Szolnok Megyei Néplap, 1983. május (34. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-14 / 113. szám
1983. MÁJUS 14. SZOLNOK'MEGYEI NÉPLAP 3 ünnepi küldöttgyűlések a téeszekben (Folytatás az 1. oldalról) elismerő oklevéllel tüntették ki. Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára is részt vett és felszólalt az ünnepi alkalomból megtartott küldöttgyűlésen, amelyen kiemelkedő 1982. évj gazdálkodási eredményekről tájékoztatta a jelenlévőket Fábián Márton elnök. A közös gazdaság múilt évi, 280 millió forintos termelése 30 millió forinttal meghaladta az 1981. évit, a 35,2 millió forintos nyereség pedig csaknem a duplája volt a tervezettnek. A közös gazdaság az utóbbi két évben 22 millió forintot költött az elavult rizstelepek felújítására, a befektetéseket tavaly hektáronként betakarított 4,6 tonnás átlagterméssel hálálták meg „a vízigabonával” bevetett földek. Az ágazat fejlesztése a korábbi éveknél jobb eredményeket hozott tavaly a juhászaiban is, 26 tonna gyapjú és 155 tonna hízóbárány értékesítésével üzemi és ágazati szinten is nyereségessé tették a juh- tartást. Az elismerő oklevéllel kitüntetett Május 1 Tsz 1982. évi jó eredményeihez jelentős mértékben hozzájárult a gazdaság 386 tagját egyesítő húsz szocialista brigád is. • • • Tegnap tartották meg a Kiváló Szövetkezet kitüntetés átadási ünnepségét Já- noshidán, a Vörös Hajnal Téeszben is. A közös gazdaság kollektívája — megismételve az ugyancsak kiváló címmel elismert 1981. évi jó munkáját — 1982-t a tervezettnél 4 millióval nagyobb üzemi termelési értékkel, és a nyereségterv hasonló nagyságrendű túlteljesítésével zárta. Tovább javult a gazdaságban az élőmunka és az eszközhatékonyság: a tavalyi 91 millió forintos termelési értéket úgy érték el, hogy nem lépték túl a ráfordítások tervezett összegét. A nyereség növeléséhez nagyban hozzájárult a jánoshi- daj téeszben. hogy a 109 millió forintos árbevétel 22 százalékát az 1350 tonna napraforgó és fénymag, valamint 70 limousin növendékmarha export értékesítésével érték el. A cserkeszőlői Magyar— Román Barátság Tsz küldöttei csütörtökön megtartott gyűlésükön — amelyen részt vett Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese — vették át a Kiváló Szövetkezet címet. A tsz árbevételének csaknem 50 százalékos növelésével és a tervezettnél kétszerte több nyereség elérésével érdemelte ki az országos elismerést. öt és fél tonnás hektáronkénti búzatermés és 11 tonnás szőlőhozam dicséri a téesz növénytermesztőinek és kertészeinek tavalyi lelkiismeretes munkáját. Az állattenyésztésben pedig figyelemre méltó az a 7 millió forintos árbevétel többlet, amelyet a háztájiba történő hízómarha-kihe- lyezéssel értek el. Az alap- tevékenységet folytató ágazatokon kívül a melléküzemágak fejlesztése is hozzájárult a cserkeszőlőiek tavalyi jó eredményeihez: a vasipari ágazat, az ipari szakcsoport és az építőipari szolgáltató ágazat 4 millió forinttal növelte a téesz 1982. évi nyereségét. T. F. Lucernabetakarítás a Szolnoki Állami Gazdaságban Az E—301 típusú betakarítógép egyirányban vágja a lucernát. Amennyiben az idő engedi, május 20-án befejezhetik az első kaszálást F. T. A rendre vágott szálas takarmányt Hesston típusú szecskázó fújja a speciális pótkocsiba elmúlt héttől kezdődően pedig kaszálták. bálázták, szénát készítettek az állat- tenyésztés igényeinek kielégítésére a növénytermesztők. A lucerna betakarítását és szárítását két műszakban végezték a nagyüzem dolgozói. A gazdaság szárítóüzeme ez évtől kezdődően nem tüzelőolajjal, hanem a lényegesen olcsóbb földgázzal szárítja a zölden beérkezett pillangóst. A forrólevegős zöldliszt- készítés hosszú évekig eredményes tevékenység volt, a növekvő energiköltségek miatt azonban az elmúlt időszakban egyre több nagyüzem zárta be szárítóinak kapuit. Két hete indultak meg a fűkaszák, a rendfelszedők, a pótkocsis szállítójárművek a Szolnoki Állami Gazdaság 450 hektáron telepített lucernatábláira, és hozzákezdtek betakarításához, az első kaszáláshoz. A növény számára kedvezett az elhúzódó enyhe ősz és a napsütésben gazdag tavasz. A szakemberek szerint — szénaérfékbem — mintegy 10 tonnányit tudnak majd betakarítani a nagy tápérfékű szálas takarmányból. A piroskai kerületben az E—301-es típusú kaszálógépek és az RK—6-os rotációs kasza először a gazdaság állatállományának