Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-15 / 88. szám
1983. ÁPRILIS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ezentúl nemcsak a ház, hanem az alapja is készülhet előregyártott elemekből. A panelházak úgynevezett fogadószintjének betonozása hat hétig tart, a Budapesti Lakásépítő Vállalatnál készülő előre gyártott elemekből való összeállítása mindössze két hétig. Az idén már 980 házgyári lakás alapozását gyorsítják meg az új módszerrel Termeltek volna, de miből? Szalagválság Abádszalókon Amikor Abádszalókon. a Fővárosi Kézműipari Vállalat telepén jártam, még tele voltak aggodalommal az asszonyok. Először kellett szembenézniük olyan gondokkal, amikről már hallottak ugyan, de —mint mindenki — nem hitték, hogy velük is előfordulhat. Januárban, februárban alig- alig volt munkájuk, nem akadt varmivaló. Kétségek között sorolták, hogy ígéretet kaptak, legalább néhány órai állásra megkapják a bérüket. Pontosabban fejenként hét órára, mert ennyi volt a —- kollektív szerződés szerint kifizethé- tő — két órán túli állásidő. „Nem titok, hogy nehéz, a ruhát eladni, és nem dolgozhatunk raktárra” — mondta a megértőbbje. „No, de nyolcéves munkaviszony után, a pótlékokkal együtt nincs több így kétezer forintnál a fizetésem” — vágott közbe más. „Ha volt munka, szét kellett osztani, hogy mindenkinek jusson naponta legalább 25— 30 forint.” — sorolták többen. .Szóval feszült volt a hangulat. — Érthető, hogy fogy a türelmük — sóhajtott a részlegvezető, Juhász István — hiszen ebből élnek. Egyik napról a másikra dolgozunk, januárban az előzetes program 73 százalékál, februárban ötvenegy százalékát csinálhattuk meg. Megértést kérnek tőlünk a vezetőink, de hát megértésből nem lehet megélni. — Tegnap voltam Budapesten a testületi ülésen — mondta a szakszervezeti bizalmi, Túrái Dánielné. A többi egység képviselői szerint mi még jól állunk, hiszen a tiszasülyiek például öt napra szabadságra mentek. Persze volt szó erről is az ülésen, azt ígérték lesz munkánk. Tényleg lesz? — kérdeztem néhány nap múlva a vállalat központjában Lo- sonczi László műszaki igazgatóhelyettestől. — Már most is van. Reméljük, lesz is — hangzott a válasz. — Az év elején a Ruhaipari Gyáregységnél sok gondunk volt. Ezek nem egyik napról a másikra alakultak ki. Két konkrét előzménye van a — többek között Abádszalókon is jelentkező — állásnak. Tavaly az utolsó percekig tartalékoltuk kapacitásunkat egy 20 millió forintos tőkés export- tétel gyártására. Ha önkritikusan nézzük, talán, túlságosan szerettük volna az exporttervet teljesíteni, persze ez a partnert nem be folyásolja, a szerződés csak nem jött létre. A második lecke az volt. hogy a Szovjetunióba készülő termékeket december vége helyett november végéig ki kellett szállítani. így decemberben már ’83-ra dolgoztunk. De a hatás egy harmadik tényező nélkül nem lett volna ekkora: januárban „leálltak” az anyagszállítók. Ez általában nem okoz gondot, de most az előresorolások miatt megcsappant a tartalékunk. Kezdődött a versenyfutás, a programok állandó módosítása. Februárban —és nem csak Abádszalókon — egyszerre csak vége lett a „górnak. Rendelés és kapacitás volt. csak anyagi nem. Minderről — úgy .tűnik — már beszélhetünk múlt időben. Az anyagellátás javult, ha még nem is olyan, mint a megszokott. Majd’ 100 ezer terméket átvettek más gyáraktól, olyan tételeket, amelyekhez van anyag. Így persze kicsit zűrzavarosabb a termelés szervezése, mintha „saját” munkájukat csinálnák, e- mellett ez a megoldás egy új, szintén nehéz helyzet kialakulását is segíti, hiszen közelednek a határidők saját termékeikre is. Munka lesz hát, ha anyag is lesz. De mit várhatnak az abád- szalókiak hosszabb távon? — . A konfekcióipar jelenleg a „válságiparhoz” tartozik — vázolta a helyzetet Losonczi László.' — Értékesítési nehézségeink vannak. Tavaly az öt gyáregység hatvan üzeme 84 millió forintos tőkés exportot teljesített. Ez kevesebb, mint terveztük, és csak jelentős áldozatokkal érhettük el. A kapacitást nem bővítjük. A szűkítés lehetőségeivel foglalkoztunk, de erre csak kényszerhelyzetben kerülhet sor. Ha minden jól menne, a minőség javításával akkor is foglalkozni kellene, de így még inkább. Abádszalókon például a szakképzettek arányának emelése a járható út. Belevágunk most egy kis tanműhely létesítésébe, ez a nyugdíjba menők helyett szakképzett új dolgozók beállítását teszi lehetővé. Ahol igény van rá, ott a felnőtt szakmunkásképzést is támogatjuk. A központban összefutottam az abádszalókiak üzemvezetőjével is. Mint mondta, már nyoma sincs a rossz hangulatnak. Megkapták' az asszonyok az álláspénzt, közben a nyereséget is kifizették, és ami fő, van munkájuk. Még a bedolgozók helyzete is javul, hiszen épp most várják a kisújszállási Kunszöv képviselőit. Talán sikerül velük az egyezség, hogy bérmunkát adjanak a bedolgozóknak. Szóval nem is kell sok a jó munkahelyi hangulathoz. Csak munka, a munkaidő minden percére. Fejszés Edit KarancsI kísérlet A nyereség növelésére szerződnek a tagokkal Üj, a nyereséges gazdálkodást szolgáló jövedelemérdekeltségi rendszert vezettek be kísérletként a ka- rancslapújtői Karancs Termelőszövetkezetben. A tsz vezetősége a tagokkal csoportonként és személy szerint is szerződést kötött az idei tervben előírt költségek csökkentésére, a hozamok növelésére, ennek alapján a tervezett nyereség növelésére. A rendszer bevezetését az egyes ágazatok tervének és létszámának gondos felülvizsgálata és átcsoportosítása előzte meg, a megállapodáskor szem előtt tartották a növénytermesztő, a szarvasmarha és juhtenyésztő, a szállítási és más ágazatok sajátosságait, lehetőségeit. Bérének változatlanul hagyása mellett ezentúl — ágazatonként eltérően — a többletnyereség tíz-húsz százaléka illeti meg a dolgozót, amit az év végén kap kézhez. A szállítás dolgozóinak munkabére a napi bevétel kilenc százaléka. Amennyiben az előírt bevételt saját fuvarszervezéssel növeli, növekszik a bére is. Az új érdekeltségi rendszertől a termelőszövetkezet nyereségének tíz százalékos növekedését várja. fl neve: Cikola Új tipusú fejöház Üj típusú, természetes fénnyel megvilágított, jól szellőztethető, takarékos energiafelhasználású, és _ a szokásosnál csendesebb fejőházak tervei készültek az Agrokomplexnél. A „Cike- la” elnevezésű építményben egyszerre harminckét tehén fejésére van lehetőség a hagyományos fejőházakban megszokottnál kedvezőbb körülmények között. Az épület oldalfalait fény- áteresztő profil üveg függönyfallal tervezték, s ennek eredményeként a nap nagy részében természetes megvilágítás mellett tehetik dolgukat a gondozók. Megtárgyalta a Minisztertanács Több tégla és cserép a magánerőből építkezőknek Kiszöv Küldöttközgyűlés a gazdálkodásról Tegnap délelőtt megtartotta soros küldöttközgyűlését' az