Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-29 / 126. szám
XXXIV. évf. 126. «. 1983. májú. 29., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szooiaí/sta brigádvezetők országos tanácskozása Társadalmi és gazdasági feladataink megkövetelik a brigádmozgalom megújulását Gáspár Sándor beszámolója — Lázár György beszéde Tegnap az Építők ítózsa Ferenc Művelődési Házában rendezték meg a szocialista brigádvezetők VI. országos ta. nácskozását. Mintegy 150 ezer Szocialista brigád képviseletében több mint 800 küldött, s mintegy 200 meghívott vendég vett részt a konferencián, hogy az utóbbi évek tapasztalatait összegezve és szocialista fejlődésünk követelményeinek megfelelően jelölje ki a brigádmozgalom feladatait. Az elnökségben helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára Méhes Lajos, ipari miniszter, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai; Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese; továbbá a |kormány több tagja, a tömegszervezetek képviselői, szocialista brigádvezetők, üzemi és szövetkezeti dolgozók. A tanácskozást az elnöklő Major László, a Magyar Optikai Művek brigádvezetője nyitotta meg. — Az elmúlt 25 évben a szocialista brigádmozgalom hatalmas erővé, igazi tömegmozgalommá vált és ma már szerves alkotóeleme szocialista életünknek — mondotta. — A brigádok munkássága maradandó alkotásokban ölt testet, a mozgalom külsőleg (nem látható jegyei pedig az emberek tudatát, gondolkodásmódját formálják. A brigádok most az új tennivalókra összpontosítják figyelmüket, erőfeszítéseiket. Ezt segíti a mostani tanácskozás, is. amely nem ünnepi ülés, hanem munkaértekezlet, ahol a brigádok képviselői tapasztalataik cseréjével, terveik kölcsönös ismertetésével, javaslataikkal és kezdeményezéseikkel nyitnak még szélesebb utat a mozgalom számára — mondotta és megnyitotta a tanácskozást. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára tartotta meg előadói beszédét. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára beszédét tartja Éppen negyedszázada, hogy megszületett a dolgozók legjobbjainak nagyszerű kezdeményezése, a szocialista brigád mozgalom. E mozgalomban a legszebb az emberi igyekezet, a tiszta szándék. A brigádok cselekedtek, ha az ország vagy a munkahelyük ügyéről volt szó, ha városok, falvak szu- rultak segítségre, vagy ha az emberek, a dolgozók, a családok egyike-másika került nehéz helyzetbe. A szocialista brigádmoz- galom nagy értéke, hogy hatással volt hazánk fejlődésére, a munkahelyeken a köz- szellemnek, a közösségi gondolkodásnak és a mozgalomban résztvevők egyéni életútjának alakulására. A másfél millió dolgozót átfogó brigádmozgalom hatására sokan jutottak el saját fejlődésük magasabb fokára a munkában, a szakmai hozzáértésben, a magatartásban, és a mozgalom révén csiszolódtak értékesebbé emberi tulajdonságaik. Ma is azok a legjobb szocialista brigádok, amelyek tisztességgel, józansággal, munkás-etikával élnek és dolgoznak. Ugyanezekről az értékekről hallottunk az üzemekben most lezajlott szocialista brigádvezetői tanácskozásokon, amelyek tanúsítják, hogy a dolgozók értik az ország, a munkahelyek gondjait, akarják, hogy rendi, fegyelem legyen; legyen nagyobb becsülete a munkának; akarják és kérik, hogy nagyobb önállósággal, bizalommal többet tehessenek. Több, szabadabb mozgásteret kémek. Helyt kell adni ezeknek az igényeknek, hisz bennük egyesülnek központi céljaink és a munkahelyi törekvések. Pártunk Központi Bizottsága a közelmúltban elvégezte hazánk társadalmi és gazdasági helyzetének elemzését, amikor sokoldalúan értékelte a XII. pártkong,- resszus óta megtett utat, és meghatározta a további tennivalókat. Külön is kiemelte a szocialista brigádmozgalom. a munkaverseny fontos szerepét társadalmunk fejlődésében. A munkahelyeken még fellelhető szellemi és anyagi tartalékok feltárásában, hasznosításában minden eddiginél nagyobb feladat hárul a brigádmozgalomra. Ma minden vonatkozásban nagyon magasra nőttek a követelmények. Az élet azt a kérdést állítja elénk, vajon hazánk meg tudja-e őrizni a társadalmi és gazdasági fejlődésben eddig elért eredményeinket, és fel tud-e emelkedni egy magasabb színvonalra. A legnagyobb nyíltsággal keli arról szólnunk, hogy ehhez csak egyetlen út van számunkra: a jobb, hatékonyabb munka. Az elmúlt évtizedekben talán soha nem volt