Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-29 / 126. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁJUS 29. Társadalmi és gazdasági feladataink megkövetelik a brigádmozgalom megújulását (Folytatás az 1. oldalról) tennie, mit várnak el tőle. A kötelességeket teljesíteni kell. A munkaverseny-válla- lások a kötelességekre épüljenek, mint alapra, irányuljanak a költségek csökkentésére, a minőség javítására, a takarékosságra, az export növelésére. Nagyobb teret kell adni a dolgozók, a brigádok vállalásában és munkájában az egyéni lehetőség, az egyéni arculat és képesség megjelenésének. A dolgozók korban, képességben, érdeklődésben, családi háttérben különbözők, s ezzel számolni kell. A szocialista brigádok minden munkahelyen vizsgálják meg, tagjaik hogyan tudnak külön-külön és együttesen a mainál többet tenni, ©ondol- ják meg, hogy a jobb munka érdekében kitől mit lehet és mit kell elvárni. Ennek alapján alakuljon ki és fogalmazódjék meg a brigád közös vállalása. Ügyelni kell arra, hogy a közösségek mögött ne tűnjenek el az egyes emberek A szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom olyan feltételeket teremtsen, hogy egyetlen hasznos kezdeményezés ne vesszen el az érdektelenségbe, a közömbösségbe. Ne sikkadjon el egyetlen jó gondolat, előrevivő javaslat sem. A gazdasági vezetőknek, a pártszervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek és a KISZ-nek nagy a felelőssége abban, hogy a brigádok zavartalan munkájához minden feltétel meglegyen. Bátorítani, népszerűsíteni kell a jól dolgozó, a kezdeményező embereket. Nem szabad, hogy a kezdeményező dolgozók megpróbáltatásokon menjenek keresztül, ha újítani, ésszerűsíteni akarnak, ha felelősséget éreznek a munkahelyen történtekért. Ne legyenek formálisak a vállalások, mert ebből származik a formális végrehajtás, a formális értékelés és elismerés. A brigádokon belüli szigorúság nemcsak a Gáspár Sándor előadói beszédét széles körű vita követte. A szocialista brigád- és munkaverseny mozgalom eredményeit értékelve sokan rámutattak: a mozgalom negyedszázados sikerei bizonyítják, hogy a brigádközösségek mozgató rugói, motorjai a társadalmi és gazdasági fejlődésnek. Egyetértve a mozgalom hármas jelszavának változatlan időszerűségével többen kifejtették, hogy az új követelményekhez való alkalmazkodás a korábbiaktól eltérő módszereket, feltételeket igéközösség érdeke, az egyes dolgozók legszemélyesebb napi és távlati érdeke is. Nagyon fontos, hogy egészen a munkapadokig sikerüljön olyan helyzetet és légkört teremteni, amelyben a kultúra és a művelődés valóságosan is elfoglalja elméletileg már tisztázott és szükséges helyé*) társadalmunkban. ^Gáspár Sándor a továbbiakban arról szólt, hogy népgazdaságunk helyzetének javításához, feladatainak megvalósításához minden olyan eszközt és módszert igénybe kell venni, amely hazánk gazdasági erejét növeli. Ilyenek a gazdasági munkaközösségek is. Hiányt pótolnak, aktivitást hoznak felszínre, kezdeményeznek. Tehát a konkrét társadalmi igény hozta őket létre. Nem szabad szembeállítani a munkaközösségeket a szocialista brigádmozgalommal. Mindkettőnek más a rendeltetése, de ugyanazt a célt szolgálják. A gazdasági munkaközösségek munkájáról még kevés tapasztalattal rendelkezünk. Egy idő után, amikor tapasztalataink már szélesebb körűek lesznek meg kell nézni, hogy ezen új forma működése miképpen felel meg a társadalmi igényeknek. A szocializmus építésének útján járunk, céljaink változatlanok. A fejlődés új, még magasabb színvonalára akarunk emelkedni. Modern, hatékony. erős szocialista gazdaságot és szocialista társadalmat építünk — mondotta. —• a szocialista építőmunka eddigi eredményei sok örömet adtak, bizalmat, biztonságot teremtettek a dolgozókban a szocializmus iránt. Amit elértünk az elmúlt 38 év alatt, de különösen 1957 után, az történelmi jelentőségű. Hazánkban szilárd a munkáshatalom. Mindenki számára megteremtettük a kulturális és anyagi felemelkedés feltételeit. Létbiztonságban élünk, fejlett társadalombiztosításunk egészség- ügyi ellátásunk, oktatási nyel. A felszólalók utaltak azokra a szélsőséges