Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-09 / 83. szám
1983. ÁPRILIS 9 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ötlstmeccs és újítási kiállítás A tanácskozás résztvevői Növekedett a kezdeményező készség, a vállalkozó szellem a tanácsoknál Beszélgetés Hetényi István pénzügyminiszterrel Több mint 113 milliárd forinttal gazdálkodnak a tanácsok ebben az évben. Az ország lakossága a jövőben is elvárja tőlük, hogy tegyenek meg mindent a lakásépítési, felújítási és korszerűsítési programunk teljesítéséért; gondoskodjanak arról, hogy az év végére meg legyen a tervbe vett új. vízvezeték-, csatorna- és úthálózat; hogy a tanácsok irányította egészségügyi, szociális, oktatási és közművelődési intézmények munkája tovább javuljon és fejlődjék. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy az ország mind a 10,7 millió állampolgárát érinti valamiképp a tanácsok pénzgazdálkodása. Vajon miképp sáfárkodnak a tanácsok a rájuk bízott hatalmas összegekkel, hatókonnyabb-e a munkájuk? A fenti alapkérdésre vártunk választ, amikor — olvasóink nevében — bekopogtunk Hetényi István pénzügyminiszterhez. Fiatal agrárszakemberek találkozója Mezőtúron Fiatal agrárszakemberek tanácsa, vagy ahogy sokan ismerik, a FAT kétnapos eseménysorozata kezdődött meg a tegnapi napon Mezőtúron. A megyében első alkalommal találkozhattak a termelőszövetkezetekben működő ilyen szervezetek képviselői. A program rendezői ezen a fórumon teremtenek lehetőséget az agrár- szakemberek egymás közötti véleménycseréjére. Módszertani előadásokkal, hasznos ötletekkel is hozzájárulnak további munkájuk sikeréhez. Az esemény — amely ma folytatódik — gazdag programot kínál a megye termelőszövetkezeteiből érkezett fiataloknak. A tegnapi megnyitót a DATE mezőtúri főiskolai karán Benedek Fülöp a szolnoki Teszöv titkára tartotta meg. A fiatal agrárszakemberek tanácsa 1978—79-ben szerepelt először a KISZ KB akcióprogramjaiban. Az irt- dulás évében a feladatot a tanácsok szerepének, tevékenységének megismerése jelentette. Kiterjesztésében hálózatának bővítésében a munkahelyi KlSZ-bizottsá- gok és alapszervezetek segítették. Feladata, jtogy a fiatal agrárszakemberek szakismereteit még jobban kamatoztassa, így e szervezet olyan szellemi bázissá válik, amely segíti az üzemek munkáját. Tegnap megtudhatták a résztvevők többek között azt is, hogy a megyében 13 termelőszövetkezetben Az elmúlt időszakban több. szőr szóba került a lapokban a televízióban, a rádió műsoraiban a bútoripar helyzete, ezen ágazatban a raktárkészletek emelkedése,' a választék kérdése. A vásárlók sokszor hiányolták a vásárokon megcsodált, de üzletekben nem található darabokat, de szó esett a gyártók fejlesztési tervéről, az értékesítők elképzeléseiről is. Sok minden hiányzik, vannak még javításra szoruló kapcsolatok gyárak és kereskedők között. A hiánycikkek listája a bútorok esetében is állandóan változik, talán egy olyan van, amiből legtöbbször a megálmodottat vásárolhatja meg a vevő, és ez a konyhabútor. A Tisza Bútorgyár négy gyárának fő terméké a háziasz- szonyoknak oly fontos, de a család mindennapi közérzetét is befolyásoló berendezés. Míg sok bútornál némi csappanás mutatkozott a keresletben, a konyhabútor iránt az elmúlt évben nőtt az igény, és ez válható az idén is. Nemcsak az új lakásokba, hanem a régiek felújításához is sokan keresik a Tisza