Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1983-03-27 / 73. szám

1983. MÁRCIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A budapesti Likőripari Vállalat tiszakécskei üdítőital-üzemében évente több millió literes, illetve 2 decis üdítőitalt palackoznak. Képünkön Coca-colát töltenek. Fotó: T. K. L. Az önállóság örömei és felelőssége A Pelikán állja az önelszámolás első hónapjait Pontozzák a felszolgálók munkáját Szemerkélő szombat reggel. A Pelikán Szálló portája előtt turistabuszok, külföldi rendszámú személyautók. A szállodában dolgoznak — nincs ebben semmi különös, vannak szakmák, amelyek dolgozói talán sohasem lesz­nek igazán szabad szombatosok. Dehát vállalták, s ha szakmaszeretetük van, szinte természetes már a szombati munka épp úgy, mint az éjszakai szolgálat. Folytatódtak a küldöttgyűlések A ruhaipari szövetkezet nehézségekkel küzdött A Szöv-Taxi növelte árbevételét Nem kivétel az igazgató, Csípés Ferenc sem ez alól, — Ezerkilencszázhatvan- hat óta dolgozom a szakmá­ban, megszokhattam — mond­ja, — s különben is, az az új rendszer, amiben 1983 ja­nuár elseje óta dolgozunk, engem lelkesít, sok munka­társammal együtt. Ez az ön­állóság örömét, hallatlanul nagy felelősség érzéseit je­lenti napjában, s talán a bizalomét is, hiszen a Jász- Nagykun Vendéglátó Válla­lat kezdeményezte, s a lehe­tőség kezdetétől javasolta, legyen a Pelikán önelszámo­ló, gazdálkodjon, szervezzen, fogadjon vendéget úgy, ahogyan az itt dolgozók a tapasztalataik szerint a leg­jobbnak vélik. Nem tekint vissza hosszú múltra ez a szálló, hiszen 1975 márciusában avatták, azóta fogadja a hazai és külföldi vendégeket, étter­mében, presszójában, drink bárjában az étkezőket s a szórakozni vágyókat. Estén­ként két zenekara szolgálja a vendégsereget, s száztizenöt dolgozója közül eddig még egy se fordított hátat a „ka­pufélfának”. Dehát mi is az új rendszer előnye, mi a fe­lelőssége, s mi az öröme?' — Korábban próbálkoz­tunk mi sok mindennel. Kü­lönösen azóta, amióta szer­ződéses éttermek, üzletek nyíltak, nyílnak, megkezdő­dött a konkurrenciaharc, s könnyen viszik a vendéget. Kitelepültünk a város kü­lönböző pontjaira, strandok­ra. a ligetbe, autóversenyek­re!, s nagyobb ünnepségek, városi megmozdulások ide­jén is igyekeztünk bizonyíta­ni : szíveslátás-vendéglátás a jellemzőnk. Nos, nem vizs­gáltuk mindig, mennyi eb­ből a haszon, s vajon ered­ményességben jelentkezik-e a rengeteg többletmunka? 1983 előtt gyakorlatilag a vendéglátó vállalat közpon­ti irányítása alatt dolgoz­tunk. Áruforgalmi tervet, haszonkulcsot, árat. szóval mindent a központ határo­zott meg. Esetenként adhat­tunk engedményt, kedvez­ményt, de ez elég körülmé­nyes volt. hiszen a vállalati igazgatói engedéllyel tehet­tük. Talán ennek nehézsége­it is látta Lukács Ferenc igazgató elvtárs. amikor ma­ga javasolta az önelszámo­lást. Január elseje óta ránk bízta a 100 millió forint értékű eszközértékét (válla­lati szempontból is nagyon jelentős összegről van szól), s csak a nyereségtervet és a bérszínvonalat határozza meg a központ. A szálloda igazgatója szabja meg az árakat, — amelyek most, alig három hónap után moz­gékonyaknak nevezhetők, én adhatok kedvezményt — ter­mészetesen akkor, ha kölcsö­nösen előnyös mind a ven­dégnek, mind nekünk. Gya­korlatilag ez azt jelenti: most egy kétágyas, fürdőszo­bás lakosztály hatszáz fo­rint. Március 24-ig kezem­ben a statisztika, egy ven­dégéjszakáért átlag 239 fo­rintot fizettek nálunk. Mit jelent ez? Csoportoknak, társaságoknak olyan hétvé­gekre amelyekre nem várha­tunk nagyobb vendégjárást, kedvezményt adunk. Ennek persze hatása rögtön látha­tó, ha két számot viszonyí­tunk. Míg 1982 azonos idő­szakában 1,6 vendégéjszaka volt az átlag, ebben az alig három hónapban már 24 százalékkal emelkedett a ná­lunk eltöltött idő, s húsz százalékkal a szállodai árbe­vétel. A huszonnégyből mí­nusz négy a bizonyos ked­vezményt jelenti. (Némi magyarázat mit is jelent a vendégéjszaka, el­végre nem mindenki jártas a szakmában. Tavaly más­fél napot töltött egy vendég a Pelikánban, az idén már majdnem kettőt, tessenek rágonodolni; ágynemű, taka­rítást, stb...). — Azt már tudjuk, az igazgató ároldalról tárgya­lásra készséges. Mit tesz­nek azért, hogy a vendég vissza is térjen, a szálló jó hírét, nevét ajánlja? — Egyetlen példát mon­dok. A felszolgálókról, pin­cérekről a közhiedelem azt tartja, borravalós szakma. Nos tessék arra gondolni, Szolnok tranzitváros idegen- forgalom szempontjából. Ná­lunk külföldi turisták, cso­portok töltik idejüket, ét­keznek, szórakoznak terme­inkben. A szokás szerint elő­re fizetnek, hitelszámlán. Szóval nem jellemző, hogy kevés magyar költőpénzük­ből borravalóra is telnek, nem is várják el a mi embe­reink. A vendéglátó biztosí­tott lehetőséget a minőségi munka elismerésére. Negyedévenként összeül a vezetés, a szakszervezeti bi­zalmi, s pontozza a felszol­gálók munkáját. A dicsére­tesen jól dolgozók kaphat; nap 2,5 pontot, a gyengéb­bek 1,2-őt. Persze van, aki 1,8-at, 2-őt stb... Nos, aki 2,5 pontot elért, havi fizeté­se — az éjszakai pótlékkal, tehát bruttó — 5500—6000 forint. Aki csak 1,2 pontra volt érdemes, az bizony 2800 —3000 forintot visz csak ha­za. Érdekes módon maguk a pincérek értettek egyet a legjobban ezzel a differenci­ált bérezéssel. Hozzáteszem: akinek munkája ellen vá- sárlókönyvi bejegyzés, — s valós tényeken alapuló — születik, akárhogy igyekszik, három hónapon át nem jut túl az 1,2 ponton. — Az önállósággal bizo­nyos irányítási többletfela­dat is jelentkezett. Hogyan oldották meg? — Látszólag egyszerűen, de a központ, a vállalat korrektségével. A vállalati központban négy emberrel kevesebb dolgozik, kapcsolt munkakörökben mind a négy a miénk — könyvelő, munka­ügyes. bérszámfejtő és elszá­moltató. Az utcáról senkit nem hívtunk. Itt jegyzem meg, hogy az utóbbi két év­ben senkit ki se raktunk az utcára! Korábban volt rá példa; többet számlázó fizetőpincért azonnali ha­tállyal elbocsátottunk. — Számokat már mond­tunk. talán nem is keveset. Folytassuk a számolgatást. Mit hozott az első időszak? — Március 24-ig húsz szá­zalékkal nőtt a szállodai ár­bevétel, ezt már korábban mondtam. Az étteremé, a presszóé, a drink báré pedig 119,9 százalék a múlt év ha­sonló időszakához viszonyít­va. — Nem akarok előrejel­zést kérni, hiszen ezután következik a forgalmasabb idegenforgalmi idény. A második negyedév kötései mit