Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-27 / 124. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁJUS 27 Ma nyitják a könyvhetet Irodalmi estek, iró-olvasó találkozók Az ünnepi könyvhét megyei megnyitójára ma 16 óra 30-kor kerül sor Szolnokon, a Verseghy Ferenc könyvtár épületének udvarán, amely égy héten iát több rendezvénynek — így naponta 10- től 18 óráig könyvvásárnak — ad otthont. A megnyitót követően a Verseghy diáknapok nívódíjas szereplőinek műsora köszönti az érdeklődőket. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban irodalmi estet rendeznek 19 órakor. Holnap ugyanebben az időben, a könyvudvarban könyvtombolával kedveskednek az érdeklődőknek. Motorcsónakkal egy halászfalu nyomóban Csak ámul az ember, ha kézbe veszi, s figyelmesen nézegeti Szolnok megye régészeti lelőhelyeinek térképét. Sűrű pettyezés jelzi, hogy lakott volt ez a táj a legrégebbi időkben is a Zagyva, a Körös, a Tisza szabadon kóborló vizei közelében fölépítették kezdetleges kunyhóikat, házaikat a kőkorszak emberei éppúgy mint a népvándorláskor népei, s az első, e tájra érkezett, magyarok, jászok, kunok. Mintha megannyi aprócska Atlantisz fölé épülnének házaink, városaink, útjaink. Meglehet, büszkék is lehetnénk arra, hogy Szolnok tő- szomszédságában, Tószeg-La- poshalmon egy olyan világhírű régészeti lelőhely van, ahol már 1876-ban megkezdődtek a rendszeres ásatások, s ahonnan rétegenként másmás korok és népek tárgyi emlékei kerültek elő. Kevesen tudják, hogy amikor Debrecen felől Tiszafüredre haladnak. gépkocsijukkal elhúznak az Árpád-kori Tiszafüred elsüllyedt, beteme- tődött ház-gödrei, sírjai fölött. Időben nem is kell századokat, évezredeket visszamennünk, hogy dialógust kezdhessünk azokkal az emberekkel, akik valaha e tájon éltek, szenvedtek, boldogultak. Néhány emberöltő elég volt, hogy átrendeződjék .a megye hajdani településeinek térképe. Bedekovich Ixirincz XVIII. század végén készült térképein olyan településeket ttalálunk, amelyeknek nyomát ma legföljebb egy-egy dűlő, halom, lapály vagy puszta neve őrzi. Fábiánka, Ködszállás, Asszonyszállás, Orgonda — olvashatjuk a Karcag körüli, ma már jobbára a régészeti beszámolókban föllelhető neveket. A hajdani térképész-mérnök, Bedekovich, Tiszaszőlős és Tiszafüred között a Tisza jobb partján még egy aprócska falut láthatott, amelynek nevét — Óhalász — legföljebb a környék halászemberei, horgászai, erdészei ismerik. Egy a sok Atlantisz közül ... Óhalász esetében nem is pontatlan az elsüllyedt ókori földrész nevének emlegetése. Pár évvel ezelőtt, erdőgazdasági dolgozókkal járva a vidéket, hallottuk, hogy a fakitermelő gépek munkája nyomán falomladékok. kövek, téglák bukkannak elő, no és áll még a hajdani falu temetőjének keresztje is ... Ma, a Tisza II tározótavának feltöltése után víz járja a tájat. Motorcsónakkal indultunk Tiszaörvény alól felkeresni a hajdani falu maradványait. Erős „alszél” fújt a vízen amikor elindultunk, s perceken belül rájöttünk, hogy itt tengeri betegséget is lehet kapni. Ami a hullámok méreteit és erejét illeti: nem sokat tévedett, aki az Alföld Balatonjának nevezte el a Tisza duzzasztott tavát. Egy szó, mint száz; a régi falu helyét hirdető keresztig nem sikerült eljutnunk. Igaz, — a táj, az új táj kárpótolt bennünket. A hatalmas víztükörben apróbb-nagyobb barkázó, virágzó rövényszi- getek állnak, kecses vízimadarak százai libbennek itt is, ott is. S amott, a gáton túl néhány kilométerrel, állnak „Űj-óhalász”, Űjlőrincfalva házai. Űjlőrincfalva, pár száz lakosú, kis település — immár biztonságos távolságra a Tiszától. Közigazgatásilag Poroszlóhoz tartozik. Története 1879-cel kezdődik ... — Hogy volt, mint volt pontosan, ki tudhatja azt — kezdi a 86 éves Szabó János, a falu legöregebb embere. — Én is csak azt tudom elmesélni. amit fiatal koromban hallottam, az akkori öregektől. Ügy mondták, hogy réges régen Ódehátnak nevezték Halászt, mert hogy hat kis halászkunyhóból állt az egész falu. Később is halászcsaládok laktak ottan. (Hermán Ottó, a nagy en- ciklopédus műveltségű tudós is leírta a múlt század végén megjelent „A magyar halászat könyvé”-ben Óhalász nevét az ősi mesterségre vonatkozó helység- és határnevek lajstromában.) — 1879-ben, amikor az a nagy árhullám jött a Tiszán — folytatja Szabó János — el kellett menekülni a falu népének. Sokat meg is ölt az áradás. Az árvíz után kijeA falu legöregebb lakója emlékezik ... lölték a falu új helyét, a szatmári püspökség földjéből juttatott nekünk — nagyon rossz földeket — Orczy Lőrinc püspök, akinek nevéről lettünk mink Űjlőrincfalva. Hát csak ennyi, Elkezdődött a kitelepülés, de majd csak 1888-ban fejeződött be, mert sokan nem akartak elköltözni. Később kaszálni jártunk a régi faluba, megfigyeltem, hogy az öreg kaszások mielőtt az első suhintást megtették keresztet vetettek. Szép kövér fű nőtt arra, amikor levonult az áradás. Most meg, úgy mondják, csupa víz alatt áll minden ... Vágner János Fotó: TKL Irodalmi matinét tartanak vasárnap 10 órakor a művelődési központban az ifjú könyvbarátoknak. Másnap Mai magyar valóság irodalmunkban címmel író-olvasó találkozót rendeznek a Verseghy könyvtár olvasótermében, melynek vendégei Bárány Tamás, Bertha Bulcsú, Fekete Gyula és Tímár Máté, akik délelőtt a megyeszékhely középiskoláiban beszélgetnek a diákokkal. Ugyancsak az olvasóteremben tartják kedden 17 órakor korunk marxizmusáról a kerekasz- tal-beszélgetést. melynek vezetője Kelemen János, az MTA Filozófiai Intézetének igazgatóhelyettese. Június 1- én Békés Pál írót mutatja be Márványi Judit irodalomtörténész, közreműködik ifj. Kőműves Sándor, a Szigligeti Színház művésze. Csütörtökön Szabó László újságíróval találkozhatnak az olvasók. Az ünnepi könyvhét alkalmából a megye több településén tartanak író-olvasó találkozókat, könyvvásárokat. Ma Törökszentmiklóson 16 órakor nyíKk Váczi György könyvkötő kiállítása, ugyancsak itt, május 30-án Babits Mihály emlékestet rendeznék a művelődési központban, melynek vendége Czine Mihály irodalomtörténész. Másnap Fekete Gyulával találkozhatnak az olvasók. Június első napján Czakó Gábor író Tiszaörsön találkozik olvasóival, ezen a napon Dévai Nagy Kamilla és Mohai Gábor irodalmi estet ad Jász- apátin. Június 3-án Marék Veronika író látogat Török- szentmiklósra, a jászberényiek pedig Dévai Nagy Kamilla zenés irodalmi műsorát hallgathatják meg. Ez a ház a századforduló idején épült, építéséhez talán még a régi öhalász tégláit is felhasználták Gyermeknap ’83 Kisdobos és úttöröavatások, vidám majálisok megyeszerte Mint minden évben, most is május utolsó vasárnapja számít hivatalosan a hagyományos gyermeknapnak. Igaz, az idén ez a rendezvény- sorozat háromnaposra bővül, mivel a tulajdonképpeni program már ma, pénteken elkezdődik. A megye úttörő- csapataiból például egy-egy kiváló tanuló, kék, vagy vörös nyakkendős pajtás vehet részt a fővárosi, nagyszabású majálison. Ez a százhúsz boldog lány és fiú már pénteken délután elindul vonattal Budapest-Zuglóba. megyénk fővárosi testvérkerületébe. Ott egy-egy család látja őket vendégül vasárnapig, A gyerekek