Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-28 / 99. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. ÁPRILIS 28. IA tudomány világa 1 A jövő útja: aa elektromos képrögzitéa fl videotechnika hazai terjedése Az utóbbi néhány évben a videózás lázba hozta a vilá­got. Mi is ez a bűvös szó, hogy videó? Magába foglal­ja az elektronikus képrögzí­tést és lejátszást. Az igény a közületi, vállalati, intézmé­nyi felhasználókon kívül egyre inkább jelentkezik a háztartásokban is. Napjainkban egyre nő azoknak a családoknak a száma, akiknek „házimozi”- juk van. E képmagnetofon tulajdonosoknak lehetőségük van a televíziós műsorok közvetlen rögzítésére és le­játszására, valamint a műso­ros kazetták visszajátszására. Egy új technika megszü­letése ritkán fut be olyan fé­nyes karriert, mint az elekt­ronikus képrögzítés. Joggal vetődik fel a kérdés; mi e nagy siker titka? A válasz: a felhasználhatóság sokrétű­sége, a kényelmes, könnyen kezelhető tárolási lehetőség, a már meglévő, nagy értéket képviselő 16 mm és 35 mm- es filmek videokazettára va­ló átírása, a televízióhoz csatlakozása, amely egyben a „házimozi” szerepét is be­töltheti. Alkalmas kiállítá­sok, bemutatók, nagy nem­zetközi vásárok korszerű in­formációcseréjére, és már nem nélkülözhető sokáig a hazai szórakoztatás, az okta­tás, a közművelődés, a sza­badidő kulturális kelléktárá­ból sem. Az első képmagnetofontól Amikor a videotechnika napjainkban tapasztalható széles körű alkalmazásáról és gyors terjedéséről beszélünk, nem feledkezhetünk meg a kezdetekről sem. Többéves kutatómunka után 1956. áp­rilis 14-én mutatta be az Ampex cég a világon először TV-technikában használatos képmagnót és még ebben az évben képmagnetofonra rög­zített műsort sugárzott a CBS Televízió. Az elektronika rohamos fejlődése lehetővé tette, hogy a magnók méreteit csökkent­sék, illetve kezelését egy­szerűsítsék, így rövid időn belül különösebb műszaki is­meretek nélkül is elsajátít­ható a kezelésük. így szület­tek meg az 1970-es évek ele­jén a házi használatú video­magnók. Gyártásukban há­rom nagy világcég vezeti a piacot: a Sony, a JVC és Európában a Grundig. A képmagnók típusai eltérnek egymástól: szalagsebesség, szalagszélesség és norma szerint (PAL, SECAN, NTSC). Hátrányuk, hogy a három rendszer nem kompa­tibilis. Csak azon a típusú magnón játszható le a sza­lag, amilyen típusú a kazet­ta. Ezért a nagy cégek a múlt évben megállapodtak abban, hogy szabványosított képmagnetofonokat fejleszte­nek ki, melyek megjelenése a 80-as évek második felé­ben várható. A házi használatú kép­magnetofonok megjelenése­kor a gyártók . sem gondol­ták, hogy ilyen rövid időn belül ekkora kereslet mutat­kozik irántuk. Néhány szám­adat ennek érzékeltetésére: Az egész világon 1975-ben néhány százezer képmagnót üzemeltettek, 1978-ban közel hétmillió képmagnót tartot­tak számon. 1980 végén a háztartásokban már csaknem 8 millió képmagnetofont re­gisztráltak. 1982-ben már egy év alatt 8,5 millió készü­léket értékesítettek. A ter­melés felfutása folytatódik, és azt tervezik, hogy 1933- ban 14—15 millió, 1984-ben pedig már 20 millió képmag­nó kerül le a futószalagról. A szakértők szerint a 80-as évek végén az USA-ban minden második családnak lesz „mini mozija”. Hazánkban pillanatnyilag — a szabványosított kép­magnetofonok megjelenéséig — a világszerte elterjedt há­rom rendszer mindegyike megtalálható. Több intéz­mény, így az OMFB, az Or­szágos Oktatástechnikai Köz­pont, a Műegyetem tanul­Hazánkban már több szer­vezet, .illetve vállalat foglal­kozik videoműsorok készíté­sével. A legtöbb videó meg­rendelést a Pannónia Film­stúdiója készíti. E stúdió ké­pes TV-ben is sugározható