Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-31 / 127. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁJUS 31. 4 Az ünnepi könyvhét újdonságaiból Hetvenöt év története Zúgjon a dalunk A Magyarországi Munkásdategyletek Szövetségének jubileumi kiállítása A vasasok Vigalmi Gárdája egy kiránduláson a századelőn A Magvető — nem számítva közművelődési zsebkönyv- sorozatát, a Gyorsuló időt — elsőként indított olyan sorozatot, mely nem sikeres szépirodalmi alkotások olcsóbb kiadásának feladatát vállalta magára.. A Tények és tanúk mára közismertté vált. A könyvhétre megjelenő legújabb darab nem emlékezés. dokumentumkötet: Hitler hatvannyolc tárgyalása 1939—1944. Hatvannyolc tárgyalás kelét-európai á&t lamférfiakkal a siker évedben, amikor még minden egyszerűnek látszott. A leigázás, a népcsoportok, a nemzetek kiirtása, eltüntetése a térképről szinte simán történt. Sokan hittek, hogy végérvényesen. A kelet-európai kormányok élén olyan emberek áiEtak, mint Horthy, Tiso és Antonescu marsall. A területi újrarendezés elhódította a kelet-európai kisállamok vezetőit, s még csak eszükbe sem jutott, hogy ugyanazt az országrészt a Führer többeknek is odaígérte. Iszonyatos erejű dokumentumkötet. Miként játszotta ki Hitler Horthyt és Antonescut. Tisot és másokat: a kérdésnek csupán egyik oldala. A másik, ami megfogalmazódik az. olvasóban: a kegyencek sorsa nem hosszú életű. A dokumentumok java része ezidáig ismeretlen volt — ideje, hogy lássuk miként jutottunk Vo- nonyezsig egy korlátolt, gyáva, s nem a népért, csupán a hatalomért küzdő politika következtében. Nemrég indította a Magvető Nemzet és emlékezet című új sorozatát. Ebben nem emlékezések, múltat idéző, személyesen is megélt reflexiók kapnak helyet, hanem tudományos igényű tanulmányok. esszék — olyanok, melyek obiektív hangvéteLiszt Ferenc emlékünnepséget rendeztek vasárnap Pécsett, ahol 1846-ban — harmincöt éves korában — hangversenyezett a zeneszerző. Ez alkalommal leplezték le a szobrot, Varga Imre Kossuth-díjas művész alkotását. A Dóm téren állították fel a vasból és krómacélból készült művet; a püspöki palota mellett egy erkély korlátjára támaszkoJúnius 22. és 28. között a (Sportcsarnokban vendégszerepei a Holiday on Ice amerikai jégrevű-társulat. A mű- fai kedvelői tizenhét éve láthattak hasonló produkciót Budapesten, amikor utolsó ízben járt nálunk tengerentúli jégrevű. A mostani — Víz alkalommal látható — műsor címe Százszorszép. Szereplői között több egykoünnepi könyvhétre megjelenő három kötet múltunk három jelentős szakaszát képviseli. Kristó Gyulát, mint a magyar középkor egyik legkitűnőbb ismerőjét tiszteljük. Legújabb kötete 18 tanulmányt tartalmaz a Tanulmányok az Árpád-korról címmel. Az etnikumok történetét egy-egy forrás alapján feltárni már szinte divat, s jónéhány olyan kérdés van. mely foglalkoztatja a közvéleményt. Miiként éltek a Kárpát-medencei népek a honfoglalást megelőző időben vagy közvetlenül követően? Miként vallanak a korabeli kútfők a hun—magyar hagyományokról, s egyáltalán mik ennek a valós alapjai? Kristó Gyula forrásközléseinket veszi kritika alá. Nem tévesztik meg mámoros vagy dogmatikus elméletek. - a ráció híve, s az objektív ténymegállapításé. Nyomon követhetjük tanulmányaiban ~ a magyarság múltját a tények és hiedelmek szembesítésével, a hazai és a határainkon túli