Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1983-03-10 / 58. szám
1983. MÁRCIUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Balázs Béláné beosztása termesztésvezető a Szolnok városi Tanács V. B. Közterületfenntartó Intézményének aksiszigeti kertészetében. Ö mutatja be a faiskolával együtt 13 és fél hektárnyi telepet. — Cserepes virágokat, dísznövényeket, egynyári virágpalántákat nevelünk hat és fél hektárnyi üvegház alatt. Az intézmény évente hatmillió forintot forgalmazó három szolnoki virágüzletébe az árukészlet fele innen kerül ki, és mi neveljük a növényeket a megyeszékhely parkjainak beültetéséhez is. A boltok részére ezen kívül az ország legkülönbözőbb részéből vásárolunk szálas meg cserepes virágokat, például Szombathelyről, Óbudáról, Kaposvárról, Tiszaföldvár- ról. — Bent az üvegházban színek kavalkádja. Virágzó fokföldi ibolya, jácint, tulipán, és ciklámen pompázik sok száz cserépben. Balázsné a latin nevén nevezi őket mind. — Egy termesztésvezetőnek tudnia kell minden virág latin elnevezését? — Feltétlenül. Legalább hetvenféle növényt nevelünk, vásárolunk, árusítunk, és soknak közülük más vidékeken egészen más a nevük. A tagetest például ismerik büdöskének is, bársonykának is, a sansaveliának pedig egyik helyütt tigriske, másutt anyósnyelv a neve. Megrendelőkön, számlákon Dizony nehezen igazodnánk el, ha nem ismernénk a latin virágneveket. Persze az is nagyon megkönnyíti a munkánkat, hogy az itt dolgozó harminc kertész közül huszonnyolcán szakmunkások. Sőt, mint megtudom: négy érettségizett szakmunkás is dolgozik az alcsiszigeti telepen. Például Csepka Péterné, aki 1974-ben végezte a szakmunkásképzőt Kecskeméten, és azóta Alcsiszigeten kertészkedik. — Szeretnék technikusi minősítést szerezni, ezért érettségiztem le a szakmunkások szakközépiskolájában. Közben férjhez mentem, így most már a lakás felépítése, a családalapítás következik, és utána a technikusi minősítés megszerzése. Lehet, hogy majd éppen a gyes idején szakítok rá időt. A fiatalasszony kezében gyorsan jár a metszőolló, a jácinttövek mellé szúrt pálcákat vágja egyforma magasságúra. Óvatosan bánik a gyenge száron pompázó virágfürtökkel, nehogy egyetlen szirom is letörjön. Látszik a gyengéd mozdulatairól, hogy nagyon szeretheti a virágot. — Az itt a kertészetben nem elég. Érteni is kell hozzá, mert nagyon sok kényes .lakója” van az üvegháznak. Egyik fajtának az állandó hőmérséklet a gyengéje, a másik akkor megy tönkre, ha nem egyenletes a páratartalom. Most locsoltuk fel éppen a betonjárdát, hadd párologjon a víz. Tapogatom a fűtőcsövet, hideg. Mondja Csepkáné, hogy csak éjszaka kell most fűteni, olyan jól hasznosítják a hatalmas üvegtáblák a márciusi verőfényt. — Jónéhány száz liter fűtőolajat megspórolt nekünk is az enyhének mondható tél. Persze ne kiabáljuk el, mert jóidéig még sok gyenge, fiatal növényt gondozunk a házakban. Most a parkokba kerülő gyökeres muskátlidugványok adnak munkát, azután hozzáláthatunk az anyák napjára szánt kardvirággumók hajtatásához. Szóval nincs megállás, itt a kertészetben valaminek mindig szezonja van. Nem volt megállás a beszerzést és az értékesítést végző csoport vezetőjének, Csabai Lászlónénak és munkatársainak sem. Nézi az óráját, és sorolja, mi mindent végeztek már el délig. — Reggel széthordtuk az árut a három állandó üzletbe. Az áruterítés után Cegléden voltunk szegfűért, és most