véleményekre is, amelyek szerint a szocialista brigádmozgalom megtorpant; visszaesett. Mint mondták, visszaesés csak ott tapasztalható, ahol a gazdasági vezetés nem támogatja kellőképpen a mozgalmat, ahol a különböző feladatok kijelölésekor nem veszik számba a szocialista brigádok segítőkészségét, tenniakarását. Csente Jenő, a tatabányai szénbányák brigádvezetője is azt tette szóvá, hogy a brigádokat nem mindenütt vonják be kellőképpen a rendszerünk van. Szocialista ipart és mezőgazdaságot teremtettünk, amely tisztességgel állja — a világ szemében is — a mai nehéz idők gazdasági megrázkódtatásait. Amit elértünk, nem kevés, de tudjuk, ez még nem a csúcs. Keressük, kutatjuk az utakat. módokat, formákat és eszközöket, amelyek segítségével újra dinamikus fejlődés indulhat meg életünk minden területén. Ehhez erős, összeforrott társadalom, erős összeforrott kis kollektívák kellenek, a tehetség, a szorgalom, a fegyelem, a felelősségérzet belső követelményeivel. Hogy ez így legyen, abban a jövőben is nagy szerepe lesz a szocialista brigádmozgalomnak. Azt akarjuk, hogy á tisztességes, jó munkát becsüljék, ismerjék el erkölcsileg, ezt állítsák követelménynek milliók elé. Az- ilyen dolgozók előtt nyíljék meg az előremenetel, a még magasabb képzettség lehetősége. Az ilyen dolgozókból legyen a politikai, a gazdasági és mozgalmi vezetők utánpótlása. Ilyen dolgozókra kell elsősorban támaszkodni, velük kell tanácskozni, és a döntések előtt tanácsukat kérni. Azt a követelményt, hogy mindenkinek többet kell nyújtania, a szakszervezetek önmagukra is értik. Ezután is minden segítséget megadnak a szocialista brigádmozgalomnak. Hazánkban még nem épült fel a szocialista társadalom. A gazdaságban is, a társadalmi viszonyokban is, az emberek magatartásában, gondolkodásában is jelen van az átmeneti időnek minden velejárója. Bármihez fogunk céljaink megvalósítása közben. sok pénz, tehetség, fegyelem, felelősségérzet kell és a korábbinál jobb munka. Gazdaságunk, ha lassan is, de már elindult azon az úton, hogy a fejlődésnek ezeket a nehézségeit legyőzze. Nem kétséges, hogy meglesz az eredménye — fejezte be beszédét a SZOT főtitkára. vállalati tervező munkába. Mások rámutattak, hogy nem elég a terveket formálisan megszavaztatni a brigádtanácskozásokon. a feladatokat mindenütt beszéljék meg a dolgozókkal. A brigádok csak az információk birtokában tudnak felajánlásaikkal, munkájukkal a változó igényekhez alkalmazkodni. Vörös Istvánná, a Szegedi Szalámigyár brigádvezetője ezt így fejezte ki: ha a vállalat gazdasági vezetése csak nehézkesen és késlekedve reagál, akkor a brigádok kezdeményezéseinek értéke is erősen csökken. Több felszólaló kifogásolta a brigádmunka jelenlegi értékelési rendszerének hiányosságait. Egyöntetű a vélemény, hogy ha csupán az éves eredményt értékelik, az nem eléggé ösztönöz a jobb munkára. Kitűnt, hogy számos helyen tapasztalható kedvező változás, a brigádmunkát gyakrabban, — többnyire negyedévenként — bírálják el. A Zrínyi nyomdában például jól bevált a „hónap brigádja” háziverseny. Többen javasolták, hogy a szocialista brigádok számára is szélesebb körben teremtsék meg a vállalkozás valamilyen formájának lehetőségét. Ezzel a kérdéssel foglalkozott Kiss Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal brigádvezetője is. Hangsúlyozva, hogy a brigádok rendkívül alkalmasak a kezdeményezésekre, s a mozgalomnak ezt az értékes elemét jobban kellene hasznosítani. Tisztelt tanácskozás, kedves Elvtársnők, kedves Elvtársak! Megtisztelő és szívesen vállalt kötelezettségnek teszek eleget, amikor átadom a tanácskozás résztvevőinek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, személy szerint Kádár János elvtárs szívélyes üdvözletét és a Minisztertanács jó kívánságait. Kérem önöket, hogy munkahelyükre visszatérve, a szocialista brigádok tagjainak tolmácsolják az üdvözleteket és a jókívánságokat. Kedves Elvtá rsak! Tanácskozásukat. politikai életünk e fontos eseményét, közvéleményünk megkülönböztetett figyelme kíséri. Ez teljesen érthető. A szocialista brigádmozgalom, amely a munkásosztály legjobbjainak kezdeményezéséből született és