Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1983-03-04 / 53. szám
1983. MÁRCIUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ülést tartott az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága Jobb körzeti munkafeltételek, korszerűbb üzemi rendelők, rendszeres ellenőrzés A megyei tanácsok egészségügyi osztályainak irányító, ellenőrző munkája, hatósági tevékenysége az elmúlt években tovább javult, tervszerűbbé vált — egyebek között, ezt állapították meg az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának tegnapi ülésén. A Parlamentben -rendezett tanácskozáson azokat a tapasztalatokat értékelték, amelyeket az Egészségügyi Minisztérium szakemberei szereztek az átfogó ágazati felügyeleti vizsgálatok során. Miként az ülés résztvevőihez már korábban eljuttatott írásos beszámoló megállapítja: az elmúlt időszakban sokhelyütt javultak a körzeti orvosok munkafeltételei, korszerűbbé vált az üzemi orvosi rendelők felszereltsége, és nőtt a speciális feladatok megoldására alkalmas kórházi osztályok száma. Jónéháriy megyében gondot okoz azonban a szak- igazgatási szerveknek, hogy megfelelőén, képzett szakembereket találjanak az új intézmények — család- és nővédelmi tanácsadók,- bölcsődék, gyermekotthonok — élére. Dr. Hutás Imre egészség- ügyi miniszterhelyettes a beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében elmondta, hogy az elmúlt' tíz év alatt végzett vizsgálatok során igyekeztek megszabadulni attól a sematikus értékelési formától, amely kizárólag a kórházi ágyak számának növekedését tekinti fejlődésnek. Az elmúlt években valamennyi megyei kórházban javult az ellátás színvonala, központi műtők, laboratóriumok, intenzív osztályok épültek, sok kisközségben olyan rendelőket adtak át, amelyek felveszik a versenyt a fővárosi körzeti rendelőkkel is — hangsúlyozta a miniszterhelyettes. Dr. Hutás Imre rámutatott arra, hogy az ismétlődő vizsgálatoknak mindinkább megfigyelhető egyfajta jó értelemben vett fegyelmező hatása. A rendszeres ellenőrzések ugyanis arra késztetik az érdekelteket, hogy rendet tartsanak a kórházak háza táján — és ez jó dolog. Dr. Hutás Imre az elkövetkező időszak feladataként jelölte meg egyebek között az orvosegyetemek és a tanácsok közötti hatékonyabb együttműködést, a káderpolitika javítását, a körzeti összevont ügyeletek gondosabb megszervezését. A vitában nemcsak az országgyűlési képviselők mondták el véleményüket, hanem a tanácskozásra meghívott megyei főorvosok is. Többen szóltak a főfelügyeleti vizsgálatok módszereiről, az ellenőrzések alkalmával szerzett tapasztalataikról. Dr. Hutás Imre a vitában felmerült kérdésekre válaszolva egyetértett a televíziót ért bírálattal,' elmondta, hogy ezt a kérdést már felvetették mind a tv, mind- pedig a rádió vezetőinek., akik ígéretet tettek arra, hogy megvizsgálják a jelenlegi helyzetet, s igyekeznek változtatni. A miniszterhelyettes az egészségügy kádergondjait érintő hozzászólásokra reagálva emlékeztetett arra, hogy a kórházakban minden kinevezés bizonyos határideig érvényes, s az Egészségügyi Mininszté- riumnak is az a célja, hogy az újabb ciklusra történő megbízatás ne automatikus „meghosszabbítást legyen, valóban a vezetésre alkalmas, tenniakaró emberek kerüljenek az egészségügyben fontos posztokra. Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése dr. Pesta Lászlónak, a testület elnökének zárszavával ért véget. Mi csak hozzuk a valutát, de nem költjük... „Ao//l,x„s a selett A tiszafüredi Háziipari Szövetkezet modefn irodaházán ott a felírat: „Az Ipari Minisztérium Kiváló Szövetkezete 1980”. Az elnökasszonyt, Ratikai János- nét nem veszik körül belépést tiltó titkárnők: nyitva az ajtaja, szívesen fogad. Mondom, hogy az export érdekel. Nevet: csak exportra termelnek. Pontosabban 94 százalékban értékesítik az árut külföldön. — Szállítunk az NSZK-ba, Franciaországba, Hollandiába, Belgiumba. Nem sorolom, szinte mindén európai tőkés országba. Amit fontosnak tartok, mi csak hozzuk a valutát, de nem költjük. Kizárólag hazai alapanyagból dolgozunk. Az 1982-es év kissé gyengébb volt az előzőeknél,, a romló gazdasági helyzet összébbhúzza partnereink nadrágszíját is, s .most már nem adnak annyit a bútorért, amennyit szeretnénk. Természetesen nem keli attól tartanunk, hogy dolgozóink munka nélkül maradnak: a tíz szocialista brigád munkájára mindig szükség lesz. — Mennyit keresnek az emberek? — Mivel teljesítményben dolgoznak, ez nagyon változó, Az évi átlag 35 687 foEz már majdnem kész... rint, ami 2973 forintos havi átlagnak felel meg. Az igazság azonban az hogy kétezertől ötezerig, nagyon különbözőek a béreik. A gyenmekfotelek szaporán készülnek. A lányok- asszonyok szalagszerűen, egymásnak