Bútorgyár garnitúráit. A szolnokiak tapasztalata szerint a legjobban sikerült terméknél is, a bemutatás után egy év elteltével jelentkezik a vásárlói igény. Ez történt a Nikoletta garnitúrával, amely hirtelen vált kedveltté, akkor viszont az előre ütemezett mennyiség négyszeresét kellett gyártani a szolnoki bútorgyárban. Jelenleg a 249 millió l'orinműködik a fiataloknak ilyen tanácsa. A megnyitó után a meghívottak előadást hallgattak a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről, a feladatok megoldásában az agrárszakemberek szerepéről és az országos „fat-mozgalomról”. Rácz Ernő a KISZ KB osztályvezető helyettese e téma kapcsán elmondta, hogy országosan 180—200 szervezet tevékeny- kedik.A KISZ 1978 óta a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának mintájára, de eltérő elvek szerint szervezi. Felhívta a résztvevők figyelmét a közéleti munka fontosságára, a lakóhelyi kultúra fejlesztésére és arra, hogy a kollektívák az utóbbiakat is tekintsék szívügyüknek. Javasolta: a továbbiakban ezek a tanácsok, munkájukkal kapcsolódjanak valamely nagyobb gazdaság termeléséhez, hogy megbízatásaik konkrét gazdasági célok megvalósításához kötődjenek. E beszámoló után a megyei „fat-szervezetek” működéséről hallhattak előadást. amelyet a jelenlevők saját véleményeikkel egészíthettek ki. Majd a résztvevők megtekintették a helyi főiskola létesítményeit, s aztán ki-ki érdeklődésének megfelelően a mezőgazdaság alkatrészellátásáról, vagy a mezőhéki Táncsics Termetos éves termelési tervből 60 millió forint értékű a Nikoletta típusú konyhabútor. Ugyancsak ennyi a házgyári lakásokhoz kifejlesztett típusokból származó árbevétel. A vásárlók és az építőipari vállalatok a tapasztalatok szerint kihasználják a nagy elemválasztékból adódó variációs lehetőséget. A gyártók véleménye- az, hogy a bútoripari vállalatoknak jelentős ízlésformáló szerepe is van. A kifejlesztett új típusokon múlik, milyen lesz a jövő évtized konyhája, nálunk, Magyarországon. Nemcsak az újjal szembeni bizalmatlanságot kell a mutatós, funkciójuknak tökéletesen megfelelő bútorok alkotásával legyőzniük, hanem azokat az, akadályokat is, amelyek ma még igen gyakran jelentkeznek a háttéripar gyártmányaival kapcsolatban. Az import csökkentésére irány úló törekvések sokszor sikeresek, például találtak gyártót a mosogató melletti szekrényrészbe épített szin- terezielt edénycsepegtető drótkosarakra, vagy a sarokelem jobb kihasználását segítő műanyag, forgatható polcra. Ugyanakkor rozsda- mentes mosogató, fogantyúk és egyéb szerelvények szinte csak imporlból szerezhetők be. Nem simul kellőképpen a konyhabútorkínálathoz a konyhai készülékek kínálata sem. Több éve kezdtek alakulni az együttműködési formák, de igazán jó kooperációk csak ritkán születtek. Jól indult a jászberényi Hülőszövetkezetben lévő új termelési eljárásokról, módszerekről tájékozódott. Az eseménysorozat rendezői — amelyek között van a Teszöv, a KISZ Szolnok megyei Bizottsága, a DATE főiskolai kara és a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezet — sok érdekes programot kínálnak a mai napra is. Az újdonságok jegyében, méltó helyre került a megyei újítási verseny értékelése. Ezen valamint az újítási és ötletkiállításon, — ez lesz az „ötletmeccs” — az ország megyéiben működő területi szövetségének újítással foglalkozó munkatársai is részt vesznek. A mai