Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-11 / 110. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁJUS 11. IA szerkesztőség postájából I • » Ünnepségek, megemlékezések Május elseje... anyák napja .. . Megannyi rendez­vényre, ünnepségre, megem­lékezésre készülődtek mind­két alkalommal megyeszer- te. Nem tartjuk számon, mennyiről adtunk hírt. E rovatban egyetlenről se, most is csak ízelítőt... o Érdeklődéssel, nagy izga­lommal vártuk május else­jét — kezdte beszámolóját Csikós Csaba, a jászalsó- szentgyörgyi 1695. sz. Kos­suth Lajos úttörőcsapat út­törőtanács-titkára. — Jóval az ünnepség kezdete előtt kimentünk; a Vadasba, hogy mielőbb találkozhassunk, be­szélgethessünk a szocialista brigádok tagjaival. A majá­lis kezdetén úttörőcsapatunk 19 raja a Petőfi Tsz 19 szo­cialista brigádjától három­három labdát, léggömböket és kis zászlókat kapott. Az ünnepi beszéd után a sport­pályán a rajok választott versenyzői és a szocialista brigádok tagjai érdekes, já­tékos vetélkedőn vettek részt. A győztes rajok jutalma szintén labda volt. Felnőttek és gyerekek biztatásától volt hangos a gyönyörű erdő... 0 Ludányi Istvánné szolnoki olvasónk a HNF Varga Ka­talin nőklubja hagyományos, bensőséges anyák napi ün­nepségről 'küldött tájékozta­tót. Köszöntötték a nagyma­mákat, az édesanyákat. A Ságvári körúti általános is­kola úttörői műsorral ked­veskedtek a résztvevőknek. A vendéglátó — stílszerűen — a Jász-Nagykun Vendég­látó Vállalat volt. o Mezőtúron is a népfront a „gazdája” az V. kerületi nő­klubnak Onnan negyvenötén egynapos budapesti kirándu­láson voltak a közelmúltban. A csoportot Salánki Istvánné vezette. Látták a magyar koronát, a koronázási éksze­reket, a Bajor ®izi Színész­múzeum érdekességeit. A na­pot hangulatos disznótoros vacsorával zárták — írta Rácz Imréné, a nőklub tit­kára. Üres reklám A bébiétele« üvegekről gyak­ran hallok mosta­nában a rádió­ban. Riportban is szó volt arról, hogy a boltban miért nem veszik vissza ezekjei. — Megértettem, a tévéreklámot úgy­szintén : amelyik üveget a boltban nem veszik vissza, a MÉH... Való igaz, láttam is, a városunkba» lévő két telep egyiké­nek kerítésén is ott a felhívás ... Kislányom februárban múlt kétéves. Elég sokáig, másfél éves koráig majdnem mindennap kapott egyszer bébiételt. Csemegének még mostanság is adok neki rit­kán, mert nagyon szereti. Az üveget nem dobáltam el, ar­ra gondoltam, hátha lehetne valahogy hasznosítani. Most már bánom a gyűjtőszenve­délyem, a pincében ugyanis nem férünk tőlük. A külső MÉH-telepen (ott olvasható a kerítésen a reklám!) férjem járt. Nem foglalkoznak üve­gekkel — mondták. A belsőn magam győződhettem meg, hogy üres reklám, kidobott pénz a hirdetés. Dobálhatom én is „gyűjteményemet” a szemétbe, még ha sajnálom is az értéket. Cs. I.