Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1983-03-10 / 58. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁRCIUS 10. í A tudomány világa 3 Tűzoltás a repülőtéren Bemutatkozik az iskolai számítógép ft Híradástechnika Szövetkezet tevékenysége az oktatás szolgálatában Korunk új tudományának, a számítástechnikának nap­jainkban végbemenő erőtel­jes térhódításáról egyre gyakrabban hallhatunk és olvashatunk. Reflektorfény­be került a számítástechni­kai oktatás széles körű el­terjesztése, s ezen belül pe­dig különösen az utóbbi időkben az iskolai számító­gépek kérdése.­A Művelődési Miniszté­rium egy évvel ezelőtt hir­detett pályázatot mikroszá­mítógépek gyártására és választása a Híradástechni­ka Szövetkezet számítógépé­re esett. A szövetkezetnek az oktatás szolgálatában ki­fejtett tevékenységéről, va­lamint az iskolai számító­gépről a szövetkezet elnök- helyettesével, Dóka László­val és csoportvezetőjével, Tóth Ferenccel beszélget­tünk. A szövetkezet iskolai szá­mítógépének neve: HT— 108OZ School-Computer. Egy oktatási célú számító­gépnek sokféle igényt kell egyszerre kielégítenie. Le­gyen könnyen kezelhető, egyszerű, megbízható, hiszen a folytonos, nem mindig kí­méletes használat nagy igénybevételt jelent. Tegye lehetővé játékos, izgalmas programok futtatását, mert különösen a diákoknál az al­kotó, komoly munkához a játékokon keresztül vezet az út. Programnyelve legyen egyszerűen, gyorsan elsajá­títható. amellyel már né­hány utasítás megismerése sikerélményhez juttatja a nebulót. Legyen a gép jól bővíthető, hogy később, az oktatás követelményeinek növekedtével is eredménye­sen használhassák a gépe­ket, és végül, de nem utol­só sorban ne legyen túl drága sem, mivel a közép­iskolák százainak ilyen gé­pekkel való felszerelése nem csekély erőfeszítésébe kerül az oktatásügynek. A HT— 108OZ megfelel ezeknek a feltételeknek. Központi memóriája 16 ki- lobyt: körülbelül 16 000 be­tű, szám, írásjel tárolására alkalmas. Billentyűzete a szokványos írógépekéhez ha­sonló, az eredmények a gép­hez kapcsolt — manapság már minden iskolában ren­delkezésre álló — tv-készü- lék ernyőjén válnak látha­tóvá. Beépített, magnetofon­jával programok és adatok rögzíthetők és játszhatók vissza, ami lehetővé teszi a központilag előállított okta­tási programok egyszerű, szervezett terjesztését. Be­épített hanggenerátora a fi­zikatanítás hangtani ismere­teinek illusztrálására és a zeneoktatás elősegítésére egyaránt alkalmas. Ez év elején 1000 darab gép gyártását kezdték el. Az ellenőrző vizsgálatok pozitív eredménnyel végződtek, rö­vid időn belül sor kerül az első szállításokra. A szövetkezet tudatosan felkészült az iskolai számí­tógépek gyártására. Mint pályázó vállalta azt a köte­lezettséget, hogy az átvétel­re kerülő számítógépeket szervizeli, szervizelését és a szoftwer utánkövetést bizto­sítja, ezért külön számítás- technikai vevőszolgálati cso­portot is létrehozott. A Híradástechnika Szövet­kezet a maga részéről tehát mindent elkövet annak ér­dekében, hogy a tervek sze­rint 1983 őszén a gimnáziu­mokban, a szakközépiskolák­ban megkezdődhessen a szá­mítástechnikai oktatás. A gépek iskolákhoz való eljut­tatását a művelődési tárca szervezi meg. A beszerzés anyagi fedezetének biztosí­tásában a központi keret mellett a helyi pénzügyi erőforrásoknak is igen nagy szerepük lesz. Címképünkön olyan kis számítógép látható, amelyen ősztől sok iskolában tanul­nak majd a gyerekek számí­tástechnikát. Mérő Éva Az Egyesült Államok repü­lőterein — egészségügyi al­kalmazottak, tűzoltók és rendőrök bevonásával — rendszeres