napon a vendégek kérdéseire olvasótalálkozón az ötlet ’83 és a Magyar Mezőgazdaság című folyóiratok főszerkesztői válaszolnak. Tegnap a fiatal agrárszakemberek rendezvényével egyidőben a Kontakta mezőtúri gyáregységében találkoztak a megyében tevékenykedő fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsainak tagjai. Ott előadást hallhattak a műszaki előkészítő munka hatékonyságáról, a gyártóeszközök fejlesztéséről, majd üzemlátogatással folytatták az egynaposra tervezett rendezvényt. gozott program, amely keretében szállodai hűtőberendezéseket készítenek együtt. A mintadarabok külföldi visszhangja kedvező volt, ez azonban a hazai vevőknek legfeljebb arra bizonyíték, hogy lehetne ilyen is az együttműködés. Sajnos a lakások konyhai berendezései (szagelszívó, beépített hűtők, fagyasztók és gáztűzhelyek) és a konyhabútorok összhangja még sokszor hagy maga után kívánni valót. A Szolnokon gyártott konyhabútorok szépek, gyártási technológiájuk ma megegyezik a nyugati cégek technológiájával. A színvonal megtartását biztosítja a napokban próbaüzemmel befejeződő beruházás, amely- lyel összesen Sü millió forint értékű új gépet állítottak a termelésbe. A következő lépés a bútorok alkatrészeinél, méreteik egységesítése, a még gyártott régi típusok elhagyásával. Ez az anyagtakarékos, gazdaságosabb gyártást teszi lehetővé, és elősegíti a korszerű gépek jó kihasználását. A választék biztosítására fejlesztették ki, egy NDK-beli gyárral közösen, a szolnokiak a TR nevű garnitúrát, amely vevőcsalogató mondat szerint: „több, mint egy szép munkahely”. A natúr vagy pácolt tölgy burkolat, az üveg- betétes ajtók segítik az esztétikus megjelenést. a gyakorlatban pedig sok vásárlónál vizsgázhat, hogy nemcsak szép, de jó is aTR. F. E. — Miniszter elvtárs, kezdjük a költségvetési intézményekkel! Milyen arányban részesednek a tanácsok e területen az állami költségvetés előirányzataiból? Elegendő költségvetési pénzeszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy teljesítsék a társadalmi programokban vállalt kötelezettségeiket, z kielégítsék a lakosság alapvető egészségügyi és kulturális szükségleteit? — 1981-ben 124.5 milliárd forintot költöttünk a különböző költségvetési intézmények — bölcsődék, óvodák, iskolák, színházak, kórházak stb. — fenntartására, amelyből több mint 48 százalékkal részesedtek a tanácsok. Az. idén már 134 milliárd forint az üzemeltetés, fenntartás előirányzata, s ennek 55 százalékával, csaknem 74 milliárd forinttal gazdálkodnak a tanácsok. Vagyis — bár a gazdasági növekedés üteme mérséklődött, s a költségvetési intézményeknek sem tudunk annyit juttatni, mintameny- nyit 'szeretnénk — nőttek a felhasználható összegek. Az oktatási, közművelődési kiadások 66, az egészségügyi és a szociális kiadások 74 .százalékának felhasználásáról már a tanácsok döntenek. Méghozzá alapvetően jól, hiszen kiemelkedő érdemük van például abban, hogy az óvodai ellátásra jogosult gyermekek 83 százalékát már fel tudjuk venni. Magától értetődik, arra törekszünk, hogy a vállalt társadalmi kötelezettségeknek minden lényeges területen megfeleljünk. Ez azonban nem azonos azzal, hogy minden jogos igényt ki tudunk elégíteni, az állami, tanácsi pénzekből. A tanácsoknak itt is rangsorolniok kell a sokféle ..kell” között. Annak a tudatában, hogy ezekben az években elsősorban a kórházi, az általános iskolai igények