megtekintik a főváros nevezetességeit, különböző rendezvényeken vesznek részt, és az úgynevezett szolidaritási vásáron saját készítésű ajándéktárgyaikat árusítják. A tárgyakért kapott pénzt az országos szolidaritási alap számlájára fizetik be. A megyében ebben az évben 7 ezer 823 kisdobos és 6 ezer 298 úttörő nyakába kötik a kék és a vörös nyakkendőt az avatószülők. Az avatás napján az úttörőcsapatoknál különböző sport- és akadályversenyekre is sor kerül. Ugyancsak az ünnepélyes csapatgyűléseken nyújtják át a legjobb közösségeknek, pajtásoknak az egyéni és a kollektív kitüntetéseket, elismeréseket. Karcagon például a gyermeknapi majális keretében pénteken este öt órakor avatják az úttörőket a tanácsháza előtti téren, majd ezt követően este nyolc óráig a Múzeum parkban a város óvodásainak, kisdobosainak úttörőinek, minden gyereknek színes, érdekes programot kínál a szervezést végző városi úttörőelnökség. Lesz tréfás ügyességi játék,, divat- bemutató az óvodásoktól a tinédzserekig, gyermeknapi vásár, parkszínház, tombola, zsákbamacska-cserebere, szolidaritási tábortűz és tűzijáték, diszkó, továbbá fellépnek az úttörőház szakkörei is. Zenei élet Verdi pályáján a Don Carlos a francia nagyoperával való legfontosabb találkozás, Puccini Toscaja a század- forduló lenyűgözően jellemző alkotása. A romantikus stílus — eltekintve most a két szerző egyéni különbségeitől — önmagában véve is rendkívül sokoldalú képzettséget és tehetséget igényel minden szereplőtől, az ilyen centrális jelentőség^ darabok pedig különösen Egy II. Fülöpnek vagy egy Toscanák szép és nagy ambitusú hangmatériáin kívül elsőrangú technikával kell rendelkeznie, kitűnő művészi alakító képessége kell hogy legyen s mindezeken túl rendelkeznie kell az ilyen művekhez elengedhetetlenül szükséges állóképességgel, teherbírással. Ez a bevezető nem az előadók, a szegedi opera mentségére, hanem éppen dicséretére íródott. Két egészen kitűnő opera előadást láthattunk, s egy rendkívüli énekes-színész alakítást, Gregor József Fülöp királyát. Verdi Gregor felforrósítja maga körül a levegőt. Szép hangja, biztos technikája s kevés, de annál találóbb gesztusai egy nagyon komplex Fülöp király figurát és igazi drámát eredményezett. Vokálisán árnyalt éneklése, a szólam mindenkori alkatát érvényre juttató artikulációja, a kifejezés intenzitásával és mélységével társulva, lenyűgöző. Erzsébetnek a szenvedés különböző árnyalataiból szőtt, alapvetően lírai karakterű figuráját Misura Zsuzsa alakította. Szép pianod, átható forte kitörései, széles ívű le- gaüoii, iegyszóval választékos művészete ebben a szerepben is otthonra talált. Egri László Posa márki szerepében az előadás egyik legjobb alakítását nyújtotta. Jól bánik szép hangjával, színpadi szerepformálása érzékeny és meggyőző. Juhász József Don Carlos bábfigurájához kisebb affinitást mutatott. Bár szép pianokat is énekelt, a szerep hősi intonációját inkább erőltetetten, mint erőteljesen szólaltatta meg. II- lúziókeltő alakítást nyújtott Kenesey Gábor az inkvizítor főpap szerepében. Az előadás legemlékezetesebb része volt a főpap és a király, e két erős egyéniség találkozásának és összecsapásának páratlan drámai sodrású jelenete. Eboli alakítója, Lengyel Ildikó zenei karakterérzékenységgel (könnyed kolora- túra és szenvedélyes drámai- ság) énekelt, ám szólamának sarkalatos pontjain inkább a hangi megszólaltatás gondjai kötötték le figyelmét. Így figurája — a szerep súlyához képest — fakóbb volt. Szakály Péter szerzetese és Vajda Júlia apródja nyeresége az előadásnak, melyet