programok készítésére. A Pannónia Filmstúdió nevének említésére elsősor­ban a magyar rajzfilmek cí­mei, jelenetei idéződnek fei. Nem kevés azonl^gn azoknak a száma sem, akik ma ha­zánkban a videotechnikát is velük azonosítják, s ez nem véletlen. Az elektronikus képrögzí­tés világsikere a Pannónia Filmstúdiót is arra késztette, hogy felkészüljön az úí tech­Az elmúlt évtizedben megnőtt a kereslet a szén iránt, s ma már világos, hogy a fokozódó igényelvet csak korszerű gépesítéssel lehet kielégíteni. A kohá­szat egyik nélkülözhetetlen alapanyaga, a koksz igen drága a világpiacon. Az elő­állításhoz szükséges kő­szénért egyre mélyebben kell leszálJniuik a bányá­szoknak (a mecseki bányák­ban például közel 1000 mé­teres mélységből hozzák fel a kokszolásra alkalmas sze­net). Ilyen nagy mélység­ből már rendkívül meg­erőltető a bányászok munkája, hiszen 40— 50 C fokos környezetben kell dolgozniuk. Érthető te­hát a törekvés, hogy minél nagyobb teljesítményű bá­nyagépekkel és minél ki­mányt készített e rendszerek különböző célú (oktatás, szó­rakoztatás, kutatás) elter­jesztésére. Ami a hazai be­szerzést illeti, csupán arról * számolhatunk be, hogy nap­jainkban még csak a Bizo­mányi Áruház Vállalat bolt­jaiban. illetve az OFOTÉRT üzletekben vásárolhatók kép­magnetofonok. nika adta lehetőségek ki­használására. A felkészülés eredményeképpen a filmstú­dió a világon ma ismert és beszerezhető legkorszerűbb technikával is rendelkezik: HITACHI kézi- és műtermi képfelvevő kamerákkal, az ehhez csatlakozó korszerű AMPEX képmagnókkal, montírozó és kiegészítő be­rendezésekkel. Mellettük olyan további korszerű kép-, hang- és világítástechnikai berendezések állnak rendel­kezésre, melyek segítségével a legmodernebb trükkök és elektronikai hatások alkal­mazhatók. M. E. sebb létszámmal érjék el, és aknázzák ki a mélyen fekvő szénmezőket. Az óriás vágathajtó kombájnok ki­fejlesztése már e cél érde­kében történt. A kitermelt szén folyama­tos, biztonságos és gazda­ságos elszállítása legalább olyan fontos feladat, mint a nagy teljesítményű, csak­nem teljesen automatizált fejtés megvalósítása. Új megoldásokban e területen sincs hiány. Ilyen például az ún. befogó vágányrend­szerű bányavasút, amely akár padlóra szerelt, akár a vágat támasztékrendszeré­re függesztett kivitelű le­het. A befogó vágányrend­szer a kocsikat mintegy fogva .tartja, vagyis nem engedi őket kisikiani. Több­A természet bonyolult rendjének érdekes állomá­sa a tavaszi ébredés. A nö­vények induló életvegytani folyamatának feltétele a tartósan fagypont fölötti hő­mérséklet. Ezt követően a rügyfakadás, a zöldülés, a virágzás, a lombosodás, az egyes fajok hőigényétől függ. Hazánkban az őszi lombhuliással, téli nyuga­lommal alkalmazkodik a nö­vényzet az éghajlathoz. Az állandóan meleg, nedves trópusi vidékeiken viszont más a helyzet: az őshonos növényzet folyamatosan fej­leszti lombját, s csupán aik­Dél-Bulgáriában a törté­nelem előtti idők egyedülál­ló emlékeit tárták fel: egy szarvast ábrázoló edényt és nyolc vallási szertartáshoz használt asztalkát. A szarvas, amely az i. e. 5. évezred­ből származik — a Napkul­Alma-Ata fából készült ré­gi ‘•házait lebontják, és fém­ből, betonból, üvegből épülő többemeletes háztömbökkel pótolják. Kazah kutatók megállapították, hogy a Ti- ensan-fenyő fája — amely­ből a régi házak 50—70 év­vel ezelőtt épültek — kitűnő féle berendezés biztosítja a rendszer működését 40 fokos emelkedőkön, 90 fokos fordu­lókban, maximálisan 4 m sugárban, hullámos talajon is. Képünkön egy nagy tél­kor hullik le, amikor már elöregedett. A Kárpát-medencében, te­hát a mérsékelt égövön ún. leválasztó paraszövet kép­ződik a levelek illeszkedési