Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-31 / 127. szám
1983. MÁJUS 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A tiszagyendai Lenin Termelőszövetkezet melléküzemága több mint 50 asszonynak biztosít munkalehetőséget. Az üzemnek megrendelése van a VILLTESZ Vállalattól 140—160 ezer pár, tehergépkocsira, illetve mezőgazdasági vontatóra szerelhető egyesített hátsólámpára, az NDK-ba gyártanak 370 ezer indító nyomógombot és az Ikarusz autóbuszok elektromos berendezéseihez különféle alkatrészeket Jó tanulmányterv alapján Hulladéktemető Tószeg és Rákóczifalva határában Szükséges, de inkább a holnap feladata Lassan Tiszát lehet rekesz- teni azzal a hulladékkal; ami Szolnokon és környékén keletkezik. A lakosságtól elszállított szemét évente több mint százezer köbmétert tesz ki. A Tisza jobb partján naponta 2880 köbméter szennyvíz ömlik a közcsatornába, 3830 köbméter pedig közműpótló berendezésbe. A Tisza bal partján is jelentékeny mennyiségű szennyvíz keletkezik. A szennyvíziszap eléri naponta a 25 köbmétert. Tetemes az ipari hulladék is, évente 140 ezer köbméterre rúg. Ebből a mennyiségből évente (mindölslsze huszon.- nyolcezer köbméternyit értékesítenek, a többi a gyárakban. marad, vagy a kommunális hulladékokkal együtt a szeméttelepre kerül1. Évente több mint hatvanezer köbméter olyan ipari hulladék keletkezik, amely speciális tárolást, lerakást, illetve megsemmisítést igényel. Minden jel arra mutat, hogy a kommunális szemét és az ipari hulladék meny- nyisége a következő években tovább növekszik. A tárolóhelyek viszont lassan megtelnek. Mindenképpen szükségessé válik tehát új megoldások keresése. A szolnoki Városi Tanács — mint azt Czibulkáné dr. Németh Emília tanácselnök-helyettestől megtudtuk — ezen a téren már túljutott a kezdeti lépéseken. Az érdekelt vállalatokkal együtt komplex hulladékelhelyezési tanulmány- tervet készíttetett, amit el is fogadtak és közösen vállalták a beruházási program elkészíttetését is. A beruházás alapfeltétele, hogy a vállalatok a kivitelezésből is kivegyék részüket. A tanulmányterv tizenhat szempont — köztük a vízrendezés, a felszíni és a talajvizek védelme, a mezőgazda- sági földérték, a rekultiváció lehetősége stb. — mérlegelése alánján a tószegi Szapári tanyai és a rákóczifalvi alsóvarsányi határrészt tartja a hulladékok elhelyezésére leginkább alkalmas területnek. Ezek a helyek megfelelő távolságra vannak a lakott helyektől, ugyanígy vízvédelmi és természetvédelmi területektől, az itt elhelyezett hulladéknak az emberi és természeti környezetre való káros hatása a legkisebb. Két lerakóhely kialakítását az indokolja, hogy a Tisza-híd így is túlterhelt, nem célszerű zsúfoltságának fokozása. A szállítási távolságok is rövid íthetők így, és könnyebben megoldható a település- csoportba tartozó helységek hulladékának eltávolítása. A számításba vett területek talajmechanikai szempontból is kedvezőek, nagyrészt negyed-, illetve ötöd- osztólyú mezőgazdasági földek. A tanulmányterv szerint a rákóczifalvi lerakóhelyen csak háztartási szilárd és folyékony hulladékot tárolnának, míg a tószegi területen a háztartási hulladék mellett veszélyes hulladék és a harmadik részegységben állati hullatemető is lenne. A veszélyes hulladékok lerakóhelye a gyűjtőkomplexumban területileg zárt, üzemelési szempontból viszont a többi lerakóhellyel egységes egészet képez. Ez a területfelhasználás mellett előnyt jelent a beruházásnál is. Mindez egyre halaszthatatlanabb feladat, ám azt is figyelembe kell venni pénzszűkében álló világunkban, hogy a területkisajátítás, a beruházás és az üzemeltetés költségei százmilliókban mérhetők, ezért a hulladéklerakóhelyek építése nem annyira a ma, inkább a holnap feladata. Mirelit-menetrend Az utóbbi napok lehűlését megelőző melég május kedvezett a korai érésű növényeknek és gyümölcsöknek, majd a meleget követő esők hizlalták a termést. Tegngp óta nagyobb zöldborsó- és fjöldieperszállítmányok érkeznek a konzervgyárakba és a hűtőházakba, s ezzel megkezdődött a 83-as tavaszi szezon a feldolgozó üzemekben. Egyelőre