Horváth Zoltán rendezett. Cser Miklós karmester biztos kézzel fogta össze zenekar és színpad együttesét. A zenekarban pontos és megrajzolt a szólamok játéka — sőt sok esetben beszédesen hajlékony — szépek a színek s magasfokú az összjáték. Színvonalas munkájuk méltán vonta magára a közönség figyelmét s váltott ki elismerő tapsokat. Puccini Sokan szemére vetették Puccininak közönséges naturalizmusát (például a megkínzott Cavaradossi sikoltásai a színfalak mögött), s szentimentalizmusát, szabadjára engedett elragadtatott extázisát. Ám tagadhatatlan, hogy óriási közönségsikere van, s hogy művében, a Tos- caban a melodikus áramlás erős és izgalmas, s az alakokban lélektani erő van. Partitúrájának mesterségbeli kidolgozottságára jellemző, hogy kiterjed a vezérmatívumtól a szigorúan tematikus zenekari kommentárig mindenre. A nyitó „Scarpia-motívum”, amely mint valami vezérmotívum húzódik végig az egész operán, áthatóan éles zenei kép>e a visszataszító titkos rendőrségi főnöknek. Visszatérő tematikus anyag például a sekrestyés vidáman libbenő metodikája is vagy Cavaradossi életimádatának zenei szimbóluma vagy Tosca muzikális portréja. A tér nagyságát a zene volumenével, azaz a megszólaltatott együttes létszámával is jelzi: így váltakoznak szóló- és kamaraegyüttesek, teljes apparátus sőt — tovább tágítva a teret — színfalak mögött is felhangzik kórus. A Tosca ollasz nyelvű előadásán kollektív siker született. Vérbeli figurákat láthattunk Tosca, Scarpia és Cavaradossi jelmezében. Bájtat Horváth Ágota Toscaként az érett olasz nő portréját, érzékiségét s változékony temperamentumának számos oldalát mutatta fel. Mély regiszterben is telten, drámai erővel szóló hangja Tosca érzékiségének jelzésére kiválóan alkalmas. Scarpia megszemélyesítésében a színészi játék teljesen egyenrangú az énekesi feladattal, a kettő széjjel választhatatlan. Gyi- mesi Kálmán kitűnően érzi a színpadi alak jellemét s tudja, hogy egy-egy jól dek- lamált piano frázis vagy pia- non belül a színekkel való játék sokkal hatásosabb, mint az örökös forte. Cavaradossi jelmezében! Juhász Józsefet láttuk viszont élvonalbeli énekes-színészként, sokkal jobb formában, mint Don Carlos-ként. A híres levéláriát a közönség vastapsára magyarul is elénekelte. Nincs kis szerep, bizonyította Gregor József, mint sekrestyés. Sajátos humora, gesztusainak fegyvertára tanulmányt érdemlő. Tetszett Szakály Péter Angelötti-ja s a kisebb szerepekben Fekete Imre (Spoletta), Huszár Ferenc (börtön őr), Bálint Ilofia (pásztor fiú). Molnár László karmesteri munkája jó benyomásokat keltett. Azon túl, hogy remekül összefogja az előadást, gondot fordít a zene karakterére, a hangzásarányokra. Együtt lélegzik az énekesekkel: így élvezhettük a jól kiénekelt, szélesívű dallamokat, a zenekar rugalmas ritmusait és a teljes pompájában szóló tuttikat. Az előadást Angyal Mária rendezte. A Don Carlos szép és variálható, s a Tosca illúziókeltő díszleteit Varga Mátyás, a jelmezeket Vágvölgyi Ilona tervezte. Labáth Valéria Szovremennyik Színház Magyarországi vendégjáték A! moszkvai Szovremennyik Színház társulata Galina Vo- cseknék, a színház hazánkban is jól ismert főrendezőjének vezetésével november 4. és 13. között Magyarországon vendégszerepei. Pécsett a Szovremennyik testvérszínházában a társulat V. Surkin „Szerelem és galambok” című művét, valamint a színészek előadóestjét mutatja be, Budapesten a Nemzeti Színházban november 8. és 12. között pedig Csehov „Három nővér”-ét és ugyancsak a „Szerelem és galambok”-at két-két előadásban.