Ipari Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetsége, amelyen részt vett és felszólalt dr. Tóth József, az Okisz főosztályvezetője. Szikszai Júlia, a Kiszöv elnöke előterjesztésében a tagszövetkezetek 1982. évi gazdálkodásáról és az 1983. évj tervmunka tapasztalatairól tanácskoztak a küldöttek. A továbbiakban beszámolót hallgattak meg a választott bizottságok, a jogi, az ellenőrzési iroda tavalyi tevékenységéről, költségvetési előterjesztésekben döntöttek, megtárgyalták az Okisz irányelveit, módosították a Kiszöv alapszabályát. E tanácskozáson adták át az ipar; szövetkezetek között folyó újítási és munkavédelmi verseny 1982. évi helyezettjeinek a díjakat is. Új társaság, új technológia Import helyett hazai gyepvetömag Az eddig javarészt drága importból beszerzett gyepvetőmag teljes mennyiségét a hazai termésből fedezi már a Középtiszai Állami Gazdaság irányításával működő — száztíz partnergaz- daságot tömörítő — alföldi gyepvetőmag termelési rendszer, ötvennél több hazai és külföldi fűfajtát termesztenek, belőlük tavaly minden eddiginél többet, megközelítően kétszáz tonnát szállítottak a gazdaságoknak; ezt a mennyiséget az idén háromszáz-négyszáz tonnával meg is tetézik. A hazai természeti viszonyoknak megfelelő vetőmagvak nagymennyiségű előállítását az is segítette, hogy új fű- és gyeptelepítési technológiát dolgoztak ki, s hogy a rendszeren belül gazdasági társaságot hívtak életre, amely a vetőmagtermesztés műszaki feltételeinek a javítását finanszírozza. A társaság anyagi eszközeiből hét magtisztító berendezést, vetőgépeket, speciális gyeptalaj- lazítót vásároltak, több gépet házilag alakítottak át és tettek alkalmassá a gyepek művelésére. A termelés eddig javarészt a gyenge minőségű talajokon történt, a jövőben elsősorban a parkfüvek importjának a megszűnése miatt nagyobb gondot fordítanak a jobb talaj kiválasztására, illetve az öntözéses magtermesztés alkalmazására. A tervidőszak első két évében magánerőből 111 ezer új otthon épült, s a sajátházépítőknek nyújtott kedvezmények, támogatások kiterjesztésének hatására megélénkült építési kedv növeli az építőanyag iránti keresletet is. A számítások szerint a tervidőszak hátralevő éveiben magánerőből 170—185 ezer lakás, évente átlagosan 56—61 ezer új otthon épül, ebből 34—38 ezer hagyományos módon. Az élénkülést erősíti az idén a kedvezőbb lakásépítési hitelfeltételek meghirdetése. Az erősödő keresletet jelzi, hogy a lakosság már az év első két hónapjában — folyó áron — 16 százalékkal több építőanyagot vásárolt, mint a múlt év azonos időszakában. Á növekvő kereslet kielégítése érdekében az építésügyi és város- fejlesztési, valamint a belkereskedelmi miniszter előterjesztésében az Állami Tervbizottság áttekintette a magánlakásépítés építőanyagellátásának helyzetét, és ennek javítására intézkedéseket hozott, amelyeket mostani ülésén a kormány is megerősített. A legfontosabb építőanyagok többségéből az élénkülő kereslet kielégítése továbbra is zavartalan. Néhány terméknél azonban, elsősorban az égetett tégla, a tetőcserép, a fából készült ajtó és ablak gyártásában a hazai termelés elmarad a szükséglettől, ezért ennek bővítését, az ellátás javítását célozzák a központi intézkedések. Az idei kereslet kielégítésére megnyitották azokat az anyagi forrásokat — például bérpreferenciát —, amelyek lehetővé teszik, hogy az építőanyagipari üzemek dolgozói az előirányzaton felül 15 millió