Szolnok Megyei Néplap, 1983. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-15 / 88. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. ÁPRILIS 15. Ebben a tanévben tíz harmadéves szakmunkástanuló kap gyakorlati képzést az Információ­technikai Vállalat szolnoki leányvállalatánál. Képünkön Bänder Ferenc a sokszorosítógép gyakoribb hibalehetőségeit szemlélteti a diákoknak „Legyen a fűszeres pedáns és jellemes!” Feldolgozzák a kereskedelem és a vendéglátás történetét Várják a segítséget a szolnoki főiskolán A Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Főiskola Szol­noki Tagozatainak tanárai, hallgatói nemes vállalkozás- be kezdtek. Elhatározták, hogy feldolgozzák a megye, illetve a környező megyék kereskedelmének, vendég­látásának történetét. A gyűjtések, a megszerzett anyagok átdolgozása, rend­szerezése nagyon idő- és munkaigényes. Természetes, hogy a főiskola kollektívá­ja egyedül nem képes a szép elképzelést megvalósí­tani. éppen ezért az intéz­mény mindazok segítségét várja, akik e területről bár­miféle írásos anyaggal, do­kumentummal, tárgyi em­lékkel rendelkeznek és azt — akár ideiglenesen, bete­kintés céljából, vagy pedig „ajándék képpen” a főisko­lára eljuttatják. Az eddig végzett munká­ból ízelítőképpen közöljük Bálint István, a főiskola könyvtárosának írását. „Szolnok megyei kereske­delmének és vendéglátásá­nak valószínű forráshelyeit kutatva sok értékes és ér­dekes adatra bukkanhat a szorgalmas helytörténeti ku­tató. A megyeszékhely 1975-ös jubileumára kiírt számos pályázat egyik nyer­tes pályaműve: Gémes Előadások Nagykürtösön, Alsósztregován Emlékezés Madáchra Megállapodás született a Nógrád megyei Tanács és a Közép-szlovákiai Kerület ta­nácsi vezetői között annak a közös magyar—szlovák Ma- dách-megerrílékezésnek a programjáról, amelyre a köl­tő születésének százhatvana­dik, Az ember tragédiája be­mutatójának századik évfor­dulója alkalmából a szlová­kiai Nagykürtösön és Alsó­sztregován kerül sor szep­tember 23-án és 24-én. A kö­zös megemlékezés keretében ä nagykürtösi színházban budapesti színházak mutat­ják be Az ember tragédiáját pódium-előadásban. Ugyan­itt szeptember 24-én magyar és szlovák irodalomtörténé­szek részvételével tudomá­nyos konferenciát tartanak Madách Imre életéről és munkásságáról, s dokumen­tumkiállítást nyitnak a köl­tő életéről, munkásságáról. A megemlékezés résztvevői Alsósztregován megkoszo­rúzzák Madách Imre sírem­lékét és megtekintik a res­taurált Madách Múzeumot, a híres „Oroszlánbarlangot”, ahol a tragédia megszületett. László: „Szolnok város ke­reskedelmének és vendéglá­tásának története” kulcs- fontosságú forrása nemcsak a város, de a megye e té­mával foglalkozó kutatójá­nak. Hasonlóan bő adatfor­rás Scheftsik György: „ J ász-Nagykun—Szolnok vármegye múltja és jelene'’ c. megyei monográfia is, amely 1935-ben Pécseit je­lent meg. Ez utóbbiból meg­tudhatjuk, hogy: Telek Já­nos jászberényi kereskedel­mi iskolai tanár már 1862- ben „Áruismeret” címmel tankönyvet írt. A „Jász-Nagykun—Szol­nok megyei Lapok” 1926. II. 28. 