és a lakásépítés élveznek elsőbbséget. — Bár a lakásépítés, -felújítás, -korszerűsítés pénzügyei külön beszélgetést igényelnének, nem hallhatnánk legalább néhány mondatos értékelést erről? S a közműprogramunkról, hiszen az embereket ez nem kevésbé érdekli, mint a lakás. — Ez valóban egv másik interjút kívánna! Ezért e helyütt hadd jegyezzek meg csak annyit, hogy kellően összpontosított és takarékos ■gazdálkodás esetén a tanácsok meg tudják valósítani a lakásprogramot. Ami a közművesítést illeti: 1982ben mintegy 130 ezer fővel nőtt a vízvezetéki ivóvízzel ellátott lakások száma, vagyis az állampolgárok 78 százaléka már egészséges vízihez jut. A lak ásóik 59 százalékában egyébként már bent van a vízvezeték. Csaknem 400 kilométerrel növekedett csatornahálózatunk hossza. Ez lehetővé tette, .hogy mintegy 50 ezer új lakást kapcsoljanak be a csatornázási rendszerbe, s a közcsatornával ellátott lakások aránya 36 százalékra emelkedjék. — Ebben talán a lakosság társadalmi munkája is benne van. Mit és mennyit köszönhettünk ennek 1982-ben, mely megyékben jeleskedtek leginkább? — Kezdjük a számokkal! 1981-ben 628 forint volt az egy főre jutó társadalmi munka értéke, tavaly pedig már 796 forint. A megyék közül különösen Szolnok, Nögrád és Bács-Kiskün lakói emelkedtek ki. hiszen az egy főre jutó érték itt több mint kétszerese volt az országos átlagnak. Mindent egybevetve: tavaly több mint 8,5 milliár- dot hozott az országnak a társadalmi munka, 1,8 millióiddal magasabb összeget, mint egy évvel korábban. Ez nem kis tétel! S ehhez járult még az a 200 millió forint, amely az állampolgárok önkéntes befizetéseiből — téglajegyek vásárlásából, a kommunista műszakok teljesítményértékének átutalásából — származott. Ebben különösen Bács-Kiskun, Borsod, Pást, Csongrád és Fejér megye jeleskedett. — S a vállalatok meg a szövetkezetek? Azok is azonosultak a területfejlesztési feladatokkal? — 1981-ben 3,7, 1982-ben pedig 4,2 milliárd forintot kaptak a tanácsok a vállalatoktól és a szövetkezetektől, településfejlesztési célokra. Minthogy e szervezetek mindemellett még saját magulí is építenek lakást, vagy hozzájárulnak azok felújításához, sporttelepeket tartanak fenn, és — más intézményekkel karöltve — aktív szociálpolitikát folytatnak, ami persze megint pénzbe kerül — a 4,2 milliárd sem nevezhető kicsiny összegnek. Egyébként a jövőben is az a kívánatos, hogy a vállalatok, szövetkezetek hangolják össze a tanácsokkal lakás- és óvodaépítési, -fenntartási terveiket, s találjanak egymásra akkor .is, ha vízvezetéket fektetnek, csatornát építenek, hiszen olcsóbb, kifizetődőbb ez közös erővel. — Egyetérthetünk-e azzal a felfogással, hogy túl sok adót fizetnek a vállalatok, illetve az állampolgárok? Elég hatékony-e az adópolitikánk, tervbe vették-e korszerűsítését? — Valóban hallani olyasmit itt-ott, hogy túl sok az adó. A válasz azonban nem egyszerű. Ha ugyanis azt nézzük, hogy az idei állami költségvetés f0 milliárd forint hiányt mutat, akkor az adó nem túlzott. A szubjekív érzelmekből táplálkozó „túl sok” megfogalmazás mindig valamihez viszonyítva kap reális értelmet, s — hadd utaljak ismét a 10 milliárdos költségvetési hiányra — az ilyen sommás kérdésre ma csak nemmel lehet felelni. Azzal a fontos kiegészítéssel, hogy az adóztatás akkor megfelelő mértékű, ha annak eredményeként a vállalatoknál, a lakosságnál, s persze