-né Törökszentmiklós Külpolitikai tájékoztató Április 28-án nagy sikerű külpolitikai tájékoztatót tar­tott a Karcagi Üveggyár dolgozóinak dr. Nógrádi György, a budapesti Műsza­ki Egyetem Marxista—Le­ninista Intézete tudományos szocializmus tanszékének kandidátusa. A tájékoztatót mintegy százan hallgatták meg. Jelen voltak a gyár dolgozóin kí­vül a helyi általános iskolák pedagógusai és az érdeklődő lakosság. Azzal, hogy nyitot­tá válnak az üveggyári ren­dezvények, Berekfürdő köz- művelődési gondjain kíván­nak enyhíteni — olvashattuk Ökrösné Bartha Júlia köz- művelődési előadó soraiban. Jó kedélyű, udvarias majd szerényen átadja. Jó kedélyű, udvarias és nyugodt. A kislányom fnindig szere­tettel üdvözli, bár ritkán vá­sárolunk nála. Kívánom, hogy a megye- székhely minden hírlapárusa ilyen legyen — írta Kovács Istvánné tanítónő. Mi pedig a megye minden pavilonjába ilyen árust álmodunk! — Gondoljuk, a postával együtt... Egyedi gépgyártók tanácskoztak A Szolnok megyei műszaki szervezete hegesztési szakbi- és közgazdasági hetek kere- zottsága „A termelékenység- tében a Gépipari Tudomá- növelés lehetőségei a hegesz- nyos Egyesület jászberényi tett acélszerkezetek elöállítá­Levelemben többek igényét tolmácsolom, amikor e soro­kat írom. A Széchenyi lakótelep au­tóbusz végállomásán van egy hírlappavilon. Az a tapaszta­latunk, hogy a tulajdonos (eladó) napról-nbpr a olyan tisztelettel^ türelemmel és szeretettel fogadja a vevőket, hogy ez ritkaság Szolnokon. (Több helyen laktam már, ebből ítélkezem.) Megjegyzi, ki mit kér, keres, félreteszi, sánál az egyedi gépgyártás­ban” címmel sikeres rendez­vényt bonyolított le április végén. A hazai nagy egyedi gép­gyárak szakemberei délelőtt megismerkedtek az Aprító- gépgyárral és a témához kapcsolódó eredményeivel filmvetítés, gyárlátogatás és rövid szakmai referátumok kereítében. Délután — ki­egészülve az érdeklődő GTE tagsággal — kerekasztal- megbeszéléken mondták el véleményüket a látottakról, hallottakról; beszámoltak sa­ját eredményeikről, tapaszta­lataikról is. Kármán Antal STE szervezőtitkár Jászberény Nem hiányzik? Van gazdája en­nek a motorkerék­párnak vagy nincs? — tűnőd­het, aki gyakorta jár a szolnoki Ba­logh Kálmán ut­cában. Aztán nyu­godtan megállapít­hatja: léteznie kell valahol a tu­lajdonosnak, hisz a járműnek még rendszáma is van. Akármilyen hihe­tetlen is azonban, a gazdájának hó­napok óta nem hiányzik, mert ott Van éjjel-nappal; veri az eső, süti a Nap — és fogja a helyet a járdán ... A művész —magáról Május 5-ig lehetett látni a karcagi születésű Bőd László festőművész kiállítását Bu­dapesten, a Csontváry terem­ben.. A művész szülővárosá­ban 1980 novemberében állí­totta ki alkotásait. Akkor így vallott életútjáról: „... az első világháború utáni ínséges időkben szület­tem, 1920-ban. Szeretem azt a karcagi világot, amely gyermek- és ifjúkoromat kö­rülvette, érzelmi világomat formálta... ide húz vissza ezernyi emlék... A régi ked­ves ismerősök, utcabeliek, gyermekkorom felnőttjei bi­zony jórészt elballagtak már az akácfejfák alá. Az ő ne­héz sorsuk, sok tragédiával és kevés örömmel szegé'ye- zett életútjuk láttán váltam én népemet mindig szolgál­ni akaró emberré. Nehéz sor­sú hajdani karcagi parasztok tartották fenn a kiváló gim­náziumot, ahol európai mű­veltséget szívhattam magam­ba. Ott nevelt művészetre Tőkés Sándor, jó rajztaná­rom ; irodalmunk szere te téré Szász Béla bátyám. Pályám kezdetén, amikor tanárkodtam, népi kollégium­ban. dolgoztam, a karcagi ne­héz sorsúakra is gondolva segítettem tudáshoz népből jött tehetségeket. Népművelő munkát végeztem a minisz­tériumban) esztétikai-morá­lis nevelést