Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-27 / 98. szám
A világ békeszerető erőinek összefogásával a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a leszerelésért! Érvek a békéért Szemmel láthatóan a nyugatnémet közvélemény tájékoztatására szánta Jurij Andropov, az SZKP főtitkára azt az interjút, amelyet a Der Spiegel című hetilapnak adott. A szovjet vezetés állásfoglalásai az elmúlt időben vajmi kevéssé válhattak ismertté pontos formában az NSZK olvasói számára, hiszen túlságosan is sok „beépített szűrő” halványította el a szovjet érveket, amíg azok eljutottak a közvéleményhez. Nyilván ez a tájékoztatási szándék a magyarázata, hogy az SZKP főtitkára ismételten összefoglalt olyan szovjet javaslatokat, amelyekről már nemegyszer hangzott el Moszkvában nyilatkozat, türelmesen kifejtette a Szovjetunió szempontjait. A nyugatnémet hírmagazin sok olvasóhoz jut el s az ott közzétett szovjet állásfoglalás nyilván sokkalta kevésbé forgatható ki más sajtóorgánumokban Ráadásul aligha vitatható, hogy a jelenlegi európai helyzetben a nyugatnémet közvélemény magatartása, a legfontosabb kérdésekben, mindenekelőtt az eurorakéták kérdésében tanúsított állásfoglalása igen jelentős tényező. S az sem lehetett közömbös, hogy Kohl kancellár rövidesen a szovjet fővárosba látogat közvetlen tárgyalásra. Mindez együttvéve érthetővé teszi Andropov hangvételét, a nyilatkozat kifejezetten érvelő, meggyőző jellegét is. Ugyanakkor a szovjet vezető nyilatkozata néhány nagy fontosságú új megállapítást is tartalmazott. Az egyik ezek közül annak lé- szögfzése, hogy az eurora- kétákról folyó genfi tárgyalások zsákutcába jutottak. Andropov egész nyilatkozata azt mutatja, hogy a Szovjetunió minden lehetőséget ki akar használni ennek a helyzetnek megszüntetésére, de nem hajlandó a felelősséget vállalni a genfi tárgyalás kedvezőtlen alakulásáért, a megállapodás elmaradásának esetleges következményeiért. Ezek a következmények — s ezt az SZKP KB főtitkára igen világosan kifejtette, — igen komolyak lehetnek, a többi között az NSZK számára is. Éppen ezért Bonn érdekei is azt diktálják, hogy befolyását, kapcsolatait az ésszerű és valóban mindkét fél számára elfogadható megállapodás érdekében használja ki, ahelyett, hogy mechanikusan a Szovjetunióra hárítsa a felelősséget a megállapodás elmaradásáért, tűnt ki Jurij Andropov megállapításaiból. Egy másik, nem kevésbé figyelemreméltó megállapítás az, hogy a Szovjetunió adott esetben megteszi a szükséges ellenlépéseket minden olyan újabb fegyverkezési akcióval szemben, amely biztonságát veszélyezteti. A nukleáris fegyverekről folytatott tárgyalás nem pókerjáték ... Ezek a tárgyalások a szó legigazibb értelmében az élet és a halál kérdéseit illetik — figyelmeztetett Jurij Andropov. Voltak az első nyugatnémet sajtókommentárok között olyanok, amelyek ezt a kijelentést valamiféle fenyegetésnek minősítették — holott ezt is az érvelés részének kell tekinteni. Ahhoz, hogy a kép teljesen világos legyen, ez is hozzátartozik, — s az is, hogy szovjet részről az esetleges válaszlépést minden szempontból, még a legmagasabb erkölcsi mércével mérve is tökéletesen indokoltnak tekintenék egy olyan helyzetben, amikor az ország veszélyeztetettsége ugrásszerűen megnőne. —Az SZKP főtitkára ismételten nyomatékosan hívja fel a figyelmet a Szovjetunió önként vállalt kötelezettségére a nukleáris fegyvereket illetően, javasolja a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé által legutóbb megtett ajánlatok elfogadását, a megfelelő szerződések megkötését. De azt sem hallgatta — nem is hallgathatta — el, hogy adott esetben Moszkva sem várna ölbe tett kézzel. A határozott, ugyanakkor rendkívül türelmes hangvétel, a higgadt magatartás, a nyugodt érvelés különösen nagy hangsúlyt kap akkor, amikor például az óceán másik oldaláról egyenesen hisztérikus hangok hallatszanak. Andropov erre is utalt, valóságos súlyukra csökkentve az ilyesfajta megnyilatkozásokat. Mi eléggé realisták vagyunk ahhoz, hogy ne