a kül tség vetésnél kelet kezett jövedelmek összhangban vannak a népgazdasági tervvel, a gazdaságpolitika feladataival. lehetőségeivel. Ha nincs meg 'ez az összhang, akkor kell vizsgálni, mi a gond: magas-e, vagy pedig alacsony az adó? — Az elhangzott válaszból egyértelmű: nem elég hatékony az adópolitikánk. Tervbe vették a korszerűsítését? — Az élet igénye szerint. Hiszen hosszabb távon az adóterhek növelése irányába hat, hogy a költségvetés mind több — főként szociálpolitikai — feladatot vállal magára. Mint ahogy az is, hogy — különösen az általános gazdaság; feltételek romlása miatt — a költség- vetési elkötelezettség csak bizonyos határig fokozható. A hetedik ötéves tervre, a szabályozó eszközöknek továbbfejlesztésére készülve már most dolgozunk az adópolitika korszerűsítésén. Ha sikerül a kevésbé gazdaságos termelés támogatósát csökkenteni, altkor a hatékonyan és kevésbé hatékonyan dolgozó vállalatok teherviselése gazdaságilag racionálisabbá, méltányosabbá válik. Folyamatban van a lakossági adóztatás területén a kisvállalkozási formák működési tapasztalatainak értékelése, az illetékfeltételeknek a lakásgazdálkodós követelményeihez való folyamatos hozzáigazítása, a településfejlesztési hozzájárulás átfogó rendszerének előkészítése. Érdemi viták folynak más perspektivikus célkitűzések, így példáiul a lakossági jövedelmek átfogó, egységes adóztatásának kérdéseiről is. — Azzal az alapkérdéssel kopogtatunk be miniszter elvtárshoz, hogy javul-e, hatékonyabb-e a tanácsok pénzgazdálkodása? Miben lehetne summázni az eddigi megállapításokat? Növekedett-e például a rugalmasság, a kezdeményező készség, a vállalkozó szellem a tanácsoknál? — Egyre inkább növekszik. Ezt bizonyítja például az intézmények több célú hasznosítása (az iskolák tornatermének bérbeadása, a kollégiumok' felhasználása a nyári idegenforgalom időszakában) az elnéptelenedett tanyasi iskolák értékesítése, a tanácsi kezelésben levő egyes kihasználatlan helyiségek bérbeadása, a piaci díjtételek' módosítása, a gépkocsiparkolási díjak rendezése és sok más. Mindenekelőtt Somogy, Csongrád és Bács-Kiskun megyében hatékony intézkedéseket tettek a különböző térítések ésszerűbb megállapítására és azok beszedésere. A kezdeményező készség, a rugalmasság jeleként értékelhető az egészségügyi integráció is, hiszen ez lehetőséget teremtett a szakosításra, a párhuzamosságok csökkentésére, az ésszerűbb anyag- és eszközgazdálkodásra — a magasabb színvonalú betegellátásra. Budapesten, Szolnok megyében és több más helyen megkezdődött a betegirányítási rendszer további korszerűsítése: betegfelvételi részlegeket alakítottak ki és az ötnapos munkahét bevezetésével központi ügyeletet hoztak létre. A napjainkig tartó influenzajárvány idején százezrek érzékelték csupán ennek az egy intézkedésnek a könnyítő hatását, előnyeit. Minthogy az élet mind több területén érvényesül ez a kezdeményező készség, vállalkozó szellem, azt hiszem, nem túlzás azzal az összegezéssel zárni ezt a beszélgetést, -hogy évről évre javul, hatékonyabb a tanácsok pénzgazdálkodása, s ezzel együtt emelkedik a munkájuk színvonala. Meggyőződésem, hogy nemcsak itt, a Pénzügyminisztériumban látjuk így. hanem ugyanez a lakosság véleménye is. Magyar László F. T. A TR nemcsak szép —A Nikoletta befutott Új gyártósort állítanak munkába a Szolnoki Bútorgyárban tőgépgyárral közösen kidől-
