Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-14 / 113. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁJUS 14. Aphrodité szigetének sorsa Aphrodité szigete, Cip­rus négy év után először ismét az ENSZ-közgyűlés napirendjére került. E tény is jelzi, hogy 1974, vagyis a török csapatok partraszállása, majd a ki­zárólag Ankara által el­ismert úgynevezett Cip­rusi Föderatív Köztársa­ság kikiáltása óta nem csökkent a feszültség a Földközi-tenger hajdan­volt békés szigetén. Nem hozott eredményt a gö­rög és török származású ciprióták közvetlen kap­csolatfelvétele. s máig is kísért a hetvenes évek közepéről származó me­nekültprobléma. A világszervezet vitá­jában felszólalók többsé­ge, így a tartós és igaz­ságos rendezés leglénye­gesebb feltételeként ért­hetően a két népközösség közti kölcsönös megér­tést jelölte meg. Erre azonban egyelőre nincs sok esély: sajnos, az el­múlt esztendőkben sem szűnt meg a bizalmat­lanság légköre, s elakad­tak az erőfeszítések a Ciprusi Köztársaság terü­leti sérthetetlenségének, függetlenségéneík és szuve­renitásának helyreállítá­sára. Ez pedig külön fi­gyelmet érdemel. Ismert ugyanis, hogy bizonyos NATO-körök — washing­toni sugallmazásra — már jóideje azon próbál­koznak, miként lehetne Ciprust flottabázissá, a Földközi-tenger amúgy is forrongó keleti medencé­jének „elsüllyeszthetetlen repülőgépanyahaj ójává” változtatni. Ezek a ter­vek persze azzal járná­nak, hogy Ciprus adja föl jelenlegi el nem kötele­zett politikai irányvona­lát. A világszervezet mos­tani vitájában több fi­gyelemreméltó javaslat is elhangzott. Trojanovszkij szovjet ENSZ-képviselő például annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a ciprusi kérdést széles körű nemzetközi értekezleten, valamennyi érdekelt bevonásával tár­gyalják meg. Szükség lenne arra — mutattak rá mások is —, hogy a két népközösség mielőbb újítsa föl közvetlen tár­gyalásait. Hazánk állás­pontját Rácz Pál állandó ENSZ-képviselőnk fejtet­te ki, hangsúlyozva: vé­get kell vetni a szigetor­szágban a külföldi be­avatkozásnak, s Ciprus­ról ki kell vonni min­denfajta külföldi csapa­tot és katonai személyze­tet. Hajdanában Aphrodité szigete a béke, a szere­lem, a napfény, a bol­dogság szigetének számí­tott. Újkori históriája azonban merőben eltér a régmúlttól. A világszer­vezet mostani erőfeszíté­sei remélhetőleg hozzá­járulnak e sajnálatos és komoly aggodalomra késztető feszültség eny­hítéséhez. Gyapay Dénes Az ENSZ közgyűlése teg­nap határozatban követelte az összes megszálló erők ki­vonását C^rusról. A köz­gyűlés határozatát 103 sza­vazattal fogadták el, öt el­lenszavazat ellenében és húsz tartózkodás mellett. Törökország a határozat el­len szavazott. A közgyűlés arra is fel­hívást adott ki, hogy Ciprus görög és török lakóinak kép­viselői folytassanak párbeszé­det e^vmással a sziget prob­lémáinak megoldására. A felhívás felhatalmazza az ENSZ főtitkárát, hogy a rendezés érdekében tegyen meg minden olyan kezdemé­nyezést. amelyet jónak lát. A közgyűlés utoljára 1979- ben követelte a török csa­patok kivonását. Akkor a határozat 99 támogató sza­vazatot kapott. Losonczi Pál és Lázár György tárgyalt Robert David Muldoonnal (Folytatás az 1. oldalról) binák gyártására szakosodott nagyüzem tevékenységéről. A Ganz-Mávag mintegy