Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1983-03-27 / 73. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁRCIUS 27. I Heti világhiradó I HÉTFŐ: Megváltoztatták a nyugat-európai valuták árfolyamát — Összeültek Brüsszelben a Közös Piac csúcstalálkozójának résztvevői — Andrej Gromiko tárgyalt a kínai külügyminiszter-helyettessel. aki ezután hazautazott Moszkvából. KEDD: Megállapodás Bonnban a CDU, a CSU és az FDP koalíciós tárgyalásain. Franc Josef Strauss mégsem vesz részt a kormányban — A finn választások eredménye nem hozott változást. megőrizték mandátumaikat a kormánypártok — Meglepetésre a munkapárti jelöltet Haim Herzogot választotta államfővé az izraeli parlament. SZERDA; Nicaraguái panasz a Biztonsági Tanács előtt. Hondurasban kiképzett ellenforradalmárok támadása a népi kormány ellen — Mitterrand elnök újra Mau- roy-nak adott megbízatást a francia kormány vezetésére, az új kabinet szűkebb körű — A portugáliai Vilamour- ban tanácskoztak a NATO hadügyminiszterek az úgynevezett nukleáris tervező csoport ülésén. CSÜTÖRTÖK: Gromikót a Minisztertanács elnöke első helyettesévé nevezték ki — Magyar felszólalás a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon — A demokrata párti ellenzék javaslata többségre jutott a washingtoni képviselőházban: e szerint csökkenteni kellene a katonai költségvetést — González spanyol miniszterelnök Weln- berger amerikai ,hadügyminiszterrel tárgyalt PÉNTEK: Rendkívüli minisztertanácsi ülésen drákói szigorú takarékossági programot fogadott el az új francia kormány •— Moszkvában Andropov—Ortega-találkozón a Nicaraguának nyújtandó szovjet segítség módozatairól volt szó — T.yihonov szovjet miniszterelnök befejezte jugoszláviai látogatását megállapodások születtek a szovjet—jugoszláv együttműködésről. SZOMBAT: Világszerte ellentmondásos visszhangja van Reagan új fegyverkezési terveinek, amelyeket Moszkvában a korábbi szovjet- amerikai megállapodások megsértésének minősítenek — Libanonban tárgyal Habib amerikai elnöki megbízott — Feszültség Nicaragua és Honduras határán. Mi okozza a közép-amerikai jeszült helyzetet? Napjainkban a világ egyik első számú válsággócává a közép-amerikai térség lépett elő. Dörögnek a fegyverek Nicaraguában, Salvadorban, Guatemalában: Managua felé ezer és ezer ellenforradalmár próbál előretörni, azok, akiket hondu- rasi táborokban képeztek ki a népi rendszer elleni támadásra, Salvadorban a hazafias erők ellen új meg új hajtóvadászatot rendeznek a népellenes junta katonái, Guatemalában pedig a kivégzőosztagok fegyverei oltanak ki életeket, ölnek halomra a fasiszta rendszer ellen felkelő fiatalokat. Még Washingtonban is elismerik a józanul gondolkodó s a helyzetet ismerő hírmagyarázók vagy politikusok: az USA „hátsó udvarának” számító közép- amerikai országokban a gazdasági és a társadalmi helyzet annyira igazságtalan, annyim kilátástalan, hogy a nincstelen tömegek számára nem látszik más kiút, mint a fegyveres harc. A népi erők ellenében az Egyesült Államok kormánya mindenütt a reakciót támogatja pénzzel, fegyverrel, sőt katonai tanácsadókkal. Innen már szinte egy lépés, hogy az USA ténylegesen is belekeveredjék a harcokba. „Egy újabb Vietnamot?” — A perspektíva riasztó az amerikai átlagpolgár számára is. Nehezen hiszi el a washingtoni propaganda állításait, hogy Közép-Ameriká- ban — szovjet fenyegetés jelentkezik, amivel szemben az amerikai kormánynak „hazafias kötelessége” fellépni. Fordítva igaz: a társadalmi igazság érvényesülésének megakadályozására Washingtonból indul el minden akció. S egyáltalán nem csoda, ha például Nicaraguában még ennél is veszedelmesebb, ugyanakkor gyűlöletesebb kísérletekre kerül sor a népellenes rezsim, vissza- hozatalára, akkor a népi erők ott keresnek támogatást, ahol igazi szövetségesekre találhatnak. A szocialista országoknál éppúgy, mint az el nem kötelezettek antiimperialista meggyőződésű tagjainál. Üj-Del- hiben Nicaragua ügye mellett állott ki az el nem kötelezettek csúcstalálkozóján resztvettek nagy többsége. Az onnan hazatérő Ortega pedig Moszkvában megállva Jurij Andropovtól kapott szilárd ígéretet arra, hogy a Szovjetunió politikai és anyagi segítséget ad Nicaraguának. Reagan elnök ugyanakkor Washingtonban megpróbált fényképes bizonyítékokat tárni újságírók és az amerikai közvélemény elé: íme, Kubában, Nicaraguában, Grenadában „szovjet katonai készülődés” nyomai láthatók. Ország-világ előtt sokkal több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy az amerikai dollármilliók, a fegyverek és a katonai tanácsadók mekkora fenyegetést jelentenek Közép-Amerika népeire, jövőjükre, függetlenségükre. P J. Parlamenti választásokat tartottak Finnországban. Képünkön: Koivisto államfő adja le szavazatát Kenneth Dam látogatása Kenneth Dam, az Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettese március 26-án látogatást tett Budapesten. Megbeszélést folytatott Nagy János külüg.vminiszté- riumi államtitkárral a magyar—amerikai kapcsolatok Ronald Reagan amerikai elnök pénteken aláírta a nemzetbiztonsági tanács végrehajtási utasítását a szerdán bejelentett új rakétaelhárító rendszer liosz- szú távú kutatást és fejlesztési programjának kidolgozására. A direktívában a haderőnémek vezérkari főnökei azt a feladatot kapták, ■hogy határozzák meg az. új rendszer kutatásának és kifejlesztésének céljait, irányelveit. Reagan elnök pénteki sajtóértekezletén egyúttal védelmébe vette a kv.il- és belföldön egyaránt éles bírálatot kiváltó tervet, amely a fegyverkezési verseny 'új és veszélyes 'fordulójánál: kezdetét jelentheti. Ezek az. új, lézer- és sugárfegvveteket alkalmazó rendszerek a tervek szerint az évszázad végére lennének bevethetnek. Részben szárazföldi ‘etepité- sűek lennének, részben a világűrbe telepítenék okét. Reagan elnök pénteki sajfejlesztésének; lehetőségeiről és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Az amerikai politikust fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Púja Frigyes külügyminiszter. tóérteke/.leten azt bizonygatta, hogy a tervezett új rakétaelhárító rendszer nem sérti az ilyen rendszerekről kötött sz ívjet—amerikai megállapodásokat, mert azok nem tiltják az ilyen fegyverekről folyó kutatómunkát. Azt mondotta, hogy a kozmikus sugárfegyver kifej- lesz.tése feleslegessé tenné az interkontinentális ballisztikus atomrakétákat és az Egyesült Államok feladhatná a'kölcsönös elrettentés elvét.. Paul Thayer, amerikai ha d ü gy m i n i s z. t er - he l y e 11 es pénteken elismerte, hogy a/ új rakétaelhárító rendszer kutatási munkálatai' újabb lökést adhatnak a fegyverkezési versenynek. A Pentagon második embere ugyanakkor azt állította, hogy az amerikai irányváltás a fegyvertechnológia terén „nagyobb tárgyalási készségre” ösztönözheti a Szovjetuniót a kölcsönös fegyverzet!:grláto- zás és csökkentés kérdésében. Nicaragua Folytatódott a BT vitája Pénteken New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsa folytatta a vitát a Nicaragua elleni külső támadások ügyéről. Az ülésen Ricsard Ovinnyikov szovjet ENSZ- képviselő emlékeztetett; egy évvel ezelőtt éppen Washington szorgalmazta a BT-ben azt, hogy el kell ítélni a közép-amerikai országok belügyeibe történő beavatkozásokat. Most — mutatott rá a szovjet diplomata — ugyanez a Washington tartja fenn magának a „jogot”, hogy erőszakhoz folyamodjon a nicaraguai forradalom elleni harcban. Ovinnyikov a BT-vita harmadik napján emlékeztetett arra is, hogy az Egyesült Államok eddig 61 alkalommal alkalmazott fegyveres erőszakot latin-amerikai országok ellen. A diplomata a vita folyamán bírálta Washingtonnak azt a törekvését, hogy a Szovjetuniót a középamerikai országok „függetlenségét” fenyegető hatalomként tüntesse fel. * * * Pénteken elutazott Moszkvából Daniel Ortega, a Nicaraguai Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front országos vezetőségének tagja, a Nemzeti Újjáépítés Kormánya Kormányzó Tanácsának koordinátora, aki csütörtökön érkezett a szovjet fővárosba. Reagan tervét kül- és belföldön egyaránt bírálják Az Egyesült Államok a világ vezető katonai hatalma akar lenni (Folytatás az 1. oldalról) lényege ugyanis az volt, hogy az Egyesült Államoknak erőteljesebben kell fegyverkeznie, a világ vezető katonai hatalmává kell válnia. Hogy ezeket a hegemoniszti- kus törekvéseket indokolják, kíméletlenül kiforgatják a Szovjetunió politikáját és igen alantas módszereket alkalmaznak. Ezek alapján óhatatlanul felvetődik a kérdés: tulajdonképpen milyen elképzelései vannak az elnöknek a más államokkal szembeni magatartás normáiról? — Az elnököt hallgatva az a benyomása támad az embernek, hogy az Egyesült Államok mindenhol gyengébb a Szovjetuniónál. S mindez azért van így, mert az elmúlt húsz évben a Szovjetunió állítólag gyors ütemben fejlesztette fegyveres erőit, az Egyesült Államok pedig ölhetett kézzel ült, fegyveres erői hanyatlásnak indultak. — Igen, a Szovjetunió erősítette védelmi képességét. Mivel az Egyesült Államok lázas tevékenységet folytatott annak érdekében, hogy újabb katonai támaszpontokat építsen 'ki a Szovjetunió közelében, s újabb nukleáris és egyéb fegyferfaj fákat fejlesszen ki, a Szovjetunió rákényszerült erre. így számolhatta csak fel azt az amerikai katonai fölényt, amely iránt ma oly nagy nosztalgiát' éreznek Washingtonban. A létrejött katonai-hadászati egyensúly megfosztotta az Egyesült Államokat attól a lehetőségtől, hogy nukleáris fenyegetéssel zsaroljon bennünket. Ez az egyensúly megbízhatóan szavatolja a békét és mi mindent meg is teszünk annak érdekében, hogy megőrizzük. — Ami azt az állítást illeti. hogy az Egyesült Államok az utóbbi húsz évben semmit nem tett. ebben csak naiv emberek hihetnek. Vegyünk sorra néhány fontos tényt. — Ismeretes, hogy éppen ebben az időszakban jelentős minőségi változáson mentek át az amerikai hadászati erők. Elég csak arra emlékeztetni, hogy az Egyesült Államok ballisztikus rakétáit egyszerre több célpontra is irányítható, szétváló robbanófejekkel látta el. — Az Egyesült Államoknak az elnök által említett állítólagos tétlensége időszakában az amerikai hadászati fegyverzetek nukleáris tölteteinek száma négyezerről több mint tízezerre nőtt. — Most pedig Európáról, ahol az elnök véleménye szerint az Egyesült Államok és általában a NATO helyzete