vágta a friss zöld növényt, ezen kívül a silótoronyha és a lu- cemaszárítóba is szállítottak szálas takarmányt. Az A gazdaság TGSZ típusú energiatakarékos szárítója előtti fogadógaratba a tolólapos MTZ gyűjti össze a szárításra váró zöld lucernát Teljesítmény—tisztelet V • - Sorok egy tv-interjúhoz Marosán György köszöntése Marosán Györgyöt. a magyar munkásmozgalom kiemelkedő, régi harcosát 75. születésnapja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János, az MSZMP KB első titkára levélben köszöntötte. A Központi Bizottság levelét Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára nyújtotta át Marosán Györgynek azon az ebéden, amelyet tiszteletére az élelmezésípari dolgozók szakszervezetének elnöksége adott. Szárítják a kamillavirágot Mezöhéken Megkezdődött az illatos gyógynövény, a kamillavirág szárítása a mezőhéki Táncsics Tsz modem üzemében. A kedvező, meleg koratavaszi időjárás következtében a szokottnál két héttel korábban indult virágzásnak az alföldi mezők értékes gyógynövénye. A terméshozam igen kedvező, a kamillavirágból 5—600 tonna szárítását tervezik, ez a mennyiség kétszerese a tavalyinak., A gyógyolajat tartalmazó kamilla. mint természetes gyógyszer iránt a belföldi és az exportpiaci kereslet egyaránt nőtt, a termés piaci elhelyezése előreláthatólag nem ókoz gondot. A kamillavirág korai szárításának megkezdésével az üzem folyamatos üzemeltetését is biztosítják. Előtte fejezték be az áttelelő petrezselyemlevél szárítását. A szokottnál tíz nappal korábban levágott zöld peítre- zselyemből 25 tonna export minőségű áru készült, a kiszállítás megkezdődött. A szárítóüzem a rákóczifalv.i Rákóczi Tsz-ei együttműködve a vöröshagyma szárításával. osztályozásával és exportra csomagolásával is végzett. Hetven tonna szá- rítmáinyt Angliába és az NSZK-ba irányítottak. Milyenek a lehetőségeink a jelen gazdasági nehézségeinek a leküzdésére? Miként növelhető a magyar gazdaság teljesítőképessége? Ezek az immár mind szélesebb rétegeket izgató kérdések szerepeltek annak az interjúnak a középpontjában, amelyet Marjai József miniszterelnök-helyettes csütörtökön késő este adott a televíziónak Matkó István kérdéseire. Az ország belső és nemzetközi helyzetét sokoldalúan elemző beszélgetés hangsúlya tudatosan tolódott e két egymással szorosan összefüggő kérdésekre. Mert jó ideje nyilvánvaló: a továbblépés elsőrangú feltétele a teljesítmény. A miniszterelnök-helyettes karakteresen fogalmazott: olyan helyzetet kell teremtenünk, amelyben a valódi teljesítmények méltó rangjukra emelkednek, ahol a munka honoráriuma valóban arányban áll a munka értékével. Nem ringathatjuk magunkat illúziókban. Amíg tessék- lássék munkáért, látszattevékenységért csaknem annyi, esetleg több pénzt lehet kapni, mint valódi eredményekért, addig nem alakulhat ki egységes és egészséges társadalmi értékrend, addig az egyéni és a vállalati teljesítmények nem javulhatnak a mainál lényegesen gyorsabb ütemben. Márpedig ez nélkülözhetetlen, mert a nemzetközi porondon kiélezett és mind kiélezettebb verseny folyik. A recesszió, a válság éveiben nem állt meg a világ technológiai fejlődése, s be kell látnunk: a világ számosországában nálunk eredményesebben, gyorsabb ütemben tudták csökkenteni a termelési költségeket, az anyag- és energiaigényt. A versenyben maradás feltétele — mondotta a kormány elnökhelyettese —, hogy azokban az ágazatokban gyorsítsuk a fejlesztést, oda összpontosítsuk erőforrásainkat, ahol a legjobbak az adottságaink, ahol a felhalmozott szakismeret és anyagi erő lehetővé teszi az exportképes termékek viszonylag nagy tömegű előállítását. Eredmények természetesen csak évek következetes munkájától várhatók, amelyben egyaránt mindenki részt vesz. Ez a megállapítás korántsem azt jelenti, hogy mindenkire azonos felelősség hárul. Az ilyen nehezebb időszakokban különösen megnő az irányítók felelőssége, örvendetesen nagy és egyre nagyobb a magyar gazdasági életben az olyan vezetők száma, akik szépen csendben, kitartóan dolgoznak, s ha nem is mutatnak föl látványos sikereket, a gondjaikra bízott gazdálkodó egységek teljesítménye évről évre javul. Csak ilyen emberektől várható el, jobban mondva tőlük elvárható, hogy szüntelenül megújítsák önmagukat, s ezt a önmegújuló képességet kiváltsák környezetükből. ök a letéteményesei a ma