Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-10 / 84. szám
1983. ÁPRILIS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Közös érdekeltség, nagyobb önállóság az ügyvédek közösségében Jogtanácsosok kollektívája —Konkurrencia vagy munkamegosztás? Tíz tiszaföldvári tollat fogott Március végén két törvényerejű rendeletet alkotott az Elnöki Tanács. Az egyik az ügyvédek, a másik a jogtanácsosok tevékenységéről szól. Ezúttal az ügyvédi munkát szabályozó, szeptember elsejétől hatályos új rendelkezések előzményeiről, indokairól, lényegéiül és várható hatásáról beszélgettünk dr. Pálmai Gyulával, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetőjével. — Az ügyvédek kissé nyugtalanul várták az új „törvényüket". Sokra tartották, éppen ezért mindenféle változástól féltették az önkormányzatban működő munkaközösségeiket. Kiderült, hogy aggodalmuk alaptalan volt. Ön legittóbb, a Szolnok megyei ügyvédek kamarai közgyűlésén éppen azt hangsúlyozta, hogy az új rendelet erősíti, növeli a munkaközösségek önállóságát. Hogyan? Érinti-e ez az ügyfeleket? — A huszonöt évvel ezelőtt született jogszabály hozta létre a munkaközösségeket, amelyek az ügyvédi tevékenység alapsejtjei lettek. Eddig azonban pusztán rezsi- és nem valódi közösségek voltak. Szeptember elsejétől önálló, zárt gazdálkodó szervezetek lesznek. Hogy miként képezik a gazdasági alapjukat, a bruttó bevételből levont adóból, hozzájárulásból, az Országos Ügyvédi Tanács szabályzata fogja részletezni. Nemcsak a közös anyagi érdekeltség megteremtéséhez kell a gazdasági önállóság, ez a feltétele annak is, hogy a munkaközösség valóban jogi személy legyen. A régi szabály szerint is az volt. de csak formálisan, anyagi fedezet nélkül. Nem tudta vállalni a károkozásért a felelősséget. Természetesen az ügyfeleket eddig sem érhette kár, mert a munka- közösségek mögött ott állt a kamara és az ügyvédi tanács. Ésszerű és szükségszerű volt a változtatás. Arra bízni a felelősséget, aki a jogszolgáltatásra a megbízást kapja. Ez pedig eddig is a munkaközösség volt, amelynek ügyvédjét az ügyfél választotta. — Akinek jogi képviseletre van szüksége, általában nem munkaközösséget, hanem ügyvédet választ. Magánügyvédek mégsem lehetnek. Miért? — A még érvényben levő szabály nem tiltja. Az igazságügyi miniszter engedélyezhette a- magánügyvédi tevékenységet. Nem volt ügyvéd, aki kérte. Az új rendelet már nem is ad rá lehetőséget. Egyrészt azért, mert úgy tűnt., hogy nincs rá szükség, másrészt pedig a munkaközösségek jól beváltak. Bonyolult, szerteágazó a jogrendszerünk. Nincs az a jogász, aki minden jogágat egyformán jól ismerne. A jogban való jártasság ma specializálódást igényel, ezért van szükség a kollektívára, ahol a munkamegosztásra, és a konzultációra lehetőség van. — Az utóbbi időben kissé felerősödött az ügyvédellenes hangulat, különösen a sajtóban. Voltak akik már az ügyvédi munkaközösségele eddigi önállóságát és függetlenségét is sokallták, az „államosításukat” forszírozták. — Alapvetően hibás elképzelés. A munkaközösségek azért önkormányzati és önfenntartó szervezetek, mert az állam ezzel is biztosítani kívánja, hogy olyanok védjék az állampolgárok jogos érdekeit, akiket nem az állam tart el. . — Olyannyira nem, hogy számtalan szociálpolitikai juttatásból ki voltak re- kesztve. Például, ha betegek voltak, nem kaptak táppénzt, a kamara fizette a táppénzt pótló juttatást. Az ügyvédnők gyermekgondozási és anyasági segélyt csak akkor kaptak, ha kérelmezték. — Az idén január