Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-14 / 87. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. ÁPRILIS 14 Polgári «födelem Főleg veszélyhelyzetekben Tartsuk be a szabályokat Polgári védelmi kiképzés és gyakorlat során néha egészségkárosító hatás is ér­heti az embert. E hatások közül most a vegyi anyagok mérgező voltára hívjuk fel a figyelmet. A polgári védelemnél használatos vegyi anyagok szárny és mennyisége egyre növekszik. A mérgező anya­gok hatása különböző» Az esetleg előforduló mérgezés esetén fontos azt tudni, hogy a méreg hatásának mennyi ideig volt kitéve a szervezet, és ezalatt mennyi méreg jutott a szervezetbe. Nagy töménység esetében egészen rövid idő alatt, kisebb töménység esetében viszont huzamosabb idő alatt fejlődik ki ugyanolyan súlyos mérgezés. A kikép­zések során nagy figyelmet kell fordítani a mérgezések megelőzésének minden for­májára. A maró savak és lúgok a helyi hatású mérgek legjel­lemzőbb képviselői. Híg sa­vak viszkető bőrgyulladást okoznak. A fluórsav nehe­zen gyógyuló fekélyeket mar. A lúgsérülések a ve­szélyesebbek, mert a test szöveteit elfolyósítják, ezért a károsodás súlyosabb. A mérgező gázok kevés kivétellel a tüdőn keresztül szívódnak fel. Közülük néhány jellemzőt és gyak­rabban előfordulót említe­nénk. A szénmonoxid mér­gező tulajdonsága abból adódik, hogy kétszázszor könnyebben kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén. Hatására szorító fejfájás, izomgyengeség, arokipirulás, keringési és légzési zavar. eszméletlen­ség, majd halál következhet be. A széndioxid színtelen, szagtalan gáz, amely 20 százalékos töménységnél íulladásos halált okoz. A kénhidrogén színtelen, záptojás szagú, gyúlékony gáz. Nagyobb mennyiségben a sejtlégzést bénítja. Hosz- szabb időn át pszichés za­varokat okoz, kötő- és sza­ru h ár tya-meg beteg edést idéz elő. A kéndioxid csí­pős szagú, erősen izgató, fojtó gáz. A levegőnél két­szer nagyobb fajsúlyú. Kínzó köhögési rohamokat, fulladásérzést vált ki. Idült légzőszervi hurutos megbe­tegedést okozhat. A gázmérgezések megelő­zése elsősorban műszaki feladat. Ha a műszaki elhá­rítás nem kielégítő, akkor a pv-kiképzések esetén szükséges az egyéni védő­ruha, szűrőbetétes légzés­védő, illetve friss levegős és a szénmonoxid szűrőbetétes gázálarckészülék használa­ta. Természetesen ez azokra az esetekre vonatkozik, ami­kor a kiképzés jellege ezt megkívánja. Végül, de nem utolsósor­ban nagyon fontos szempont, hogy a polgári védelmi ki­képzéseket — ha ilyen ve­szélyhelyzetek ' adódhatnak — nagyon körültekintően, szervezetten, , egészségügyi és egyéb technikai biztosí­tással kell megszervezni és végrehajtani 1 Oktatófilm a kiképzés segédeszköze A korszerű oktatás-technikai eszközök között kiemelt he­lyet foglalnak el a filmek. A polgári védelmi oktatófilmek Leiépítésükkel. képsoraikkal, tartalmi részletességükkel min­den esetben az adott szakterü­let kiképzési feladatainak szol­gálatában állnak. Lehetőséget biztosítanak a megértésen kí­vül az elsajátítás alapszintjé­nek kialakítására. A foglalkozás vezetőjének is­mertetnie kell a vetítendő film minden részletét, mert csak így tudja kijelölni azokat a része­ket, am kyeket az oktatás se- rán hangsúlyozni kíván. A rész­letek vetítése mellett töreked­ni kell az oktatás további ki­egészítő módszereinek, a szem­léltetés egyéb módjainak a kombinálására. Arra gondo­lunk ebben az esetben, hogy a magyarázatra szoruló résznél megállítjuk a filmet, és példá­ul a diavetítővel egybekapcsolt magnóra rögzített szöveggel ki­egészítjük filmünk részletét. A kiképzés eredménye