tűzoltási és men­tési gyakorlatokat tartanak, hogy adandó alkalommal mi­nél hathatósabb segítséget nyújthassanak a bajba jutot­taknak. Kiderült, hogy a ha­gyományos oltási módok, már nem felelnek meg a kö­vetelményeknek; különösen nem az óriásgépeket ért sze­rencsétlenségek esetében, amilyen például a Boeing 747-es Jumbo-Jet. A legsú­lyosabb esetben a tűzoltóság fő feladata az, hogy a gép törzsét addig megóvja a sé­rülésektől, a felrobbanástól, ameddig az utolsó utas és a személyzet valamennyi tagja elhagyja a gépet. Itt a gyor­saság a szokásos tűzoltások­nál is fontosabb, hiszen a mentés másodperceken múl­hat. A Jumbo-Jet típusnál a feladat az. hogy egy 70 mé­ter hosszú, 60 méter szárny- kinyúlású, maximálisan 490 utast szállító géptesten kell megkísérelni az oltást, kés­leltetni a katasztrófát, amely­ben feltöltött állapotban akár 180 ezer liter üzemanyag is lehet! Szükségessé vált tehát elsősorban is a tűzoltókocsik kapacitásának a növelése. Ez elsősorban a tűzoltóanyag mennyiségére vonatkozik, de változik az oltási távolság, az oltóanyag, az oltóanyag Tojások a múzeumban Nem mindennapi múzeu­ma van a nyugatnémet Schwabachnak. Tárlóiban a világ minden tájáról szárma­zó mintegy 700 madár- és hüllőtojás, továbbá madár­fészkek láthatók. A különle­gességek közé tartoznak a 24 tyúktojásnyi űrtartalmú észak-afrikai strucctojások, a parányi kolibri, a nílusi kro­kodil, a dél-amerikai fáramá- szó és az emu tojásai. Meg­találhatók itt az úgynevezett boszorkánytojások — a rend­kívül kicsinyre sikerült tyúk­tojások — is, amelyeket va­laha babona övezett. Ha egy paraszt ilyent talált, azonnal kidobta válla fölött a keríté­sen, hogy megtörjön a tyúk­jára nehezedő átok. n szőnyegpadló véd a baktériumoktól Sokán előítélettel fogadták a szőnyegpadló bevezetését, pedig bármennyire is fur­csának tűnik, a legutóbbi kí­sérletek megmutatták, hogy a szőnyegpadlók higiéniku- sabbak, mint más, például a fapadlók. A düsseldorfi egyetem egészségügyi intézetének szakemberei megállapították, hogy a szőnyegpadló szinte befogja a ráhullott port, baktériumokat, betegségoko­zó csírákat, s az állandóan áramló levegő nem sodorja őket tovább. A kemény, si­ma felületű padlóburkolaton a kórokozók nem tapadnak, meg, hanem ismét a levegő­be kerülnek, s vele együtt az ember légzőszerveibe jut­nak. Ugyanerre az eredményre jutottak más kutatók is, akik szerint a modern, főként szintetikus szálakból készült szőnyegpadlók alig vesznek fel nedvességet a levegőből, az esetleg rájuk jutott víz gyorsan elpárolog róluk, s a kórokozók — baktériumok és vírusok — a száraz kör­nyezetben gyorsan elpusztul­nak. Hajózás—vitorlával tanácskozásra hivatkozva — arról tájékoztat, hogy 2000- ig egyre több vitorláshajó jelenik meg a tengeren. Természetesen nemcsak sporthajókról van szó, ha­nem halász-, kereskedelmi és tankhajókról stb. is. Két­ségtelen, hogy ez a fokoza­tosan gyorsuló folyamat ösz- szeíügg az energiaárak emel­kedésével is. De nem ez az egyedüli oka a vitorláshajók terjedésének. A tengervíz tisztasága érdekében, a kör­nyezetért aggódó ember ösz­tönzésére is visszatérnek az ősi energiaforrás, a szél ki­aknázására. A sportvitorlázás szintért a reneszánszát éli. Egymás után születnek a különböző sporthajó-kategóriák, és a tavakon, tengereken egyre több széllovas lovagolja meg windsurí-jét. Képünk egy párizsi sportvitorlás kiállí­táson készült. A franciaorszá­gi Lorient-ben há­rom vitorlás ton- halíögó halászha­jó épül; sőt ezek közül az első a tavasszal már ki is futott a tenger­re. A kétárbocos tonhalfogó árbo­cainak magassága egyenként 15 mé­ter; az árbocokon 202 négyzetméter vitorlázat feszül ki a szélben. A hajótest hossza 19,3 méter, széles­sége 6 méter. A 95 tonnás hajót dízelmotor is hajt­ja, a szélcsendes időszakokra is gondolva. Japánban vízre bocsátották a Skin Aitoku Maru nevű olajszállító hajót. Ennek meghajtásában fontos sze­repet játszik a két. egyen­ként 200 négyzetméternyi vitorlázat, a dízelmotor mel­lett, Angliában vitorlás ke­reskedelmi hajót építenek, de hasonló amerikai és svéd tervekről is olvashatunk a szaksajtóban. Az egyik angol hajóépíté- si kutatóintézet jelentése — egy nemzetközi tudományos szórási sebessége, és igen fontos a tűzoltókocsi sebes­ségének a növelése is. Ezt fi­gyelembe véve a nagyobb re­pülőtereken ma már legalább három hatalmas kocsi áll ren­delkezésére a tűzoltóknak: két tankkocsi és egy poroltó­kocsi. Megfelelő gyakorlás után sikerül elérni, hogy a cél megközelítése során mű­ködésbe hozhatók legyenek az oltóberendezések, és így már kezdetben másodpercen­ként 100 kiló oltóanyagot fecskendezhetnek 60 méter távolságról a tűz fészkére. A hatalmas poroltófelhőben, amely pillanatok alatt kiala­kul, a tűz nem kap égéshez szükséges több oxigént, így a lángok gyorsabban vissza­húzódnak. Hogy a tűz ne terjedhessen és újra fel ne támadhasson, arról a két tankkocsi gondoskodik. Tűzoltási gyakorlat az USA egyik repülőterén Ki mit hall meg? Sajnálatos tény. hogy az utóbbi évtizedekben a világ sok országában népbeteg­séggé vált a nagyothallás. Nemzetközi adatok szerint a hallásküszöb — az a mini­mális hangerősség, amelyet az emberi fül már érzékel­ni képes — az elmúlt ötven év alatt a tízszeresére nőtt. A budapesti egyetemi hall­gatók körében végzett vizs­gálat azt állapította meg, hogy több mint negyven szá­zalékuk ikisebb-nagyobb mértékben halássérült. Ha­zánkban egyébként a na­gyothallók száma megköze­líti a kétmilliót, több mint 200 ezer ember pedig telje­sen süket. Ezek után nem csodálható, hogy egy NSZK- beli vizsgálatsorozatból azt a következtetést vonták le a szakemberek, hogy 2000-ben várhatóan ugyanannyi em­bernek lesz szüksége halló- készülékre, mint manapság szemüvegre. Az úgynevezett civilizá­ciós halláskárosodás okai sokfélék, az erős dohány­zástól. a magas vérnyomá­son át a munkahelyi, utcai és otthoni stresszhatásokig. De a hangerősítős zenehall­gatás is szerepet játszik a hallásártalom kialakulásá­ban. Mindinkább terjed az a nézet, hogy a felhalmo­zódott hangártalom generá­ciókon keresztül átvándorol az utódokra, vagyis nem ritka, hogy a süket szülők gyermekei is ebben a beteg­ségben szenvednek. A tudó­sok úgy vélik, hogy ideje megkongatni a vészharangot, mert, ha túl későn kongat­nak, már nem lesz, aki meghallja! A zajcsökkentés­nek egyébként két alapvető módja van: a zajforrások zajszintjének csökkentése, illetve a források megszün­tetése, valamint az egyéni zajvédelem, vagyis a fül közvetlen védelme füldugó­val, fülvédő szeleppel, vé­dősisakkal. Képünkön: egy audiométe- r ;s vizsgálatot láthatunk. Ez a készülék tulajdonké'men egy hangkeltőből áll, amely- lyel 125-től 8000 hertz frek­venciáig terjedő hangokat tudnak gerjeszteni. A „csendszobában” (tökélete­sen hangszigetelt helyiség­ben) ülő személyhez fejhall­gatón jutnak el a hangok, és neki a kezében tartott gombbal akkor kell jeleznie, amikor hangot hall. Kez­detben olyan gyenge hango­kat gerjesztenek, amelyeket a vizsgált személy biztosan nem hallhat. Ezután a hang­erőt fokozatosan növelik, mindaddig, amíg a hang hallhatóvá nem válik. A mű­szer ekkor leolvasott állása adja a küszöbértéket,

Next

/
Thumbnails
Contents