elsejétől sok változás történt. Többek között: a hét napon túl tartó betegség idejére a társadalombiztosítási igazgatóság táppénzt fizet, az ügyvédnőknek most már automatikusan jár a segély. Az új törvényerejű rendelettel összhangban sok egyéb részletkérdésben is az ügyvédség kérését figyelembe véve- döntöttek. Például: a személyi tulajdonban levő ingatlanközvetítés eddig félig- meddig illegális ügyvédi tevékenységét szentesítette, törvényesítette az új szabályozás. A valóban irreálisan alacsony kirendelési díjakat felemelték. Jövőre felülvizsgálják és valószínűleg korrigálják az adózási rendszerüket. — Nemcsak a munkaközösségek, hanem a vezetőiknek a jogköre is bővült. Mit jelent ez? — Nem túlzás, ' ha azt mondom, hogy mostanáig formális volt, főként az adminisztrációban merült ki a munkaközösségek vezetőinek munkája. Minimális lehetőségük .volt a fegyelmezésre, a jutalmazásra. Ezentúl több lesz és sokkal pontosabban körülhatárolt. Figyelembe kell azonban venni, hogy a vezetők és az ügyvédek között nem a klasszikus vezető-beosztott viszony van. A vezető egyben maga is gyakorló jogász, és nem avatkozhat be kollegája és a bizalmi elven alapuló ügyfél kapcsolatába. Természetesen a munkaközösségek legfőbb demokratkius fóruma továbbra is a taggyűlés. — Mégsem dönthet arról, hogy kit vesz fel a tagjai közé. — Ezt ma még nem lehet rábízni a közösségekre. A felvételről a kamarák döntenek, de kikérik a közösség véleményét. — A kamarák álláspontján mülik az, hogy történetesen egy megyében hány ügyvédre van szükség? A fiatal jogászok körében nagyon vonzó a kötetlen ügyvédi pálya, sok a jelentkező és sok az elutasított, holott a munkájuk értékelésekor gyakran beszélnek túlterheltségről. — Először is: azt, hogy mennyi ügyvédre van szükség, -az igazságügyi miniszter dönti el. Tavaly tíz százalékkal növelte számukat. Jelenleg ezernyolcszáz ügyvéd és ügyvédjelölt van a pályán. Túiterheltség? Sokat dolgoznak. Kis ügyekre már nemigen futja az idejükből. De nemcsak azokra. Az új vállalkozások létrejöttével lényegesen megnőtt az igény a jogszolgáltatások iránt. Számtalan olyan új terület van, amelyekről el kellett dönteni kihez tartozzék a jógi képviseletük. — Ezért adott lehetőséget a jogtanácsosok tevékenységéről szóló törvényerejű rendelet többek között az ügyvédekéhez hasonló, jogtanácsosi munkaközösségek létrehozására? — Igen. A gazdasági változásokat követnünk kellett. Az új igényeknek megfelelő új jogszolgáltatási formákra is szükség van. — Az ügyvédek nem örülnek neki. Konkurr enciánok tartják és úgy vélik, hogy működési területük megnyirbálását jelenti. — Nem egészen reálisan ítélik meg. Én sokkal inkább munkaimegosztásnak nevezném és nem konkurrenciá- nak. A jogtanácsosoknak továbbra is elsősorban a vállalatok. szövetkezetek, intézmények keretei között lesz a fő működési területük. Azoknak pedig, akik munkaközösséget ailkötnak, az lesz a dolguk, hogy az olyan új gazdasági vállalkozások jogi képviseletét lássák el, amelyeknek ésszerűtlen főállású, vagy részfoglalkozású jogászt tartani. A működési területek nagy vonalakban elhatárolhatók. Persze vannak határesetek, ahol valóban konkurálhatnak, s ez egyáltalán nem baj. A munka színvonalára jó hatással lehet. Ez a verseny azonban semmiben sem hasonlítható a gazdasági konkurenciához, hiszen a végtermék nem áru, hanem a jó vagy rossz szerződés, ítélet. A rossz árut legfeljebb nem veszik meg, de a hibás ítélet a törvényességbe vetett bizalmat gyengítheti. Kovács Katalin