Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-28 / 125. szám

Nemzetközi körkép 1983. MÁJUS 28. Az első csapás eszköze: Dél-Korea; hadgyakorlatok után az MX-rakéta „Ha a kongresszus nem fo­gadja el az MX-rakéták te­lepítésére előterjesztett ja­vaslatot, a világbéke súlyos veszélybe kerül...’’ Ugyan kinek tulajdoníthatnánk ezt a meggyőzőnek éppenséggel nem mondható kijelentést? Az amerikai „héják” leg­belső kemény magvát ismer­ve, nem nehéz kitalálni, hogy a nyilatkozó Caspar Weiinberger hadügyminisz­ter volt. A Pentagon főnö­ke — Ronald Reagan, az el­nök mellett teljes mellszé­lességgel kiállva — váltig azt erősítgette, hogy a 100 darab MX interkontinentális ballisztikus rakéta „sűrű te­lepítése” mentheti csak meg az Egyesült Államokat a „kommunista rajtaütéstől”. A törvényhozásban illetékes képviselők nem kételkedtek ugyan a hadügyminiszter szándékainak „tisztaságá­ban”, mégis azt firtatják, jó-e a telepítési mód, és egyáltalán abban a méret­ben kell-e végrehajtani az egyébként roppant költséges programot, ahogyan azt a kormányzat .tervezte? Tá- gabb összefüggésben az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az MX-program ellen­tétes a S ALT—II egyez­ménnyel. A honatyák kétségei és ag­gályai tehát teljesen érthe­tők. Nyilván nekik is pon­tos ismereteik vannak a terv veszélyeiről. Az MX-ekkel kapcsolatos előmunkálatok (kutatások, kísérletek stb.) eddig már 4,5 milliárd dol­lárt emésztettek fel, s a tel­jes program költsége jóval meghaladná a 30 milliárd dollárt. A hadiipar ugyan­akkor felettébb érdekelt ab­ban, hogy a Pentagon mi­nél több ilyen, újfejlesztésű rakétát rendeljen meg. És azok, akik mellette kardos­kodnak, rendkívüli előnyeit ecsetelik: azzal érvelnek, hogy a 11 ezer kilométer hatótávolságú, egyenként -10 darab 600 fcilotonnás robba­nótöltettel felszerelhető MX- ek igen nagy találati pon­tosságnak (a céltól való el­térésük állítólag csak 90 mé­ter), mindegyik példányuk legalább 10—15 darab, ed­dig a legkorszerűbbnek tar­tott Minuteman—3-as inter­kontinentális rakétával ér fel. Reagant igazán nem volt nehéz meggyőzni az MX-ek szolgálatba állításának szük­ségességéről. Ügy gondolja, az 1986—87-es költségvetési évben az első 40 darabot már elhelyezhetik a Minute- man—3-asok megerősített, kevésbé sebezhetőnek vélt silóiban. Az elnök a közel­múltban hagyta jóvá ezt a telepítési módot, s egyiben indítványozta, hogy kezdjék meg egy kisebb méretű, egy- robbanófejes hadászati raké­ta, a Midgetman kifejleszté­sét is. A 100 MX-rakétát egy kö­rülbelül 26—39 négyzetkilo­méternyi területen, egymás­Az amerikai Newsweek-ben közölt vázlat szerint a nukleá­ris robbanás (balra) megsemmisítene néhány MX-et, de az épen maradiakkal (jobbra) végre lehetne hajtani az „ellen­csapást’’ A túlélés éra A támadó, miután a vég­sőkig fárasztotta kiszemelt áldozatát, felkészült a kegyelemdöfésre. Minden­ki ámulatára azonban a kocka fordult: a már le-, győzöttnek hitt fél, össze­szedve maradék erejét, egy váratlan csapással lesújtott a betolakodóra, s győztesen ke­rült ki a gigászi küzdelem­ből. A leírt jelenet nem a Csillagok háborúja című film újabb epizódjában játszódott le, hanem az