törődjünk a retorikával — mondotta. fl helyzet ilyen realista értékelése, a lehetőségek reális felmérése jellemezte az interjút. A szovjet vezetés tisztában van a világ jelenlegi helyzetével, azzal, hogy a megegyezésnek, a vitás kérdések rendezésének rendkívül nagy akadályai vannak. De a legkisebb mértékben sem pesszimista a lehetőségek megítélésében. Fenntartja kezdeményezéseit — s minden lehetőséget megragad arra, hogy ezeket ne csupán hivatalos tárgyalópartnerei, hanem az egész világ közvéleménye elé tárja. BELGRAD A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Tanácsának meghívására vasárnap óta Jugoszláviában tartózkodó Cáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára tegnap Ljubljanában folytatott megbeszéléseket. Találkozott Andrej Mariniccal, a Szlovén Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának elnökével. PEKING Helmut Kohl nyugatnémet kancellár Kínába szóló meghívást fogadott el Csao Ce- jang kormányfőtől — jelentette az Üj-Kína Bonnból. A meghívást Kína új bonni nagykövete nyújtotta át. A kínai hírügynökség nem közölte, hogy Kohl mikorra tervezi a kínai látogatást. WASHINGTON Reagan amerikai elnök) ma a kongresszus két házának együttes ülésén személyesen igyekszik meggyőzni az Egyesült Államok törvényhozóit arról, hogy továbbra is pénzelniük kell kormánya közép-amerikai politikáját, amely a salvadori jobboldali kormány minden áron való megtartására és a nica- raguai baloldali rendszer megdöntésére irányul. LONDON Észak-Etiópiában egy ellenforradalmár gerillaszervezet tagjai elrabolták egy nemzetközi segélyszervezet nyolc tagját — jelentette be a segélyszervezet igazgatója Londonban. A négy brit, két ír, egy-egy indiai és amerikai szakember a Tigre tartományt sújtó szárazság következményeinek enyhítését célzó segélyezési munkálatokban vett részt. Görög—amerikai tárgyalások Mindaddig nem folytathatók a görögországi amerikai katonai támaszpontok jövőjével foglalkozó tárgyalások, amíg az Egyesült Államok nem teljesíti Görögország két fontos feltételét — jelentette ki Andreasz Papandreu görög miniszterelnök nyilatkozatában. A görög kormány egyrészt azt követeli, hogy az új szerződésben rögzíteni kell lejártának időpontját. Másrészt Washingtontól kötelezettségvállalást kér arra, hogy fenntartják az erő- egyensúlyt az Egei-tenger térségében. Különösen ez utóbbi feltétel létfontosságú Görögország számára. Mondale: Oz MX-rakétákra nincs szükség Az atomfegyverkezési versenyt sohasem lehet megnyerni; a világ nem az Egyesült Államok erejében kételkedik, hanem abban, hogy ezzel az erővei jól sáfárkodik-e — hangoztatta Walter Mondale volt al- elnök tegnap az amerikai lapkiadók szövetsége rendezte ebéden. A Carter-kormányzat egykori második embere a nukleáris fegyverkezés kölcsönösen ellenőrizhető befagyasztására, a szovjet—arne-. rikai csúcstalálkozók rendszeressé tételére szólított fel. Azzal vádolta az elnököt, hogy katonapolitikájával gyengíti Amerikát, és aláássa az amerikai nemzet önbizalmát, hogy képes megvédeni önmagát. Utalva arra, hogy a Car- ter-kormány tagjaként, négy éven át a nemzetbiztonsági tanács valamennyi ülésén jelen volt, és részt vett minden katonai döntésben, kijelentette; „minden kétséget kizáróan állíthatom, hogy védelmünk senkinél sem gyengébb.” A volt al- elnök szerint az MX-rakétákra nincs szükség — sem „tárgyalási aduként”. sem pedig azért, hogy az Egyesült Államok demonstrálja „nemzeti akaratát”. FRELIMO Megnyílt a IV. kongresszus A honvédelem, a fegyveres felforgatok elleni harc és a szocializmus építésének hármas jelszava jegyében nyílt meg kedden Maputóban a Frelimo-párt IV. kongresszusa. A kongresszusra, amely az ország függetlenségének kikiáltása, 1975. óta a második, 55 kommunista és munkáspárt, illetve felszabadító mozgalom küldte el képviselőjét. Az MSZMP küldöttsé.