öt­ven országba szállítja ter­mékeit; legjellegzetesebb ex­porttermékei a motorvona­tok, amelyek Űj-Zélandban is rövid idő alatt közkedvel­tek lettek. A kőbányai üzem műhelyeiben készült, vízgé­pekhez felszerelt generátoro­kat is ismerik már a távoli szigetországban. A tájékoztatót követően a gyár vezetői üzemlátogatásra invitálták a vendéget, aki érdeklődve tekintette meg azt a sínautóbuszt, amelyet a harmincas években a vilá­gon elsőként állítottak elő a Ganz-Mávag szakemberei. A járművet elsősorban a nem villamosított szárnyvonala­kon tudják megfelelően ki­használni. Bemutatták Köbért David Muldoonnak azt a három­ezer lóerős, a MÁV vonalain sikerrel közlekedő villany­mozdonyt is, amelynek öt­ezer lóerős változatáról — egy vasútvillamosítási prog­rammal összekapcsolva — tárgyalások folynak Űj-Zé- landdal. A délutáni órákban Üj- Zéland miniszterelnöke megbeszélést folytatott He- tényii István pénzügyminisz­terrel. yéleményt cseréltek a jelenlegi nemzetközi, gaz­dasági és pénzügyi rendszer válságáról, valamint a ki­útkeresés lehetőségeiről. Kö­zös álláspontra jutottak ab­ban, hogy szükség van a világgazdasági rendszer megújulására. A megbeszé­lésen jelen volt Fekete Já­nos. a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. Ezt követően Róbert Da­vid Muldoon Veress Péter külkereskedelmi miniszter­rel arról tárgyalt hogy az eddigi kereskedelmi for­galmat miként lehetne a meglévő hagyományos mo­torvonatok mellett olyan új termékekkel bővíteni, mint az Ikarus autóbuszokkal, és különböző távközlési beren­dezésekkel, Űj-Zéland — csakúgy mint eddig — gyapjút és hallisztet szállít hazánkba. Szó esett a meg­beszélésen az együttműkö­dés további szélesítéséről a mezőgazdaság területén, va lamint harmadik piacokon történő közös fellépésről. Robert David Muldoon a késő délutáni órákban gaz­dasági kérdésekkel foglal­kozó újságírókkal találko­zott. Uj nemzeti front alakul Libanonban Az izraeli Natanja-ban megtartott tegnapi záróülé­sen Izrael. Libanon és az Egyesült Államok küldöttsé­ge végleges formába öntötte az izraeli—libanoni csapat­kivonási megállapodás angol, francia, arab és héber nyel­vű szövegét. A Tel-Aviv-i kormány az utolsó pillanat­ban újabb nehézségeket tá­masztott azzal, hogy ismét elővette Szaad Haddad őr­nagy ügyét, további biztosí­tékokat követelve arra, hogy a zsoldjába szegődött libano­ni tiszt tényleges hatalmat kap a dél-libanoni biztonsá­gi övezetben. Előzetes értesülések sze­rint a jövő hét elején írják alá a megállapodást. A tervezett megállapodás­sal szemben új „Nemzeti Front” megalakítását jelen­tik be ma az észak-libanoni Zgortaban — közölte az As- Sark című bejrúti lap. A Szíriához közel álló tömörü­lésben keresztény, mohame­dán és baloldali szerveze­tek, politikusok vesznek részt. Ä front három vezér­alakja a maronita keresz­tény Szolimán Frangié volt köztársasági elnök, a szun­nita mohamedán Rasid Ka­rami volt miniszterelnök és a drúz Valid Dzsumblatt, a haladó szocialista párt elnö­ke lesz. akik az utóbbi he­tekben hosszas tárgyalásokat folytattak a közös kezdemé­nyezés megvalósításáról. George Haui, a Libanoni Kommunista Párt KB főtit­kára szintén találkozott Frangié-val és Karamival. A meghirdetett cél Izrael liba­noni terveinek meghiúsítása. Rasid Karami rámutatott, hogy