szem­pontjából nem mindegy, hogy az adott filmet mikor vetítjük le az állománynak. Nevelési és oktatási célunktól függ ez el­sősorban. Indíthatunk a film­mel az adott elméletek, az anyag bevezetéseként, de be­mutathatjuk a foglalkozás köz­ben valamelyik bonyolultabb rész könnyebb megértése cél­jából, és lehet a film össze­foglaló is. Fontos, hogy a kü­lönböző jártasságok, készségek kialakításához elengedhetetle­nül szükséges filmek vetítése szervesen illeszkedjék a tanu­lási folyamatba. A filmek gondos, logikus, pontos beilleszkedése a foglal­kozás keretébe, jelentősen elő­segítheti a kiképzés hatásfokát és a gondolkodás fejlesztését. Ha ezeket a fontos szempon­tokat figyelmen kívül hagy­juk, az oktatófilmek vetítése a mozinézéssel lesz egyenlő. Ez pedig kiképzés esetében nem lehet célunk. A foglalkozások tartalmasab­bá tételéhez üzemek, intézmé­nyek és ifjúsági szervezetek részére 78 féle polgári védel­mi oktatófilmet tud kölcsönöz­ni a polgári védelem megyei törzsparancsnoksága. A járási polgári védelmi törzsparancs- nokságoknál ugyanerre a célra 170 oktatófilm áll rendelkezés-' re és a városi törzsparancsnok­ságokon is jónéhány. Bárme­lyik helyen szívesen kölcsönzik azokat. Ezeket az oktatófilme­ket egyébként, a megye film­színházaiban kisérőfilmként is vetíteni szokták. Törzsparancsnoki ellenőrzés Szolnok megyében A Polgári Védelem Orszá­gos Parancsnokságának 1983. évi munkaterve alapján má­jusban országos törzspa­rancsnoki ellenőrzés lesz Szolnok megye államigazga­tási és üzemi polgári védel­mi szerveinél. Az ellenőrzés céljai között szerepel, — töb­bek között —, hogy megvizs­gálják a működést szabályo­Az ifjúság körében kifejtett honvédelmi nevelőmunka eredményeként a legifjabbak is érdeklődnek a polgári vé­delem eszközei iránt zó rendelkezések megvalósí­tását, valamint az alapszintű éá a központi intézkedésekben meghatározott feladatok vég­rehajtását, felmérjék a pa­rancsnoki állomány tervező­szervező, irányító készségét, a törzsek háborús feladatok­ra való felkészültségét és a hiányosságok feltárásával se­gítséget nyújtsanak a polgá­ri védelmi munka szervezet­tebbé, hatékonyabbá tételé­hez. Az országos törzsparancs­noki ellenőrzés során várha­tóan mérlegelik a munka­rend és a munkastílus ki­alakítását, és azt, hogy a törzsek tevékenysége hogyan illeszkedik az állami és a gazdasági szervek általános vezetési rendszerébe, milyen a kapcsolatuk a területileg il­letékes pártszervekkel. Az állomány erkölcsi-politikai helyzetének vizsgálata mel­lett felmérik a megyei pol­gári védelem katonai szer­veinek harckészültségi kész­ségét, a kiképzés, a felkészí­tés és a propagandamunka eredményeit. Mérlegelik a lakosságvédelmi, a radioló­giai, a biológiai és vegyi­védelmi feladatok végrehaj­tását, a polgári védelmi egészségügyi tervező, szerve­ző, felkészítési tevékenysé­get. Mindezek mellett egyéb területekre — így a híradás­ra és a riasztásra, a pv-jog­kör gyakorlására, a pénzügyi és az anyaggazdálkodásra, az anyagtervezésre, a vállalati pv saját erőforrásának ter­vezésére és felhasználására, az ügyvitelre és a titokvéde­Háborús cselekmények, vagy természeti katasztrófák ese­tén nagy szerep hárul a pol­gári védelem egészségügyi szakszolgálatára. Képünkön: erre a feladatra készülnek megyénk egyik pv orvosi se­gélyhelyén lemre — is kiterjed a törzs­parancsnoki ellenőrzés. Májusban tehát igen sok­rétű és alapos ellenőrzés so­rán vizsgázik megyénk pol­gári védelme. Az eddigi fel­készülés alapján remélhető, hogy az „osztályzat” kedve­zően alakul nwíjd. Közismert, hogy a víz a természeti környezet