negyed százada indult útjára, tiszteletet. tekintélyt, és elismerést szerzett magának. Nagy hatású, közei másfél- millió tagot számláló tömegmozgalommá vált. amely megszületése óta állandóan megújuló, fontos tényezője társadalmunknak, és már hosszú idő óta szocialista rendszerünk alapvető értékei közé tartozik. Kedves Elvtársak! Mint 25 évvel ezelőtt, s azóta eltelt időben oly sokszor, most is elmondhatjuk, bonyolult világban élünk, és nap, mint nap nehéz feladatok megoldása vár ránk. A Központi Bizottság áprilisban megtartott ülése, amikor megvonta a XII. kongresszus óta végzett munka mérlegét, az eredményeket méltatva, de azokat nem szépítve, kendőzetlen nyíltsággal szólt gondjainkról is. Magasabb mércével A Központi Bizottság megállapítása szerint, ha el akarjuk érni a magunk elé tűzött célokat, magasabbra kell emelni a mércét. Vajon miért van erre szükség? Rosszabbul dolgoztunk talán, mint korábban, vagy mint 1980-ban, amikor a hatodik ötéves terv megfogalmazta a feladatokat? Azt hiszem sem az egyikről, sem a másikról nincs szó. Ellenkezőleg. A dolgozó kollektívák közül sokan, számos területen a tervezettnél is jobbat és többet nyújtottak. Erről tanúskodik, hogy csupán ebben az évben csaknem 500 vállalat, szövetkezet és más gazdálkodó szervezet nyert el magas kitüntetést, köztük országos hírnek örvendő olyan vállalatok és szövetkezetek, mint a dorogi szénbányák, a Medicor, az Ikarus, a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat, a Kender-Juta és Politextil Vállalat, a Bólyi Állami Gazdaság, a nádudvari Vörös Csillag Szövetkezet és mások. Mi a jól dolgozó vállalatok, szövetkezetek titka? Nem nehéz megfejteni: az igényes vezetés, az új iránt fogékony műszaki, gazdasáA felszólalók sürgették a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom irányításának, érdekeltségi rendszerének korszerűsítését. Nyitrai István, a KISZ Központi Bizottságának titkára elmondta: szükséges, hogy a verseny szervezése, értékelése, elismerési rendszere egyszerűbbé, demokratiku- sabbá váljék. A helyi körülményekhez jobban igazodó formákat kell kialakítani. mert ez segítheti legeredményesebben a verseny megújulását. A vita résztvevői jónéhány példát említettek, amelyek igazolják, hogy a vállalati vezetők és a brigádok szoros együttműködése valóban jó eredménnyel jár. Orbán János, a Volán 12. számú Vállalat brigádvezetője például elmondta, hogy a vállalat szocialista brigádjai számára a vezetés garantálta a szállítási feladatokhoz szükséges valameny- nyi fontos feltétel megteremtését. A brigádok külögj szakgárda hozzáértése, a lelkiismeretesen dolgozó szocialista brigádok tevékenysége, a munkaverseny, a fejlett munkakultúra, a valós üzemi demokrácia működése. Ezeknek a kollektíváknak is nagy része van abban, hogy az elmúlt években is növelni tudtuk a nemzeti jövedelmet — 1980 óta körülbelül 5 százalékkal —. ami nemzetközi ösz- szevetésben sem csekély eredmény. Fejlődtek élet- körülményeink Az is megbecsülést érdemlő eredmény, hogy hazánkban teljes a létbiztonság alapját adó foglalkoztatás amint ígértük, társadalmi méretekben megőriztük az életszínvonalat. 1982-ben a reáljövedelmek több mint 3 százalékkal haladták meg az 1980. évit. Biztosítottuk az elfogadható árúkímálatot, és ha szerény mértékben is, de fejlődtek az életkörülmények. Ennek egyik bizonysága. hogy 1981—82^ben 152 ezer lakás épült fel. Eközben javítani tudtuk a népgazdaság egyensúlyát, a külkereskedelmi mérlegben 1982-ben mintegy íélmilliárd dollár aktívumot értünk el, s folyamatosan eleget tettünk és teszünk fizetési kötelezettségeinknek. Ha nem dolgoztunk rósz szabóul, mint korábban, akkor miért volt szükség arra, hogy menet közben olyan intézkedéseket határozzunk el, mint amelyekre a múlt év közepén került sor. miért nem csökkentek, vagy szűntek meg a gondjaink? A Központi Bizottság erre is választ adott. Az utóbbi években sem javult, hanem romlott a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet. tovább éleződött a nemzetközi feszültség. Erősödött az imperializmusnak, mindenekelőtt az Egyesült Államok agresszív köreinek az a leplezetlen szándéka, hogy