egyszerűen súlyos. Ha a tényékhez folyamodunk, ismét könnyen meggyőződhetünk arról, hogy csupán az amerikai nukleáris robbanótöltetek száma a kontinensen ebben az időszakban háromszorosára nőtt s ma meghaladja a hétezret. — Az elnök olyan látszatot kíván kelteni, mintha Európa körzetében nem létezne az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei csaknem ezer közepes hatótávolságú nukleáris eszköze, mintha nem tudna arról, hogy az említett eszközökön elhelye- zr.tt nukleáris töltetek meny- nyisége másfélszerese annak, amennyivel a Szovjetunió rendelkezik. — Az elnök nemcsak elhallgatja mindezt, hanem nyíltan valótlant is állít, amikor azt bizonygatja, hogy a Szovjetunió nem tartja tiszteletben az általa' egyoldalúan, a közepes hatótávolságú rakéták fejlesztésére kimondott moratóriumot. — Az Egyesült Államok elnöke egyszerűen hallgat a tényről, hogy a közepes hatótávolságú amerikai fegyverek a Szovjetunió közvetlen közelében találhatók. A Szovjetunió számára egyébként semmi különbség nincs e fegyverzet, s az Egyesült Államok területén levő hadászati fegyverek között. A Szovjetunió körül minden irányban sok száz amerikai fegyverhordozó eszköz található, amely képes nukleáris csapást mérni területünkre. A Pentagon hivatalosan bejelentett tervei szerint ezek számát sokszorosukra növelik. Csupán a nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgépekből több mint 12 000 darabot akarnak gyártani. Azok a kijelentések, amelyek szerint mindez csak válasz a „szovjet katonai fenyegetésre” — bármennyit ismételjék is ezt —, senkit sem vezethetnek félre. Mindaz, amit a Szovjetunió tett és tesz, nem azt bizonyítja, hogy katonai erőfölényre törekszik. A szerződések és egyezmények, amelyeket megkötöttünk — és amelyeket készek vagyunk megkötni — az Egyesült Államokkal, a nukleáris szembenállás szintjének csökkentését szolgálják anélkül, hogy megbontanák az egyensúlyt, és kárt akoznának a Szovjetunió és az Egyesült Államok biztonságának. Kérdés: Reagan elnök kijelentette, hogy új védelmi koncepciót dolgozott ki. Mit jelent ez a valóságban? Válasz: Az elnök, miután hosszasan értekezett a szovjet katonai veszélyről, kijelentette, hogy itt az ideje mostmár másként megközelíteni az amerikai hadászati érdekek biztosításának kérdését, ezért meghirdette egy nagyarányú és rendkívül hatékony rakétaelhárító védelmi rendszer kidolgozásának megkezdését. A járatlan embereknek ez az ©!sö pillantásra még kedvezőnek is tűnhet — hiszen az elnök látszólag védelmi intézkedésekről szólt. Valójában arról van szó, hogy teljes gőzzel folytatódik az Egyesült Államok hadászati támadó erőinek fejlesztése és tökéletesítése azzal a céllal, hogy megszerezze az első nukleáris csapás mérésének képességét, így az a törekvés, hogy lehetőséget nyerjenek a rakétaelhárító védelem segítségével a másik fél megfelelő hadászati eszközeinek megsemmisítésére — azaz megfosszák a másik felet a válaszcsapás mérésének lehetőségétől —, arra -irányul, hogy fegyvertelenné tegyék a Szovjetuniót az amerikai nukleáris fenyegetéssel szemben. Annak idején, amikor a Szovjetunió és az Egyesült Államok hozzálátott a hadászati fegyverzet problémáid nak megvitatásához, elismerték, hogy a hadászati támadó és védelmi fegyverzet között megbonthatatlan a kölcsönhatás. Más szóval: a felek a rakétaelhárító védelmi rendszerek csökkentéséről és a hadászati- támadó fegyverzet korlátozásáról 1972-ben