úgy tűnik: nem lesz késés az idei „mi relllt-menetrendben”. Üzerint a termelők, ösz- szesen 966 hektárról aratják le géppel a termést, s ki csépelt szemeket szállítanak a feldolgozóba, ahol főzik, osztályozzák, majd gyorsfagyasztják és csomagolják. A zöldborsó 40 százalékát tőkés piacra küldik. Érkeznek az első eperszállítmányok is a veszprémvarsányi. a téti, a mórichidai és az ostfiasz- szonyfaí tsz-ekből. Megkezdődött a nagyüzem a Miskolci Hűtőházban is. ahol jelenleg egyszerre háromfajta terményt dolgoznak fel. Az egrest a Hajdúságból, Szolnok és Borsod megyéből vásárolják fel. Szabolcsból naponta több mint 10 tonna eper érkezik teyorsfagyajsztásra, mfé ót szerződött gazdaságból a zöldborsó érkezik. Naponta mintegy 200 tonna velőborsó kerül a mélyhűtő kamrákba. Az elképzelések szerint a tavalyinál több, 4000 tonnányi jut a terményből exportra és a hazai fogyasztókhoz. Megindultak a borsóbetakarító kombájnok Békés megyében is, s tegnap a feldolgozó üzemek megkezdték a termény tartósítását. A békéscsabai hűtőház 900 hektáron termeltet a város- környéki állami és szövetkezeti gazdaságokban zöldborsót, a konzervgyár pedig 1500 hektárról várja a termést. I Keddi tegyxetunk~l A hitelezésről A gazdálkodó szervezetek pénzügyi helyzete 1983 eliső negyedévében az előző esztendő azonos időszakához képest romlott: a hitelszükséglet gyorsabban nőtt. a betétállomány pedig erőteljesebben csökkent. Ebben közrejátszott a. rfem kielégítő készlet- gazdálkodás is. A Magyar Nemzeti Bank fokozott figyelmet fordít a készletek alakulására. Tavaly csaknem 250 vállalatnál tartott vizsgálatot, és az illetékes szerveket 70 olyan vállalatról tájékoztatta, amelyeknek a készletgazdálkodása nem kielégítő, s a további hitelezést szigorú feltételekhez kötötte. A készletek jobb megoszlása, ezzel a készletgazdálkodás javítása érdekében az MNB új finanszírozási gyakorlatot vezet be. A termelőeszköz kereskedelmi vállalatoknak a termelő és felhasználó vállalatoknál elfekvő készletek felvásárlásához (újrafelosztás céljából) indokolt esetben három évre, árbevételből visz- szafizethető középlejáratú hitelt nyújthat. Ez nem terheli a fejlesztési alapjukat. Az exportnövelő hitelkeretből a bank a VI. ötéves terv eddig eltelt időszakában 29,5 milliárd forint hitelt engedélyezett. Ebből az inar 66 százalékkal, az élelmiszergazdaság pedig 32 százalékkal részesedik. Összességében mintegy egyharmados arányt képviselnek az energiara- 'cionalizálást, a termelésbővítést és a hulladékhasznosítást célzó beruházások. Az exportbővítő hitelkonstrukcióból finanszírozott befejezett létesítményekkel a vállalatok és a szövetkezetek »1982-ne 1,4 milliárd dollár értékű exportot és 0,2 milliárd dollár értékű importmegtakarítást vállaltak. 1983 július elsejével a Magyar Nemzeti Bank — a kormány határozata alapján — egységesíti a kamatlábakat: az állami kölcsön kamatlába évi 13 százalék (1984. január 1-től 14 százalék lesz), az egy évet meghaladó (hosszú) lejáratú bankhitelek kamatlába évi 14 százalék, a rövi- debb lejáratú bankhitel kamatlába pedig 13 százalék. A forgóeszköz-hitelek kamata az egységesítés során 1 százalékkal csökken, és ezáltal a magyar kamatstruktúra követi azt a gyakorlatot, hogy a rövidlejáratú hitelek kamata általában kisebb, mint a hosszúle- iáratúaké. Az intézkedéssel a kamatköltségek az év második felében 1.2—1.3 milliárd forinttal növekszenek. A kamatlábak egységesítése nem érinti azoknak a hiteleknek a kamatlábát, ahol a kamatot a kapcsolódó külföldi források kamatát figyelembe véve állapították meg. Nem emelkedik az export árualapok bővítésére 1981. január 1. előtt folyósított fejlesztési hitelek kamatlába sem. II mezőgazdaság kevesebb, az egészségügy, a MÍV több diákot vár Munkaalkalmak a nyári szünetre Közel a tanév vége, egyre több diákot foglalkoztat a kérdés: mivel töltse a nyári szünidőt? A kikapcsolódás — pihenés, táborozás, országjárás — mellett jónéhányan pénzkereseti lehetőségek után kutatnak. Jól összeegyeztethető a diákok igénye az egyes vállalatok, gazdaságok időszakos nyári