- gét Maróthy László, a Politikai Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára vezeti. A kongresszus napirendjének elfogadása után Samora Machel, a Frelimo-párt elnöke, mozambiki államfő terjesztette elő a Központi Bizottság beszámolóját. üdvözlő táviratok Afganisztán nemzeti ünnepén Afganisztán nemzeti ünnepe, az áprilisi forradalom 5. évfordulója alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, \az Elnöki Tanács elnöke, táviratban üdvözölte Babrak Karmait, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottsága főtitkárát, a Forradalmi Tanács elnökét. Szultán Ali Kistmandnak, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke küldött táviratot. Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén táviratban köszöntötte az Afgán Demokratikus Ifjúsági Szervezetet a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága; az Afgán Vörös Félhold Társaságot pedig a Magyar Vöröskereszt országos vezetősége. Namíbia-konferencia, magyar felszólalás A Párizsban folyó nemzetközi Namíbia-konferencia tegnap délutáni ülésén felszólalt Mód Péter nagykövet. a magyar delegáció vezetője. Mód Péter mindenekelőtt rámutatott arra, hogy a délafrikai kormány csak azért folytathatja Namíbia illegális megszállását, mert egyes nyugati államoknak Dél- Afrikához és Namíbiához fűződő gazdasági és politikai érdekei meghatározó szerepet játszanak a namíbiai kérdés rendezésével kapcsolatos politikájukban. A Magyar Népköztársaság kormánya határozottan síkra száll a namíbiai nép önrendelkezési jogáért és nemzeti függetlenségéért. —■ hangsúlyozta Mód Péter. — Határozottan elítéli a pretoriai rendszer fajüldöző politikáját, néoellenes terrorját és a szomszédos, szuverén államok ellen elkövetett ag- ressziós cselekményeit, Namíbia törvénytelen megszállását és azt. hogy figyelmen kívül hagyja az ENSZ Namíbiára vonatkozó rendezési tervét. Lemondott az osztrák kormány Tegnap lemondott az osztrák kormány, miután a vasárnapi parlamenti választásokon a kormányzó szocialista párt elvesztette 1970 óta birtokolt abszolút többségét. Bruno Kreisky kancellár a délelőtti órákban felkereste Kirchschläger szövetségi elnököt és hivatalosan bejelentette kormánya lemondását, Az államfő elfogadta a lemondást, egyben fölkérte a kormány tagjait, hogy — az ügyek vezetésére — maradjanak hivatalukban. Az elnök délután tájékozódó jellegű megbeszélésre fogadta Alois Mockot, az Osztrák Néppárt és Norbert Stegert, az Osztrák Szabadság Párt elnökét. A szovjet felderítést Ber- zin, a legendás hírűvé vált forradalmár alapította, még az intervenciós időkben. A szolgálat felderítők egész sorát toborozta az akkor még egyedülálló, a kapitalista or-* szágoktól állandó fenyegetettségben élő szovjet állam zászlaja alá. Ezt az ügyet szolgálta bátran és tisztességesen MacLean is. Vannak ennek a szolgálatnak olyan személyiségei, akiknek harcait részletesen megismerhettük már részben a saját maguk által írt emlékirataikból (mint például Dóráét, a magyar RadUSá n dórét), a Szovjetunióban kiadott részletes dokumentációkból (dr. Richard Sorge), vagy esetleg külföldön megjelentetett, s az eseményeknek csak egy részét tartalmazó emlékiratokból, mint amilyen Kim Philbyé. Kim és a nemrég elhunyt MacLean annak idején Cambridge-ben együtt tanultak. Igaz, a két esztendővel idősebb Philby ott legfeljebb futólag ismerhette az alsóbb évfolyamba járó, s éppen ezért a diákranglétrán jóval alacsonyabban álló Donaldot. Később titkos tevékenységük során azonban döntő pillanatokban mégis összefonódott kettőjük sorsa, amelyben nem jelentéktelen szerepet játszott egy harmadik egykori Trinity Hall-beli növendék, Guy Burgess is. A „cambridgei hármas”-ról könyvek, újság-' cikkek százait írták. Valóságos tények keverednek ezekben az írásokban fantázia MacLean útja Cambridye-től Moszkváig „Ez nem volt közönséges átállás” szülte eseményekkel, sőt fantazmagóriákkal. Amit Philby Az én csendes háborúm címmel közreadott, az kétségtelenül hiteles, bár kíváncsiságunkat nem elégíthette ki teljes mértékben. A hatvanas évek közepén, amikor könyve készült, még sok mindenről hallgatnia kellett és sok mindenről még ma is hallgatnia kell. Minden bizonnyal ez az