a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés országaival szemben katonai erőfölényre tegyen szert. Ennek egyik újabb durva megnyilvánulása az amerikai szenátusnak az a döntése, hogy szabad utat enged az úgynevezett MX-rakéták fejlesztésének, és kipróbálásának. Éppen a mai napon került nyilvánosságra a Szovjetunió kormányának nyilatkozata, amely- lyel teljes mértékben egyetértünk. A nyilatkozat ismét megerősíti a Szovjetunió békeakaratát, tárgyalási szándékát, de azt is, hogy a fegyverkezés megszállottjai elszámítják magukat, ha azt hiszik, hogy célt érhetnek. A Szovjetunió, a szocialista országok és a világ haladó erői képesek rá, elegendő eszközzel rendelkeznek ahhoz. hogy megvédjék a békét. megmentsék az emberiséget egy nukleáris katasztrófától, nősen az energiatakarékosságban érnek el figyelemre méltó sikereket a felhasználható üzemanyagnak legalább 5 százalékát megtakarítják. Az ifjúsági brigádok a ZIL- teherautók dízelesítésének védnökségét, valamint az autógumik újrafutózásának megszervezését vállalták. Sokan kifejtették, hogy a mai gazdasági feladatoknak csakis megfelelően képzett emberek felelhetnek meg. A mozgalom megújítása során, tehát fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a brigádtagok tanulhassanak, művelődjenek. Bíró Gyuláné, a Zrínyi nyomda szocialista brigádvezetője hangsúlyozta, hogy a művelődés a közösség összeforrottsáigát, a közös munka eredményességét is növeli. Mindenképpen kerülni kell azonban a formalizmust — erre hívta fel a figyelmet Kupcsik László, a nitrokémiai ipartelepek brigádvezetője. A tanácskozáson felszólalt Lázár György is. A megváltozott helyzet és a magasabb követelmények új megoldásokat is kívánnak hazánkban. Ezekre azonban nincs kész recept. Előfordul, hogy egyikmásik megoldás nem váltja be a hozzáfűzött reményeket, vagy legalábbis módosításra szorul. A réginek, az újjal való felváltása kezdetben akkor is vitát válthat ki, ha az elhatározás helyességét az élet később igazolja. Azt hiszem, ez természetes. Egy-egy új megoldás mindig magában hord bizonyos kockázatot, módosítja a megszokott viszonyokat, esetleg társadalmi feszültséget okoz és érdekütközésekkel jár. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy vannak, akik üdvözölnek, vannak akik kételkedve vagy éppen ellenérzéssel fogadnak egy-egy új megoldást. Olykor arra is hajlamosak vagyunk, hogy régről ismert jelenségeket is az új megoldások rovására írjunk. Erre ad példát az a vita, amely az úgynevezett kisvállalkozások körül bontakozott ki és máig sem csitult el. Sokan úgy vélik, hogy ezek, különösen pedig a vállalaton belül alakítható gazdasági munkaközösségek valamiféle engedményt jelentenek szocialista normáinkból, tápot adnak az anyagiasság elburjánzásának, keresztezik a brigádmozgalom és a munkaverseny fejlődésének útját, csökkentik az önzetlen társadalmi munkára való hajlandóságot. Olyan vélemények is vannak, hogy elvonják a szabadidőt a művelődéstől. Üj vállalkozási formák A viták elől természetesen nem lehet és nem szabad kitérni. De ahhoz, hogy biztosabban igazodjunk el a felmerült kérdésekben, konkrétabban kell ismernünk a valóságot. Az új vállalkozási formák működéséről még nincs elég tapasztalatunk. Nem lehet kellő biztonsággal felmérni sem eredményeiket, sem azokat a hátrányos következményeket vagy hatásokat, amelyek ezekből származhatnak. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a kifogásolt jelenségek nagy része nem újkeletű, s önmagától akkor sem szűnne meg, ha visszaállítanánik a korábbi állapotot. De bármilyen okból is táplálkozzanak a szocialista erkölcsöt károsító jelenségek, közös kötelességünk, a kormány is feladatának tartja, hogy jó szóval, de ha kell, a törvény szigorával is fellépjünk azok ellen, akik ügyeskedéssel és nem jobb munkával, a közösség rovására kívánnak boldogulni. A mai tanácskozásnak is az egyik központi kérdése éppen az — erről sokan szóltak —, hogy mit kell tenni azért, hogy a szocialista brigádmoz(Folytatás a 3. oldalon) A szocialista brigádvezetők VI. or szágos tanácskozásának résztvevői Lázár György beszéde Az országos tanácskozás vitája