hoztuk meg a gerberát Szájaiból. Délután koszorúkat viszünk a temetőbe, utána nekilátunk előkészíteni a holnapi árut. — Mi szépet kínáltak a mostani nőnapra? — Huszonöt forintos szegfűből 25 ezer szálat, harminc forintos gerberából kétezret, tizenhat forintért kapható frézeából négyezer szálat szereztünk be. Ezenkívül háromezer csokor hóvirágot vásároltunk Kaposvárról, az Erdei Termékértékesítő Vállalattól, és 500 dobozos orchidea is jutott az árudáinkba. Tizenöt fajta cserepes virágból három és fél ezret vásárolhattak meg az üzletekben, akik a nőnapra virággal akartak kedveskedni. T. F. EXPORTRA TERMELNEK Öt kisvállalkozás a formaöntödében Öt kisvállalkozást alakítottak az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó formaöntödéjében azzal a céllal, hogy a hétvégi folyamatos termeléssel javítsák a gyár exportesélyeit. A formaöntödében a gépek és a berendezések kihasználtsága a megrendelés hiányában hatvan-helven százalékos. Ez a kedvezőtlen arány azonban nem tükrözi a tényleges helyzetet, a kis méretű öntvényeket előállító gépek ugyanis szinte meg. állás nélkül dolgoznak, a nagyobb darabokat gyártók azonban állnak, így az ajkai gyár kénytelen a kisgépek munkaidőn túli üzemeltetésével pótolni az utóbbiak kiesését. Az eddigi tapasztalatok szerint igen eredményesen. Az öntödében nem ez az egyedüli kezdeményezés, ami A diósgyőri Lenin Kohászati Művekben tegnap délelőtt SZM—4 típusú, szovjet kisszámítógépet helyeztek üzembe. A gépel az elmúlt év elején rendelték meg a Számítástechnika-alkalma- zási Vállalatnál azzal a céllal. hogy kapcsolódjon a Lenin Kohászati Müvek szármáz exportot szolgálja. A tapasztalatok szerint a világpiacon a magasabb szinten megmunkált alumíniumöntvények jóval kelendőbbek. Éppen ezért az öntöde mellett úgynevezett készülékező csoportot alakítottak ki, amelynek tagjai kifejlesztik és elkészítik azokat a célgépeket, amelyekkel a különböző öntvények megmunkálhatok. Az első ilyen berendezés most készült el, az értékét több mint egymillió forintra becsülik. Ez alkalmas az öntvények felületi kezelésére. A továbbiakban újabb berendezéseket szereznek be és készítenek erre a célra. Ezeknek a rugalmas intézkedéseknek köszönhető, hogy a lanyha kereslet ellenére az ajkai formaöntöde évről évre — ha mérsékelten is — növelni tudja exportját. tástechnikai központjában az adatgyűjtést és egyes folyamatok számítógépes, feldolgozását szolgáló korábban beszerzett négy társához. Az új gép feladata a kohászati termékek értékesítésének naprakész nyilvántartása és feldolgozása lesz. Vetőmag exportra A Magyarországon előállított kukorica-vetőmag rangot szerzett a világpiacon, egyre több országban vásárolják. Ebben nem kevés, érdemük van a hazai tudományos kutatóknak: az általuk kinemesített hibridek a rövid nyarú, hűvösebb éghajlatú országokban is biztonságosan termelhetők, jól alkalmazkodnak az ottani talaj- és éghajlati viszonyokhoz. A hódmezővásárhelyi tangazdaság hibridüzeméből hat országba — Csehszlovákiába, Franciaországba, Lengyelországba, az NDK-ba, az NSZK-ba és a Szovjetunióba szállítják a vetőmagot tavaszra. A legtöbb szaporító anyagot a Német Demokratikus Köztársaság gazdaságai rendelték meg. Olyan fajtát, amit a szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet és az NDK-beli Bernburgi Növénynemesítő Intézet kutatói közösen nemesítettek ki; jelenleg a baráti országban ez a