3. napján ad hírt arról, hogy megjelent teljesen át­dolgozott kiadásban az „Ere­deti magyar Alföldi Sza- kácsköny”. Irta Bagossy Klára. Megrendelhető és kapható Borbély Gyula könyvkereskedésében, Mező­túr, Ára: fűzött eg.vászon köt-ig: 70—105.000 K. Mindkettő és más, ha­sonló témájú kiadvány pó­tolhatatlan kincse lenne a szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola könyvtárának, ha valaki rábukkanna és elküldené! Az előbb idézett megyei, hetenként kétszer megjele­nő újság 1928. IV. 26-i szá­mában írja: Milyen legyen a tökéletes kereskedő? — A „Fűszerkereskedők Lapja” az előbbi címre 300 pengő pályadíjjal hirdetett pályá­zatot, A pályadíjat Szécheny N. János fűszerkereskedő nyerte el az alábbi versével: Legyen a fűszeres pedáns és jellemes, vevőivel szemben szolid és kellemes! legyen előzékeny, vevő hogyha gáncsol, ne legyen érzékeny. Igazi fűszeres soh’ se vitatkozzon, nehogy üzletében ezzel kárt okozzon. Igaza hadd legyen mindig a vevőnek, ez kevésbé árthat egy kereskedőnek. Igazi fűszeres csak jó árut tartson, silányabb árukat, fel ne magasztaljon. Mert a vevőnek is úgy van vevő kedve, hogyha az árukkal meg van elégedve. Végül még csak egyet; mert ez is egy kellék, mit jó fűszeresnek szinte tudni kell még: Személyzetével is mindig olyképp bánjon, hogy az munkájával csak hasznára váljon. Magyar—NDK írószövetségi tanácskozás Hermann Kantnak, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság írószövetsége elnökének vezetésével öttagú küldöttség tett látogatást hazánkban. Hubay Miklós, a Magyar írók Szövetségének elnöke és a szövetség titkárságának tagjai megbeszéléseket foly­tattak az NDK-ból érkezett írókkal. A kétnapos tanács­kozáson kölcsönösen tájékoz­tatták egymást az irodalmi élet aktuális kérdéseiről. Megvitatták a fiatal írókkal kapcsolatos kérdéseket, vala­mint a műfordítások szélesí­tésének lehetőségét. A delegációt fogadta Kor- nidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője, s az írók találkoztak Aczél György- gyel, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával. Az NDK Írószö­vetségének küldöttsége teg­nap hazautazott. A papokban jelent meg Pártdokumen- •tumok 1975-1980 Az MSZMP KB Párttörté­neti Intézete összeállításában a napokban jelent meg a Magyar Szocialista Munkás­párt határozatai és doku­mentumai 1975—1980 című kötet, a Kossuth Könyvki­adónál. A könyvet, eddig négy hasonló kiadvány előz­te meg az elmúlt két évti­zedben. Azokban az 1956— 62, az 1963—66, az 1967—70 és az 1971—75 közötti idő­szakok legfontosabb határo­zatait és dokumentumait gyűjtötték egybe. A sorozat újabb kötetében 129 — részben először pub­likált - dokumentum találha­tó. A párt vezető szerveinek — a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság, a titkár­ság — határozatain kívül ez­úttal is helyet kaptak a Köz­ponti Bizottság mellett mű­ködő munkaközösségek ál­lásfoglalásai és dokumentu­mai, amelyek irányelvül szolgálnak a tömegszerveze­tek és -mozgalmak, a köz­ponti intézmények, valamint állami szervek munkájához. Az egész sorozat felhaszná­lását segítheti, hogy az első négy kötetről is készül tárgy­mutató, amely rövidesen ön­álló kötet formájában kerül a boltokba. Holnap lesz az évfordulója: Zala György 125 esztendővel ezelőtt, 1858. április 16-án született. Nevéhez fűződik: iskolát terem­tett az aradi Szabadság-szoborral, melyet Huszár Adolf kezdett el faragni, s Zala fe­jezte be 1889-ben. A milleneumi emlékmű megalkotója. Pályázat nélkül 1894-ben kapta feladatnak, melyen közel harminc évig dolgozott az építész Schikedanz Al- berttel. A Hősök tere a magyar historiz­mus nagy emléke, mely