a megállapodás aláírá­sa teljesen kiszakítaná Liba­nont az arab—izraeli konf­liktusból és a Libanonban élő palesztin menekültek végleges letelepítéséhez ve­zetne. A várható következ­ményeket tekintve felhívta a figyelmet az egyiptomi—iz­raeli különbéke arab vissz­hangjára, Egyiptom teljes el­szigetelődésére. Jugoszláv államelnökség Mika Spiljak az új elnök > brit parlament feloszlatása A választások előtt mind gyakoribb brit' közvélemény­kutatások közül a legfris­sebb, a Harris Intézeté pél­dátlan, 21 százalékos fölényt mutatott ki a konzervatív pártnál a munkáspárttal szemben. A Gallup Intézet ugyanakkor 17,5 százalékos, más felmérések 15, illetve 12 százalékos konzervatív veze­tést jeleztek, ami arra vall, hogy vagy a vizsgálatok nem mérvadók, vagy a vá­lasztói vélemények, hangu­latok hullámzók — a meg­bízhatatlanságig. A munkáspárt — elsősor­ban a tanácsválasztások ada­taira hivatkozva — legfel­jebb 5 százalékos Tory veze­tést hajlandó elismerni, az­zal, hogy az ilyen eltolódás a választási kampányban helyrehozható. Margaret Thatcher mi­niszterelnök óvta konzerva­tív képviselőtársait az ön­elégültségtől, mondván, hogy nem közvéleménykutatások­kal, csak kemény munkával lehet választásokat nyerni. Hozzátette azonban, hogy pártja „minden idők legna­gyobb szavazatnyereségére” törekszik riválisával szem­ben, amely nem egységes. II. Erzsébet brit uralkodó pénteken feloszlatta a brit parlamentet. Mint ismeretes, Margaret Thatdher brit kormányfő a hét elején bejelentette, jú­nius 9-re általános válasz­tásokat ír ki a szigetor­szágban. Ennek megfelelően kérte fel a hét elején Marga­ret Thatcher a brit uralkodót a parlament feloszlatására. A választási kampány hét­főn veszi kezdetét. A Jugoszláv Államelnök­ség Petar Sztambolics elnök vezetésével tegnap Belgrád- ban megtartott ülésén Mika Spiljakot a JSZSZK Állam- elnökségének elnökévé. Vi- doje Zsarkovicsot pedig al- elnökévé választotta. Meg­bízatási idejük egy évre szól. Ugyancsak pénteken meg­választotta új vezető tiszt­ségviselőit a jugoszláv nem­* * * Mika Spiljak 1916-ban szü­letett a horvátországi Odra faluban. Horvát nemzetisé­gű. A Jugoszláv Kommunis­ta Ifjúsági Szövetségnek 1935-ben lett a tagja. 1938- ban felvették Jugoszlávia Kommunista Pártjába. 1941- ben csatlakozott az első par­tizánalakulathoz. A népfel­szabadító háború idején szá­mos tisztséget töltött be a Horvát Kommunista Párt­ban és a Jugoszláv Kommu­nista Ifjúsági Szövetségben. 1945-ben a zágrábi városi pártbizottság titkárává, 1946- ban pedig á Horvát KP KB tagjává választották. 195i— 1952-ben a HKP KB Politi­kai Irodájának tagja. 1958- ban a Jugoszláv Szakszerve­zeti Tanács alelnökévé vá­lasztották. 1963-ban a hor­* A Jugoszláv Államelnökség kollektív államfői testület. Nyolc tagját öt évi megbízatási időre az ország hat köztársasá­gának és két autonóm tartomá­nyának képvisélőházai választ­ják meg, ilymódon biztosítva, hogy közvetlenül és egyenjogú- an részt vegyenek az államfői funkció gyakorlásában. A je­zetgyűlés. Egyéves megbíza­tással a parlament elnöké­vé Vojo Szrzentics Crna Gora-i, alelnökévé pedig Mirko Popovics szerbiai képviselőt választották meg. A képviselőház Szövetségi Tanácsának elnöke Aszlan Fazlija (Koszovo autonóm tartomány), a köztársaságok és