mutatnak? — Legalább -ilyen ered­ményt, ha nem jobbat. Per­sze, azért ebben a szakmá­ban, s az európai gazdasági helyzetben nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni. — Hogy érzi magát, mi­óta ekkora személyi fele­lősséggel irányít? — Lehetek teljesen őszin­te? Rosszabbul alszom. de sokkal lelkesebben dolgozom. És. a lelkesedésben az üzle/- és étteremvezetőkben. a konyhánk személyzetében — mit soroljam — sok társat találok. Szeretnénk megfe­lelni a bizalomnak, s bizo­nyítani is, az önállósággal tudunk és akarunk élni. Sóskúti Júlia Gyógyító víz Nappali kórház Tiszafüreden Az egészségügy szolgálatá­ba állítják a tiszafüredi strandfürdő mozgásszervi és ízületi betegségek kezelésére alkalmas hévizét. A 48 Cel­sius fokos víznek már évek óta gyógyító erőt tulajdoní­tottak, s a környékről sokan keresték fel a strandot pa­naszaikat enyhítendő für­désre. A közelmúltban vég­zett vizsgálat e feltételezést tudományosan is igazolta: öt­ven betegen végeztek kísér­leti fürdőkúrát, ami az ese­tek többségében jelentős ja­vulást hozott. Mindez arra ösztönözte a nagyközségi ta­nácsot, hogy üzemek, intéz­mények anyagi segítségével szervezett és színvonalas egészségügyi ellátást teremt­sen. Ügy nevezett nappali kórház épül a fürdő terület tén közvetlenül a medence szomszédságában. A kórház­ban — mint a neve is jelzi, — csak reggeltől estig, a kezelések időtartamára tar­tózkodhatnak majd a beutal­tak. Az éjszakát otthon tölt­hetik. A kiviteli tervek szerint a medence fölé Graboplast műanyag sátortetőt feszíte­nek, a jelenleg készülő épü­letben pedig orvosi rendelőt, több speciális — fürdőkúrák­ra és pihentetésre alkalmas — helyiséget alakítanak ki. Az intézmény a karcagi kór­ház kihelyezett fizikoterápi­ás részlegeként működik majd. A tiszafüredi nappali kór­ház a tervek szerint az idei fürdőidény elején nyílik meg. A Magyar Néphadsereg több laktanyája öltött ün­nepi díszt tegnap, köszöntve a katonai eskütételre érkező parancsnokokat és a szülők népes csoportját. A szemer­kélő eső, a hűvösre fordult idő sem tudta elrontani az eskütétel ünnepi hangulatát, a családokban az egymás vi­szontlátásának örömét. A szülők arcáról tükröződött a meghatottság, és talán egy kicsit a büszkeség is, hogy lám. életerős, a haza védel­mére képes, szép szál embert neveltek fel. Ilyenkor,- a harsogó ve­zényszavakat hallgatva, a fegyvert fogott fiatalokat nézve az emberben talán jobban éled a szülőföld irán­ti ragaszkodás, mint a hét­köznapokon. Itt nem tűnnek nagy szavaknak az olyan mondatok, hogy „akár éle­tem árán is megvédem’^ Itt kimondatlanul is érzi az em­ber, hogy ha a haza elvész, akkor elvész minden, ami tartalmat ad az ember életé­nek. A szülők sorfala között áll­va ilyenekre gondoltam én A hét végén újabb szö­vetkezetekben került sor az elmúlt időszak munkáját ér­tékelő küldöttgyűlésekre. Pénteken a szolnoki Vörös Csillag Ruhaipari Szövetke­zetben gyűltek össze a há­rom telephely dolgozóinak képviselői. Az eseményen részt vett Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese. A szövetkezetét rendkívüli módon érintette tavaly is a külgazdaság helyzetének ala­kulása. Nem minden tervét sikerült megvalósítania, en­nek egyrészt