alapiján. Itt a lormbhullás ak­tív felkészülés a télre. Sok évezredes szelekció ered­ményeként alakult ki a rügyek téli kezdeti, mély nyugalmi állapota. Hiába viszik meleg szobába a le­vágott gallyat, az idő előtt nem hajt ki a vázában. Tél végén azonban megszűnnek a fejlődés belső akadályai. A fák azért zöldellnek ki legutoljára, mert lomboza­tuk általában távolabb vas tússzal és a termékenység- mítosszal függ Ö6sze. Csak Északnyugat-Iránban talál­tak eddig ehhez hasonló edényt, amely azonban lé­nyegesen későbbi, az i. e. 1000 év körüli időkből szár­mazik. rezonancia-tulajdonságokkal rendelkezik, és különböző hangszerek készítésére al­kalmas. A Kazah Művésze­ti Főiskola zenei kísérleti műhelyében a szokatlan anyagból hegedűket, nagybő­gőket és dombrákat (három- húros keleti lant) készítenek. jesítményű osztrák fejtőgép felszíni kipróbálását láthat­juk. amely 70 tonnás súlyá­val és a vágófej 225 kilo- wattos teljesítményével ugyancsak a korszerű bá­nyagépek sorát bővíti. a felmelegedő talajtól, mint a bokroké. Így kevesebb me­leget élveznek, márpedig a kiibonta.kozáshoz bizonyos hőmennyiség szükséges. A fák rügyfakadásában is ta­pasztalhatók bizonyos időbe­li eltérések. Ennek oka, hogy a rügyek belső felépí­tése nem egyforma (például az akác félig-meddig rejtett mélyedésben ülő, apró rü­gyei a szárból nem emel­kednek ki annyira, mint a vadgesztenye messziről lát­szó, nagy rügyei). Képünk a Viirágbontó áprilisban ké­szült, a budapesti Tabán­ban. Zivatarjelző Az NSZK-ban olyan kézi készüléket szerkesztettek, amely felvilágosítást nyújt a zivatarhelyzetről. A készülék műszaki elgondolása azon alapszik, hogy minden vil­lámkisüléskor a látható és hallható jelenségen kívül olyan elektromágneses hul­lámok is keletkeznek, ame­lyeket a készülékbe beépí­tett ferritantenna vesz és hosszabb ideig tárol. A ké­szülék dob-skáláján piros vonal mutatja a száz kilo­méteres körzetben kisülő villámok számát. Ha ez a szám alacsony, arra lehet következtetni, hogy a kör­nyéken legfeljebb néhány aktív zivatar van. A kisülé­sek növekvő száma pedig közeledő zivatarfrontra mu­tat. ami valószínűvé teszi a közeli zivatart. A készüléket hét, másfél voltos elem táplálja. Kipró­bálása során megállapítot­ták, hogy 1—6 órás előrejel­zésekre alkalmas, legfeljebb 90 százalékos biztonsággal. Új titánötvözet A Szovjetunió Könnyűfémöt­vözeteket Kutató Intézetében olyan új titán-molibdén ötvöze­tet állitottak elő, amelynek tu­lajdonságai bizonyos tekintetben kedvezőbbek, mint a titáné. El­sősorban a korrózióval szembe­ni ellenállóképessége nagyobb. Az új ötvözet a só-, kén-, fosz­for- és hangyasavval szembeni korrózióállóságban méltó vetély- társa a tantálnak, az arany­nak, sőt a platinának is. A használatban levő titán pél­dául koncentrált forró sósavban tökéletesen feloldódik. Az új öt­vözetből készült gyártmány ez- zeL szemben egy teljes évig tartható benne, és ez alatt az idő alatt falvastagságából mind­össze 0,4 milliméter oldódik fel. A 15 százalékos kénsav egy év alatt 20—40 centiméter vastag­ságú titánt képes korrózió út­ján tönkretenni, de csak 0,1 miLliméter vastagságút az új öt­vözetből. Foszfor-, hangya- és ecetsavban még nagyobb az új ötvözet ellenállóképessége. Ha a titán-molibdén ötvözetet nemes védőgázt — argont, héliumot, neont, kriptont, xenont, radont — alkalmazó hegesztő eljárással hegesztik, az alapanyaggal kö­zel egyező tulajdonságú a he­gesztett kötés. Egyik legjelentősebb videobázisunk: a Pannónia Filmstúdió Kőkorszaki szarvas Hangszer - fa házból Készül a videofelvétel Budapesten, a Hotel Pentáról Vágathajtó kombájnok Szénfejtft gépóriások

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents