Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-27 / 124. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁJUS 27 Ma nyitják a könyvhetet Irodalmi estek, iró-olvasó találkozók Az ünnepi könyvhét me­gyei megnyitójára ma 16 óra 30-kor kerül sor Szolnokon, a Verseghy Ferenc könyvtár épületének udvarán, amely égy héten iát több rendez­vénynek — így naponta 10- től 18 óráig könyvvásárnak — ad otthont. A megnyitót követően a Verseghy diákna­pok nívódíjas szereplőinek műsora köszönti az érdeklő­dőket. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban iro­dalmi estet rendeznek 19 órakor. Holnap ugyanebben az időben, a könyvudvarban könyvtombolával kedvesked­nek az érdeklődőknek. Motorcsónakkal egy halászfalu nyomóban Csak ámul az ember, ha kézbe veszi, s figyelmesen nézegeti Szolnok megye ré­gészeti lelőhelyeinek térké­pét. Sűrű pettyezés jelzi, hogy lakott volt ez a táj a legrégebbi időkben is a Zagyva, a Körös, a Tisza sza­badon kóborló vizei közelé­ben fölépítették kezdetleges kunyhóikat, házaikat a kő­korszak emberei éppúgy mint a népvándorláskor népei, s az első, e tájra érkezett, ma­gyarok, jászok, kunok. Mint­ha megannyi aprócska At­lantisz fölé épülnének há­zaink, városaink, útjaink. Meglehet, büszkék is lehet­nénk arra, hogy Szolnok tő- szomszédságában, Tószeg-La- poshalmon egy olyan világ­hírű régészeti lelőhely van, ahol már 1876-ban megkez­dődtek a rendszeres ásatások, s ahonnan rétegenként más­más korok és népek tárgyi emlékei kerültek elő. Keve­sen tudják, hogy amikor Debrecen felől Tiszafüredre haladnak. gépkocsijukkal elhúznak az Árpád-kori Ti­szafüred elsüllyedt, beteme- tődött ház-gödrei, sírjai fö­lött. Időben nem is kell száza­dokat, évezredeket vissza­mennünk, hogy dialógust kezdhessünk azokkal az em­berekkel, akik valaha e tájon éltek, szenvedtek, boldogul­tak. Néhány emberöltő elég volt, hogy átrendeződjék .a megye hajdani településeinek térképe. Bedekovich Ixirincz XVIII. század végén készült térképein olyan településeket ttalálunk, amelyeknek nyo­mát ma legföljebb egy-egy dűlő, halom, lapály vagy puszta neve őrzi. Fábiánka, Ködszállás, Asszonyszállás, Orgonda — olvashatjuk a Karcag körüli, ma már job­bára a régészeti beszámolók­ban föllelhető neveket. A hajdani térképész-mérnök, Bedekovich, Tiszaszőlős és Tiszafüred között a Tisza jobb partján még egy aprócs­ka falut láthatott, amelynek nevét — Óhalász — legföl­jebb a környék halászembe­rei, horgászai, erdészei isme­rik. Egy a sok Atlantisz kö­zül ... Óhalász esetében nem is pontatlan az elsüllyedt ókori földrész nevének emlegetése. Pár évvel ezelőtt, erdőgazda­sági dolgozókkal járva a vi­déket, hallottuk, hogy a faki­termelő gépek munkája nyo­mán falomladékok. kövek, téglák bukkannak elő, no és áll még a hajdani falu teme­tőjének keresztje is ... Ma, a Tisza II tározótavának feltöl­tése után víz járja a tájat. Motorcsónakkal indultunk Tiszaörvény alól felkeresni a hajdani falu maradványait. Erős „alszél” fújt a vízen amikor elindultunk, s perce­ken belül rájöttünk, hogy itt tengeri betegséget is lehet kapni. Ami a hullámok mé­reteit és erejét illeti: nem so­kat tévedett, aki az Alföld Balatonjának nevezte el a Tisza duzzasztott tavát. Egy szó, mint száz; a régi falu helyét hirdető keresztig nem sikerült eljutnunk. Igaz, — a táj, az új táj kárpótolt bennünket. A hatalmas víz­tükörben apróbb-nagyobb barkázó, virágzó rövényszi- getek állnak, kecses vízima­darak százai libbennek itt is, ott is. S amott, a gáton túl néhány kilométerrel, állnak „Űj-óhalász”, Űjlőrincfalva házai. Űjlőrincfalva, pár száz la­kosú, kis település — immár