tartományok tanácsának elnöke pedig Antun Bubucs (Horvát Köztársaság) lett. vát köztársasági kormány el­nöke lett. 1967—1969-ben a jugoszláv kormány elnöki tisztét töltötte be. 1969-től 1974-ig a szövetsé­gi képviselőház nemzetek tanácsának alelnöke volt. 1974 májusában a Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Központi Tanácsának elnö­kévé választották, és ezt a tisztséget 1980 májusáig töl­tötte be. Ezután 1982 má­jusáig a szaktanács elnök­ségi tagja volt, majd a Hor­vát Kommunisták Szövetsé­ge KB elnökségének tagjá­vá választották. A Nép Hőse érdemrend, a Szocialista Munka Hőse ér­demrend, az 1941-es Parti­zán Emlékérem, valamint több más jugoszláv és kül­földi kitüntetés tulajdonosa. * * lentegi államelnökséget 1979-ben választották meg, megbízatása 1984-ben jár le. A JSZSZK elnöksége saját tagjai közül választja meg egy- egy évre elnökét és alelnökit, éspedig sorrendben Makedónla, Bosznia-Hercegovina, Szlovénia, Szerbia, Horvátország, Crna Gora. Vajdaság és Koszovo kép­viselője személyében. Portugáliában folytatódtak a kormányalakítási tárgyalások. Képünkön: Mario Soares, a Szocialista Párt elnöke (balra) és Carlos Mota Pinto, a szociáldemokraták vezetője egy megbeszélésen. (Telefotó — KS) Afrikai frontállamok Csúcstalálkozó Dar-esz-Szalamban Hat afrikai frontállam is­mételten elutasította azt az amerikai és dél-afrikai köve­telést, hogy Namíbia függet­lenségének ügyét összekap­csolják az Angolában tartóz­kodó kubai csapatok távozá­sával. A Dél-afrikai Köztársaság agresszív politikája által közvetlenül fenyegetett ál­lamok vezetői Julius Nye- rere elnökletével Dar- esz-Szalamban tartottak csúcstalálkozót. A kiadott közlemény szerint a namíbiai kérdés megoldásának egye­düli alapja az ENSZ 435. szá­mú határozata lehet, amely tűzszünetet és a világszerve­zet égisze alatt tartandó ál­talános választásokat ír elő. iTetexen I lérkerettl BELGRAD A hivatalos baráti látoga­táson Jugoszláviában tar­tózkodó Hu Jao-pang, a Kí­nai KP KB főtitkára a teg­napi napot Szlovéniában töl­tötte. Felkeresett több ipar- vállalatot és mezőgazdasági szövetkezetei és megbeszélé­seket folytatott Andrej Ma- rinccal, a szlovén KSZ el­nökével. Ha Jao-pang csü­törtökön Horvátországban tett látogatást. BUKAREST Bukarestbe érkezett Hari- laosz Florakisz, a Görög Kommunista Párt KB főtit­kára. Florakisz az RKP KB meghívására érkezett a ro­mán fővárosba. VARSÓ A krakkói Jagelló egyetem szenátusa díszdoktori címet adományozott II. János Pál pápának — közölte a Varsói Televízió. A pápa — eredeti nevén Karol Wojtyla — en­nek az egyetemnek a teoló­giai karát vezette, mielőtt a katolikus egyház fejévé vá­lasztották. Ilii és a negyven rabló Egyiptom időnként visszapillant saját közelmúltjába, és nem mindig örül annak, amit lát. Miután a volt elnök, Szadat fivérének panamapöre pil­lanatnyilag lezárult, a parla­ment törvényt hozott és sú­lyos börtönbüntetés terhe mellett megtiltotta, hogy bárki államtitkokat publikál­jon húsz évre visszamenőleg. A törvény már késve jött ah­hoz, hogy megakadályozza egy újabb, különös könyv publikálását. A kötetet Mohammed Hei- kalnak. az Al-Ahram volt főszerkesztőjének Szadat el­nököt hevesen bíráló „Hara­gos ősz” című könyvével le­het egy napon említeni. Hei- kal könyve, a „Haragos ősz”, immár a tilalmi listán szere­pel, de a mostani könyv el­len nem hoztak szankciókat — igaz, hogy el is kapkod­ták. A szerző egy Husszein El Ramli nevű publicista. Ezt a címet adta írásának; „Jelen­tés az ügyészségnek — a nagy Mohamed Alj családi kincsei és a negyven rab­ló ...”