a romló külpi­aci helyzet volt az oka, más­részt az a körülmény, hogy a szolnoki központi üzem új épületének átadására a tervezettnél jóval később ke­rült sor. Az exportkötelezettségeket a szövetkezet csak kooperá­ciós kapcsolatainak bővítésé­vel tudta teljesíteni. Bér­munkában három hazai és egy lengyel ruhaipari szö­vetkezet segített a nagy mennyiségű férfiruházati termék elkészítésében. To­vább nőtt a tiszaföldvári üzem sz.erepe, itt készülnek a férfiöltönyök nadrágjai és mellényei. Á tervezett meny- nyiséget ugyan a szövetke­zetben nem sikerült teljesí­teni, nőt azonban 2,2 száza­lékkal az egy dolgozóra jutó anyagmentes termelés érté­ke. A tavaly megtermelt áru­ból több mint 15 millió fo­is az egyik katonai alakulat gyülekezési területén. Az ot­tani eskütétel több volt a szokásosnál, jobban tükrözte a dolgozók és a hadsereg ösz- szefogását is, mivel a zagy- varékasi Béke Tsz ez alka­lommal csapatzászlót ado­mányozott az egységnek. Ez az összefogás szavakban is kifejezést nyert, az ünnepsé­gen felszólalók méltatták a katonafiatalok kiképzésben és szolgálatban való helytál­lása mellett a népgazdasági munkákban való példamuta­tó részvételüket is. Az új csapatzászlóra a honvédelmi minisztert kép­viselő Paróczi Ottó vezérőr­nagy, Budai Kálmán, a zagy- varékasi Béke Tsz elnöke és Papp Lajos, a- törökszent­miklósi városi pártbizottság első titkára kötött emléksza­lagot. Az új csapatzászlót át­vevő Sárközi István mérnök alezredes a zászló becsületé­nek megvédésére tett ígére­tet. Az utóbbi években a ka­tonai eskütételek kedves színfoltjává vált a szülői ér­tekezlet. A parancsnokok a rint értékűt adtak el belföl­dön, a tőkés export . pedig meghaladta az 52 millió fo­rintot. Bérmunkában készült termékei NSZK-ban, és az Egyesült Államokban, hazai alapanyagú gyártmányai pe­dig Kuvaitban és Szaúd- Arábiában kerültek az üzle­tekbe. Tegnap tartotta mérlegzá­ró közgyűlését az idén 10 esztendős szolnoki Taxi Ipa­ri Szövetkezet. Az, 1973-ban alakult — az országban má­ig egyedülálló, kizárólag szállítással foglalkozó — szövetkezet teljes- gazdasági éve után 2,8 millió forint bevételt könyvelhet el, 1982- ben viszont már 34 millió forintot. Az „induláskor” 221 ezer forintos szövetkezeti vagyon 6,5 millióra növeke­dett. Tavaly a korábbi évinél 16 százalékkal nagyobb ter­melési értéket ért el a Szöv- Taxi, a személyfuvarozás bevételei némileg csökken­tek, a teherfuvarozásé je­lentősen nőttek. Mint korábban is, tavaly romlott a személyfuvarozás jövedelmezősége, vesztesé­ge 1982-ben 384 ezer forint lett. A teherfuvarozás ár­bevétele 47 százalékkal több az előző évinél, így ez az ágazat biztosította a szövet­kezet fennmaradását. A Szöv-Taxi az 1982. évet 4,5 millió forint nyereséggel zárta. ,Én ..., a dolgozó magyar nép fia, esküszöm” szülőkkel együtt beszélik meg, hogy miként lehet a katonafiatalokból emberibb embert nevelni, hiszen közös céljuk a haza védelme mel­lett az ország építése. A lak­tanyákban ennek a gondo­latnak jegyében telt el 1983. márciusának huszonhatodik napja. S. B. „Életem árán Is megvédem” Eskütétel új zászló alatt Paróczi Ottó vezérőrnagy emlékszalagot köt az új csapatzászlóra

Next

/
Thumbnails
Contents