kötött szerződésekben elismerték és rögzítették, hogy csak az teszi lehetővé az előrelépést a támadó fegyverzetek korlátozása és csökkentése terén, ha mindkét fél mértéktartó a rakétaelhárító védelem terén. Most az Egyesült Államok határozta el magát arra, hogy megbontja ezt a kölcsönhatást. Egy ilyen koncepciónak az lenne az eredménye, hogy — amennyiben megvalósul —, gyakorlatilag megnyílnának a zsilipek a hadászati fegyverek minden fajtáját érintő féktelen hajsza előtt. Ez vonatkozik mind a támadó, mind pedig védelmi fegyverekre. Ez a valóságos értelme — másik oldala — Washington „védelmi kon- ceoeiójának”. Kérdés: Milyen általános következtetést kell levonni az Egyesült Államok elnökének említett beszédével kapcsolatban? Válasz: Az Egyesült Államok jelenlegi kormányzata továbbra is rendkívül veszélyes úton halad. A háború és béke kérdéseihez nem szabad ilyen könnyelműen viszonyulni. Hiábavaló mindenfajta erőfeszítés, amely arra irányul, hogy katonai fölényre tegyenek szert a Szovjetunióval szemben. A Szovjetunió ezt soha nem fogja megengedni, soha nem marad fegyvertelen semmiféle fenyegetéssel szemben. Ideje lenne, hogy felhagyjanak az olyan újabb és újabb variációk kidolgozásával, hogy miként lehetne a győzelem reményében kirobbantani a nukleáris háborút. Ez nem csupán felelőtlen, de esztelen dolog is. Bár az elnök beszédében mindenekelőtt a Szovjetunióról beszélt, szavai sértik minden állam és minden nép érdekeit. Tudomásul kell venni, hogy az amerikai vezetők nukleáris tússzá igyekeznek ejteni az európai országokat. Washington tevékenysége az egész világot fenyegeti. Ma minden erőfeszítésnek egyetlen célra kell irányulnia: a nukleáris katasztrófa elhárítására. Határozottan felszólítjuk az Egyesült Államokat, hogy lépjen erre az útra — mondotta befejezésül a Pravdának adott interjújában Jurij Andropov. flz FBI az amerikai békemozgalomról Francia takarékossági program Mit várnak az új akcióprogramtól? Az Amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda kénytelen volt elismerni, hogy megalapozatlan volt Reagan elnöknek az a tavalyi állítása, miszerint az Egyesült Államokban fellépő békemozgalmakat „Moszkva manipulálja”. Az FBI egv pénteken nyilvánosságra került, hosszú jelentésben közölte: a „rendelkezésre álló információk alapján nem gondolja”, hogy a Szovjetunió és szövetségesei „ellenőrzik” az Egyesült Államokban az. atomfegyverek betiltását követelő gyűléseket. tömegmegmozdulásokat. Jacques Delors gazdasági, pénzügyi és költségvetési miniszter kijelentette, hogy a pénteken elhatározott gazdasági akcióprogram nem jelenti az. eddigi gazdaságpolitika megváltozását. hanem annak elmélyítésére irányul. A miniszter a televízióban nyilatkozva hangsúlyozta: elsősorban az a cél, hogy megoldják a- külkereskedelmi deficit súlyos problémáját, miután a köztársasági elnök .azt a célt tűzte a kormány elé. hogy két év alatt hozza egyensúlyba a külkereskedelmi mérleget. Az. akcióprogram, " hatásától azt várják, hogy ez. év végéig 65 milliárd frankkal, vagyis a nemzeti össztermelés 2 százalékával csökkenti majd a belső keresletet. Ennek hatására várhatóan mintegy 25 milliárddal csökken majd a behozatal s 40 milliárd frankkal kevesebb kölcsönt keil felvenni a külföldi piacokon. Delors nem titkolta, hogy az intézkedések hatására csökken majd a termelés üteme s az 1983-ra előirányzott 1,7 százalék helyett 0— 0.5 százalék között mozog majd.