amerikai üzle­ti élet porondján az Egyesült Államok két viállalatórijása, az áldozatnak kiszemelt Martin Marietta, valamint a támadóból vesztessé lett Ben­dix Corporation között. Hasonló viadalok szép számmal zajlottak le az utób­bi években az amerikai tár­saságok között. A gazdasági válság fölerősítette a tőke koncentrációjának folyama­tát. Az erősebb vállalatok igyekeznek kihasználni gyen­gébb társaik részvényárfo­lyamainak csökkenését, ét­vágyuk megnőtt. A „cápák” — így nevezik őket az ame­rikai üzleti zsargonban — arra számítanak, hogy a gaz­dasági megélénküléssel be­fektetéseik megtérülnek, az ■.általuk befektetett 'Vállala­tok részvényeit újra maga­sabban jegyzik majd a tőzs­dén. A Martin Marietta és a Bendix tavaly őszi össze­csapása lázba hozta az ame­rikai üzleti életet. Tőzsdei szakemberek szerint az M. M. mindenki számára várat­lan győzelme egy időre ked­vét szegte a „cápáknak”. Az ügy olyan nagy port vert föl, hogy máris három könyv je­lent meg az M. M.—Bendix párharcáról, s Thomas Pow-, nallt, az M. M. elnökét — akit azóta a Wall Street az üzleti éle* 'hőseként” ma­gasztal, egyetemi katedra­ajánlatokkal ostromolják. Üzleti főiskolákon tanfolya­mok indulnak arról, hogyan lehet az M. M. példáján okul­va vesztett helyzetből le­Az MX egyik példánya a szereidében tói mindössze 550—600 méter távolságra helyeznék el Wyoming és Nebraska ál­lamban. A hadügyminiszter a javaslat kongresszusi elfo­gadása érdekében azzal pró­bált hatni a képviselőkre, hogy — szerinte — ez a faj­ta megoldás azért jó, mert ha netán a potenciális ellen­fél csapást mérne erre a te­rületre. néhány MX felrob­bantása egyúttal az ellensé­ges rakétáik robbanóiöiteteit is „.semlegesítené”, miköz­ben az épségben maradt ra­kétákkal a „válaszcsapáe” azonnal végrehajtható. Bárhogyan is alakuljon az MX-ek sorsa, egy bizonyos: az amerikai kormányzat — mindenféle befagyasztása kí­sérlettel és fenntartással szembeszállva — tűzön-vízen keresztül alkarja hajszolni a 80-as és 9.0-es évekre kidol­gozott fegyverkezési prog­ramjait, hogy ezzel kihar • colja az első csapásmérési képességet, vagyis a katonai fölényt. Ebben van az egész IMX-terv legfőbb veszélye, hiszen ez a fegyver kifeje­zetten az agresszió eszköze. Szolgálatba állításával — minden ellenkező állítással szemben — nem növekedne az Egyesült Államok bizton­sága. Csak a háborús fenye­getés fokozódna, hisz az MX-program az amerikai nép létét is kockáztatja. Serfőző László alezredes győzni a betolakodót. Mi is történt tulajdonképpen? A Bendix az M. M.-el szemben a bevált módszert kívánta alkalmazni; egy idő­ben koncentrált akcióval készpénzzel túlfizetni a rész­vények többségével rendel­kező néhány tucat részvé­nyest, majd mire az igazga­tótanács észbekap, saját ér- ( tékpapírokkal vagy részvé- i nyekkel kifizetni kisebb / részvénytulajdonosokat. A 1 Bendix már-már elérte cél­ját, mikor az M. M. elképesz- ' tő lépésre szánta el magát. Összegyűjtötte minden ren­delkezésre álló anyagi esz­közét, s 892,5 millió dollár­ért fölvásárolta a Bendix részvényeit. A jókora falat azonban megülte az amúgy is gyengélkedő M. M. gyom­rát. Maga Pownall nem tart­ja magát