Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-05 / 105. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁJUS 5 IA tudomány világa I Infarklusgyőgyitás — távlatokban? Egy közlemény és tanulságai Vízturbina Az Orvosi Hetilapban ol­vastam először a közlei- ményt: a Szegedi Orvostu­dományi Egyetem I. számú Sebészeti Klinikájának önálló szívsebészeti osztályán Ma­gyarországon először érde­kes, új módszert próbáltak ki a szívinfarktus gyors gyó­gyításával kapcsolatban. Ma­ga a módszer világviszony­latban isi új volt: az NSZK- ban 1979-ben alkalmazták először. Lényege: a szív vizs­gálatánál alkalmazott szív­katéter segítségével olyan anyagot (sztreptokinázt) jut­tatnak a vérrögtől elzáródott szívkoszorúerekbe, amelyek a vérrögöt igen rövid idő, 15—30 perc alatt teljesen fel­oldják, és ezáltal az a szív- rész, amelynek vér- és oxi­génellátása az infarktus so­rán megszűnt, újra megkapja éltető elemeit, Ha a beteget az infarktus észlelésétől számított 1—3 órán belül ezzel az eljárás­sal kezelni tudják, a keze­lés sikeres lesz, kompliká­ciómentes esetekben alig több, mint két hét után a beteg gyógyultan távozhat. Előfordul, hogy csak több­ször megismételt sztreptoki- náz-befecskendezésre szű­nik meg teljesen a vérrög okozta elzáródás, de az első néhány beteg tapasztalata bizonyítja, a heves fájdalomérzés, ami az infarktust kíséri, már az ejső félórában enyhül vagy megszűnik. És ez sem éppen mindegy. 1981 augusztusában végezték el az első ilyen be­avatkozást, mostaniig 24 si­keres esetük volt. Idő közben bekapcsolódott ebbe a mun­kába az Országos Kardioló­giai Intézet, majd az Orvos­továbbképző Intézet egy-egy orvoscsoportja is, és a két Vízben oldódó sörét Kanadában a sörétszemek minden évben a kacsák ez­reinek a pusztulását okoz zák. Nem mintha ilyen sokat lelőnének közülük, hanem azért, mert a kacsák meg­mérgezik magukat a sörét­szemekkel. Lövések révén mintegy 600 tonna sörét ke­rül évenként a viza madarak életterébe. A madarak, kü­lönösen azok a fajok, ame­lyek a vizek fenekén és iszapjában kutatnak táp­lálék után, a magvakkal és a homokszemcsékkel együtt a sörétszemeket is megeszik. A rágógyomorba kerülnek, ahol finom porrá őrlődnek, feloldódnak és a vérkerin­gésbe jutnak. Feltételezik, hogy egyetlen sörétszem ha­lálos ólomadagot tartalmaz­hat. A kanadai Nemzeti Ku­tatótanács keresi a módszert, hogyan lehetne megszüntet­ni ezt a veszélyt. Olyan sö­réttel kísérleteznek, amely­ben vízben oldódó kötőanyag tartja össze az ólomport. Száraz állapotban szilárd és vadászáéra alkalmas, vízbe vagy iszapba hullva azonban szétesik és finoman eloszlik. REUMA Román kutatók megvizsgálták néhány reumás betegség csalá­don belüli halmozódását. Megál­lapították, hogy a heveny reu­más ízületi gyuulladásban vagy idült reumás csigolyabetegsé­gekben szenvedő betegek család­jaiban a betegségek előfordulá­si aránya 3,7, illetve 3.06 szá­zalék. (Általános előfordulásuk aránya 0,57. iUetve 0.11 száza­lék.) Az idült ízületi gyulladás négyszer olyan gyakran fordul elő ugyanazon családon belül, mint általában. Minden arra utal. hogy a reumás betegségek­ben is szerepe van az öröklő­désnek. Az öröklődő tényezők­nek azonban valójában aláren­delt szerepük van a környezeti hataiok — elsősorban' a kedve­ződen lakásviszonyok — mellett. intézetben szintén egy sor gyógyult beteg jelzi: az új út az infarktus gyógyításá­ban sikeresnek ígérkezik. 