. A szerző nem keve­sebbet állít, mint azt, hogy hihetőleg meglennének a mo­dern Egyiptom atyjának, Mohamed Alinak családi kincsei, amelyeknek eddig nem bukkantak nyomára, és ha megvannak, akkor azokat a Szadat-família körül kell keresni. Mohamed Aliról, az albán zsoldosról van szó, akj Egyip­tom vezérévé emelkedett a múlt században. Ali vagyont érő ékszerei és szőnyegei egykor különböző egyiptomi múzeumok szemefényei vol­tak — voltak, mert már nin­csenek sehol. A könyv roppant körülte­kintően jár el. A száztizen­kettediktől a száztízennegye- dikig terjedő oldalakon a kuvaiti al Vatan al Arabi című újságot idézi. Ennek szájába adja, hogy tavaly — nem sokkal Anvar Szadat meggyilkolása után — kínos . jelenet játszódott le Kairó nemzetközi repülőterén. Fe­leségével megjelent Szadat fia, Gamal, s amikor a vám­tisztek poggyászának bemu­tatására kérték fel, néhai édesapja kiváltságaira hivat­kozva élesen tiltakozott. A vita mind nagyobb mé­reteket öltött — így a lap —, míg végül Dzsihan Szadatot, az elnöki özvegyet hívták te­lefonon, aki viszont az elnö­ki palotát, Hoszni Mubarak elnököt riasztotta. A bőrön­döket végül mégis fel kellett, nyitni. Nagy mennyiségű ék­szer tárult elő. Állítólag ezek a darabok lennének Mohamed Ali kin­csei. A Szadat-család szerint szó sincs erről: államfői ajándékok voltak, amelyek összegyűltek oly sok eszten­dő alatt. Nem mintha ezeket csak úgy ki lehetne síbolni. így történt, hogy az ék­szereket elkobozták — he­vernek is valahol, — és Sza­dat fiának csempészési kí­sérletét jegyzőkönyvben rög­zítették. De nemcsak ennyi történt. A napokban egy ellenzéki új­ság, az Al-Ahrar, még na­gyobb nyilvánosságot adott a jótékony feledésbe süllyesz­tett ékszerügynek, s cikke nyomán a kormánypárti képviselő interpellált. Ezt már nehéz volt válasz nélkül hagyni. A parlament­ben az illetékes szakminisz­terek azt közölték, hogy vizsgálatnak a nyomára ugyan nem bukkantak, de a kérdést eljuttatják az ügyész­ségnek. Nagy meglepetés az ügyé­szi szerveket annál kevésbé érheti, mivel a könyv szer­zője maga is elküldte nekik műve vaspéldányát — nem­különben egy részletes felje­lentést Ali és kincsei külö­nös esetéről. (P. k.) WASHINGTON Reagan amerikai elnök tárgyalt Paul Nitze-vel, a közép hatótávolságú rakéták­ról folyó tárgyalások ameri­kai küldöttségvezetőjével, aki a hét végén utazik Genfbe. A megbeszélés után Nitze azt mondotta, hogy bár „esélyt lát” megegyezésre, rögtön hozzáfűzte: „még nagy és ne­héz munka előtt állunk”. MADRID A magyar kormány is kész elfogadni a semleges és el nem kötelezett országok mó­dosított dokumentum-terve­zetét, úgy, ahogy azt szerzői előterjesztették,, — jelentette ki Varga István nagykövet a madridi találkozó pénteki plenáris ülésén. Hazánk de­legációjának Vez'etője alá­húzta, hogy a magyar kül­döttség egyetért azokkal a pozitív és kedvező fejlemé­nyekkel, amelyeket a Szov­jetunió felhívása váltott ki és támogatja e nagyjelentő­ségű politikai kezdeménye­zést.

Next

/
Thumbnails
Contents