Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-07 / 107. szám

Tények — tervek KI$Z-védnökséggel folyik a szolnoki papírgyári rekonstruk­ció. Képünkön: szerelik az V-ös sz. papírgépet Az Egyesült Jászsági Afész üzemelteti a jászfényszarui isko­lakonyhát, ahol több mint 500 adag tízórait, ebédet és uzson­nát készítenek naponta. A község két óvodáját és az öregek napközi otthonát is innen látják el étellel Két — egyenként kétszáz vagonos — ideiglenes tárolóhelyet épít újszászi telephelyén a Szolnok megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat A megyei nagyvállalatok között jelentős devizát hoz az or­szágnak a martfűi Növényolajgyár. Termékeik 95 százaléka tőkés piacra kerül A túrkevei Városgazdálkodási Vállalat dolgozói felújítják a strand gyermekmedencéjét. A dolgozók vállalták, hogy mun­kaidő után társadalmi munkával is hozzájárulnak a meden­ce mielőbbi elkészüléséhez A megyei pártbizottság ülésérői Jelentjük , -■ __ t M inden erőt mozgósítani céljaink érdekében A megyei pártbizottsági ülésen Majoros Károly szóbeli tájékoztatója hangzott el a Központi Bizottság áprilisi ülé­séről, amelyen a KB a XII. kongresszus óta végzett munkát értékelte, s a további feladatokat határozta meg. A megyei pártbizottság első titkára részletesen foglalkozott a nemzet­közi helyzet, a gazdasági, a belpolitikai, a kulturális, vala­mint a pártélet alapvető kérdéseivel, értékelte egyes terüle­tek megyei tapasztalatait és egybevetette a pártbizottság fél­idős értékeléséről szóló novemberi állásfoglalását a KB-ha- tározat gondolataival. Megállapította, hogv némi módosítás­sal, a korábban megfogalmazott helyzetelemzés és a feladatok összhangban állnak a KB-határozat szellemével, kritikus szemléletmódjával és hangvételével. nézni az élet különböző te­A KB-ülés nemzetközi kér­désekkel foglalkozó elemzé­séből elsősorban azokat emel­te ki az előadó, amelyek köz­vetlenül állnak kapcsolatban alapvető nemzetközi célkitű­zéseinkkel. Mi jellemzi belpolitikai helyzetünket, az országét és a megyéét egyaránt? Majoros elvtárs mindenekelőtt azt húzta alá: belpolitikai hely­zetünk szilárd, társadalmunk tagjainak döntő többsége — munkások, parasztok, értel­miségiek — egyetért pártunk politikájával; érvényesül a párt vezető szerepe és ered­ményes a szövetségi politika. Majd így folytatta: Számunk­ra döntő — s ezzel a kérdés­sel a KB beszámolója is részletesen foglalkozik — az ifjúság. Az, hogy döntő több­ségét, tömegeit megnyerjük a szocializmus számára. El kell érnünk, hogy elméinket, rendszerünket fogadják ma­gukévá, s hogy társadalmunk erkölcsi normái szerint élje­nek, továbbá hogy a felnö­vekvő nemzedékek a szocia­lista hazafiság és az interna­cionalizmus szellemében ne­velkedjenek. Majd a szövet­ségi politika követelményei­nek maradéktalan érvényesí­tésének fontosságáról beszélt, megállapítván, hogy a szocia­lizmus mindenkinek épül, épp ezért építésében minden­kinek ott a helye. A nemzeti összefogás, az évtizedek alatt megteremtett nemzeti egység erősítése, a tömegek támoga­tásának megnyerése országos céljaink eléréséhez igen fon­tos feltétele előrelépésünk­nek. Állni a próbát Feladataink még eredmé­nyesebb megoldásához to­vább kell fejleszteni szocia­lista demokráciánkat, erősí­tenünk kell pártunk vezető szerepét az élet valamennyi területén, elősegíteni az álla­mi gazdasági, intézményi szervezetek önállóságát, s nem utolsó sorban erősíteni az emberekben a derűlátást, hogy nagyobb próbatételek idején is ki-ki kiállhassa a próbát — eleget tehessen