oka annak is., hogy Donald MacLean visz- szaemlékezései (bár százat lehet tenni egy ellen, hogy elkészültek) még nem jelentek meg. Viszont egyszer eljön a nap, amikor részletesen megtudhatja a világ, a történetírás, hogy az 1983 márciusában Moszkvában eltemetett férfiú miként szolgálta a humanizmus és a béke ügyét. Amit ma tudunk, az sem kevés. Allen Dulles, az amerikai hírszerzés egykori vezetője, a szovjetellenes kémkedés és felforgatás hírhedt alakja. A hírszerzés mestersége című könyvében újra és újra visszatér a „MacLean— Burgess esetre”, mint annak bizonyítékára, „milyen ügyesen tudott a szovjet hírszerző szolgálat kedvező kapcso- . latokat létesíteni és fenntartani magas szintű hírforrásokkal, és hogyan tudta őket a maga igényeinek megfelelően irányítani”. És dühösen állapítja meg; „A Burgess— MacLean esetet, amely 1951-ben robbant ki, amikor a két brit tisztviselő hirtelen Szovjet-Oroszországba repült, úgy tálalták, mintha teljes egészében átpártolás- ról lett volna szó”. Pedig: „Az ügy szenzációs tálalása eltakarta a lényeget. Ez nem volt közönséges átállás. A két férfi azért menekült el, mert a harmadik férfi, Harold (Kim) Philby időben figyelmeztette őket, hogy a brit állambiztonsági szolgálat erősen a nyomukban van”. ö, Allen Dulles. a felforgatás, a kémkedés egykori atyja, mennyire nem volt képes beismerni a nagy kudarcokat ! Azon bosszankodott csupán, hogy sikerült elmenekülnie MacLeanék- nek akkor, amikor a Secret Service már- „nyomukban volt”, de lcéotelen volt elismerni, hogy Moszkva, a Központ mestermunkát végzett felderítői érdekében. Már, ami a szakmai teljesítményt illeti. Mert — MacLean egész élete is ezt bizonyítja " —, a hírszerzésre is áll az, hogy ha ketten teszik ugyanazt, az nem ugyanaz. A Szovjetunió ellen megszületése pillanatától titkos háborút folytattak, a megsemmisítésére törekedtek, jogos önvédelemből vette fel tehát a harcot a titkos háború frontján. Nem tudjuk, hogy 1935-től egészen 1941 szeptemberéig, Hitler szovjetellenes támadásáig milyen jelentéseket küldött az akkoriban a londoni külügyminisztériumba, majd a párizsi brit követségeken dolgozó MacLean, de azt tudjuk, hogy az angol uralkodó körök (lásd csak a müncheni egyezményt) mindent megtettek, hogy a Harmadik Birodalom növekvő katonai erejét egyedül a szovjet állam ellen tereljék. És a hitleri Németország bizonyos köreinek is voltak olyan szándékai, hogy a Lengyelország megtámadása után akaratuk, számításuk ellenére kitört német—angol háborút közös megegyezéssel befejezik, hogy aztán a Wehrmacht zavartalanul leszámolhasson a Vörös Hadsereggel. S bár ma, több mint négy évtized múltán sem hajlandók a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni Hitler helyettesének, Rudolf Hessnék 1941 májusában Angliában hivatalos személyiségekkel folytatott tárgyalásainak teljes iratanyagát, nyilvánvaló, hogy „a szökevény” már tudott a Barbarossa-tervről, s egy szovjetellenes különbéke terve nem is állt olyan messze a felelős londoni politikusoktól, mint amilyennek a győzelmesen befejezett, közös Hitler-el lenes háború után tűnt és tűnhet ma is. Nem vitás: a szovjet vezetés számára létfontosságú lehetett minden, a brit politikai központokból származó, a szándékokat tudtul adó információ. És ahogyan közeledett a második világháború vége, úgy igazolódott be' annak a moszkvai döntésnek a helyessége, amelynek értelmében a szovjet felderítés — noha fő célpontja természetesen a hitleri Németország volt és maradt — nem számolta fel hálózatát sem Angliában, sem az Egyesült Államokban. Ma már ismert tény, hogy Los Alamosban akkor már készült az atombomba. Tudjuk: Groves tábornok. a Manhattan-prog- ram parancsnoka azt a feladatot kapta, hogy úgy készíttesse el a tudósokkal a minden addiginál pusztítóbb fegyvert, hogy ne csupán hitlerjsták, hanem a szovjetek se értesüljenek felfedezéseikről, módszereikről és konstrukciójuk részleteiről, még arról a puszta tényről sem, hogy ilyen kísérletek folynak. (Folytatjuk.) Pintér István