biztonságos távolságra a Ti­szától. Közigazgatásilag Po­roszlóhoz tartozik. Története 1879-cel kezdődik ... — Hogy volt, mint volt pontosan, ki tudhatja azt — kezdi a 86 éves Szabó János, a falu legöregebb embere. — Én is csak azt tudom elme­sélni. amit fiatal koromban hallottam, az akkori öregek­től. Ügy mondták, hogy réges régen Ódehátnak nevezték Halászt, mert hogy hat kis halászkunyhóból állt az egész falu. Később is halász­családok laktak ottan. (Hermán Ottó, a nagy en- ciklopédus műveltségű tudós is leírta a múlt század végén megjelent „A magyar halá­szat könyvé”-ben Óhalász nevét az ősi mesterségre vo­natkozó helység- és határne­vek lajstromában.) — 1879-ben, amikor az a nagy árhullám jött a Tiszán — folytatja Szabó János — el kellett menekülni a falu népének. Sokat meg is ölt az áradás. Az árvíz után kije­A falu legöregebb lakója em­lékezik ... lölték a falu új helyét, a szat­mári püspökség földjéből juttatott nekünk — nagyon rossz földeket — Orczy Lő­rinc püspök, akinek nevéről lettünk mink Űjlőrincfalva. Hát csak ennyi, Elkezdődött a kitelepülés, de majd csak 1888-ban fejeződött be, mert sokan nem akartak elköltöz­ni. Később kaszálni jártunk a régi faluba, megfigyeltem, hogy az öreg kaszások mi­előtt az első suhintást meg­tették keresztet vetettek. Szép kövér fű nőtt arra, ami­kor levonult az áradás. Most meg, úgy mondják, csupa víz alatt áll minden ... Vágner János Fotó: TKL Irodalmi matinét tartanak vasárnap 10 órakor a műve­lődési központban az ifjú könyvbarátoknak. Másnap Mai magyar valóság irodal­munkban címmel író-olvasó találkozót rendeznek a Ver­seghy könyvtár olvasóter­mében, melynek vendégei Bárány Tamás, Bertha Bulcsú, Fekete Gyula és Tímár Máté, akik délelőtt a megyeszék­hely középiskoláiban beszél­getnek a diákokkal. Ugyan­csak az olvasóteremben tart­ják kedden 17 órakor korunk marxizmusáról a kerekasz- tal-beszélgetést. melynek ve­zetője Kelemen János, az MTA Filozófiai Intézetének igazgatóhelyettese. Június 1- én Békés Pál írót mutatja be Márványi Judit irodalomtör­ténész, közreműködik ifj. Kőműves Sándor, a Sziglige­ti Színház művésze. Csütör­tökön Szabó László újságíró­val találkozhatnak az olva­sók. Az ünnepi könyvhét alkal­mából a megye több telepü­lésén tartanak író-olvasó ta­lálkozókat, könyvvásárokat. Ma Törökszentmiklóson 16 órakor nyíKk Váczi György könyvkötő kiállítása, ugyan­csak itt, május 30-án Babits Mihály emlékestet rendeznék a művelődési központban, melynek vendége Czine Mi­hály irodalomtörténész. Más­nap Fekete Gyulával talál­kozhatnak az olvasók. Június első napján Czakó Gábor író Tiszaörsön találkozik olva­sóival, ezen a napon Dévai Nagy Kamilla és Mohai Gá­bor irodalmi estet ad Jász- apátin. Június 3-án Marék Veronika író látogat Török- szentmiklósra, a jászberé­nyiek pedig Dévai Nagy Ka­milla zenés irodalmi műso­rát hallgathatják meg. Ez a ház a századforduló idején épült, építéséhez talán még a régi öhalász tégláit is felhasználták Gyermeknap ’83 Kisdobos és úttöröavatások, vidám majálisok megyeszerte Mint minden évben, most is május utolsó vasárnapja számít hivatalosan a hagyo­mányos gyermeknapnak. Igaz, az idén ez a rendezvény- sorozat háromnaposra bővül, mivel a tulajdonképpeni program már ma, pénteken elkezdődik. A megye úttörő- csapataiból például egy-egy kiváló tanuló, kék, vagy vö­rös nyakkendős pajtás vehet részt a fővárosi, nagyszabá­sú majálison. Ez a százhúsz boldog lány és fiú már pén­teken délután elindul vonat­tal Budapest-Zuglóba. me­gyénk fővárosi testvérkerüle­tébe. Ott egy-egy család lát­ja őket vendégül vasárnapig, A gyerekek megtekintik a fő­város nevezetességeit, külön­böző rendezvényeken vesz­nek részt, és az úgynevezett szolidaritási vásáron saját készítésű ajándéktárgyaikat árusítják. A tárgyakért ka­pott pénzt az országos szoli­daritási alap számlájára fize­tik be. A megyében ebben az év­ben 7 ezer 823 kisdobos és 6 ezer 298 úttörő nyakába kö­tik a kék és a vörös nyak­kendőt az avatószülők. Az avatás napján az úttörőcsa­patoknál különböző sport- és akadályversenyekre is sor kerül. Ugyancsak az ünnepé­lyes csapatgyűléseken nyújt­ják át a legjobb közösségek­nek, pajtásoknak az egyéni és a kollektív kitüntetéseket, elismeréseket. Karcagon például a gyer­meknapi majális keretében pénteken este öt órakor avat­ják az úttörőket a tanácshá­za előtti téren, majd ezt kö­vetően este nyolc óráig a Múzeum parkban a város óvodásainak, kisdobosainak úttörőinek, minden gyerek­nek színes, érdekes progra­mot kínál a szervezést végző városi úttörőelnökség. Lesz tréfás ügyességi játék,, divat- bemutató az óvodásoktól a tinédzserekig, gyermeknapi vásár, parkszínház, tombola, zsákbamacska-cserebere, szo­lidaritási tábortűz és tűzijá­ték, diszkó, továbbá fellép­nek az úttörőház szakkörei is. Zenei élet Verdi pályáján a Don Car­los a francia nagyoperával való legfontosabb találkozás, Puccini Toscaja a század- forduló lenyűgözően jellemző alkotása. A romantikus stí­lus — eltekintve most a két szerző egyéni különbségeitől — önmagában véve is rend­kívül sokoldalú képzettséget és tehetséget igényel minden szereplőtől, az ilyen centrális jelentőség^ darabok pedig különösen Egy II. Fülöpnek vagy egy Toscanák szép és nagy ambitusú hangmaté­riáin kívül elsőrangú techni­kával kell rendelkeznie, ki­tűnő művészi alakító képes­sége kell hogy legyen s mindezeken túl rendelkeznie kell az ilyen művekhez el­engedhetetlenül szükséges ál­lóképességgel, teherbírással. Ez a bevezető nem az elő­adók, a szegedi opera ment­ségére, hanem éppen dicsé­retére íródott. Két egészen kitűnő opera előadást láthat­tunk, s egy rendkívüli éne­kes-színész alakítást, Gregor József Fülöp királyát. Verdi Gregor felforrósítja maga körül a levegőt. Szép hang­ja, biztos technikája s kevés, de annál találóbb gesztusai egy nagyon komplex Fülöp király figurát és igazi drá­mát eredményezett. Vokáli­sán árnyalt éneklése, a szó­lam mindenkori alkatát ér­vényre juttató artikulációja, a kifejezés intenzitásával és mélységével társulva, le­nyűgöző. Erzsébetnek a szenvedés különböző árnyalataiból szőtt, alapvetően lírai karakterű figuráját Misura Zsuzsa ala­kította. Szép pianod, átható forte kitörései, széles ívű le- gaüoii, iegyszóval választékos művészete ebben a szerepben is otthonra talált. Egri László Posa márki szerepében az előadás egyik legjobb alakí­tását nyújtotta. Jól bánik szép hangjával, színpadi sze­repformálása érzékeny és meggyőző. Juhász József Don Carlos bábfigurájához ki­sebb affinitást mutatott. Bár szép pianokat is énekelt, a szerep hősi intonációját in­kább erőltetetten, mint erő­teljesen szólaltatta meg. II- lúziókeltő alakítást nyújtott Kenesey Gábor az inkvizítor főpap szerepében. Az előadás legemlékezetesebb része volt a főpap és a király, e két erős egyéniség találkozásá­nak és összecsapásának pá­ratlan drámai sodrású jele­nete. Eboli alakítója, Lengyel Ildikó zenei karakterérzé­kenységgel (könnyed kolora- túra és szenvedélyes drámai- ság) énekelt, ám szólamá­nak sarkalatos pontjain in­kább a hangi megszólaltatás gondjai kötötték le figyelmét. Így figurája — a szerep sú­lyához képest — fakóbb volt. Szakály Péter szerzetese és Vajda Júlia apródja nyeresé­ge az előadásnak, melyet Horváth Zoltán