Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1983-03-06 / 55. szám

1983. MÁRCIUS 6.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Ebéd az üzemben

Faggatom a nagyrévi asszonyokat; — Van-e különbség a té- eszben a férfiak és a nők bére között? Igaz-e, hogy ugyanazért a munkáért a férfiak a nőknél több pénzt kapnak?

— Megszabott munkáért megszabott a bér. a férfi ugyanazt a fizetést kapja,

Judit — Trabachné — hozzáteszi : — Némi bérkülömb- ség inkább a szakvezetőknél van, de ott is azért, mert a férfi nagyobb területet lát el és ügyeletet is kell, hogy vállaljon. A nők nálunk nem tartanak ügyeltetek De ez a bérkülönbség is mindössze 200 forint.

Mennyit keresnek ma a tagok ebben a téeszben? Az

1982-es évben az évi átlagkereset 45 ezer forint volt.

— Azt is tudni kell — szól közbe Zevegyiné — hogy nálunk az adminisztrátorok havi fizetése átlagosan 2300 forint, és ezeket a munkaköröket nők töltik be.- Ez a pénz bizony nagyon kevés, — folytatja megkezdett gondolatát! Judit. — A szőlészetben az asszonyok havonta 3000— 3500 forintot keresnek, nyáron. Télen ezer forinttal kevesebbet. És ami adómentes bérfejlesztésre az idén lehetőségünk lesz, azzal ezen a helyzeten nem tudunk jelentősen vátoztatni.

A megye másik részén, a jászboldogházi Aranykalász Tsz-ben ugyanezekről beszélt nekem korábban Nagy Jenőné főkönyvelő-helyettes, nőbizottsági elnök.

— Nálunk a Jiavi átlagkereset 4100 forint volt tavaly 10 órás munkanap után. Persze ehhez hozzá kell adni azt, amit a háztáji jövedelmez. Mert itt nemcsak pénzben vagy kukoricában kérheti valaki a háztáji föld utáni járandóságot, kérheti úgy a területet, hogy rajta mákot vagy cukorrépát termel. Tavaly nagyon jól fizetett a réIsmét egy rövid idézet a megyei párt-vb által tárgyalt jelentésből; „A legnagyobb fejlődés az elmúlt években a nők élet- és munkakörülményeinek javulásában történt. Az új, korszerűbb munkahelyek -létesítésével, a meglévők folyamatos korszerűsítésével a nők munkakörülményei is javultak. Nagy gondot fordítottak a szövetkezetek az üzemi étkeztetés megoldására, ma már a téeszek több mint felében biztosítják tagjaik étkeztetését. Javultak az üzemegészségügyi hálózat személyi és anyagi feltételei. Az egészséget károsító, tiltott munkakörökben nők nem dolgoznak érvényesül a terhes nők védelme. Több műszakot csu pán néhány újonnan létesült melléküzemágnál vezettek

mint a nő. Vegyük példának a szőlőmetszést; a férfi, ha ott többet keres, az csak azért van, mert erősebb a csuklója, többet tud megcsinálni, mint a nő. De a férfiak nem szívesen vállalkoznak szőlőmetszésre, inkább a támberendezéseket készítik el, — magyarázza Zevegyi LajoSné, főkönyvelő-helyettes.

pa. A háztáji földön hektáronként 500 mázsát, a közösben 473 mázsát adott. így a háztájiban tisztán meghozta a holdankénfi 30—35 ezer forintot, persze ha leszámítjuk a munkadíjat. Ezért döntött úgy a téesz vezetősége, hogy az idén minden tag vállal 1 hold cukorrépát, elvégzi a tőbeállítást, a gazolókapálást, mert így olcsóbb, de jobb a művelés, többet hoz a szövetkezetnek. A bérhez tartozik, hogy a gépifejők nálunk megkeresilc a havi 5 ezer forintot is.

Tény. hogy a megye termelőszövetkezeteiben ma már a teljesítménybérezés az általános, és ez kizárja, hogy egy nő azonos munkáért kevesebb bért kapjon, mint a férfi. A meglévő jövedelem- különbségek a nők alacsonyabb képzettségéből, kisebb szakmai gyakorlatából, a munka nehézségi fokából adódnak, de következnek ab ból is, hogy a nők általában kevesebb munkaórát dolgoznak, mint a férfiak. Ezért a megyében a nők átlagjövedelme fizikai munkaterületen 75 szellemi munkaterületen 80 százaléka a férfiakénak. De-az is idetartozik, hogy munkájukért a termelőszövetkezetben dolgozó nők ugyanúgy megkapják az őket megillető erkölcsi elismerést, mint bármely más népgazdasági ágban dolgozó tagok. Évente átlagosan ketten— hárman kormány-, ötvenen-^ hatvanan miniszteri és TOT- kitüntetésben részesülnek, a munkahelyi kitüntetések, elismerések mellett.

be. A munkásszállítás biztosított valamennyi munkahelyre”.