1982 őszén a Honthy Hanna által alapított díjat — amelynek összege több mint 60 ezer forint és kétéven­ként orvosok, kétévente pe­dig pedagógusok kapják, a gyógyítás, illetőleg a nevelés területén elért új eredményeikért — ezért az eljárásért megoszt­va a szegedi és budapesti orvosok kapták,. Az összeg fejenként nem volt túl sok, de a szakma elismerését je­lezte. Kérdés azonban, hogy ez az újdonság a tudományos sikeren túl mennyire tekint­hető már most vagy a jövő­ben a rettegett infarktust tö­megesen gyógyító eljárás­nak? A kép nem egyértelmű. Lássuk előbb a gyakorlati mozzanatokat. Szívet katéte- rezni csak jól felszerelt hae- modinamikai laboratórium­ban lehet. És ilyen nincs sok az országban. Van Szegeden az említett két fővárosi inté­zetben és akad még kevésbé korszerű készülék talán két- három helyen. De ezeket nem ebből a célból szerezték be, nem is ez a fő feladatuk, hanem az egyéb szívbetegsé­gek kivizsgálása, a szívmű­tétek előkészítése, illetve a műtéti szükségesség megál­lapítása. A használatban le­vő készülékeken egy nap legfeljebb 6—8 ember kivizs­gálása végezhető, naplókkal előre beprogramozva. Ámde az infarktus nincs programozva. Ha a beteg nem kerül időben a katéter - asztalra, akkor az új mód­szerrel nem gyógyítható. És még valami: amerikai szak­tekintélyek szerint csak A vasútvonalakon világ­szerte egyre nehezebb és gyorsabb vonatok közleked­nek. A tehervonatok súlyá­nak növekedésével a vasúti áruszállítás gazdaságosabbá vált. Nagy mennyiségű szén vagy vasérc szállítása szá­razföldön más módon nem oldható meg. Sok olyan vas­útvonal van, ahol a teher­vonatok sebessége eléri a 100 km/óra értéket. Személyszál­lításkor kulcskérdés a se­besség. csak így lehet a vas­út versenyképes a légi- és közúti közlekedéssel. A kor­szerű személyvonatok sebes­sége ma már több országban eléri a 120—150 km/óra át­lagos és a 200 km/óra legna­gyobb értéket. olyan ember végezhet biz­tonsággal sztreptokinázos in- farktusrög-oldást, aki egyéb­irányú kaitótervizsgálatot leg­alább ezret végzett. És ilyen kardiológus nincs sok Ma­gyarországion. Az új módszer ma még nem alkalmas ennek a sú­lyos betegségnek, a tömeges gyógyítására. Ott sem tudnak sokkal több beteget e célból fogadni, ahol már alkalmaz­zák.. (Mert azt viszont a szívbillentyű- és egyéb mű­tétekre! várók sínylenék meg,,..) Mi lehetne a jövő útja? Orvosi körökben régen dé­delgetett terv: az ország kü­lönböző tájegységközpontjai­ban modem katéterberende­zéssel ellátott szívvizsgáló központok létrehozása. Mondjuk Pécsett, Szombat­helyen, Győrött, Miskolcon. Természetesen nem holnap. Nemcsak gazdasági okok mi­att, hanem azért is, mert a szükséges gyakorlat meg­szerzéséhez, kellő számú szakképzett orvos kiképzésé­hez is szükséges pár eszten­dő. Addig tudomásul kell ven­ni, hogy ma még lakhely és némi szerencse kérdése, ki részesülhet az új gyógymód­ban. De mindenképpen lépmi kellene, mert az infarktus egyre gyakrabban szedi áldozatait Lakhelyre, munkakörre való tekintet nélkül. A szélesebb körű katéterállomás-háló- zatnak lenne még egy ko­moly előnye: a műtétileg gyó­gyítható szívbetegségek ki­vizsgálása, műtéti előkészíté­se is nagyot lépne előre, s ez a szívsebészet területi és mennyiségi fejlődését ered­ményezné). Mindehhez folyamatosan biztosítani kell a pálya ki­fogástalan állapotát. A pá­lyaépítésben nagy változások mentek