megkü­lönböztetett jelentőségű al­kotóeleme. amely mással nem helyettesíthető. A víz az élet alapfeltétele, egyben nyersanyag, tápanyag, ter­mék és környezeti tényező. Ma már viszont nem a ter­mészet ingyenes és bőséges ajándéka. Egyre nagyobb fejlesztési és üzemelési költ­ségeket és mind bonyolul­tabb műszaíki megoldásokat igényel, hogy a szükséges mennyiségben és minőség­ben -'előállítható lehessen. Az ember ősidők óta küz­delmet folytat a vízzel. Egy­részt az éltető vízért, más­részt a vizek károkozása el­len. A XIX. században, az ármentesítési munkák meg­kezdése előtt az ország mai területének 25 százaléka ár­vízjárta vagy vízzel borított volt. A f oly óinkat ma már 4200 kilométer hosszúságú árvízvédelmi töltés szegélye­zi és védi az ott élő lakossá­got, vagyonát. Az ármentesí­tési munkában jelentős eredményeket értünk el. hi­szen Magyarország árvízvé­delmi rendszere világvi­szonylatban is kiemelkedő, az árvizek ellen pedig az évszázados tapasztalat 'birto­kában egyre hatékonyabban tudunk védekezni. Az ármentesítési és árvíz­védekezési feladatok fontos­sága napjainkban sem csök­kent, mivel fokozódik a víz­károkkal szembeni érzé­kenység. Ezért a lakosság életbiztonsága a védett terü­leten lévő népgazdasági va­gyon növekedése a védőmű­vek biztonságának további fokozását indokolja. A vizeinket érő szennyező­dések és ebből eredő káro­sodások, valamint a vízigé­nyek megnövekedtek. A hasznosítható vízkészletek és az igények közötti egyen­súly megteremtése ezért szükségessé tette a vizek vé­delmét és tervszerű gazdál­kodást velük. Mennyiségi védelem Hazánk nem tartozik a vízben szegény országok kö­zé. A felszíni és" felszín alatti vízkészletei tervszerű gazdálkodás és védelem mellett elégségesek a társa­dalmilag indokolt vízigé­nyek kielégítésére. A hozzá­férhető vízkészlet elosztása azonban térben és időben rendkívül egyenetlen. A növekvő, vízigények és a csökkenő készletek közötti egyensúly megteremtéséből, a vízkészletgazdálkodásból eredő feladatok többirányú- ak. Elsődlegesen fejleszté­sekkel indokolt a vízkészle­teket a tározási lehetőségek ésszerű kihasználásával nö­velni. A fejlesztések során a komplex hasznosítású rend­szerek kialakítására kell tö­rekedni. Ilyen például a ti- szavölgyi vízgazdálkodási rendszer is, a tiszalöki és kiskörei vízlépcsővel, amely elsődlegesen a mezőgazda­ságnak öntözővizet, Lenin- városnak és a Kábái Cukor­gyárnak ipari vizet. Debre­cennek ivóvizet biztosít. Emellett nem lebecsülendő az enérgiatermelési, az üdü­lési és sportolási lehetősé­gek biztosítása sem. Ma már azonban a fej­A polgári védelem nagy gon­dot fordít az egészséges ivó­víz biztosítására. A vízminő­ség vizsgálatában segítséget kap a szolnoki KÖJÁL-tól is. Képünkön: vízminőség­vizsgálat a KÖJÁL labora­tóriumában lesztések mellett egyre in­kább fokozódik a jelentősége a vízigények befolyásolásá­nak (a víztakarékos üzeme­lési technológiák és öntözési módok kialakítására a víz- gazdálkodást figyelembe ve­vő telepítéspolitikára stb.). A vízigények indokoltságá­nak elbírálására és ellenőr­zésére fokozott figyelmet kell fordítani. Vízszennyezés A felszíni és felszín alatti vizeiket rendkívüli szennye­zések is érik. Ilyen volt pél­dául a dunaújvárosi pakura­szennyezés, a szombathelyi vasútállomás hibás üzem­anyagtárolója következtében előállott vagy a váci fel­szín alatti vízszennyezés. Ez utóbbi tavaly februárban komoly erőpróba elé állítot­ta a vízügyi szolgálatot. A szennyezés következtében ugyanis a vízműnél napi 18 ezer köbméter kapacitású déli vízbázis esett ki a ter­melésből, ami a vízmű kapa­citásának 40 százalékát tette ki. Átmeneti intézkedésként a gödi vízműtelepet gyorsí­tott munkával üzembe kel­lett helyezni, vízkorlátozást kellett bevezetni, meg kel­lett kezdeni a városi vízmű összekötését a főváros vízel­látását biztosító Szentendre szigeti vízbázissal, Duna alatti átvezetéssel. Meg kel­lett természetesen a szeny- nyező góc pontos helyét is állapítani. A sokirányú vizs­gálatok kiderítették, hogy a szennyezést közvetetten a Chinoin hulladéktároló tele­pe idézte elő. A vízszennyezés megszün­tetésében közreműködő szer­vek között a Chinoin is je­lentős erőfeszítéseket tett. A hulladéktelepről a veszélyes anyagokat elszállították, amelyek pedig nem voltak szállíthatók, a helyszínen megsemmisítették, elégették és mintegy 50 ezer köbméter elszennyezett földet kicserél­tek. A vízmű kútjainak minő­ségét a közegészségügyi és a vízügyi szervek folyamato­san ellenőrzik. A jelenlegi minőség miatt 1983. év vé­géig a kutak vizét az ipari üzemek • technológiai vízigé­nyének kielégítésére hasz­nálják. A felmerült költsé­gek tetemesek. A váci vízszennyezés el­sőrendű tanulsága az, hogy a vízbázisok védelmére minden területen fokozott figyelmet kell "fordítani. Polgári védelmi feladatok a minőségért A polgári védelemről szó­ló hatályos minisztertanácsi határozat rögzíti az ágazatok polgári védelmi feladatait A vízgazdálkodás területén az Országos Vízügyi Hivatal ágazati és felügyeleti jogkö­rében szervezi a megelőző rbv-radiológiai, biológiai és vegyivédelmet, felel a szeny- nyeződés mentességért és a rendkívüli körülmények kö­zött az ivóvíz biztosításáért. A polgári védelem egyes ágazati feladatai a vízminő- sógvédelem központi és te­rületi rendszerére épülnek fel. A központi és a vízügyi igazgatóságok laboratóriu­mai korszerű műszerellátott­sággal felkészültek a radio­aktív sugárzóanyagok, az olaj és olajszármazékok, a szintetikus mosószerek, a gyomirtó és rovarirtó szerek okozta szennyvizek vizsgála­tára és. mérésére. A mérése­ket a Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutató Központban működő radiohidrológiai szolgálat irányítja. A vízügyi igazgatóságokon szakszolgá­lati egységek, a tanácsi vál­lalatoknál (rendkívüli eset­ben) mérő és ellenőrző állo­mások működnek. Az ágazat biztosítja rend­kívüli körülmények között a lakosság, a mentés és men­tesítési munkákban résztve­vők vízellátását is. A rend­kívüli körülmények közötti vízellátás napjainkban is előfordul. Példa rá a nitrátos vizek miatti úgynevezett közegészségügyileg veszé­lyeztetett települések. Ellá­tásukra a szolgáltató vállala­tok több módszert is alkal­maznak. A legelterjedtebb a tartályos, a kannás, a pa­lackos és a tasakos vízellá­tás. Ez főleg a csecsemők érdeke, mivel a nitrátos víz rájuk nézve a legveszélye­sebb. A szükségvízellátás kap­csán kísérletek folynak a víz tartósítására is. Célja, hogy rendkívüli időszakban a lakosság hosszabb időtar­tamra tudja a szükségvizet tárolni. Közös összefogás A vizek védelme nem vá­lasztható el a termelési fo­lyamatoktól, az ágazati te­vékenységtől. Akkor lesz a munka eredményes, ha min­denki felismeri, hogy haté­kony környezetvédelem csak a társadalom aktív köz­reműködésével valósítható meg. A vízvédelem nem csu­pán a vízügyi dolgozók kizá­rólagos feladata, nem egy ágazat gondja és "felelőssége. E munkában szükség van a/, ágazatok, a lakosság együttgondolkodására és tu­datos, közös cselekvésére. Csak ily módon tudjuk vize­inket unokáink számára megfelelő mennyiségben és minőségben megőrizni. Dr. Csevár Antal Országos Vízügyi Hivatal

Next

/
Thumbnails
Contents