A nagyrévi téesz asszonyai — ez három község, Tisza- kürt, Tiszainoka, Nagyrév té- esz-beü nőit jelenti —, a ti- szakürt—bogarasi és a nagyrévi szőlőben dolgoznak.

— Van melegedő helyiség a szőlőben is, de amikor messzire kerülünk tőle, mert nagyon nagy a terület, bizony nem megyünk mi be oda. Ebédet is hideget eszünk a szatyorból, — sorolja Mezeiné.

— Pedig a téeszben már 1976 óta, a kertészetben négy éve van üzemi étkeztetés. Ha van mód rá, üzemi kosztót eszünk. Persze az edényt magunknak kell vinnünk és otthon kell elmosogatnunk, mert ott, ahol az ebédlő van, nincs folyóvíz — szólt közbe Szabóné.

— Azért jó hogy van, — állítják valamennyien.

Jászboldogházán pedig — ahogy mondják — most igyekeznek megszervezni tagjaik, dolgozóik üzemi étkeztetését. A Viártalapszervezeti titkár, Matók István meséli: az a tervük, hogy a jánoshidai Vörös Hajnal Tsz konyhájáról hordják majd az ételt, már meg is kezdődtek ez ügyben a megbeszélések. Ha megegyeznek, nemcsak a nők, de minden dolgozójuk jól jár.

— Az asszonyoknak azért jobb, ha van üzemi koszt, mert akkor már nem biztos, hogy minden este főzni kell otthon. Mi a családban valamennyien üzemi kosztot eszünk délben, így este elég a -'hideg .Vacsora. Azt meg csak föl kell rakni az asztalra, — mondja Hlbócsányiné.

— Említették a melegedőt. Hát üzemi öltöző, fürdő van-e?

— Nálunk a kertészetben nincs, de nem is kell. Az állattenyésztésben most épül, de ott is inkább csak melegedőnek használják. Otthon szívesebben fürdik, mosdik az ember.

És egy megjegyzés Jászbol- dogházáról; „A baromfitelepen zuhanyzót kellene építeni. Általában több figyelmet «kell szentelnünk a munkakörülmények javításának”.

Kerékpárral

naponta

Munkásszállítás. Autóbusz- szál hordják, viszik a dolgozókat a nagyrévi tsz-ben is, bár ezt maguk a dolgozók igen „rugalmasan” kezelik.

— Mi a korhány dűlőben lakunk. Most jöjjek be onnan kerékpárral, hogy kivigyenek a munkahelyre? Inkább minden nap kerékpárra ülök otthon és egyenesen kimegyek a munkahelyre. Iga^ így naponta lehúzok 7—8 kilométert oda és ugyanannyit haza, de nekem így kényelmesebb — állítja Hlbócsányiné.

Üzemi orvosa még nincs a téesznek, viszont annak örülnek: az asszonyok, hogy ná' luk is megtörtént már a lakosság egészségügyi szűrése! Trabachné elmondja;

— Két. körzeti orvos látja el a három község betegeit. A téesz annyit megtesz, ha van szabad fogat, megengedi, hogy az bevigye a külterületieket az orvoshoz. És olyan is előfordult már, amikor a téesz autója vitte be a beteg gyereket a kórházba. Lehet, hogy ez egy városi embernek-nem sokat mond. de nekünk rengeteget jelent. Főként a nőknek, mert a beteg .gyerek gondozása mégfs csak az anya feladata első sorban.

(folytatjuk) Varga Viktória

Jót fizet a háztáji

Kell az üzemi konyha

II köz rendje és biztonságunk

Interjú Daróczi András ezredessel, a megyei rendör-fökapitányság vezetőjével a bűnözési grafikon hullámzásáról, a közvagyon védelméről, személyes javaink őrzéséről

— Tavaly ősszel, amikor a megye országgyűlési képviselőit tájékoztatta a megyénk közrendjéről, közbiztonságáról, megnyugtató általános helyzetképet adott.

A közelmúltban egy rá- dí ^interjúban i— ezúttal már az elmúlt évi bűncselekmények számának, összetételének pontos ismeretében —.megerősítette korábbi állítását.