munkaerőgondjainak enyhítésével, másrészt a diákok szünidei munkája segítség a szülőknek is a nyaralási költségek Konténerváros Líbiába Barcsról az Unitech Ipari Szövetkezetből útnak indultak Líbiába a konténerváros első egységei; a lakószobák, klubok, konyhák, fürdőszobák és az orvosi rendelő részei. A 300 személyesre tervezett konténervárost az ott dolgozó magyar építőmunkások számára rendelték meg a líbiaiak. Tíz csillagházat és kiszolgáló épületet raknak ösz- sze száznegyvenhat acélvázra épített boxból. Az épületelemeket a berendezéssel együtt küldik. A különleges éghajlatra tekintettel a boxokat ásványgyapottal szigetelték, és légkondicionáló berendezéssel is ellátták. A szállítmányt közúton továbbítják a görögországi Szalo- niki kikötőbe, ahonnan hajón utazik tovább Líbiába. A barcsiak konténervárosai másutt is ismertek Algériában és Bagdadban építettek konténerekből tábort, legutóbb pedig Abu-Dhabi- ban két hét alatt adták át kulcsra készen az ideiglenes lakótelepet. Felújították a Karcagpuszta—Karcag bekötőút elhasználódott burkolatát. A munkát a KPM szakemberei végezték. előteremtéséhez és végül, de nem utolsósorban, pedagógiai szempontból se mellékes Az idei nyáron mintegy 2,5 ezer szünidős diákot várnak a megyében a legkülönbözőbb munkahelyeken. Csökkent ugyan a mezőgazdaságban foglalkoztatni kívánt létszám.' de az egészségügy és a MÁV területén bővültek a nyári munkavállalási lehetőségek. Tavalyi tapasztalat volt, hogy a szervezett foglalkoztatás iránt kevésbé érdeklődnek a fiatalok, mert nehezen hangolható össze programjuk vele, ezért sokan egyéni módon, a számukra legkedvezőbb időpontban jelentkeztek munkára. Számos helyen a felajánlott munkát feltehetően most sem egész nyáron ugyanaz a diák végzi majd, hanem váltják egymást, így az előrejelzőit 2,5 ezernél lényegesen több szünidős számára jut munka. Szolnokon a MÁV Pálya- fenntartási Főnökség július 1—augusztus 15. között 40— 40 fiút és lányt tud 12—14 forintos órabérrel foglalkoztatni, a Víz- és Csatornamű Vállalat 100 diákot vár, a Ti- szamenti Vegyiművek 80-at, a BVM 50-et, ugyanennyit a Rákóczi Tsz. Az Élelmiszer Kisker 40 középiskolásra számít, az ÁÉV 30 fiút fogad teljesítménybérben július— augusztusra, a Iléki ÁG. al- csiszigeti kerületében 20, hé- ki kerületében 30 diák töltheti munkával a nyarat, ’ s létszámban, várnak a diákok segítségére: Zöldért-kirendeltség, Tejipari Vállalat, Vas- és Faipari Ktsz, áfész, papírgyár, állatforgalmi. Törökszentmiklóson az építőipari szövetkezet, a baromfifeldolgozó, az ÁG és a Mezőgép mintegy 160 diáknak könnyű fizikai munkát kínál. Mezőtúron a városgazdálkodási vállalat, a cipőgyár. a fémfeldolgozó szövetkezet, az ÁG, az áfész, az MNB, a bölcsődei igazgatóság 128 helyet ajánlott fel. Jászberényben gyümölcsszedésre, szőlőművelésre csupán a Zagvvamenti Tsz 200 diákot vár, a Hűtőgépgyárban 150-nek jut munka, ezenkívül a Jászsági ÁG, a Vegyesipari Szolgáltató Vállalat, a Lenin Tsz, a Műszeripari Szövetkezet, , a városgazdálkodás is tud néhány vakáció- zót fogadni. Kisújszálláson a legtöbbet, 40 diákot a MÁV Pályafenntartási Főnökség keres, a Fékon, a Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet, a városgazdálkodás és a Szövetség Áfész is fogad nyári munkára diákokat, korlátozott számban. Túrkevén az autójavító vállalathoz 150 diákot várnak, a városgazdálkodáshoz növényápolásra, kertészeti munkára 33. a Vegyesipari Szövetkezetbe 19 iskolás mehet dolgozni. Karcagon a Magyar—Bolgár Barátság Tsz 40 fiatalt vár, az építőipari szövetkezet 25-öt, 20— 20-at az egészségügyi gyermekotthon, a Híradótechnikai Vállalat, az Általános Technika ISZ, a városgazdálkodás. A felsoroltakon kívül korlátozott számban jelentkezhetnek diákok munkára az ipari és népművészeti szövetkezetnél, a téglagyárnál. a SZIM-nél, a berekfürdői kempingnél, a Víz- és Csatornamű Vállalatnál is. A VT kórház és rendelőintézet 60 diákot tud foglalkoztatni, az áfész 30 iskolás munkájára vár. Martfűn a Tisza Cipőgyár 170 diákra számít, két műszakban, teljesítménybérben foglalkoztatja őket. — re — $