legjobban termő silókukorica. Általában ötven kilós zsákokba töltik a vetőmagot. de az NSZK-beli megrendelő kívánságára például kisebb méretű, impregnált papírzsákokba teszik a kukoricát. s föltüntetik a küldeményen a szem méreteit: hosszúságát, szélességét, vastagságát, ezen kívül a csíraszámot is. Űj számítógép a diósgyőri gépgyárban Jutalom vagy fizetéskiegészítés? Megemléhezés Marx Károlyról Kiállítással és zenés irodalmi műsorral emlékeztek meg a Marx-évfordulóról tegnap az NDK Kulturális és Tájékoztató Központban. A berlini Német Történeti Múzeum gyűjteményéből válogatott dokumentumok áttekintést adnak a tudományos szocializmus, a dialektikus és történelmi materializmus megalkotója, a nemzetközi munkásmozgalom legnagyobb elméleti irányítója, szervezője és vezetője munkásságának legfontosabb állomásairól. Korabeli fotók adnak képet Marx és Engels kapcsolatáról is. A tárlat anyagát kiegészítik a magyar Munkásmozgalmi Múzeumban őrzött könyvek, valamint az 1919- ben, a Rottenbiller utcai iskolában megalakult, Marx Károly nevét viselő úttörő- csapat történelmi dokumentumai. 11 hűtőgépgyárban Nők újítási hónapja Tartósan magas színvonalra emelkedett az újítómozgalom a jászberényi Hűtőgépgyárban. Az üzemek, műhelyek dolgozói az anyag- és energiatakarékosságot, a jobb minőségű termékek, hűtő- szekrények, légkondicionálók, szifonok, kereskedelmi hűtő- bútorok gyártását szolgáló újítások, alkotói ötletek egész sorát dolgozzák ki, és nyújtják be népgazdasági hasznosításra. Az utóbbi egy év alatt majdnem hatszáz munkás, műszaki dolgozó 355 javaslatát vezették be a gyakorlatban. A leleményes ötletek nem kevesebb mint 42 millió forint hasznot eredményeztek a vállalatnak. Különösen kiemelkedett az anyagtakarékosságot szolgáló újítások nagysága, értéke 26 millió forint. Aminek külön rangja van a vállalatnál, a nők is egyre nagyobb számban követelnek maguknak helyet az újítók között. Újabban hatvanket- ten vállalkoztak arra, hogy segítik a vállalat gondjainak megoldását. Márciust a nemzetközi nőnap tiszteletére a nők újítási hónapjának nyilvánították. Azok a fizikai és műszaki állományban lévő asszonyok, lányok, akik a nemzetközi nőnapon legalább két újítást, ötletet letettek az újítási és szabadalmi osztály asztalára, a hivatalosan járó újítási díjon felül tárgyjutalom-sorsoláson is részt vehetnek. A női verseny első három helyezettje külön pénzjutalomban is részesül. annak, akik úgy tartják, hogy az új bérszabályozás elvének és gyakorlati előírásainak okos alkalmazásával minden eddiginél nagyobb lehetőség nyílik a magasabb, a jobb munkateljesítmények honorálására. Mások ennél óvatosabbak, vagy inkább kifejezetten pesszimisták, mondván: a mai gazdasági körülmények közepette a bérezésre felhasználható szűkös pénzek miatt továbbra sincs lehetőség a valóságos teljesítmények anyagi elismerésére. Lehetne még folytatni az ellenkező előjelű véleményeket, jelezvén, hogy koránt- sincs egyetértés az új bér- és keresetszabályozás megítélésében. Ezért remélhető, hogy az ÁBMH (Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal) elnöke által aláírt — és a közelmúltban a hivatalos lapokban megjelent — irányelvek mégis hozzájárulnak az eddiginél ösztönzőbb, egyszersmind igazságosabb vállalati bérpolitika kialakításához. Az irányelvek egész szelleméből következik, hogy észszerűbb és igazságosabb vállalati bérpolitika kialakítására