tudományos kutatás fényében. Nincs, nem lehet egy véleményen áltudományos. délibábos elméletekkel. Hétköznapi vitáinknak is fontos könyve. Bajcsy-Zsüinszky Endre 1939-ben ielentette meg Mátyás király című életrajzát. A növekvő német veszély ideién egy politikus író történelmi művet: „a változatlan és örök magyar ügyért, és nekünk életünk árán is meg kell védenünk belső szabadságunkat, .külső függetlenségünkét .. ” írja az előszóban. Politikus mű volt akkor, különvéleményt jelentett az akkori politikai helyzetben, miként a magyar nép is különvélemény- nvel élt Mátyás alakiát illetően a tudományos és hivatalos felfogással szemben. dik az ifjú mester, s a székesegyházra tekint. Űjfalus- sy József, a Liszt Ferenc Zeneművészet; Főiskola rektora mondott avatóbeszédet, majd a pécsi kórusok szabadtéri hangversenyt adtak. Az érdeklődők ebből az alkalomból megtekintették azt a zongorát, amelyen annakidején Liszt játszott Pécsett; a hangszert most a Leöwey Klára Gimnázium őrzi. ri neves műkorcsolyázó versenyző, illetve jégkorongozó is lesz. A műsor a gyermekek számára is meglepetéssel szolgál: a társulat bemutatja A három kismalac című mese jégrevű-változatát. A program — a műfajban hagyományos módon — látványos bécsi keringővei fejeződik be. „Zúgjon a dalunk, miként a fergeteg” — énekelték s éneklik ma is azt a dalt, amelynek első sora a munkáskórusok jelmondatává vált Az ismert kórusmű most a Magyarországi Munkásdal- egy letek Szövetségének 75 éves jubileumát köszönti. Szerte az országban megemlékezéseket tartanak, kórus- találkozókat, ünnepi hangversenyeket rendeznek. A megalakulást megelőző s az azt követő időszak történetét dolgozta fel a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban rendezett kiállítás, korabeli képek, dokumentumok, tárgyi emlékek fel- használásával. Magyarországon az 1870-es évektől számos polgári, iparos és munkás dalegylet alakult. Ebben az időszakban a kórusok zömmel idegen nyelvű mozgalmi dalokat, néhány év múlva azonban már magyarul, magyar műveket énekeltek. A szerzők között ott van Liszt Ferenc, és Erkel Ferenc is, akik később az 1867-ben alakult Országos Magyar Dalárdaegyesület vezető karnagyának és örökös díszelnökének választanak. 1908-ban megalakult a Magyarországi Munkás Dalegyletek Szövetsége a Magyarországi Szociáldemokrata Párt irányításával. Pályázatot hirdettek mozgalmi dalok írására és népdal feldolgozásokra. A munkások számára hangjegyolvasó tanfolyamokat szerveztek. A szövetséghez csatlakoztak a jelentősebb vidéki munkáskórusok is. A Tanácsköztársaság megalakulása hatalmas lendületet adott a munkáskóru- sok további fejlődésének, számtalan rendezvényen, megmozduláson szerepeltek. Am 1919 szeptemberétől, a Tanácsköztársaság bukása után némaságra ítélték a dalegyleteket. Es mégis: Somogyi Béla és Bacsó Béla temetésén száztagú munkás- kórus énekelt. A dalárdák minden tiltó rendelkezés ellenére együttmaradtak. A húszas évek elején újjászerveztek a dalárdákat, és 1922- ben monstre hangversenyt szerveztek. Az ifjú Kodály Zoltán így ír egyik cikkében; „Ha egyrészt igaz is. hogy fejlett karéneklés csak nagy mértékben szolidáris társadalomban lehetséges, másrészt kétségtelen, hogy a karéneklés fejleszti a társadalmi szolidaritást.” Valóban, a huszas évektől kezdve, egyre több fővárosi és vidéki »nunkáskórus' vállalt; (politikai