szolgáltam az Ál­lami Bábszínházban, mely­nek megszervezésével 1949- ben bíztak meg, akkor indí­tottam el mai sikered felé... 1954-tőU csak a festészetnek élek. Bejártam az orszá­got . •. Később a nagyvilágot, Finnországtól Indiáig minde­nüvé elvittem egy kicsit a hazámból. Számos karcagi képem függött sok ország ga­lériájában ...” Bőd László festőművész idén tölti be 63. életévét. Szülővárosa méltán büszke nagynevű fiára. F. J. Karcag Fecsketelep „szépséghibával...” S. J. szolnoki olvasónk, hét fecskefészek tulajdonosa nem az első levélíró, aki a fecsketelep lakói nevében fordul hozzánk. Minden jó­érzésű embert örömmel tölt el a fecskék, a kedves, ara­nyos, hasznos kis madarak védelme — írta. úJó néhány éve a városi tanács illetékesei a fészkek alá kiemelhető deszkát sze­reltettek, miután a fecskék is táplálkoznak, s ebből adódóan mást‘is csinálnak... A desz­kák ugyan jól szolgálják a célt, de természetesen nem örökre szólóan. A környéken lakók, a járókelők is szívesen gyönyörködnek a kismada­rakban, de nem így a desz­kákon immár sok éve össze­gyűlt madárürülékben, amely most már újra oda potyog, ahová korábban. A fiatalabb lakók még csak le tudják valahogy szedni — s megszabadítják a deszká­kat terhétől, de az idősek és rokkantak (főleg a földszin­tiek) sehogyan. A jószándék láthatóan kevés, elkelne egy kis segítség ...” Jogszabály szerint Változtak a házfelügyelő alkalmazási feltételei Egy szolnoki házfelügyelő olvasónk „félfüllel” hallott arról: fizetniük kell nekik is lakbért. Kérdezte, igez-e a híresztelés? Igen! így erről a jogszabály: A házfelügyelők munkavi­szonyának úi feltételeit meg­határozó 2/1983. ÁBMH. (Ál­lam; Bér- és Munkaügyi Hi­vatal) számú rendelkezés szerint is a munkaszerződést írásba kell foglalni és mun­kaköri feladatait — épüle­tenként részletezve — a munkaszerződés mellékletét képező „Tevékenységi jegy­zékében kell meghatározni. A tevékenységi jegyzék sze­rint végzett házkezelési teen­dőkön felül a házfelügyelő mellékfoglalkozásban továb­bi házkezelési teendők ellá­tására is szerződhet. A házfelügyelő munkavi­szonyának megszűnése ese­tén az általa használt laká­son fennálló lakásbérleti jogviszony megszűnésére, va­lamint a lakásban jogcím nélkül lakó volt házfelügye­lő elhelyezésére a lakások elosztásáról és a lakásbér­letről szóló jogszabályok az irányadók. Ha a munkavi­szony fegyelmi határozat vagy azonnali hatályú fel­mondás alapján szűnik meg, a határozat (intézkedés) vég­rehajtását — az elbocsátás mellett kiszabott egyéb bün­tetések kivételével — el le­het halasztani addig az idő­pontig. amíg a házfelügyelői munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás kiürítésére nem kerül sor. Ha a házfelügyelői lakás­ban lakó és a kapu (felvonó) kezelésével megbízott ház- felügyelő — helyettesítése esetén — a munkáltató által megbízott személynek a la­kásban való tartózkodását nem biztosítja, úgy a kapu (felvonó) kezelési feladato­kat ellátó helyettfle-szgmély­ről a házfelügyelő köteles gondoskodni. Helyettesítheti tehát a házfelügyelőt házas­társ vagy családtag is. A munkaszerződésben meg kell határozni a házfelügye­lő munkaidejét és munka­időbeosztását is. E munka­időn felül készenlétre és ügyeleti