— Igen. Szolnok megyében nem történtek az emberekben félelmet keltő, kirívóan súlyos bűntettek, bűncselekmény-sorozatok. Nincs szervezett, még galeri bűnözés sem. Ritkán beszélünk róla, pedig nagyon lényeges, hogy nem csupán a köz-, hanem az állambiztonságról is ugyanezt mondhatom. Most a meglehetősen feszült nemzetközi helyzetben ennek nagy jelentősége van. Nem fordultak elő az embereket ingerlő, a kedélyeket felkavaró, az állam rendjét1 sértő bűntettek. Ennyit elöljáróban, mert a bűnözésről, a társadalom árnyoldaláról felelősséggel beszélni az általános helyzetkép reális megítéléséből kiindulva lehet.

— Ha a részleteket, a bűncselekmények különböző csoportjait elemezzük, megannyi negatív jelenség kerül a felszínre. Mit jelez, mire figyelmeztet az elmúlt év bűnözési grafikonja?

— Évek óta négyezer körül van a megyében elkövetett bűncselekmények száma. A grafikon enyhén hullámzik. A tavalyi minimális, 2,2 százalékos emelkedést mutat, amelynek önmagában nincs jelentősége. Ezúttal is a vagyon • elleni bűntettek aránya a legnagyobb, több mint 50 százalék. Éz az egyik bűncselekmény kategória, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem pusztán a nagy szám miatt, ami nem titok: valamivel több mint 2300.

— Többször hallottam szenvedélyesen beszélni a társadalmi tulajdon védelmének fogyatékosságairól, a tolvajoknak, betörőknek alkalmat kínáló könnyelműségről.

— Ugyanezt kell mondanom akkor is, ha a személyi tulajdont károsító bűntetteket elemezzük.

— Tetemes kár azonban a közvagyont érte.

— Kétségtelen. Tavaly 14

és fél millió forint volt a kár, jó néhány millióval több, mint évekkel ezelőtt. A vagyonvédelemnek, a közös tulajdon őrzésének, a belső ellenőrzésnek számtalan fogyatékosságát hozzák felszínre a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények. Egészen megdöbbentő köny- nyelműséget tapasztalunk. Például: az egyik jászsági

áfésznél történt: néhány

nappal azután, hogy szakembereink ott jártak és felhívták a vezetők figyelmét a biztonsági berendezések hiányára, tanácsot adtak, amit akkor a szövetkezetiek meg is fogadtak, betörők „kirámolták” a pénztárnak nevezett helyiséget, elvitték a páncélszekrényt, benne több- százezer forinttal. Vagy mást mondok: a posta felajánlotta, hogy alkalmazottai minimális díjért összegyűjtik hét végén az üzletek bevételét, ne maradjon munkaszüneti napon nagyobb "összeg a pénztárban. Számomra megfejthetetlen, hogy miért élnek, olyan kevesen ezzel a lehetőséggel. A gyárakba, az üzemekbe, a szövetkezetekbe évente ezer jelzést küldünk, amelyben figyelmeztetjük a vezetőt arra, hogy a házuk táján a vagyonvédelemnek, az ellenőrzések milyen kijátszható réseit fedeztük fel.

— És a reagálás?

— Többnyire köszönettel veszik és a többség előbb vagy utóbb intézkedik is.

— A jelzéseket azon- . bán a bűncselekmény, a

nyomozás, a felderítés . előzi meg. Már „csak" a következő bűntettet akadályozhatja meg.

— Ezt v*m szabad lebecsülni. Sőt! De a bűncselekményektől függetlenül évente többször kezdeményezünk párbeszédet a gazdasági vezetőkkel.' Biztonsági berendezéseket bemutató kiállítást utaztattunk végig a megyén tavaly. Listát adtunk a beszerzési lehetőségekről. Sajnos, nem túl sok eredmény7 nyel. Pedig a közös vagyont elsősorban azoknak kell megvédeni, akikre rábízták.

— Az a négy és fél millió forint, amennyivel a személyi tulajdont a tolvajok, a csalók megkárosítottak a megyében, azt bizonyítja, hogy a sajátunkra sem igen vigyázunk.

— A könnyen kinyitható zárak, feltörhető ajtók, és az a tény, hogy a lakásokban egyre több az érték, úgy tűnik, csábítóbb volt tavaly, mint eddig bármikor: harminc százalékkal több betöréses lopás történt, mint 1981-ben. A besurranó tolvajoknak is túl gyakran nyújtottak kínálkozó alkalmat a nyitva felejtett ikapuk. Ésami a meglepő, a tulajdonosok túl későn veszik észre, hogy hiányzik a pénzük, az ékszerük. Fogalmuk sincs, hogy mikor tűnhetett el. A megkésett bejelentés, feljelentés nem kis mértékben megnehezíti a felderítést.

— Mennyire eredményes Szolnok megyében a rendőrség felderítő munkája?