vállalt kötelezettségének. Majoros elvtárs a gazdasá­gi építőmunka tapasztalatait elemezve, a KB beszámoló­jából mindenekelőtt azt húz­ta alá, hogy sikerült orszá­gunknak megőriznie fizető- képességét. S ami örvendetes, megyénk is nagy mértékben járult hozzá külkereskedel­münk egyensúlyjavulásához. A nem rubel elszámolású ex­port például 12 százalékkal bővült a megyében és 1981- ről ’82-re 7,4 milliárdról 8.3- ra emelkedett. Jelentősen nö­vekedett a kőolaj- és a föld­gáztermelés, szélesedtek üze­meink nemzetközi kapcsola­tai, néhány üzemben pedig különösen kedvezően alakult a devizatermelés. És 16 szá­zalékkal növekedett a mező- gazdaság termelése. Tények, eredmények bizonyítják, hogy a megyében mi is előre mentünk, ha olykor talán, mert túl közel vagyunk hoz­zájuk, nem is nagyon érzé­keljük. Persze a lépéseket le­het szaporázni — mondotta gazdasági feladatainkról, eredményeinkről szólva a megyei pártbizottság első titkára. Az sem lebecsülendő — tette hozzá —, hogy a Pa­pírgyár rekonstrukciója idő­re pontosan halad, hogy nincs megtorpanás a lakásépítés­ben, s hogy a tervezettek sze­rint adták át az új közokta­tási létesítményeket, s hogy megvalósult a kórházak bő­vítése is. A gazdálkodást nehezítette mind az országban, mind megyénkben a nemzetközi cserearány romlása, hogy tudniillik ugyanazért az im­portáruért 20 százalékkal kell ma többet exportálni, mint 1974-ben. Ezek után az 1983-as főbb feladataink is­mertetése következett: azoké a feladatoké, amelyek meg­oldásával megyénk hozzájá­rul az ország fizetőképessé­gének megőrzéséhez. A nép- gazdasági egyensúly javítása okoz bizonyos átmeneti fe­szültségeket, például bizo­nyos infrastrukturális beru­házásaink éveket késhetnek, a lakásépítésben is adódhat­nak pénzügyi gondok, és mást is lehetne említeni. A kiút ebből a nehezebb helyzetből: a még hatékonyabb termelés, a még jobb munka. S mód­szereink helyes, célszerű megválasztása. Változatlan tervek Beszélt a megyei pártbi­zottság első titkára a gazda­ságirányítással kapcsolatos kérdésekről is. Azzal a végső következtetéssel, ami a KB határozatában is hangsúlyo­san szerepel: irányítási rend­szerünk működőképes; fino­mítása, tökéletesítése állandó feladat, de új reformra sem­mi szükség. S a gazdaságpo­litika meghatározásában minden eltérő vélemény és felvetés ellenére továbbra is döntő szerepe lesz és van a pártnak. A VI. ötéves terv célkitűzéseiről kijelentette, hogy előirányzata változatla­nul érvényes, a megyei párt- bizottságnak reális számvetés után azt javasolta, hogy ne módosuljon az 1981. március 28-i megyei pártbizottsági határozat, azaz az ipari ter­melés növekedése 20—22 szá­zalék, a mezőgazdaságé pe­dig 15—18 százalék marad­jon, ahogy eredetileg tervez­ték. Továbbá épüljön meg változatlanul a 14—16 ezer lakás, ae ezen belül növeked­jék a magánerős építkezések száma. Mindezek elérésében egyetlen feladatunk van: minden erőt mozgósítani a végrehajtásra. A kultúra és az életszínvo­nal tekintetében is elsősor­ban a félidős elszámolás je­gyében. a KB határozatának szellemében a megyei tapasz­talatokról esett szó. Hogy tudniillik ez irányú megyei célkitűzéseinket elértük. Két év alatt 6206 lakás épült, 2535 óvodai hely létesült, 132 ál­talános iskolai tanterem, 17 középiskolai osztályterem, .