és a holnap eredményeinek, az ő munkájuk az igazi nekilendítő erő. Ma olyan vezetőkre van szükség, akik — Marjai József szavaival — „hihetetlen helyzetekben tudnak helyt állni, nemzetközileg is egyedülálló megoldásokat találni’ Tényleg csodálatos embereink vannak,: nagyon sokan, akik kiemelkedő, egyedülálló teljesítményekre képeseik, és mögöttük százezrek, milliók, akik minden nap tisztességgel eleget tesznek feladatuknak”. Az egészséges társadalmi értékrendnek az ő munkájukat kell mindenekelőtt értékelnie. Mert ha nincs különbség, nincs jól érzékelhető differencia az élbolyban haladók és az elmaradók között, az óhatatlanul önértékelési zavarokhoz vezet. A miniszterelnök-helyettest idézve a nap és a holnap követelményének mindany- nyian csak akkor felelhetünk meg, ha szigorúak leszünk, nagy és növekvő követelményeket támasztunk saját magunkkal szemben. G. I. Mezőgazdasági rakodópályaudvar épül a Tiszazugban Közút helyett vasút Gazdasági megfontolásból közútról vasútra terelik a mezőgazdasági áruszállítások jelentős hányadát a Tiszazugban. A Szolnok megyei tájkörzet nagyüzemei ezer tonna számra termelik a gabonát. a kukoricát, cukorrépát, napraforgót és egyéb kultúrákat, a közúti szállítás, az üzemanyagok árának emelkedése miatt tetemes költséget emészt fel. A kiadások csökkentésére a tisza- földvári Lenin Tsz vezetésével társulás alakult, tagjai: a mezőhéki Táncsics Tsz, a Szolnoki Cukorgyár és az AGROKER Vállalat. A közös vállalkozás a tiszaföldvári vasútállomás mellett új mezőgazdasági rakodópályaudvart épít. A húszmillió forint értékű beruházás — amelyet a megyei szállítási bizottság javaslatára fejlesztési alapjából a MÁV is támogat — lényegesen csökkenti majd a szállítási költségeket. Az 1982. évi országos tejtermelési versenyben a megyéből a Héki Állami Gazdaság nyert különdíjat eredményei alapján. A 100 hektár mezőgazdasági területre jutó A gépesített telepen évente 150 ezer tonna árut mozgatnak meg, ennek kétharmada a térségben termelt cukorrépa. Ideérkezik a termeléshez szükséges és az AGROKER Vállalat által diszponált műtrágya, vegyszer, továbbá az építőanyag, takarmány és egyéb szállítmányok. A jelenlegi számítások szerint a közúti és a vasúti szállítások ára közötti különbség évi 4 millió forint költségmegtakarítást jelent a társulás tagjainak. A rakodópályaudvar a tiszai öntöző gazdaságok együttműködésének szervezésében jó ütemben épül. Elkészült a tízezer négyzetméteres tárolótér, be- kötőúttal. hídmérleggel és mérlegházzal. Folyamatban van az egy kilométert meghaladó iparvágány, valamint a háromezer négyzetméteres rakodótér kivitelezése. A komplett beruházás az őszi szállítási csúcs idejére készül el. árutej-termelésben elérte a 143 ezer litert, az elmúlt évben összesen 9 millió liter tejet értékesített a nagyüzem. A díjat a közelmúltban vették át a gazdaság vezetői. Csíraexport, Szemakarb A két éve felépített szabadegyházi Izocukor- és Szeszgyár valamennyi terméke a világpiacon keresett exportcikk, vagy importáru helyettesítésére alkalmas. Az idén 1,3 milliárd forint termelési értéket produkáló élelmiszeripari üzem kukoricából előállított gyártmányai közül a finomolaj készítésére alkalmas kukoricacsírát az elmúlt hónapokban teljes egészében a tőkés piacokon értékesítették, s a jelek szerint az év második felében sem lesznek eladási gondjaik. A gyár fő terméke, a folyékony izocukor — amiből az idén negyvenezer tonnányi készül — ugyan nem exportcikk, de az élelmiszer- iparban jelentős mennyiségű exportálható kristálycukor felhasználását teszi feleslegessé. A gyártás során keletkezett 75 százalékos fehérjetartalmú glutén jelentős importot tesz fölöslegessé, ugyanis pótolja a szójadarát és a hallisztet; az idén 4300 tonnát készítenek belőle. Huszonnégyezer tonnát vásárolhatnak az állattartó gazdaságok a gyár új termékéből, a Szemakarb-ból. A karbamiddal dúsított, magas fehérjeértékű, tápanyagokban, ásványi sókban igen gazdag kukoricahéj-takar- mány főként a szarvasmarhák táplálására alkalmas, s elsősorban az Agrokomplex- rendszerben gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemi gazdaságok juthatnak hozzá. Importkészítményt pótol ez is, akárcsak egy másik gyártmány. a kukorica-finomszesz, amiből tizenhatezer tonnányi kerül ki az idén Szabadegyházáról. Tejtermelésért Különdíjas nagyüzem