szolgálatra is köte­lezhető a házfelügyelő. Sze­mélyi alapbérét a munka- szerződésben előírt munkaidő alapulvételével kell megha­tározni. Ennek megfelelően az „egyszerű betanított munka”, illetve a „bonyolult betanított” vagy „egyszerű szakmunka” képzettségi fo­kozatok valamelyikébe és a megfelelő munkakörülményi fokozatba kell besorolni a vállalati dolgozók alapbéré­nek meghatározásáról szóló jogszabály rendelkezései sp­rint. A készenléti (ügyeleti) szolgálat ellátásáért termé­szetesen fizetni kell. Adható ezért a szolgálatért átalány is, melynek összege az alap­bér 15 százalékáig terjedhet. A házfelügyelő az általa használt lakásért a lakás­bérletekről szóló jogszabály szerint 1983. július hó 1-től lakbért köteles fizetni a munkáltatónak. Anyagi hát­rány azonban a házfelügye­lőt nem érheti, mert a jog­szabály rendelkezése szerint a házfelügyelő eddigi alap­bérét a lakbér összegével emelni kell. Egyéb rendelke­zései a jogszabálynak 1983. március 16-ával hatályba léptek. A már megkötött munkaszerződéseket 1983. december 31-ig kell megvál­toztatni, illetve újra megköt­ni. Amennyiben a házfelügye­lő új bérének megállapítása­kor az előző bér javára kü­lönbség mutatkozna, az sze­mélyi pótlékként fizethető. Dr. Cs. I. GYES—GYES —- GYES — GYES — GYES Meddig jár a gyermekgondozási segély? A gyermekgondozási se­gély általában a gyermek hároméves korának elérésé­ig jár. Ezen az életkoron felül legfeljebb azonban a gyermek hatéves koráig, ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos. Ilyen gyermeknek azt kell tekinteni akinek ezt az ál­lapotát á 7/1980. (VIII. 23.) EüM sz. rendeletben foglal­taknak megfelelően a gyer­mek lakóhelye szerint illeté­kes körzeti gyermekorvos, ennek hiányában a körzeti orvos igazolja. A jogszabály e rendelkezése összhangban áll a Munkatörvénykönyv azon rendelkezésével, mi­szerint a dogozó nő- kéré­sére a munkáltató a gyer­mek gondozása céljából a harmadik életéve betöltéséig, a gyermek betegsége tarta­mára pedig az otthoni ápo­lás érdekében a gyermek 10 éves koráig fizetés nélküli szabadságot köteles biztosíta­ni, mélynek tartamára a társadalomibizttosítási szabá­lyok szerinti segély jár. Milyen címen lehet az igénybe vett fizetés nélküli szabadságot megszakítani? Ha a gyermekgondozási segélyben részesülő az igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a férj, illetőleg az eltartó halála vagy tartós megbetegedése, katonai szol­gálatra való bevonulása, sza­badságvesztés büntetése, életközösség megszakítása, a nő újabb szülése vagy tar­tós megbetegedése miatt, il lelve egy naptári éven belül egy ízben munkába állás vagy munkaviszony létesí­tése céljából szakítja meg, a fizetés nélküli szabadság to­vábbi idejére is jár a gyér-* mékgondozási segély. E szempontból tartós megbete­gedésnek általában azt kell tekinteni, amely előrelátha­tólag 30 napnál hosszabb ideig tartó keresőképtelen­séggel jár. A fentiekből következik, hogy ha a fizetés nélküli sza­badságot nem az említett okok miatt vagy egy nap­tári éven belül két ízben szakították meg munkába állás miatt, a fizetés nél­küli szabadság újbóli igény­ibevétele esetén annak tar­tamára a gyermekgondozá­si segély már nem jár.

Next

/
Thumbnails
Contents