agitációs szerepet. József Attila, Várnai Zseni, Kassák Lajos és Szakasits Árpád műveit zenésítették meg. A munkásindulók helyet kaptak a Rádió műsorában is, és egyre népszerűbbek lettek a vidéken megrendezett nagy dalosünnepélyek. Először 1926-ban Szegeden rendeztek találkozót. Később rendszeresen egy- egy nagyobb vidéki város adott helyet az ország minden részéből érkezett munkásdalárdáknak. Debrecenben és Győrött már országos találkozót rendeztek, 1934- ben a kórusok Miskolc város, két évvel később pedig Pécs vendégei voltak. A Komintern VII. kongresszusa nyomán kibontakozó népfrontpolitika jelentősen éreztette hatását. Egyre több közös rendezvényt szerveztek mezőgazdasági munkásdalárdákkal. 1937-ben baloldali munkásfiatalok önálló dalárdát alapítottak Vándor Sándor vezetésével. Bartók Béla és Kodály Zoltán művészeti tanácsadóként segítette a kórusok munkáját. 1938-ban Szombathelyen előadták Kodály Fölszállott a páva című kórusművét. Ugyanebben az évben a munkásdalárdák önálló Bartók- és Kodály-estet terveztek a Zeneakadémián, erre azonban nem kerülhetett sor. A hatóságok két évvel később az orosházi dalostalálkozót sem engedélyezték. A munkáskórus-mozgalom- ban egyre határozottabban jelentkeztek az antifasiszta törekvések, s a kórusok köré haladó magyar előadóművészek csoportjai szerveződtek. A háború közeledtével egyre inkább hallgatásra kényszerültek a dalárdák. A német megszállás után pedig a szövetséget feloszlatták, s minden vagyonát elkobozták. A fegyverek parancsolta némaság után, a felszabadulás első évében már harminchat munkáskórust tartottak számon. Űj erőre ka- oott a munkáskórus-mozga- lom. A dalárdákban régi és új tagok énekeltek együtt. Egyre több fiatal. Az öröm forrása ugyanaz: az (összekovácsoló közös művészi munka, az együtténeklés élménye. Napjaink munkás- kórus-művészetét a nemzetközileg is rangos Debreceni Kórustalálkozók és Vándor Sándor fesztiválok reprezentálják. Vasárnaptól július 10-ig néhány alkalommal vezető munkáskórusok adnak hangversenyt a Munkásmozgalmi Múzeum földszinti csarnokában. Németh Szilvia lükkel kívánnak hatni. Az Liszt-szobrot avattak Pécsett Jégrevű a Sportcsarnokban A napokban adnak számot év közben szerzett tudásukról tanáraik előtt a zeneiskolák növendékei. Képünk a jászberényi Palotássy János Zeneiskola fúvós tanszakának vizsgáján készült. Üres sírok Üres — csontváz és „méh lékletek” azaz tárgyi emlékek nélküli — sírokat találtak Csákvár római kori elődjének, Floriana-nak a temetőjében a feltáráson dolgozó régészek. A gödrök alakja, nagysága, mélysége azonos a korábban feltárt halmokéval, de a vizsgálatok bebizonyították, hogy „lakóik” sosem voltak. A nagy meglepetést keltett régészeti lelet azért érdekes, mert az üres sírok igen ritkák a római kori temetőkben, több ezer nyugvóhely közül egy-két ilyen akad csak. Többségük úgynevezett jelképes sír, amelyet a távolban elesettek emlékére emeltek a hozzátartozók. s mintha valóban eltemették volna őket, az emlékműre felvésették a halott nevét, korát. Mivel a Floriana-ban talált csontváz nélküli sírokról a régészek feltételezik, hogy egy, a várostól távolabb lezajló csata halottai részére ásták ki azokat. Valamilyen ok — feltehetően a harcmező nagyobb távolsága — miatt végülis a tetemeket nem szállították el Floriana-ba, s a nyugvóhelyek üresen maradtak. Csákvár