>260 kollégiumi hely; meg­épült a gyermekváros és az új egészségügyi gyermekott­hon; Szolnokon 400, Jászbe­rényben 80 ágyas kórházi részleget adtak át. További fejlesztési terveinkről sem mondunk le. Ehhez azonban takarékosabban kell felhasz*- nálni a rendelkezésre álló állami pénzeket, és társadal­mi úton kell előteremteni, kö­zös összefogással, ami esetleg hiányzik. Jóleső volt tapasz­talni — jegyezte meg Majo­ros elvtárs — a megye né­hány gazdasági vezetőjének ez irányú megértését, segítő- készségét a napokban tartott beszélgetésen. Bizalommal Az ideológia és a művelő­dés kérdéseiről szólva a me­gyei pártbizottság első titká­ra felhívta a figyelmet a kü­lönböző társadalmi rendsze­rek közötti harc élesedésével együttjáró, fokozott ideoló­giai munka erősítésére, a marxizmus—leninizmus esz­méinek hű ápolására. Az ideológiai munka fejlesztése korántsem mennyiségi kér­dés, inkább a minőség kér­dése. Inkább kevesebbet, de jobban. Vagy még pontosab­ban; jobbat — jobban ^ — jobbal. Majd a tömegkommuniká­ciós eszközök szereltéről és jelentőségéről, a pártáiét, a pártegység kérdéseiről be­szélt. Elismerően . szólt a párttagok helytállásáról. Hangsúlyozta: a jelenlegi helyzet a párt minden tag­jától határozóit, következe­tes kiállást kíván. Tájékoz­tatóját így zárta: Három kulcskérdés van előttünk: gazdasági teljesítményeink fokozása, a kultúra és ideo­lógiai feladatok előtérbe ál­lítása és a veszélyes nemzet­közi folyamatok lefékezése. Hogy ebből adódó feladatain­kat maradéktalanul megold­hassuk, a párt és a töme­gek között őszinte bizalom­ra. illúziók helyett a gazda­sági életben, s általában az életben reális tervekre, s a végrehajtásban tettekben megnyilvánuló egységre van szükség. Csak így érhetünk el további eredményeket a XII. kongresszus határozatá­nak végrehajtásában. Felszólalások Majoros Karoly szóbeli előterjesztését hozzászólások követték. Tíz felszólalás hangzott el, egy felszólalást írásban nyúj­tottak be. Elsőként Zagyi János, a karcagi városi pártbizottság első titkára többek között el­mondta: városukban mind a kommunisták, mind a pár- tonkivüliek nagyra értékelik azt az őszinteséget és nyílt­ságot, ahogyan a Közpon i Bizottság az ország színe elé tárta áprilisi határozatában a XII. kongresszus óta vég­zett munka összegzését, a gondokat, a feladatokat. Hangsúlyozta: a KB határo­zatának végrehajtása attól függ, hogy adott helyen ho­gyan érvényesül a párt ve­zető szerepe. Récsányi Zol­tánná, á Május 1. Ruhagyár szűcs szakmunkása a fiata­lok munkában való helytál­lását emelte ki. Károlyi La­jos, a MÁV Építő-Gépjavító jászkiséri üzemének szer­számkészítője a pártépítő munka eredményeiről és fel­adatairól szólt. Kiss Tiborné, a martfűi Tisza Cipőgyár művezetője elmondta, hogy településü­kön 1100 diák képzésére mindössze 29 tanterem áll rendelkezésre, így még ké„ műszakban is nehéz a taní­tás. Az új iskolaépítésre közponilag biztosított 33 millió forintot a termelőüze­mek ezért egészítik ki még 9 millióval. Mások számára is követendő példaként aján­lotta a fejlesztésnek ezt a módját. Bugán Mihály, a ti- szaörs—nagyiváni Petőfi Tsz elnöke a kiátelepülések sor­sával, népességmegtartó és -eltartó képességével foglal­kozott. Elsősorban a mező- gazdasági üzemek feladata, — mondta —, hogy az eltar­tóképességet biztosítsák, de az üzemek feladata segíteni azt .is, hogy megvalósulja­nak azok a tervek, amelyek a lakosság szociális, kultu­rális. egészségügyi ellátását, lakáskörülményeit javítják. Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára ‘azt hangsúlyozta, hogy felada­taink egyértelműek, hosszú időre meghatározottak, ezért gazdag munícióval rendelke­zünk az ideológiai, az agitá- ciós és a propaganda mun­kában. Alapvető kérdések­ben a párt állást foglalt — mondta —. ezen az alapon a hangsúly a tudatos, gyakor­latias cselekvésen van, gaz­dasági és társadalompoliti­kai feladataink megvalósítá­sa érdekében. Ehhez maga­tartás-változtatásra, egyér­telmű aktív politizálásra, tiszta beszédre, az emberek gondjaival való azonosulás­ra van szükség. Körültekin­tő politikai munkával kell megelőzni, hogy elrontott helyzetekkel kelljen szembe­rületein. Befejezésül azt hangsúlyozta, hogy a propa­ganda és az agitációs mun­ka minden területén gyakor­latiasabban kell dolgozni. Hegyi Istvánná, a KISZ megyei Bizottságának első titkára többek között el­mondta: a fiatalok nagy ér­deklődéssel fogadták az MSZMP KB áprilisi határo­zatát. Az ifjúság nagyra ér­tékeli azt a bizalmat, amely iránta a határozatból kicsen­dül, és amelyre csak jó munkával lehet válaszolni. Árvái István, az SZMT ve­zető titkára arról beszélt, hogy a megye munkásai élénken reagáltak a Közpon­ti Bizottság határozatára. Élénkült aktivitásuk, növe­kedett felelősségérzetük a gondok megoldásáért. Lazá­nyi Angéla, a Néplap főszer­kesztője a párt sajtóirányí­tásának kérdéseiről, bevált módszereiről beszélt. Hang­súlyozta a sajtó felelősségét a közvélemény tájékoztatá­sában. Kornidesz Mihály hozzászólása # Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának vezetője Majoros Károly bevezető előadásával való egyetértésének kifejezé­se után hangsúlyozta, hogy az áprilisi központi bizott­sági ülés kiemelkedik a töb­bi közül, mert összegezi az elmúlt 3 év tapasztalatait, és megszabja a tennivalókat. A kommunisták mellett a pártonkívüliek is ezért 'kí­sérték élénk figyelemmel. A tapasztalatok közül a legfon­tosabbnak azt tartotta: ne­hezebb körülmények között is lehet eredményesen dol­gozni. Sót, néha a nehezebb körülmények nagyobb telje­sítményre ösztönöznek. A párt és a kormány munká­jára is jellemző ez. Felelős­ségteljesebb gondolkodásra és cselekvésre volt szükség és lesz a jövőben is. A ko­rábbinál mindenkinek job­ban fel kell készülni saját feladata ellátására, mert a helyzet a jövőben sem lesz könnyebb. A pártnak mint szervező, vezető, cselekvő erőnek is jobban fel kell készülni, hogy a továbbiak­ban is meg tudja nyerni a pártonkívülieket az ország­építő munkára. A párttagok­nak agitációs, propaganda szervezet tagjaként kell élénkebb politikai munkát kifejteni. Az agitáció és pro­paganda területén dolgozó intézményeknek, szerveze­teknek is azután jobban fel kell készülniük feladataik ellátására. A továbbiakban azt hang­súlyozta, hogy minden te­rületen értelmesebben kell politizálni. A pártépítésről szólva a helyi sajátosságo­kat kiemelve óvott a statisz­tikai szemlélet érvényesülé­sétől. Befejezésül a falu né­pességmegtartó képességéhez elengedhetetlennek tartotta, hogy a lakosság a termelés növelése mellett érdekelt legyen az életkörülmények javításában, a kulturális élet gazdagításában is. Majoros Károly zárszavá­ban kiemelte: a pártbizott­sági ülést, a KB határozatá­val való egyetértés jellemez­te. Három fő, gondolat állt a pártbizottsági ülés közép­pontjában; az egység, a ten­ni akarás és a jogos türel­metlenrég a gondokkal, a negatív jelenségekkel szem­ben. Valamennyi felszólaló azt hangsúlyozta, hogy az eddigieknél nagyobb erőfe­szítéssel, összefogással fel­adataink megoldhatók. Ehhez szükség van mindenki jó­szándékára, és cselekvő­készségére. Az összefoglaló után a megyei pártbizottság a szó­beli jelentést, illetve a hoz­zászólásokat elfogadta, és határozati rangra émelte az írásban kiadott állásfolgalás­ter vezet ét.

Next

/
Thumbnails
Contents