végbe a világon. A rövid sínszakaszokat több k!ilométer hosszú hegesztett pálya váltotta fel, a talpfák helyét pedig új rendszerű sínkötéssel ellátott vasbeton keresztaljak foglalták el. A vasúti pályára vonatkozóan helyenként szigorú intézke­dések vannak érvényben, femelyek előírják, hogy a pályatest a 25 tonna tengely­nyomású tehervonatoknak éppúgy megfeleljen, mint a 200 km/óra sebességű sze­mélyvonatoknak. A fejlődés fontos lépése volt a fa ke­resztaljak előfeszített vasbe­tonaljakkal való felváltása. Új vakcina Amerikai sebészek arról számoltak be, hogy sikerült vakcinát előállítani a Pseu- domonas aeruginosa nevű baktérium ellen. A főleg lég­úti és égési sérülés fertőző­désében szerepet játszó bak­térium a jelenleg használa­tos antibiotikumok nagy részével szemben ellenálló, és gyakran halálos kimenete­lű sziepszást okoz. Az új vak­cina a kísérletekben a sérü­lés utáni hatodik, napon be­lül alkalmazva adta a leg­jobb eredményt. Téglagyíijtemény Lenmád Antropov szovjet építészmérnök téglákat gyűjt. Gyűjteménye alapján gyakran sikerült különböző épületek; építési tervét meg­állapítania. A téglák formá­ja, nagysága és jegyei az idők folyamán változtak. A régi Oroszországban készí­tett első téglák például vé­kony lapformájúak voltak és a téglaégető kézműves jegyét viselte. A gyűjtemény felhasználá­sára érdekes példa: Puskin tisztelőiben kételyek merül­tek fel afelől, hogy tarthat- ta-e a nagy költő Moszkvá­ban, a Bolsaja Nikickajá- ban, a mai Herzen utcában álló Nagy Mennybemenetel Templomban az esküvőjét. Moszkva városépítési és ter­vezési hivatala gyűjteményes kötetének adatai szerint ugyanis a templomot 1839- ben emelték a XVII. század­ban lebontott régi templom helyén, Puskin egyházi es­küvője pedig 1831-ben volt. A téglagyűjtemény alapján megállapították, hogy a kér­déses templomot a XVIII— XIX. század fordulóján épí­tették. Tehát Puskin esküvő­je Natalja Soncsarovávai le­folyhatott benne. Ezek élettartama hosszabb, karbantartásuk, a nyomtáv pontos megtartása könnyebb. A vasúti pálya rendszeres vizsgálata és folyamatos kar­bantartása elképzelhetetlen a korszerű gépek nélkül. A képünkön látható oszt­rák gyártmányú gép korsze­rű eszköze a pályák karban­tartásának. Gyors zúzalékte­rítésre és planírozásra szol­gál. A vízszintes és függőle­ges irányban hidraulikus úton állítható oldalekék, az új megoldású planírozó- és söprőberendezés lehetővé teszi, hogy a zúzalék felszán­tását és szétterítését egy mű­veletben egy személy végez­ze el. Az iparban széles körben alkalmazott gépi berendezés a turbina, amely tulajdon­képpen áramló közeggel (víz, gőz, gáz) meghajtott erőgép; a haladó mozgást végző közeg mozgási ener­giáját lapátszerkezet segít­ségévéi forgó mozgássá ala­kítja át. A vízturbina őse a vízimalom kereke, a gőz- és gázturbina működésének el­ve pedig a szélkerék mű­ködéséhez hasonló. 'Alapfelépítésük az, hogy tengely körül elforgatható kerékre egyenletesen elosz­tott sugárirányú lapátok vannak erősítve. A hasonló mozgást végző közeg részecs­kéi érintőlegesen simulnak a görbített lapátokhoz, mi­közben energiájuknak jelen­tős részét átadják azoknak: a kerék forgásba jön, s a közeg részecskéi irányválto­zást szenvednek. A korsze­rű turbinaszerkezetekben az energiaveszteség csökkenté­se érdekében a forgó, úgy­nevezett futólapátokhoz ál­ló, terelő, úgynevezett veze­tőlapótok irányítják az