Lesz diszperzit Megkezdődött a termelés a Budalakk szegedi gyárának új diszperzitüzemébén. A minden szakértelem nélkül, akár ecsettel, akár szórógéppel felhordható festékek rövid idő alatt keresetté, mitöbb. hiánycikké váltak, ezért határozták el a termelés bővítését. Húszmillió forintos költséggel új, félezer négyzetméternyi alapterületű üzemcsarnokot építettek, benne NSZK gyártmányú berendezéseket szereltek fel. Ezzel lehetővé válik, hogy a következő napoktól kezdve megháromszorozzák a keresett cikk gyártását, ami azt jelenti, hogy a. rendkívül kedvező tulajdonságú, a festés után mosható szintetikus diszperzit festékből évente tízezer tonnányit készít majd a szegedi gyáregység. II család benyújtja a számlát „ ... néha ehetetlen, rossz szagú, rosszul elkészített az ebédünk. Nem volna más kérésünk, csak az, hogy azt a nyersanyagot, amit a főzéshez használnak, jól, jóízűre főzzék meg . .. csak tíz öregember jár az otthonba. Járnak autóbuszok, de egy út 4 forintba kerül, az oda- vissza 8 forint. Ezért gya- loglunk ketten naponta 3—3 kilométert oda-visz- sza, 1500—1600 forint nyugdíjból nem mindenki engedheti meg magának ... Az otthon ablakain ujjnyi rések vannak és ez télen nem kellemes ... Kapunk mindent szombatig. Aki öreg, hol, mit fog enni szombat este és vasárnap? .. Tíz tiszaföldvári napközis nevében Szabó Imre nyugdíjas és az otthonvezető, Pálinkás Andrásné aláírásával kaptuk a levelet, amelyet fentebb idéztünk. Tiszaföld- vár gazdag, tehetős nagyközség, nagyvállalatokkal, országos hírű termelőszövetkezettel övezett település, ahol jelentős beruházásokat valósítottak meg az évtizedek során, s ahol a legkisebbektől az idős korúakig fokozott figyelmet fordítanak az emberek élet-, munka- és családi körülményeire. Hogyan történhetett meg, hogy az öregek napközijének tíz lakója egy akarattal panaszkodik? A széltében-hosszában szétterülő nagyközség egy mellékutcájában áll az öregek háza. Udvara csak sejteti, hogy valamikor kert volt, gazos, még magán viseli a tél — vagy több tél? — maradékait. Bent barátságos, tiszta szobák. Kényelmes hely lenne itt akár még egyszer tíz nyugdíjasnak is. — Van kérem legalább száz elhagyott öreg a községben — mondja Szabó Imre, aki a levelet írta —, de hát hogy is jönnének, amikor az autóbusz drága, s talán azt is hallják, hogy olykor a kosztunk se megfelelő. Mármint nekünk, öregeknek. A Hangulat étteremből szállítják, olykor nagyon fűszeres, máskor nem elég puhára íő- zik-sütik a húst, a körítést. — És nem adnak szombat délután, hogy hazamegyünk, estére semmit — mondja egy idős asszony. — Pedig ugye, aki egyedül él, vagy gyerekeivel közösködik, annak a kis nyugdíjból nehezen futja minedenre. Van olyan is, aki albérletet fizet rokonnak, más meg szabályosan fizeti a vasárnapi ebédjét, vacsoráját a gyerekeinek. — Aztán tessék megnézni ezt az ablakot — odavezetnek, ahol ha fúj. befütyül a szél. — Mióta kéri ezt az otthon vezetője, mégse csinálják meg! Az otthon vezetője később mondja el: járt a javítások ügyében a Gamesznál, de eddig eredménytelenül. — Most hallom először a panaszt — csodálkozik Já- noki Lászlóné, az áfész igaz-, gatója. — Ha jött volna az otthon vezetője, s szóvá tette volna, hogy nem tetszik az öregeknek a Hangulat főztje, rögtön egy közeli iskolakonyháról biztosítottam volna az ebédjüket. Talán ez is lesz a legjobb, a tavaszi szünet után az öregek napközijét a legközelebbi iskolakonyha látja el. Azért megjegyzem, ha csak egyszer eljön ide az otthonvezető vagy akár