rendezett. Cser Miklós karmester biz­tos kézzel fogta össze zenekar és színpad együttesét. A ze­nekarban pontos és megraj­zolt a szólamok játéka — sőt sok esetben beszédesen hajlékony — szépek a színek s magasfokú az összjáték. Színvonalas munkájuk mél­tán vonta magára a közönség figyelmét s váltott ki elisme­rő tapsokat. Puccini Sokan szemére vetették Puccininak közönséges natu­ralizmusát (például a meg­kínzott Cavaradossi sikoltá­sai a színfalak mögött), s szentimentalizmusát, szabad­jára engedett elragadtatott extázisát. Ám tagadhatatlan, hogy óriási közönségsikere van, s hogy művében, a Tos- caban a melodikus áramlás erős és izgalmas, s az alakok­ban lélektani erő van. Parti­túrájának mesterségbeli ki­dolgozottságára jellemző, hogy kiterjed a vezérmatívumtól a szigorúan tematikus zenekari kommentárig mindenre. A nyitó „Scarpia-motívum”, amely mint valami vezérmo­tívum húzódik végig az egész operán, áthatóan éles zenei kép>e a visszataszító titkos rendőrségi főnöknek. Vissza­térő tematikus anyag pél­dául a sekrestyés vidáman libbenő metodikája is vagy Cavaradossi életimádatának zenei szimbóluma vagy Tosca muzikális portréja. A tér nagyságát a zene volumené­vel, azaz a megszólaltatott együttes létszámával is jel­zi: így váltakoznak szóló- és kamaraegyüttesek, teljes ap­parátus sőt — tovább tágít­va a teret — színfalak mögött is felhangzik kórus. A Tosca ollasz nyelvű elő­adásán kollektív siker szü­letett. Vérbeli figurákat lát­hattunk Tosca, Scarpia és Cavaradossi jelmezében. Báj­tat Horváth Ágota Toscaként az érett olasz nő portréját, érzékiségét s változékony temperamentumának számos oldalát mutatta fel. Mély re­giszterben is telten, drámai erővel szóló hangja Tosca ér­zékiségének jelzésére kivá­lóan alkalmas. Scarpia meg­személyesítésében a színészi játék teljesen egyenrangú az énekesi feladattal, a kettő széjjel választhatatlan. Gyi- mesi Kálmán kitűnően érzi a színpadi alak jellemét s tudja, hogy egy-egy jól dek- lamált piano frázis vagy pia- non belül a színekkel való játék sokkal hatásosabb, mint az örökös forte. Cavaradossi jelmezében! Juhász Józsefet láttuk viszont élvonalbeli énekes-színészként, sokkal jobb formában, mint Don Carlos-ként. A híres levél­áriát a közönség vastapsára magyarul is elénekelte. Nincs kis szerep, bizonyította Gre­gor József, mint sekrestyés. Sajátos humora, gesztusai­nak fegyvertára tanulmányt érdemlő. Tetszett Szakály Péter Angelötti-ja s a kisebb szerepekben Fekete Imre (Spoletta), Huszár Ferenc (börtön őr), Bálint Ilofia (pásztor fiú). Molnár László karmesteri munkája jó benyomásokat keltett. Azon túl, hogy reme­kül összefogja az előadást, gondot fordít a zene karakte­rére, a hangzásarányokra. Együtt lélegzik az énekesek­kel: így élvezhettük a jól ki­énekelt, szélesívű dallamo­kat, a zenekar rugalmas rit­musait és a teljes pompájá­ban szóló tuttikat. Az elő­adást Angyal Mária rendezte. A Don Carlos szép és variál­ható, s a Tosca illúziókeltő díszleteit Varga Mátyás, a jelmezeket Vágvölgyi Ilona tervezte. Labáth Valéria Szovremennyik Színház Magyarországi vendégjáték A! moszkvai Szovremennyik Színház társulata Galina Vo- cseknék, a színház hazánk­ban is jól ismert főrendező­jének vezetésével november 4. és 13. között Magyarorszá­gon vendégszerepei. Pécsett a Szovremennyik testvérszínházában a társulat V. Surkin „Szerelem és ga­lambok” című művét, vala­mint a színészek előadóest­jét mutatja be, Budapesten a Nemzeti Színházban no­vember 8. és 12. között pedig Csehov „Három nővér”-ét és ugyancsak a „Szerelem és galambok”-at két-két elő­adásban.

Next

/
Thumbnails
Contents