áramló közeget A vízturbina a folyadék munkaképességét járókerék forgatásával mechanikai munkává alakítja át. Első­sorban a föld felszínén levő vízfolyások energiakészleté­nek a hasznosítására, hasz­nálják. Ezért is nevezik víz­turbinának, és nem folya­dékturbinának, bár más fo­lyadékkal is üzemeltethető. Ipari alkalmazása az úgyne­vezett rekuperációs turbina, A sajtok olyan tejtermé­kek, amelyekben koncentrá­lódnak a tápanyagok. Ez el­sősorban a fehérjékre vo­natkozik. Az ún. natúrsajtok (tehát a minőségi, nem öm­lesztett sajtok) 20—25 szá­zalék fehérjét tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy kb. 200 gramm sajttal egy felnőtt ember egy napi fehérje­szükségletét fedezni tudja Hozzá kell tenni, hogy en­nek nemcsak a mennyisé­ge, hanem a biológiai értéke is kielégítő. A tejfehérje lé­nyegében ugyanolyan érté­kesnek tekinthető, mint á tojás-, vagy húsfehérje, ezt minden megfigyelés és az aim i nosa vössZetét e 1 nagyfo­kú hasonlósága is igazolja. A szervezet vitamineliá- tásában is nagy szerepet ját­szanak a sajtok. Mindenek­előtt a zsírban oldódó A- és amely az egyéb célból nagy­nyomású tartályba vagy ma­gasba szállított folyadék egyébként veszendőbe menő munkaképességét hasznosít­ja. Ilyenek például a vegyi üzem szénsavas mosó tornyá­ból vagy hőerőműinek a fo­lyóból kiemelt hűtővizével táplált vízturbinák. Az ak­ciós turbina a folyadéknak csak a mozgási energiáját hasznosítja, a reakciós vagy réstúlnyomásos turbina já­rókereke az érkező folyadék munkaképességének nyomó­magasság részét is mechani­kai munkává alakítja át. A vízenergia hasznosítására kezdetben vízikereket hasz­náltak. Az első vízturbinát, a Segner-kereket a magyar Segner János András talál­ta fel 1750-ben. Ennek elve alapján szerkesztette meg a francia B. Foumeyron 1833- ban az első mai értelemben vett vízturbinát. Ezt számos, ma már elavult típus követ­te, míg megszülettek a ma is használatos típusok. Ezek közül legáltalánosabb az amerikai Francis mérnök ta­lálmánya. a Francis-tuTbina. Általában aknás elrendezé­sű. A víz az aknából a ve­zetőkeréken át áramlik be a járó kerékbe, amely a víz munkaképességének igen nagy részét képes mechani­kai munkával átalakítani Főleg villamos energiát ter­melő közepes esésű vízierő­művekben alkalmazzák. Ké­pünkön: Skoda gyártmányú FR—25 típusú Francis-tur- binakerék. D-vitamin van meg bennük nagy.._ mennyiségben. Napi 100 gramm sajt fedezi a D- vitamin-szükségletüket. De az érleléskor, a fermentáció során a nemes baktérium- törzsek és penészgombáik B,-, B2- és B12-vitamint is ter­melnek. A tejtermékeknek igen nagy a kalciumtartal- ma, ezért a gyermekek egészséges csontfejlődését segítik a sajtok. A sajtok­ban elég sok magnézium is található, amely fontos sze­repet játszhat az érrendsze­ri megbetegedések megelő­zésében. Az életfolyama­tainkban fontos szerepet be­töltő nyomelemék közül a sajtokiban a óink és a króm fordul elő nagyobb meny- nyiiségben. A cink elenged­hetetlen a hasnyálmirigy in­zulin nevű hormonjának és sok enzimnek a létrejötté­hez, ezenkívül elősegíti a seb­gyógyulást. A krómnak a szén­hidrát-anyagcse­re szabályozásá­ban van fontos szerepe. Képünkön az egyik legkorsze­rűbb hazai sajt­üzembe pillantha­tunk be, ahol a rutinos szakem­ber a malomke­réknyi, majd egy mázsás ementáli sajt minőségellen­őrzését végzi. Sz. J. I. A sajt dicsérete

Next

/
Thumbnails
Contents