győztesnek; „csu­pán a kisebbik rosszat vá­lasztottam” — mondja. Persze azért nem kell saj­nálni a dúsgazdag tőkést és hatalmas szerteágazó érde­keltségekkel rendelkező tár­saságát. A Mártin Marietta egyik legfontosabb ága a hadiipar, s nem utolsó sor­ban a pentagon ezredeseinek Február eleje és április közepe között Dél-Koreában megtartották az immár ha­gyományos Team Spirit — magyarul csapatszellem — nevű hadgyakorlatot. A vala­mennyi haderőnemet fölso­rakoztató, impozáns méretű erődemonstrápióban 120 ezer dél-koreai és 70 ezer ameri­kai katona vett részt. A Team Spiritet május első fe­lében további gyakorlatok követték, köztük egy Szöul környékén megrendezett monstre manőver. Ez utóbbi­nak — mint a KCNA, a Né­pi Korea hírügynöksége je­lentette — a „Kommunizmus megsemmisítése” fedőnevet adták. A KNDK-t természetesen nem a gyakorlatok harcias elnevezése, hanem a résztve­vők nagy száma, méginkább pedig a bevetett — vagy be­vethető — fegyverzet és ha­ditechnika irdatlan mennyi­sége nyugtalanítja. (Az ál­landóan Dél-Koreában állo­másozó 42 ezres amerikai kontingensnek harcászati atomfegyverekkel is föl van szerelve!). A KNDK fegyve­res erőinek főparancsnoka mindezt számításba véve a hadgyakorlat-sorozat kezde­tekor egy időre kénytelen volt riadókészültségbe he­lyezni a hadsereget, a bizton­sági erőket és a munkás-pa­raszt milíciát. A hadgyakorlatok szemlé­letesen példázzák, hogy Dél- Korea katonai és politikai helyzete nem sokat változott Panmindzson, a háborút le­záró 1953-as fegyverszünet óta. Lényegében harminc év­vel ezelőtti formájában kon­zerválódott a jobboldali ka­tonai rendszer, és természe­tesen megmaradt az ameri­kai megszállás. A fegyver­mentes övezet két oldalán még ma is körülbelül 1 mil­lió 200 ezer katona néz far­kasszemet egymással. A fél­sziget — Washington és Szö­ul akaratából — még az eny­hülés fénykorában is mint­egy a hidegháború múzeuma maradt. Nem csoda hát, hogy az ötvenes évek eszmevilá­gát felelevenítő Reagan ame­rikai elnök itt „ismerős te­repre” talált az azóta egyéb­ként alaposan megváltozott világban. Az európai helyzettől elté­rően Washingtonnak itt nem kell nógatnia szövetségesét a fegyverkezésre, nem kell tar­tania attól, hogy a követke­ző választásokon függetle­nebb politikát képviselő párt jut hatalomra, és fellép a ne­utronfegyver tervezett bete­lepítése ellen. (A pentagon ilyen irányú szándékairól nemrégiben számolt be a The Washington Post). A korábbi amerikai kormány­zatok még röstelkedtek szö­vetségesük szalonképtelen kormányzati módszerei mi­att; Reaganék nyíltabban örülnek e módszerek elő­nyeinek. Shultz amerikai külügyminiszter, amikor legr utóbb februárban Szöulban járt, meg is Ígérte vendéglá­tóinak: megpróbálja rábe­szélni a washingtoni kong­resszust arra. hogy emelje a Dél-Koreának szánt fegyver­vásárlási segély összegét. 