égetett téglát, 6,5 millió tetőcserepet, 500 ezer négyzetméter színes azbeszt- cement tetőpalát — ami ötmillió tetőcserépnek felel meg és 15 ezer faajtót és ablakot adjanak az országnak. Vállalati intézkedésekkel a Tégla- és Cserépipari Tröszt, valamint a helyiipari üzemek további harmincmillió téglával növelik a termelést, az Eternit Azbesztcementipari Vállalat pedig mintegy tízmillió tetőcserép pótlására egymillió négyzetméter tetőfedő palával többet készít. A központi intézkedések lehetővé teszik, hogy többet importáljunk tetőcserépből, ajtóból és ablakból is. Cementből, húzott síküvegbőr megfelelő a kínálat és a belkereskedelem igényei szerint a Beton- és Vasbeton- ipari Művek is intézkedett a födémgerendák, födémpallók gyártásának növeléséről; így a múlt évihez képest jelentősen javul az ellátás. Ugyancsak kedvező a változás a fal- és padlóburkoló lapok, a csempe, a parketta és a padlószőnyeg kínálatában. Az építőanyag-ellátásban azonban még sok gondot okoz, hogy az építtetők és a kisiparosok gyakran indokolatlanul ragaszkodnak a kisméretű téglához, a nagy szilárdságú cementhez, még akkor is, hogyha az új, korszerű termékekkel sokkal kifizetődőbb, egyszerűbb és gazdaságosabb lenne a munka. A kiválóan hőszigetelő üreges kézi falazóelemek helyett kisméretű tömör téglából építenek családi házakat, pedig most már a magánépítőknek is teljesíteni kell az ágazati új szabványban előírt, és a korábbinál lényegesen -szigorúbb hőszigetelési követelményeket. Enélkül ugyanis nem kaphatják meg az épület használatbavételi engedélyét. A közismerten rossz hőszigetelő tömör téglából szinte erődítménysze- rűen vastag falakat kellene építeni. Szükségtelen pazarlás az is, hogy nagy szilárdságú cementet használnak a családi házak, s néhány emeletes társasházak építéséhez, holott a jóval olcsóbb kisebb szilárdságú cement is megfelelne. E lehetőségek kihasználására a téglaipar az idén ötven százalékkal növeli a korszerű, üreges kézi falazóelemek termelését, a cementipar pedig megkezdte a növelt adalékanyag tartalmú, energiatakarékos és a korábbinál jóval olcsóbb cement gyártását. Pazarlás számba megy a különleges kerítések építésének divatja, amelynek tetemes költségei sokkal jobb szolgálatot tehetnének az érintett lakóterület közművesítésének fejlesztésében. A központi intézkedések rendelkeznek azokról az építőanyagipari fejlesztésekről, amelyek a következő években javítják a lakosság ellátását. Eszerint 1985-ig nyolc téglagyrá rekonstrukcióját fejezik be, s így ezek az üzemek a korábbi évi negyven helyett 104 millió kisméretű téglát adnak az országnak. A tervek szerint Putnokon új téglagyárat, Ócsán betoncserépgyárat építenek, bővítik a hőszigetelő üveg termelését és megvalósul a pécsváradi szövetkezet betoncserépgyártó üzeme is. A központi intézkedések támogatják az építőanyag-kereskedelem fejlesztési koncepciójának megvalósítását, a már megkezdett és az idén kiépülő kereskedelmi beruházásokat. Így tovább bővül a jól bevált Fészek-áruházi hálózat, s a már megvalósult szolnoki és pécsi után a tervidőszak végéig létrehozzák a budapestit, az érdit, a győrit, a zalaegerszegit és a kecskemétit is. A távlati elképzelések szerint az országban 100—110 úgynevezett TÜZÉP bázistelepet hoznak létre. A MÄV Járműjavító kisújszállási üzemében hidraulikus vágányra emelő berendezések motorjait javítják. Képünkön Szilágyi Sándor Sachs-motort szerel
