Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-14 / 87. szám

1983. ÁPRILIS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Stop tíz percre Szerződéses kis ABC Szolnokon Szolnok külső területén, a Csokonai út körül épített szövetkezeti lakóházak tövé­ben egy kétszáznál alig vala­mivel több négyzetméter alapterületű faházban lassan egy éve, szerződéses kis ABC várja a vásárlókat. Az áru­házát az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalattól bérli Tóth Tiborné, s négy társá­val reggel fél héttől délután hatig várja a vásárlókat, fő­leg élelmiszerekkel. Tarta­nak választékon sok mindent, ami megfelel az ABC köve­telményeinek. A múlt héten minisztériumi szakemberek' is jártak az üzletben. Kíván­csiságuk elsősorban a faház- megoldásnak szólt, de min­den érdekelte őket, hiszen a megyeszékhelyen, — s talán a megyében is — ez az egyet­len szerződéses ABC-kisáru- ház. — Havonta egy-, másfél milliós forgalmat bonyolí­tunk, az elképzeltnél is több munkával — mondja Tóth Tiborné. — Az az igazság, hiába kis ABC a miénk, a vásárló, aki naponta itthagy­ja a pénzét, elvárja, hogy a választék legalább olyah le­gyen, mint egy sokszorta na­gyobb áruházban. Ez okozta egy év alatt a legtöbb gondun­kat. A vevő ugyanis az el­sőrangú főnökünk, — bár so­kan mondják, de jó is nek­tek, a magatok urai vagytok — szóval a vevő kér, kriti­zál, s olykor hiába a sok igyekezet, igazságtalan bírá­Gazdag nyári kulturális program Debrecenben A nyitóesemény május második felében lesz. ekkor rendezik meg a Debreceni Színházi Napokat, fővárosi és vidéki társulatok közre­működésével. Május közepé­től augusztus végéig a Köl­csey Ferenc Művelődési Köz­pont melletti pa'rkban a hét­végeken szórakoztató műso­rok várják az érdeklődőket. Júniusban nyitják meg a művelődési' központban Va- sarely tárlatát, júliusban a Magyar Fotóművészek Szö­vetsége debreceni tagjainak gyűjteményes kiállítására kerül sor. A VIII. nemzetkö­zi gyermekrajz-pályázat anyagából augusztus 7. és 28. között rendeznek kiállítást. Ismét Debrecen ad otthont — június 24—26-ig — a ka­tonazenekari fesztiválnak. A Miniteatrumban Karinthy Ferenc Dunakanyar című színművét mutatják be jú­lius 1. és 10. között. A XII. Debreceni Nemzetközi Dzsessznapokat július 14— 17. között tartják, világhírű amerikai, európai és hazai együttesek részvéteiével. Vasárnap Is kinyit latot is kapunk. Még sze­rencse, hogy korábban is ke­reskedelemben dolgoztunk valamennyien, így nyelünk egyet, s arja gondolunk, a legközvetlenebb szomszédok, a ránk néző ház lakói sok­szor kedvesen elismerik a munkánkat. Ok látták, lát­hatják. — Mi a különbség, egy szerződéses üzlet bérlői ho­gyan érzik, van-e egyáltalán? — Bizony van. Egy év ta­pasztalatából mondom: ná­lunk is van annyi admi­nisztrációs munka mint egy nagyobban, ahol külön em­ber ül az íróasztal mellett erre. Ráadásul mi az anya­giakat is magunk bonyolít­juk, miközben tudjuk, szál­lítóink fele „maszeknek” szá­mít bennünket. Ez különben ellátási nehézségeket is okoz időnként. Az év elején sze­mélyesen kerestünk fel min­den szállítót, megkötni a szerződést. így is van olyan, például a likőripar, amelyik nem szállít, hiszen annyira önállóak vagyunk, hogy az ÉKV felelősségvállalási nyi­latkozatot se ad értünk. — Dicsérik a boltot, azt mondják, készségesek, figyel­mesek. A Zrínyiek kultuszát ápo­ló szigetvári baráti kör érde­kes eseménnyel teszi emlé­kezetessé a nagy katonaköltő születésének évfordulóját.: a hajdani görög összejövetelek mintájára műsoros szimpozi- ont rendez az idegenforgal­mi hivatallal és az Oroszlán Éteremmel együtt. A költő Zrínyi Miklós 1620. május 1-én született a horvátországi Ozaly várá­ban. Korának legnagyobb magyar költője, legavatot­tabb hadtudományi írója és legtehetségesebb hadvezé­re igen sokoldalú ember volt. Étről tanúskodik . a könyvtára, amelyet tragikus halála előtt két évvel sze­mélyes irányításával leltá­roztak 12 témakörbe csopor­tosítva. gazdasági