60 ezer kollégiumi hely Hogyan tanulnak a mongol gyorokek? Mongol diákok nyári táborozáson A Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja múlt év decemberi ülésén új népmű­velési törvényt fogadott el. A törvény rögzíti az elmúlt húsz év eredményeit. Az 1963. évi törvény élet­be lépte óta a hetvenes évek közepére sikerült elérni, hogy a nyolc osztályt min­den gyermek elvégezze. Hogy ez mekkora teljesítmény, azon mérhetjük le, hogy a hazánknál mintegy tizenhat- szőr nagyobb területű, 1,5 millió négyzetkilométeres ország lakosságának többsé­ge állattenyésztő, s az év nagy részében állataival ván­dorol. Mindenekelőtt tehát átfo­gó internátus-építésbe kel­lett kezdeni, hogy a pászto­rok gyermekei rendszeresen járhassanak iskolába. Ma a diákotthonok 60 ezer gyer­meknek nyújtanak szállást., és tábornokainak a közben­járása döntötte el a nagy csatát. Az M. M. módszerét nem tudja mindenki követni. Je­lenleg a legelterjedtebb „cá- pariasztó" módszer az, hogy a vállalat igazgató tanácsá­nak csupán felét választják évente újra. így próbálják megakadályozni a betolako­dókat abban, hogy saját je­lötjeik megválasztása után többséget szerezzenek az igazgatók körében, s ezután már belülről befolyásolhas­sák a részvényeseket. A megtámadott vállalatok esélyei a túlélésre így is cse­kélyek; az elmúlt évek átla­gában csupán minden ötödik kiszemelt áldozatnak sikerült megmenekülnie. Egy vállala­ti egyesülésre szakosodott amerikai jogáS2 szerint csak egyetlen tökéletes módja van a támadások kivédésének: a vállalat jövedelmezőségének javítása. Ezt viszont a tár­saságok többségénél egye­dül a régen várt általános gazdasági megélénkülés hoz­hatja meg. I. Z. terefere de ezzel nem elégedettek. Jelenleg ugyanis 885 általá­nos iskola működik Mongó­liában, közülük 120 tízosztá­lyos. Az óvodai hálózat kiépíté­sére is gondolnak. Tavaly 1800 új óvodai helyet terem­tettek, ezzel mintegy 55 ezer kisgyereket fogadhatnak be. A fővárosban, Ulánbátorban ma minden harmadik óvo­dáskorú gyermek napközi otthoniban van; a többi vá­rosokban minden ötödik gyermek járhat óvodába. Az elmúlt két évtizedben teljesen átalakult a szakk- munkásképzés. Ma évente mintegy tízezer szakmunkást képeznek ki. és számos üzemben működik esti isko­la, ahol a képzetlen mun­kások szakképzést nyerhet­nek. Mindent összevetve, Mongólia ma már egységes, szocialista képzési rendszer­rel rendelkezik, az óvodák­tól az általános iskolákon keresztül a szak- és főisko­lákig, kiegészítve esti és levelező oktatással. Hogy mindez mekkora eredmény, elég ha arra gon­dolunk, hogy Mongóliában csak 1921-ben nyílt meg az első négyosztályos nyilvános iskola, s 1942 óta létezik egyetem. A Mongol Népköz- társaság oktatási rendszere felülmúlja a többi, hasonló helyzetben levő ázsiai ország iskolarendszerét. Az új tör­vény kimondja a nevelés valamennyi tényezője — a szülők, az iskola, az üzem és a társadalmi szervezetek — egyetemleges felelősségét. ■Napirendre került egyút­tal a politechnikai oktatás, a szakképzés és a szak ta­nácsadás. A következő évek­ben lényegesen növelik az üzemekben működő tanuló­műhelyek számát. Tervbe vették az iskolán kívüli ok­tatás keretében az „Ifjú technikusok” klubjában szaktanfoyamok rendezését. Az új törvény kitér a hát­rányos helyzetben levő, mozgássérült gyermekeknek nyitott speciális iskolák kér­désére. Elrendeli, hogy ezek az iskolák orvosi ellátást is nyújtsanak. (g. i ) Összeállította; Constantái Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents