Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-27 / 124. szám
1983. MÁJUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Abdullahi Dominic Bello marsall, a nigériai légierő vezérkari főnökének vezetésével nigériai katonai küldöttség látogatott tegnap a Killián György Repülő Műszaki Főiskolára. Ütjára elkísérte Kovács Béla vezérőrnagy. A delegációit a délutáni órákban a megyei pártbizottság épületében fogadta Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára és tájékoztatta a megye politikai, társadalmi és gazdasági életéről. A tájékoztatón részt vettek a megyei pártbizottság titkárai is. A nigériai katonai küldöttség tagjai főleg mezőgazdasági témáik! iránt érdeklődtek. A megyei pártbizottságon tett látogatásuk után a rákóczifalvai Rákóczi Termelőszövetkezetet keresték fel. Képünk a megyei párt- bizottságon tartott tájékoztatón készült. NDK katonai vezetik kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti katonai kapcsolatok erősítésében szerzett érdemeik elismeréseként Heinz Hoffmann hadseregtábornoknak, nemzetvédelmi miniszternek a Vörös Zászló Érdemrend, Heinz Keszler vezérezredesnek, Horst Stech- barth vezérezredesnek a Vörös Csillag Érdemrend, Klaus Baarss vezérőrnagynak, Walter Paduch vezérőrnagynak, Heinrich Winkler vezérőrnagynak és Gerhard Heim ezredesnek a Kiváló Szolgálatért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket tegnap a Parlamentben Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke adta át. Az ünnepségen jelen volt Korom Mihály. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Az NDK nemzetvédelmi minisztere tegnap délután felkereste betegágyánál Czi- nege Lajos hadseregtábornok honvédelmi minisztert. Gyorsabban válaszoljunk az új kérdésekre (Folytatás az 1. oldalról) kell tenni a hibás vélemények megváltoztatásáért, a munkásosztály vezető szeretjének erősebb tudatosításáért, ami korántsem szak- szervezeti feladat. A következő hozzászólók közül Miklós József, a 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója a szakmunkástanulók művelődéséről, Velkey István, a Hűtőgépgyár szakszervezeti bizottságának titkára a munkahelyi információknak a demokráciát erősítő szerepéről beszélt. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a vita után a javasolt kiegészítésekkel a jelentést elfogadta. Üf szám az aranykorona helyett Tanácskozás a földértékelésről Program az ezredfordulóig — Lebontott tanyák A műszaki és közgazda- sági hetek jegyében a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület szolnoki csoportja előadássorozatot rendezett a megyei földhivatalban. A tanácskozáson elsőként Joó István, a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának főosztályvezetője az egységes országos térkép- rendszer (EOTR) elkésizíté- séről és a közmű- térképezés helyzetéről tájékoztatta a szakembereket. Egyebek közt elmondta, hogy a rendszer munkálatai a ’70-es évek közepén kezdődtek, és azóta az ország 18,6 százalékáról készült térképek, 1983. végére várhatóan 22 százalékát mérik fel. A program elkészítése az ezredfordulóra fejeződik be. Az előadás további részében egyéb hasznos gyakorlati tudnivalókról tájékozódtak a földhivatalok és térképkészítő intézmények szakemberei. A harmadik éve megkezdett új földértékelési rendszer gyakorlati megvalósításáról Bacsa Imre, az QFTM földminősítési osztályának vezetője elmondta. hogy hazánkban eddig 3,5 millió hektáron végezték el a földhivatalok a földértékelést. Ez idő alatt mintegy 29 ezer mintateret vizsgáltak át, ebből 75 ezer talajmintát küdtek további elemzésre a laboratóriumokba. Az új földértékelés során a régi adatokat felhasználva készítik el az új értékelést. Az egytől százig terjedő termőhelyi értékszám — ami az új minősítési rendszer dimenziója az aranykorona helyett — hűen fejezi ki, hogy a vizsgált talaj, az adott környezetben milyen termőképességű. Az 1986. januárjában érvénybe lépő földértékelés kiterjed minden mezőgazdaságilag hasznosítható földterületre, beleértve a zártkerteket és az erdőművelési ágban hasznosított területeket is. A termőföld védelme, jobb hasznosítása napjainkban a mezőgazdaság fejlődésének legfontosabb feladata — hangsúlyozta délutáni előadásában Lukács Béla az OFTH földhasználati főosztályának vezetője. A földvédelem és a racionális föld- használat tapasztalatait elemezve elmondta, hogy a központi intézkedések hatására kedvező javulás tapasztalható országszerte, a mezőgazdaságilag kihasználatlan — ám művelésre alkalmas — területeken. Az adatok szerint 5 évvel ezelőtt még 50 ezer, de ’82-re 10 ezer hektárra csökkent a parlagföldek területe országosan, a megyei földhiva- tálok s a gazdaságok következetes munkája nyomán. Jó ütemben halad a mező- gazdasági nagyüzemek tábláin levő romos tanyák felszámolása is. Az utóbbi két esztendőben mintegy 500 tanyát számoltak fel és állították helyét a termelésbe, azonban 4 ezer még bontásra vár. A racionális föld- használat és földcsere terén Szolnok megye az élenjárók között szerepel — mondotta Lukács Béla. Végezetül a földvédelmi alap célszerű felhasználásáról tájékoztatta az érdeklődőket. Az előadássorozat után a meghívottak kérdéseire adtak választ a program előadói. Az ipari termelésről, fejlesztésekről Feladalegyezlető tárgyalás Szolnokon Tegnap feladategyeztető tanácskozást tartottak az Ipari Minisztérium, a megyei pártbizottság és tanács vezetői, munkatársai. A tárgyaláson, amelyet Barta László, a megyei tanács elnöke vezetett, részt vett Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes és Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára. Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese tájékoztatójában szólt a megye ipari termeléséinek tavalyi eredményeiről és várható alakulásáról. Idén a megyében 2—3 százalékos termelésnövelés szükséges. Az első hónapok tapasztalatai kedvezőek, negyedéves szinten 7,3 százalékos volt a növekedés. Körtvélyes István ipari miniszterhelyettes elismerően szólt az eredményekről, de hangsúlyozta, hogy az itt tapasztalt fejlődés nem általános. A tanácskozáson szó esett a megye ipari üzemeinek anyagellátási nehézségeiről, a környezetvédelem kérdéseiről. amelyeket a gazdasági lehetőségekhez igiazitva előtérben kell tartani. Délután a miniszterhelyettes — Bereczki Lajos kíséretében — Tiszafüredre látogatott, ahol a járás párt és tanácsi vezetői tájékoztatták a járás helyzetéről, a fejlesztési elképzelésekről. A vendégek megtekintették a Kőbányai Gyógyszerárugyár nemrégiben létesült csomagoló részlegét is. Eltelt egy óv lói vizsgázik — Igaz, hogy a próbaüzemet egy-két hónappal később kezdtük a tervezettnél, a rekonstrukció befejezése óta eltelt idő mérlege azonban jóval kedvezőbb a vártnál. Tavaly több papírt termeltünk az „előírtnál”, kevesebb lett a selejt, energiából is kevesebbet fogyasztottunk — summázta Lipka Vilmos gyárrészlegvezető a múlt év januárjának végére megfiatalodott, szolnoki négyes számú papírgép működése óta szerzett legfontosabb tapasztalatait. — Sajnos, munkánk nem annyira gazdaságos, mint szeretnénk — ez ellen azonban nem sokat tehetünk. A mostani „ínséges” időkben a megrendelők is takarékoskodnak, kevesebb jó minőségű, nekünk több nyereséget hozó papírt vásárolnak. Hiába fejeződött be — a késés ellenére is — gyorsan a gép felújítása, a beruházás elhatározása óta változtak az idők. A papírgyári rekonstrukció keretében nemcsak egy új, a legigényesebb nyomdák megrendeléseit is teljesíteni képes üzem készül, a beruházás eldöntésekor gondoltak a csomagolópapírok növekvő keresletére is. A korábban is dolgozó négyes papírgép felújítása ezt a célt szolgálta. A különböző próbák után már hónapok óta üzemszerűen dolgozik a megfiatalodott berendezés. A gyárrészleg vezetője eimondta, hogy a az új papírgép Lipka Vilmos: „Tavaly rövi- debb idő alatt több papirt termeltünk” beruházás az elvárásoknak megfelelően sikerült. A korszerűsítés eredményeképp a korábbi 14 ezer tonna helyett 22 ezer tonna csomagolópapírt képesek Szolnokon gyártani. A gép mellett dolgozók és a vevők elégedettek a termék minőségével is, javult például a papír szakítószilárdsága. — Persze — tette hozzá a termelést jellemző adatokhoz Lipka Vilmos — a változást nem lehet csupán tonnákkal és a „minőségi mutatókkal” kifejezni. Amikor még szerelték a gépet, sokan idegenkedtek!: „ilyen nagy, ilyen bonyolult lesz?” Egy kicsit a Megtárgyalta a Minisztertanács Kevesebb a szabálytalan építkezés, szigorúbb ügyintézés, erősödő építési fegyelem A két évvel ezelőtt hozott minisztertanácsi határozat végrehajtása során megkezdődött a korábbi engedély- nélküli építkezések helyzetének rendezése, s a tanácsok ma már határozottabban lépnek fel, elejét veszik olyan építkezéseknek, amelyek település fejlesztéseket akadályoznak, közérdeket