ilyen életbevágó a munka hatékonysága, mint ma. Csodára hiába várunk. Ezt a munkát senki nem fogja helyettünk elvégezni. A brigádmozgalomnak is fel kell emelkednie a hazánk előtt álló feladatokhoz, hogy a mai igényeknek megfelelően, rugalmasan, hatékonyan és magasabb színvonalon segítse gazdasági és társadalmi céljaink megvalósítását. A megújuláshoz szükséges, hogy az eredmények elismerése mellett beszéljünk a mozgalom gyengeségeiről is. Aki ismeri a szocialista brigádmozgalom előző konferenciáinak dokumentumait. az tudja, hogy a mozgalom tevékenységét fékező formális jegyekről már akkor is szóltunk. Ma ez a gond erősebb lett. A gyakran formális megoldások egy nagyon fontos elvet háttérbe szorítottak, azt, hogy a tömegeknek, saját belső meggyőződésükből kell cselekedniük. Ez pedig szorosan összefügg a szocialista demokráciának a munkahelyeken megfigyelhető jelenlegi helyzetével. A szocialista brigádmozgalom létének, megújulásának elemi érdeke a munkahelyi demokrácia fejlődése. Az elért eredmények ellenére a dolgozók gyakran szembetalálják magukat azzal a ténnyel, hogy gyakran többet beszélnek muhkahelyü- kön a demokráciáról, mint amennyi környezetükben megvalósul belőle. Jelentős gyakorlati tapasztalata életünknek, hogy az emberek nemcsak „öntudatból” építik a szocializmust. Az anyagi érdekeltség elvének alkalmazása társadalmi fejlettségünk jelenlegi fokán a szocialista építés pótolhatatlan hajtóerejét jelenti, ezért következetesen kell megvalósítani a munka mennyisége és minősége alapján nyugvó bérezési elveinket. Jelenleg az anyagi érdekeltség alkalmazásában bizonyos zavarokkal küszködünk. Gondot okoz, hogy az egyes rétegek és szakmák közötti bérarányok gyakran nem fejezik ki a valóságos értékeket. Számos munkahelyen nem találkozunk a kiemelkedő munkateljesítmények differenciált ösztönzé- íiével. Helyenként szorosra zárul a bérolló a szakképzetten, a szakképzett és a magasan kvalifikált munka között. A felfelé irányuló társadalmi mozgást, amelynek napjainkban a továbbtanulás az alapja, nem ösztönzik eléggé anyagi és erkölcsi tényezők. Pedig a termékszerkezet-változás, a modernebb technológia alkalmazása magasan kvalifikált, több szakmát ismerő munkásembert kíván meg — mind sürgetőbben. Olyan jövedelmek is képződnek, amelyek semmilyen összefüggésben nincsenek a végzett munka minőségével és mennyiségével. Ezek csökkentik a tisztességes munka becsületét. Mindezeken a gondokon társadalmi méretekben nem tudunk egyszerre változtatni, de a munkahelyeken igen. A munkahelyeken több a lehetőség az anyagi ösztönzésre, mint amennyit a valóságban tapasztalhatunk, de gyakran hiányzik a következetesség. Ezen.változtatni szükséges. A szocialista brigádmozgalmat változatlanul a dolgozók társadalmi aktivitása nagyon fontos formájának tekintjük. A mozgalom a termelésbe való beleszólás, a termelési folyamatok irányításában, végrehajtásában, ellenőrzésében való részvétel fontos eszköze. A brigádmozgalom megújulása alapvetően a megfelelő tudati és szervezett munkához szükséges feltételektől függ. Mindenekelőtt attól, tudunk-e javítani a munka szervezésén, az anyagellátáson, a gazdasági-műszaki vezetés színvonalán. Ha valahol a munka feltételei nem felelnek meg a minimális igényeknek, akkor milyen önkéntes, kezdeményező cselekvést várhatunk el a dolgozóktól? Mielőtt a munkás dolgozni kezd, másoknak kell ellátniuk kötelességüket. Ha ez nem történik meg, a dolgozó találékonysága, ügyessége, tenniakarása valamit segíthet a helyzeten, de aktivitása nem tud megfelelően kibontakozni. Fontos feltétele a brigádmozgalom fejlődésének, hogy a mozgalomban ne engedjük továbbérvényesülni a bürokratikus. hivatalnoki szemléletet. A brigádok legyenek önállóak, és ezzel legyen arányos a felelősségük is a munkáért., egész életükért. Ne szervezzük kívülről egyes brigádok életét, ne licitáljunk kívülről az elérhető célok fölé. A belső mozgató erőket kell reálisan egyesíteni a munkahelyi lehetőségekkel. A brigádmozgalom, a szocialista munkaverseny üzemi kategória, üzemi hatáskör. Ez azt jelenti, hogy a munkahelyeken, a brigádokon belül kell foglalkozni a kötelességek jó minőségű és hatékony elvégzésével, a szocialista munkaversenyben tett vállalások szervezésével, értékelésével, jutalmazásával, a címek odaítélésével. Országos elvek alapján, de a helyi lehetőségeknek, követelményeiknek