a levélíró, azonnal intézkedünk! Épp a napokban jártam arra, s néztem az udvarukat. Itt az áfész több szocialista brigádja keresi a társadalmi munkát, mit hol segítsenek. Csakhogy néma gyereknek anyja sem érti a szavát! Szépen rendbetennék nekik, lehet, kezdeményezem én! — Tessék, ez a mai ebéd — Talmácsi Károly, a Hangulat étterem szakácsa a konyhába vezet. — Kóstolja meg, s döntse el, milyen. Csontleves, rántott csirke tört burgonyával a csütörtöki ebéd. A csontleves jó ízű, nem mondható fűszeresnek. A rántott csirke kicsit túl pirosnak, száraznak tűnik, a tört burgonyától azonban sziszegve tiltakozik diétás szám. Hm. Lehet, időnként az öregeké is. — Ha szólnak, nem teszek bele hagymát, vagy csak kevesebbet — mondja kicsit sértődötten a szakács. — De hát miért nem mondták? Tudnék én kímélőt is! — Rég nem láttam az otthon vezetőjét — mondja a tanácsnál Tálas Attila vb- titkár. — Nézze, azt mindenki tudja, hogy nehezebb körülmények között élünk, gazdálkodnunk. Az öregek — a tíz tiszaföldvári — napközije tavaly 220 ezer forintjába került a tanácsnak. Az idén 256 ezer forint a fenntartása, de ebből minden forint valóban a fenntartásra megy. A tanács csökkentett felújítási kerettel gazdálkodik, a napközire 1985-ig semminemű felújítást, korszerűsítést nem terveztünk. Nincs miből, hiába szeretnénk! Azért gondolunk rájuk, mert két hónapon belül a nagyközség közlekedésének javításával, a tsz-autóbusz beállításával a helyi díj pontosan a fele lesz az eddiginek, tehát 2—2 forint oda-vissza, s a homokiak utazását is megoldjuk végre. Persze őszre az öregek napközijébe mást is tervezünk: például azt, hogy kétszer kapnak főtt ételt. Nem titkoljuk, ehhez a család segítségét is igénybe fogjuk venni. Jelenleg már egyetlen napközis se fizet egy fillér térítést se, ingyen kapja a meleget, az ennivalót, a kis szórakozási lehetőséget. Tehetős gyereke van majdnem mindegyiknek. Bizony, meg keressük őket, s hogy jobb legyen a szülőnek, kis hozzájárulást fogunk kérni ... Korábban fizettek, ki mennyit. A levélíró Szabó Imre legtovább, havi 150-et a napköziért. Már ő se fizet, „jár” a gondoskodás mind a tíz tiszaföldvárinak. Senki nem mondja, hogy ne panaszkodjanak, hiszen maguk Is elismerték, vagy száz idős korú közül ők csak tízen járnak az otthonba. Azt se mondjuk, közelebb is címezhették volna a panaszos levelet, hiszen ügyükben mindenki megértő és tenni- kész. Az viszont egyáltalán nem hallgatható el — ők mondták —, hogy a tanácsi gondoskodás mellé édeskevés származik a gyerekektől. Hogy a kis nyugdíjból néhányan „fizetővendégek” fiuk, lányuk vasárnapi asztalánál, s van, aki kis szobájáért, de még a villanyért is fizet — a gyerekének. Tiszaföldvár gazdag nagyközség volt, ma is az. Ennyire gazdagodni is akar a középkorúak köre? S vajon mi lesz, ha a „gyerekeknek” kell fizetniük az elődök gondozásáért ? Akkor is tíz tiszaföldvári lesz a lakója az öregek napközijének? ... Sóskúti Júlia A jászberényi Műszeripari Szövetkezetben ebben az évben kezdték el a nagy stabilitású mikrokapcsoló család sorozatgyártását. A Videotonnal közös fejlesztési program keretében alakították ki a * mikrokapcsoló családot, amely tőkés importot is helyettesít. Képünkön Pócz János szereli az egy tagos nyomókapcsolót A szolnoki Tejipari Vállalat kisújszállási sajtüzemében naponta 38—40 ezer liter tejből készítenek trappista sajtot. Az üzemben április közepétől szeptemberig érkező napi 35—40 ezer liter plusz tejmennyiségből pedig takarmánytejport készítenek