a kolonnádokban számbavette Bernini Szent Péter székes- egyház előtti barokk terét és a párizsi Etoile központúságát a hozzá igyekvő su- gárutakkal. Árpád fejedelem szoborcso­portját élete főműveként Zala György mintázta, az oszlopokra került nagy bronz­csoportok a Háborút és a Békét, a Tudást és a Dicsőséget, a Munkát és a Jólétet szimbolizálják, a kolonnádon réseiben ki­rályaink, történelmi személyiségeink port­réi láthatók, évszázadaink történéseit domborművek jelenítik meg. Zenei élet Házi hangversenyre gyűl­tek össze szerda délután a szolnoki Pálffy J. Vegyipari Szakközépiskola aulájában az iskola diákjai és tanárai. A Szolnoki szimfonikus ze­nekar házhoz jött az iskola KISZ-szervezetének hívásá­ra. (Ez már a második saját szervezésű koncertjük. Ta­valy a Bartók Béla zeneisko­la tanárai voltak a vendé­gek.) Koncert az iskolában Délután 3-kor még a bejáró diákok is nyugton ülnek. A jól megválasztott' időpont és helyszín a koncertet iskolai kollektív eseménnyé tette. A zenei hatás élményéből, a zenei befogadás lehetőségé­ből így azok sem rekesztőd- tek ki, akik ilyen vagy olyan oknál fogva nem gyakorlott koncertlátogatók. ötven percben remekműveket hall­hattak a diákok. Beethoven és Kodály műveit Nádor László, a Szigligeti Színház karmestere vezényletével. A zenekar nyitott Újfajta dinamizmus ta­pasztalható a Báli József ve­zetésével működő zenekar életében. Éveken át inkább a belső műhelymunkában mélyültek el és izmosodtak, a két utóbbi évadban már kaput nyitnak a nagyvilágra. Bár régebben is megfordul­tak vendégkarmesterek a zenekarnál, mostanában ör­vendetesen szaporodnak ezek az alkalmak. Egyre élénkebb a debreceniekkel való együttműködés, s még két vendégkarnagyot várnak az idén. És ami igazán örven­detes: helyi, tehát kéznél lé­vő vendégkarmester szelle­mi energiáit is kamatoztat­ják. Mélyvonósok hi-fi minőségben Beethoven forradalmi ro­mantikája mindig is köny- nyen utat talált az ifjak szí­véhez, füléhez. A shakespea- re-i magaslaton járó, az an­tik sorstragédiák végzet-at­moszféráját hordozó Corio- lan nyitány szenvedélyes és a kontrasztokkal bátran élő előadása méltán kötötte le a diákok figyelmét. Az F-dúr Románc, Perényi Eszter szép szólójával, a koncert kelle­mes lírai nyugvópontja volt. Az aula kiváló akusztikai tere egyúttal különleges hangélmény forrása is. Ke­vésbé jó akusztikájú térben a messzire ható hang „előál­lítása” gyakran fölösleges zörejekkel társul. Ott vi­szont, ahol a felhangok nem nyelődnek el, avagy még fel is erősödnek, ott dús a hang­zás, és elég csupán lehelni vagy megcsendíteni a hango­kat. A mélyvonósok| átható hangzását hi-fj minőségként élveztük, melyre a fúvósok tették fel a koronát. A műsor legnagyobb lé­legzetű. s egyben a legem­lékezetesebb produkciójában. Kodály Marosszéki táncok című művében tárultak fel legjobban Nádor László kar­mesteri kvalitásai. Elképze­lése nyomán az első táncban a mértékkel alkalmazott ru- bátó lendületes előadásmó­dot, nagyívű dallamvonala­kat eredményezett. A feszes ritmusú táncok megfogalma­zása, a tánc szilaj lendületét, természetes örömét idézte. Jelző-utasító mozdulatai a teljes lazaság állapotára épülnek, így vezénylő moz­dulatai karakteresek, kifeje- zőek és határozott elképzelé­seket jeleznek. A közismert és közkedvelt Háry-Inter- mezzo elhangzását követően a zenekar