és a brigádvezeti ok véleményének megfelelően. az adott bizalmi testület állásfoglalásainak szellemében kell ezt végezni. Mégérett az idő, hogy erőteljesen csökkentsük a központi szabályozást. Néhány olyan elvet kell megfogalmazni, amely módot ad a rugalmasságra, a helyi lehe- tőségekhaz, eredményekhez igazodásra, amely nem fékezi, hanem felszabadítja a mozgalom kezdeményezőkészségét, szüntelenül többre, jobbra törekvő erejét. A szocialista brigádmozgalom a termelésben a vállalathoz, a munkahelyhez kötött, a munkahelyen működő, tehát nem országosan, centralizáltan irányzott munkamozgalom. A gyakorlat már bizonyította, hogy nem kíván szoros központi szabályozást, de kíván megfelelő vállalati, üzemi követelményeket, érdekeltséget és ösztönzést. Olyan vállalati-üzemi közvéleményt, érdekeltséget és ösztönzést kell teremteni, amelyből minden dolgozó számára világossá válik: az adott időszakban mit kell (Folytatás a 2. oldalon) Kisebb formátumú poliészter árukat állít elő az Alföldi Szilikátipari Vállalat szolnoki műanyag üzeme. Fő termékei a hegesztőpajzsok, bukósisakok — és újabban — munkavédelmi sisakok Teljes Szíriái és izraeli készültség Robbanásig fokozódott a feszültség Robbanásig fokozódott a feszültség a kelet-libanoni Bekaa-völgyben, ahol magasfokú készültségbe helyezték az egymással szemben álló Szíriái és izraeli erőket. Az intenzív légi felderítéssel párhuzamosan folytatódnak az izraeli csapatösszevonások, újabb és újabb iz ra el i harckocsi oszlopok, tüzérségi lövegék, lőszerszállítmányok érkeznek a frontvonal térségébe. Csupán pénteken 80 izraeli páncélos csatlakozott az élőre(Folytatás a 3, oldalon) Kiváló címet kapott az IKR Ünnepi gyűlést tartottak tegnap a bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös vállalatnál abból az alkalomból, hogy tavalyi munkájuk alapján elnyerték — immár ötödször — a Kiváló Gazdasági Társulás címet. Az iparszerű kukoricatermelés bölcsőjéhez méltó eredménnyel zárták a múlt évet az IKR-gazdaságok. Az úgynevezett rendszernövények tervezett termésátlagát — a takarmánynövények kivételével — túlteljesítették, s kukoricából rekordtermést értek el. Hektáronként átlagosan 7,86 tonna kukoricát takarítottak be. Az ünnepi gyűlésen Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese nyújtotta át a Kiváló Gazdasági Társulás cím elnyerését tanúsító oklevelet. Felkészülés az aratásra Csehszlovák kombájnosok is segítenek a betakarításban Az ország második legnagyobb gabonatermő vidékén Szolnok megyében is teljes erővel zajlik a mezőgazda- sági üzemek felkészülése a betakarításra. Az őszi árpát az őszi búzát továbbá a tavaszi árpát és a rozsot ha-' talmas területről 166 ezer 500 hektárról kell betakarítani, és ehhez megfelelő arányban készítik fel a kombájnokat, a szállító járműveket. és a szalmabetakarító gépeket. A műhelyekben és a géptelepeken teljes erővel dolgoznak a gépek kijavításán. sőt több közös gazdaságban, már az aratási gépszemlét is megkezdték. A meglévő ezernél több kombájnt 40—45 új aratócséplő- géppel gyarapítják. Az idén is folytatják az aratás idejére szóló együttműködést a megye gazdaságai, a szlovákiai testvérgazdaságokkal. Mivel a szomszédos ország északi területein jó két-három héttel később érnek be a kalászosok, harminchét kombájn és ötvenkét tehergépkocsit kölcsönöznek a jászsági és a kunsági téeszek- nek. A vendég gépek a június végén kezdődő őszi árpa aratására megérkeznek kijelölt állomáshelyeikre. A Szolnok megyei tszek a munka végeztével viszonozzák a baráti segítséget. Ünnepi könyvhét Országos megnyitó Pécsett Az ünnepi könyvhét országos megnyitóját tegnap tartották Pécsett. A történelmi belvárosban, az Elefántos ház előtti téren Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas költő köszöntötte a magyar könyv ünnepét. A több száz főnyi közönségnek a Pécsi Nemzeti Színház művészei, valamint a Mecseki Szénbányák zenekara és a Szélkiáltó együttes adott irodalmi-zenei műsort. A térhez csatlakozó sétálóutcát könyvutcává alakították át erre az alkalomra. A megnyitót követően állandó embergyűrű vette körül a könyvsátrakat, önálló pavilont kapott a mai és a klasz- szikus magyar irodalom, a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás, világirodalom, a művészeti és tudományos munkák kínálata, a Kossuth Könyvkiadó és a Jelenkor folyóirat.