— A bűncselekmények háromnegyedének rendőrkézre kerül a tettese. A törvény- sértést felelősségrevonás követi. Ez az arány jó. Nemzetközi összehasonlításban pedig igen jó. Hozzá kell tenni, hogy a súlyos bűncselekmények esetében (emberölés, súlyos testi sértés, rablás) a felderítés százszázalékosnak mondható. A tavaly elkövetett 30 rablás tettesei közül egyetlen egy maradt ismeretlen. Az erőink összpontosításánál olykor rangsorolni kell, így hát főként a kisebb értékű bolti és a kerékpárlopások tartoznak az úgynevezett felderítetlen bűncselekmények körébe. S változatlanul nem ígérhetem, hogy az italboltok elől ellopott kerékpárok tolvajait minden esetben fülön tudjuk csípni.

— Italbolt, alkohol. Bármikor és bármilyen összefüggésben téma a megye bűnözési helyzete, az alkohol mindig terítékre kerül, mint „főszereplő''.

— Elsősorban az erőszakos bűncselekményeknél és a közelekedési bűntetteknél. A garázdaság, a testi sértés, a rablás tettese ritkán józan.

A tovajoknál nem egyszer az alkoholszerzés vágya motiválja a bűncselekményt. Az

alkohol nagyon gyakran a másik, a sértetti oldalon is jelen van. Nem ritka, hogy éppen a részegsége miatt lehet valakiből „áldozat”. Mindemellett az a véleményem, hogy a legnagyobb veszélyt a közúton jelenti az ittasság. A tények kommentár nélkül is ezt bizonyítják. A tavaly történt 615 közlekedési baleset 24 százalékánál közvetlenül vagy közvetetten szerepe volt az alkoholnak. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik baleset ittasság következménye. Az okok között az ittasság és a gyorshajtás a listavezető. Nagyon gyakran együtt jár. A balesetektől függetlenül a tavaly elkövetett 730 közlekedési bűntettből 560 ittas vezetés volt. Egy másik adat: 900 gépjárművezetői engedélyt vontunk be, 570-et ittas vezetés miatt!

— Rengeteget beszéltünk arról, hogy életveszélyes alkoholos állapotban autót, motort vezetni, kerékpározni, s akik megteszik, saját életüket is kockáztatják. Az adatokból mégis úgy tűnik, hogy egyre többen vannak, akik Jcockáztatnak.

— Ezt nem tudom, de azt igen, hogy egyre többen vannak, akik rajtavesztenek, mert gyakoribbá váltak az ellenőrzések, következetesebbé és szigorúbbá a felelős- ségrevonások. És a jövőben méginkább így lesz. Nagyon fontos részét jelentik a sokoldalú megelőző munkánknak a közbiztonsági ellenőrzések. Az a véleményem, hogy önmagában már az is megelőző, visszatartó hatású, ha minél több rendőr, önkéntes rendőr van jelen a közterületeken. Önkéntes segítőink közreműködésééért köszönettel tartozunk mi is és minden becsületes, törvénytisztelő ember, akik a nyugalmukat. végtére nekik is köszönhetik. A közös és rendszeres akciónak volt az eredménye jónéhány mozgó- és veszélyes bűnöző * kézre- kerítése is.

— Sokoldalú megelőző munkát említett. A közvagyon védelmével kapcsolatban elmondta, miért kezdeményezik a párbeszédet a gazdasági vezetőkkel. Köztudott, hogy a rendőrtisztek gyakran találkoznak fiatalokkal is.

— A középiskolákban, a szakmunkásképző“" intézetekben egy tanévben több osztályfőnöki órát tartanak. Gyakran meghívják őket az ifjúsági klubokba. Információt adnak és kapnak, ez nagyon fontos. Lehet, hogy még gyakoribbá kellene tenni ezeket a találkozásokat. Annál is inkább, mert a megyében a fiatalkorú bűnelkövetők aránya még mindig nagyobb, mint az országos átlag. Ne gondoljon félelmetesen nagy számra, 300 kamaszról van szó. Zömük vagy szétzilált családban él vagy olyan környezetben, ahol szinte életformává vált a bűnözés, a rendszeres, mértéktelen ivá- szat A gyerek ezt látta, ebben nőtt fel. A másik véglet az elkényeztetett gyerekek csoportja, olyanoké, akik izr galmas kalandra vágynak. Olyanoké, akiknek a számo- latlanul adott zsebpénzben merül ki a nevelésük. A rendőrség megkülönböztetett figyelmet fordít a problémás fiatalokra. De meggyőződésem, hogy nem a mi megkülönböztetett figyelmünkre van szükségük elsősorban, hanem a szülőkére, vagy ha ők felelőtlenek, helyettük az iskoláéra, a kollégiuméra, a munkahelyére és az ifjúsági szervezetre.

Kovács Katalin