kell mindenütt törekedni. Nem vitás: ennek meg kell teremteni az anyagi alapjait is. Az sem vitás, hogy az idén sem lesz erre több pénz — úgy „központilag” —, mint tavaly. Csak az a nagy kérdés, hogy például a múlt évi pénzt, meg a sok évvel ezelőtti pénzösszegeket menynyire ésszerűen és igazságosan használták fel a munkáltatók? Vajon nem kell-e felülvizsgálni — éppen a hatékonysága érdekében — a belső kereseti arányokat? Például a mozgóbérrészek 'megszokott felhasználást rendjét. A prémium, ugye, egyre inkább afféle fizetéskiegészítés. Vannak például intézmények, munkahelyek, ahol bevett gyakorlat, „szerzett jog” a „garantált prémium”. Nincs semmi teljesítménytöbblet, nincs semmi külön elismerésre méltó produkció, ám a garantált prémium kifizetődő, hisz’ azért „garantált”. Az ÁBMH- irányelvek határozottan állást foglalnak amellett, hogy a prémium — magyarul: a jutalom — csakis a külön teljesítményekért, a valóban jutalommal honorálandó egyéni vagy csoportos teljesítményekért adható. S nem sok kis apró összegre szét- porciózva, hanem szakítva az egyenlősdi gyakorlatával. A kis összegű jutalom — nem jutalom. Ösztönző hatása gyakorlatilag érzékelhetetlen és értékelhetetlen. Mint ahogy annak a „bér- IfizetéSli” gyakorlatnak sincs ösztönző hatása, amikor a meglévő bértartalékokat minden különösebb teljesítménykövetelmény nélkül osztják ki, csak azért, nehogy megmaradjon a pénz. Tagadhatatlan, van ennek némi szociálpolitikai színezete is. Csakhogy a bér —nem szociálpolitikai eszköz. A teljesítményért, a végzett munkáért jár. Következésképpen sokkal célszerűbb eljárás a bérmaradványokat részesedési alapként tartalékolni, vagy a részesedési alap terhére — az éves eredmények ismeretében, s megint csak a teljesítmények arányában — év végi részesedésként kifizetni. Az ÁBMH sok jó tanácsot ad még a munkáltatónak, a saját jól felfogott érdeküket szolgálva. A többi között aláhúzza a vgrnk-k (vállalati gazdasági munkaközösségek) nem a túlóra csökkentésének eszközei! Alapvetően hibás az a vállalatgazdálkodási felfogás, amely szerint a vgmk arra való, hogy — az egyébként csak túlórázással elérhető — teljesítménybővítést tegye lehetővé. Ezért is hangsúlyozzák az irányelvek: „A vállalati gazdasági munka- közösségben való tevékenységet csak azoknak célszerű lehetővé tenni, akik munkaköri kötelezettségeiket kifogástalanul teljesítik a törvényes munkaidő alatt” ... Továbbá: e munkacsoportokat... „a rendelkezésükre bocsátott eszközök használatáért megfelelő térítés fizetésére kell kötelezni, mert ez alapvetően befolyásolja az ott képződő személyes jövedelmeket”. sak a mai bérezési gyakorlat néhány elemét tekintettük át az ÁBMH irányelvei kapcsán. De az eddig elmondottakból is egyértelműen kiderül, hogy még az idei, valóban korlátozott mértékű bérfejlesztési lehetőség is módot nyújt a korábbinál ésszerűbb és ösztönzőbb vállalati bérpolitika kialakítására, a munka szerinti elosztás követelményének következetesebb érvényesítésére. Vállalva az ezzel járó konfliktusokat, hiszen ez is a vállalatok jól felfogott érdeke. V. cs. Mintegy félmillió forintos költséggel korszerűsítette szűrőgépgyártó melléküzemének színesfémöntödéjét a zagyvarékasi Béke Tsz, ah ol az Agrokernek és a Mezőgépnek alkatrészeket öntenek. Képünkön az utóbbi vállalat gyöngyösi gyáregységének megrendelésére gyártott szivattyú-lapátkerekek homokformái készülnek
