, egy 200 üzemórás akkumulátorteleppel működtetett berendezést — a képünkön látható módon — a nyomóvezetékbe kötik, miközben a gép normális módon működik. A szivattyú teljesítményét az áramlás mérésével ellenőrzik a működési tartomány különböző nyomásértékein, így a szivattyú elhasználódása. az élzáródott szűrők, a hibás hengerek stb. kimutathatók. Az áramlást és a nyomást kalibrált mérőóra mutatja. A szerkezet maximális áraimlásmérési teljesítménye 150 liter/;perc (mindkét irányban), illetve 420 bar. Az olaj áramlást egy kis axiális turbina forgási sebessége alapján állapítja meg a műszer. (KS) A Szovjetunióban űj csiszolóanyagot készítettek, melynek alapja a köbős szerkezetű bórnitrid kristály, amelyet első ízben a Szovjet Tudományos Akadémia egyik intézetében sikerült szintetikus ütőn előállítani. Az űj csiszolóanyag előnyösebb a mesterséges gyémántnál. A gyémántnak ugyanis a fémekkel csekély a súrlódási tényezője, így nagy csiszolá- si sebességen a fém a gyémántszemcsékre tapad. A csiszolózónában gyorsan növekszik a megterhelés és a hőmérséklet, és a gyémánt szemcséi már 600—700 C-fo- kon leválnak és grafittá alakulnak át. Az űj csiszolóanyag szilárdsága a gyémántéval azonos és bár kevésbé ütésálló, hőállósága felülmúlja a gyémántét: 1200 C-fokot visel el. Bármilyen szilárdságú és szívósságű acélfajták, félvezetők és gyémánttal nem megmunkálható ötvözetek csiszolhatok az űj anyagból készült csiszolókoronggal és pasztákkal. Kezesállat A paleontológusok több mint száz éve kutatnak a híres triász kori ősállat, a Chiroterium, más néven kezesállat után, amely ezrével hagyott nyomokat Skócia és Németország homokkövében. Egyéb leleteket, például osontmaradványokat azonban hosszú időn át nem találtak. Az állatok különböző nagyságúak voltak: erre nyomukból és lépéshosszűsá- gukból következtettek. A műit század elején akadtak rá az első kezesállatnyo- mokra, amelyeket a? emberi kézhez való hasonlóságuk miatt neveztek el így. Az idők folyamán a kutatók annyit megállapítottak; hogy a Chiroterium négylábú, keskeny testű, kis fejű, rövid nyakú és hosszú farkű őshüllő volt. Egy véletlen előteremtette magának az állatnak a maradványát is. A lelet az Alpok déli szélén egy őskori 'tengeröböl homokkő-lerakódásaiban került elő. Ez az öböl valaha egy nagy szárazföld szélén terült el, s ide minden valószínűség szerint egy ősfolyó vize sodorta az őshüllő hulláját.