témájú könyvei között szerepelt egy kéziratos szakácskönyv is „A közétkeknek a főzésé­ről”. A régi magyar gasztro­nómiai irodalomnak ezt a becses emlékét megjelentet­te a Magvető Kiadó. A mű adta az ötletet, hogy Zrínyi születése napjának előesté­jén — április 30-án — meg­emlékezéssel egybekötött műsoros lakomát rendezze­nek Szigetváron. — Ha így van, örülök neki. Rengeteget dolgozunk ezért. Nálunk például délután öt órakor nem lehet azt monda­ni a vevőnek, hogy elfogyott a kenyér vagy a tej. Olyan­kor beülök a Trabantomba, s megyek a sütőiparhoz, a tejesekhez, akár a piactéri boltban is megveszem az árut, de a vevő nem marad­hat kenyér nélkül. — Hogy lehet ezt bírni reggeltől estig? — Néha sok nyűgösködés- sel, már persze csak zárás után. Ügy segítünk magun­kon, hogy kora délután, ami­kor kisebb a forgalom, ki­ki elszalad pihenni, egyéb dolgát intézni. A kisbolt példás rendben, minden a helyén. Egy vásár­ló megszólal a pénztárnál: — Tudja, mi- a legjobb eb­ben a boltban, a kedvesség, a jó kiszolgálás mellett? Az, hogy vasárnap is kinyitnak. Ide vasárnap reggel jöhet az ember fél nyolctól fél tízig, ha hirtelen szüksége van va­lamire! Tóthné ezt már nem is akarta mondani. Nevet. Ne­hogy valaki reklámnak gon­dolja — magyarázkodik. Azért jó tudni, hogy a Cso­konai úton, a szövetkezeti házak között vasárnap is ki­nyílik Szolnokon egy kis ABC ajtaja ... — sj — Az Oroszlán Étterem kony­hája Zrínyi Miklós szakács- könyvének több étkét elké­szíti erre az alkalomra, a vendégek tetszésük szerint választhatnak majd közülük, s az ételek mellé megkapják a receptet is. A Berényi Im­re mesterszakács által össze­állított étlapon olyan külön­legességek szerepelnek, mint kocsonya citromos hagymá­val, stokfis (csuka) gyömbé- res makaróval és rózsakása méztejjel trágyázva. Ital­ként a turbéki szőlőhegyen — az 1566-os ostrom idején Szigetvár falai alatt elhunyt Szulejmán szultán sírja kö­rül — termett borokat kínál­ják: a Szultán vére néven ismert vörösbort. Az étterem korabeli díszí­tést kap erre az alkalomra, a régi viseletbe öltözött fel­szolgálók gyertyák fénye mellett hordják körül az éte­leket és italokat. A lakoma alatt és után a budapesti Bakfark Bálint lanttrió és a Kecskés együttes egykori öl­tözetben és egykori hangsze­reken „mulató énekeket” ad­nak elő. A műsorban neves zágrábi vendégművészek is fellépnek. Szimpozion Zrínyi születésnapján Jól halad a jászkiséri művelődési ház bővítése, jelenleg az ácsmunkákat végzik A szolnoki Damjanich Múzeumban A hónap műtárgya ~ Hímzett jászsági férfísuba A szolnoki Damjanich Já­nos Múzeumban áprilisban indították útjára „A hónap műtárgya” című sorozatot. Elsőként — a felvételünkön is látható — hímzett jászsá­gi férfisubát mutatják be gyűjteményükből. A suba a jászsági szűcsmesterség egyik legremekebb darabja. A múlt század 70-es, 80-as éveiben, feltehetőleg Jász- apátin készült, rendkívül fi­nom technikával, a hagyo­mányos timsós eljárással cserzett bőrből, zöld selyem hímzéssel, piros és fehér ir­harátétekkel. A gallér és az úgynevezett háti kacagány- bőr fekete perzsabárányból van. A suba a jász férfiak ün­nepi viselete volt, erre utal a gazdag hímzés, amely leg­szebb a válltányérokon. így nevezik a két vállat takaró félkör alakú részeket, ame­lyek mindig leljesen hímzet­tek. A virágdíszek főleg for­górózsák, rozmaringlevelek és tulipánok. A válltányé- rokhoz kapcsolódó eleje ré­szek szintén gazdagon hím­zettek. A fő minta ezeken is a bokorvirág kompozíció, s elemei is ugyanazok, mint a vállakon. A hátrészt soha nem hímezték, mert erre ike­rült a fekete kisbárány bőre, amelynek a lábait és a far­kát meghagyták. A suba pa­lástját alkotó trapéz alakú bőröket már kevésbé hímez­ték, de ezeken is szép, úgy­nevezett makkvirágokat lát­hatunk. Ezek mellé díszíté­sül piros irharátéteket és sallangokat varrtak. Györffy. István néprajzku­tató adataiból tudjuk, hogy a subá-k megvarrásában a szűcsmeslerek egész családja részt vett. A férfiak a bőrö­ket készítették ki. az asszo­nyok pedig „selymeztek”, de még így is meglepő, hogy egyetlen hét elegendő volt egy-egy mestermunka elké­szítéséhez. A suba eredeti szépségé­nek helyreállítása Horváth Mária restaurátor munkája. fotó: dg. Cserebere fogadom, továbbadom A zsúfolt, nem ép­pen könnyen ki- silabizálható táb­lákon egymás he­gyén hátán az el­adásra vagy cse­rére kínált hol­mik. Csak úgy ka­pásból : nagybőgő, kombinált szek- réijy. tévé, magnó, grillsütő, nutria- kabát, betonkeve­rő gép, gyalupad, kerékpár ... Takács Antal nyugdíjas keres­kedő ötlete tulaj­donképpen Ko­lumbusz tojása: magánvállalko­zásba kezdett ta­valy november­ben, megunt hol­mik cseréjének és eladásának köz-, vetítését végzi, közvetítésen­ként húsz forintért. Hogy öt­lete életrevaló volt, bizonyít­ják a zsúfolt táblák. Szolnokon, a Vosztok út 64. szám alatti épület kapuja mellett rendezte be közvetí­tő irodáját az idők szavát jól meghalló nyugdíjas. Ap­ró irodaablaka előtt fiatal férfi támaszkodik, kezében bukósisak. Takács Antal nyilvántartásba veszi a fel­kínált kombinált szekrényt és megnyugtatja ifjú üzletfe­lét, hogy nem kell sokáig várni a szekrény továbbadá­sára, van rá kereslet. — Nagyobb tételeket is közvetítek — mondja a cse­rebere kisiparos, amikor leg­újabb megrendelője a köze­li üzlet reményével felül a motorjára. — Például egy partnerem négy tetőtérablak, egy vámkezelt színes tévéké­szülék és egy Trabant eladá­sának közvetítésével bízott meg egyszerre. — A hirdetéseiben szere­pel a „megunt holmi” kife­jezés. Miket unnak meg mostanában az emberek? 1 — A cserékre felajánlott holmik köre szinte határta­lan. Akadt már játékvasút, terepasztallal, amelyet a család szemefénye megunt, helyette Bego készletre vá­gyott. A nagyobb lakásból kisebbe költözők szeretné­nek a kislakásba be nem fé­rő bútordarabjaiktól meg­válni, a nagy méretű heve­iét gyerekméretűre cserélni. Hirtelen pénzre van szüksé­ge a családnak, eladja a ku­tyáját, a kerékpárjait vagya babakocsit. De szerepel a kí­nálatban nyúlketrec, tehén­bőr és turistasátor is. Mosta­nában azt tapasztalom, hogy a szezonhoz igazodnak a cserére szóló megbízások, gumikajakot és motorkerék­párt keresnek. Takács Antal precíz üzlet­ember : pontosan vezetett könyvekbe írja a közvetíteni valókat, külön árucsoportok szerint.- Újabban egyre több értékei* régiség kerül fel a listára, a megunt holmik kö­re valóban határtalan ... — bj — futó: tkl Film­es video­felvételek az oktatásban Az Országos Oktatástech­nikai Központ közelmúltban végzett felmérése szerint a megkérdezett pedagógusok nagy többsége állást foglalt a film- és a videó-felvételek alkalmazásának hasznossága mellett az oktató-nevelő munkában. A több száz általános és középiskolai tanár, valamint szakfelügyelő véleménye sze­rint rendszeres audiovizuá­lis bemutatókat kellene tar­tani, ahol megismerhetnék a tantárgyakhoz kapcsolódó legújabb alkotásokat, és módszertani segítséget kap­hatnának azok alkalmazásá­hoz. A felmérés azt is tük­rözte, hogy a tanárok, a ta­nítók közül sokan nem is­merik a különböző filmtára­kat, amelyekből csak a fővá­rosban 12 található. Az még kevésbé ismert a pedagógu­sok között, hogy nemcsak a különböző tantárgyakhoz ké­szülnek film- és videó-felvé­telek. Az Országos Oktatás­technikai Központ alkotómű­helyeiből kikerültek és köl­csönözhetők már a nevelés színtereihez kapcsolódó, azok problémáival foglalko­zó művek is. Ilyenek például a napközivel, az osztályfőnö­ki órák témáival, a testneve­léssel és a technika tan­tárggyal foglalkozó filmek és videó-felvételek. Újdon­ságnak számítanak a taná­rok önképzéséhez és tovább­képzéséhez segítséget adó, valamint az idegennyelv­vizsgákra felkészítő anyagok. Az Országos Oktatástech­nikai Központ a pedagógu­sok igényei alapján tervezi, hogy a jövőben rendszeresen megszervezi az oktatófilmek bemutatóját és az iskolai audiovizuális munkaközössé­gek tanácskozását.

Next

/
Thumbnails
Contents