római kori elődjének temetője rendkívül gazdag leletekben. A második esztendeje tartó ásatás során már csaknem ezerhat- száz sírt bontottak meg, s azokból több ezer, a Pannóniában élő rómaiak kultúrájára utaló használati tárgy, munkaeszköz, ékszer, üveges kerámiaedény került elő. A rádió hullámhosszán Az „én” határai Nem közhírelihetem, hogy a „szakma” — mondjuk így: az újságírás nevében önkritikát gyakorolok, hiszen erre senki sem hatalmazott fel. De talán az egyszerű általánosítás ez esetben nem meríti ki a sértés fogalmát: hajlamosak vagyunk arra, hogy nagy témáikat keressünk. Pedig nincsenek kis témák — erről győzött meg — újólag Szél Julia a Nyitott stúdió közéletlségről készített műsorában. Annak a falun élő asszonynak ugyanis, aki nem tud a gyermekének tejet adni, mert mikorra az -a boltba ér megsava- nyodik, a legnagyobb „téma” — ha egyáltalán szabad így mondani — mit adjon enni a gyermekének?! A felelősséggel dolgozó újságíró. rádióriporter nem tehet mást, megpróbálja .felderíteni”, miért szállítanak romlott tejet a gyúrói boltba. Követhetné a hűtőlánc útját, de ez beleveszne a felelősségtologatás labirintusába. Szél Júlia félmondatai mégis közelebb és közelebb jutnak a valósághoz. Mert az is egyfajta helyzetfeltárás, ha nem sikerül megtalálni a hiba elkövetőit, a magyarázkodás erdejétől végül tényleg nem ilátnd a fát. Még feltűnőbb volt a gyúrói futballpálya — jobbára játszótér — felszántásának esete. A faluközösség felháborodott, amiért a futball- pályát, ahol már a maiak dédapái is játszottak, egy a társközségből jött — ott a tanács — utasítására felszán- tatták. Mindenki — köztük hat-hét tanácstag is — egybehangzóan tiltakozott, az eke mégis felforgatta a pázsitot. A közéletlségről szóló műsorban, amikor ez szóba került, megszólalt egy döly- fös hang, háromszor ismételte egymás után: „én” szántattam fel a fútballpá- lyát.” Az „én” nyomatékéből érezhető volt: vita nincs, én csalhatatlan, tévedhetetlen vagyok, mindenki fogja be a száját. Szél Júlia ekkor ismét remekelt egy újabb kérdő mondattal: „Miért kellett felszántani ?” A mezőgazda- sági termelésbe akartuk bevonni ezt a földterületet is, hangzott az illetékes tanácsi hivatalnok válasza. A mondat elemzésétől tekintsünk el. talán csak annvit: ami a gyúróiaknak játszótér volt ahol már a nagyapáik is rúgták a rongylabdát, az ennek az embernek már csak személytelen földterület. A gyúróiak mindig is vetették a búzát, a krumplit, emberünk meg „bevonja” a termelésbe a földet. Megdöbbentő volt az esetről a megszólaló jogászprofesszor véleménve. Elmondta. hogy a mai falu közigazgatásában az apróbb intézkedéseknek — de vannak-e apróbb ügvek. lásd tej, felszántott játszótér — „menet közben” egyszerűen-nincs közéleti kontrollja. Egyébként a volt gyúrói futballpályán vállig ér a gaz. Így sikerült „bevonni” a mezőgazdasági ’ termelésbe. Viszont a faluközösség akarata ellenére intézkedő hivatalnak megígérte, hogy a költségvetésben már figyelembe vették a pálya „jövőre történő” füvesítését. — ti — Kétnyelvű lllyés-est Moszkvában Kétnyelvű irodalmi estet rendez Illyés Gyula műveiből a magyar és a Szovjet Rádió június 2-án Moszkvában, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége székházának nagytermében. A műsorban neves szovjet művészek mellett Bánffy György, Fodor Tamás és Sebő Ferenc működik közre.