sértenek. A korábban szabálytalanul megépített épületek sorsának rendezésére 1981 második felében és tavaly összesen 4634 kérelem érkezett a tanácsi építésügyi hátóságökhoz. E hatóságok arra törekedtek, hogy a már meglévő épületeket lehetőleg megmentsék, megfelelő átalakításokkal a tulajdonosok megszerezhessék az építmények fennmaradási engedélyét, és csak a feltétlenül szükséges esetekben rendelték el a lebontást — 3432 épület tulajdonosa kapott fennmaradási engedélyt, s a tanácsok 1202 épület lebontását rendelték el. A megadott határidő azonban sok esetben még nem járt le, így eddig csupán 208 épületet bontottak le. A határidő lejártát követően az építésügyi hatóságok — szükség esetén — többször ismétlődő végrehajtási bírság kiszabásával szorítják rá a szabálytalan építmény tulajdonosát a bontásra. Ez év közepére, tehát az előírt határidőre lényegében befejeződik a minisztertanácsi határozat hatályba lépése előtt szabálytalanul megépített épületek sorsának rendezése. A tanácsi építésügyi hatóságok — főként a jelentős üdülőterülettel és a kedvező fekvésű zárt kertekkel rendelkező megyékben — fokozták és kiterjesztették az építésrendészeti ellenőrzést meggyorsították a szabálytalanság feltárását követő ügyintézést, gyakrabban és egyre ösztönzőbben bírságolnak. Másfél év alatt — a múlt év végéig — 5600 esetben szabtak ki bírságot, amelynek összege mintegy 45 millió forint. Felelősségre vonják azokat is. akik közreműködnek szabálytalan építkezésekben. Tavaly 1124 személyt vontak felelősségre, 138 tervezőt, 910 kivitelezőt, hatvannégy esetben az építtető közület vezetőjét, s 12 államigazgatási dolgozó ellen is eljárást kezdeményeztek. A tanácsok a korábbinál nagyobb gondot fordítottak a lakosság tájékoztatására, s felhívták figyelműket az űj rendelkezésekre, szabálytalanságok következményeire. Ebben a munkában növekvő mértékben veszik igénybe a különböző szakmai és társadalmi szervezetek segítségét. Útbaigazítást adnak az építkezőknek az építési lehetőségekről, a városrendezési és építésügyi szabályozási előírásokról, az ajánlott tervekről stb. A szabálytalan építkezések megelőzése érdekében gondoskodnak a települések tervszerű fejlődésének kereteit, lehetőségeit megmutató általános rendezési tervek elkészítéséről, a meglévők korszerűsítéséről. A tanácsok nagyobb figyelmet fordítottak az indokolatlan építési tilalmak megszüntetésére is. Az utóbbi másfél évben a megyékben a tilalom alá vont 37 319-ből 2988 földrészlet, a fővárosban pedig 22 254-tből 7254 földrészlet építési tilalmát törölték, s bővítették a magánlakásépítés céljaira alkalmas övezeteket, területeket. A Minisztertanács .tegnapi ülése elé terjesztett jelentés megállapítja, hogy a korábbi miniszteritanácsi határozat alapján megtett intézkedések jól szolgálták a szabálytalan építkezések megakadályozását, s ennek megfelelően kell folytatni a munkát a jövőben is. A régi gép külsőleg is megfiatalodott több évtizedes rutinnal rendelkező papírgyártók is féltek. Én most úgy látom, hogy a gép kezelői nagyon gyorsan beletanultak feladataikba. Pedig rengeteg új műszert, berendezést kellett megismerniük, használatukat megtanulniok. A papírgyártást csak felületesen ismerő úgy gondolná, hogy a megfiatalodott négyes gép mellett dolgozók munkája a réginél sokkal könnyebb lett. Az automatizálás valóban sok terhet vett le a munkások válláról: nem kézzel kell például szabályozni a filc és a szita futását, ügyes berendezés ellenőrzi a cellulózpép kémhatását. Bíró Imre gépvezető azonban a változásoknak egy másik arcát is látja: — Jó, hogy többet termelhetünk, hogy a felújított gépen már több, itthon összegyűjtött hulladékból készült cellulózt használhatunk. Aki azonban nap mint nap a gép mellett tevékenykedik, mást is tud. A felújítás után a négyes gép rettentően zsúfolt lett, egy-egy meghibásodott alkatrész cseréjéhez szinte akrobatikus ügyességre van szükség. Az automatizálásnak rengeteg előnye van, de ha valamelyik műszer el- romlik, csak a gondunk szaporodik. Ilyenkor azt kívánjuk, bár ne is lenne! Nem túl gyakoriak a hibák, de előfordulnak, és egy év tapasztalata kevés, hogy egy- egy rendellenességkor azonnal tudjuk, mi a baj, mit hogyan keli javítani? Később persze biztos hogy javul a helyzet, gyakorlatot szerzünk. Az azonban tagadhatatlan, hogy a bonyolultabb gép mellett a munka' köny- nyebb nem lett. V. Sz. 3.