vonókopogtatással adta jelét a karmester irán­ti elismerésnek. A hallgató­ság pedig — figyelmének mértékéből ítélve — jó ki- kapcsolódásnak, kis pihenő­nek találta a koncertet, ahon­nan megújult belső energi­ákkal távozhattak a résztve­vők, s ez tudjuk többet je­lent a pihent állapotnál. Az országos zongoraversenyről Április 6-tól 8-ig Nyíregy­háza adott otthont immár harmadszor a zeneiskolai ta­nulók országos zongoraver­senyének. Hetven zongorista növendék lépett pódiumra, a körzeti elődöntők győztesei. A Hajdú-Bihar és Szolnok megye szakiskolai körzet hét küldötte közül három növen­dék képviselte megyénket a magas színvonalú versenyen. Mindhárman a szolnoki Bar­tók Béla Zeneiskola növen­dékei. Labáth Valéria Három ősbemutató, néptáncfesztivál, orgonaest Gyulai nyár gazdag kínálattal Ismét gazdag a gyulai nyár kínálata: huszadszor nyit júniusban a Várszínház, jubileumi néptáncfesztivált rendeznek, ismét fogadja a művészeket az országos pe­dagógus képzőművész-, va­lamint a gyulai nyári mű­vésztelep, a fényképészek tá­bora, a világ eszperantistái- nak 21. alkalommal szerve­zik a nyári egyetemet, s az egyéb rendezvények közül kiemelkedik még az augusz­tusban sorra kerülő országos román tánc- és népzenei tá­bor. A Várfürdőn kívül a legnagyobb vonzerőt az idén is bizonyára a várszínházi évad jelenti majd, amely há­rom ősbemutatót kínál: Né­meth László Sámson, Hubay Miklós Mintha már megtör­tént volna című történelmi drámája, valamint iColozsvá- ri Grandpierre Emil Párbaj az árnyékkal című vígjátéka kerül színré. Román szerző darabját is láthatják majd a Gyulára látogatók: Musates- cu Titanic keringő című víg­játékát bukaresti művész rendezi. A jubileumi néptáncfeszti­vált június 24-től 26-ig ren­dezik meg Gyulán. A har­mincöt éve, 1948 tavaszán Gyulán megtartott első or­szágos néptáncfesztivál jubi­leumán méltó megemléke­zést terveznek, keresztmet­szetét kívánva adni a nép­táncmozgalom fejlődésének, bemutatva, hogyan őrzi ifjú­ságunk a népi hagyományo­kat. A 21. Gyulai Nyári Esz­perantó Egyetem július utol­só hetében lesz, a nemzetkö­zi nyelv művelőinek találko­zóján a résztvevők eszperan­tó nyelvű tudományos elő­adásokat hallhatnak, a nyelvtanárok szakmai to­vábbképzésen vehetnek részt. Az idei eszperantó nyári egyetemen sorozat kezdődik, amely bemutatja az egyes, eszperantót használó szak­mai szervezetek tevékenysé­gét. Az augusztus 23-án kezdő­dő egyhetes gyulai román tánc- és népzenei tábor elő­ször ad lehetőséget arra, hogy a román néptánc és népzene iránt érdeklődők — a pécsi délszláv kóló-tábor­hoz hasonlóan — megismer­kedhessenek e nemzetisé­günk gazdag népművészeté­vel. Több hangversenyt is kí­nál az idei gyulai nyár, a könnyűzenei, szórakoztató programokon kívül két orgo­nahangverseny is lesz: július 26-án Máthé János, augusz­tus 18-án pedig Peskó György orgonaestjét hallhatják majd a gyulaiak, s a városban nyaralók. A gyulai kiállító- helyek az állandó tárlatok mellett az alábbiakat kínál­ják: a Dürer teremben ápri­lis 22-én nyílik, s május vé­géig látható a kortárs alföldi művészetet bemutató sorozat első tárlata, amely a hód­mezővásárhelyi csoport be­mutatkozása lesz; ugyanitt június 10-től augusztus 7-ig néprajzi kiállítás, augusztus 12-től szeptember 11-ig a Székely Aladár országos fényképtárlat: kap helyet.

Next

/
Thumbnails
Contents