adják a darabokat. Látom az önmeózás hasznát. Ha valaki hibát vét, a következő munkafolyamat végzője kijavítja vagy visszaadja a darabot. Itt nincs selejt, a szövetkezet nem engedheti meg magának. Kísérőm hívja fel a figyelmet az ülőlap készítőjére. — Ez a lány vak. A tapintással érzi. mit kell csinálni. Nézem. A keze alatt villámgyorsan megtalálja helyét a vessző. A munka nem könnyű, pontosabban általában nem könnyű. A vesz- sző főzése óriási „katlanokban” történik, ahol a lehántolt kéreggel fűtenek. Olcsó tüzelő! A raktárakban ezerszámra sorakoznak a bútorok, elszállításra várva. Van közöttük hófehér is. Vegyifehér. mert vegyi úton világosítják. A szer roncsolja az anyagot de nyugaton ezt keresik. Drágább is a többinél. .. Elbúcsúzom. Az esőben még elrobog mellettem egy pótkocsis traktor, fotelhe- gyekkel megrakva. Az állomásra viszi, hogy ott. helyet foglalhasson a rakomány az évi kétszáz vagon egyikében. Arra gondolok, vajon mondta-e valaki a vak lánynak, milyen szép a munkája! — szi — Megtárgyalta a Minisztertanács a Balaton védelmére Németh Károly szovjet kitüntetése Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete tegnap a nagy- követségen rendezett bensőséges ünnepségen átnyújtotta 'Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának az Októberi Forradalom Érdemrendet. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Németh Károlynak a két nép testvéri barátsága és együttműködése erősítése érdekében kifejtett kiemelkedő munkássága elismeréseként. 60. születésnapja alkalmából adományozta a magas kitüntetést. KGST kísérletek Hét ország kukoricái vizsgáznak Kipróbálásra szánt kukorica vetőmagot szállítottak a KGST Marton vásári Ku- korioanemesítési Koordinációs Központjából a közös nemesítő és vetőmag szaporító munkában résztvevő tagországokba — Bulgáriába, Csehszlovákiába, Lengyelországba, az NDK-ba és a Szovjetunióba, továbbá Jugoszláviába. Az idén a tavalyinál több — összesen huszonöt — helyen „vizsgáztak” a kipróbálásra szánt hibridek, Csehszlovákiában, a Szovjetunióban és hazánkban ugyanis újabb kísérleti állomások kapcsolódtak be a munkába. A koordinációs központban kidolgozott egységes metodika szerint minden országból éréscsoportonként két-két fajtát állítanak kísérletbe. Az eredmények Martonvásáron számítógéppel értékelik, s ott választják ki azokat a fajtákat, fajtajelölteket is. amelyeket további termesztésre, kipróbálásra javasolnak az egyes országoknak. Az ökológiai kísérleteknek az a célja, hogy a koordinációs bizottság munkájában résztvevő tagországokban segítsék a kukoricatermesztés biológiai alapjainak korszerűsítését., s a jelenleginél jobb tulajdonságú, bőtermő, géppel aratható, a betegségekkel szemben ellenálló biztonságosan termeszthető fajtákkal gazdagítsák a választékot. Ezt a célt szolgálja a központ által koordinált nemesítési munka is. amelynek eredményeként az idén is több közös előállítású hibridkukoricát próbálnak ki a huszonöt kísérleti állomáson. A kormány már hosszabb ideje napirenden tartja a Balaton és a balatoni üdülőterület fejlesztésének, megóvásának kérdéseit, hogy a már elért eredményekhez és az újabb gondokhoz igazodva finomítsa, korszerűsítse féltett természeti kincsünk védelmének és lehetséges fejlesztésének programját. A Minisztertanács tegnapi ülésén ismét ennek érdekében hozott határozatokat a további feladatokról. A határozatok három témakört — a vízminőség javítását, az üdülőkörzet tehermentesítésének és területrendezés fejlesztésének feladatait — öleli fel. A legfontosabb a vízminőség javítása. Összehangolt és jelentős erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy ne fokozódjon a tó szennyeződése és a Balaton vize alkalmas maradjon fürdőzésre. A legújabb tudományos ismeretekkel jól megalapozott tervek, hosszú távon, három vízminőségi cél elérését jelölik meg: az első fokozatban — 1987-ig — a romlás megállítását és visszaszorítását az 1980-as évek elejére jellemző szintre, s ennek stabilizálását, a második fokozatban — 1995ig — a vízminőség további javítását és azoknak a feltételeknek a megteremtését, amelyek szerint a harmadik fokozatban kialakulhat a 60-as évek elejének megfelelő vízminőségi állapot. Az e célt szolgáló központi intézkedések a leghatékonyabb beavatkozásoknak, és azoknak a feladatoknak adtak elsőbbséget, amelyek a tó legkedvezőtlenebb helyzetben levő nyugati medencéinek védelmét szolgálják. Így, többek között, elsődlegesen kell gondoskodni a VI. ötéves tervidőszakban már megkezdett és az előirányzott újabb vízminőségi beruházások, a kis-bala- toni vízvédelmi rendszer, a különböző szennyvíztisztító művek, csatornák építésének meggyorsításáról, egyes szennyvíztisztító-telepek bővítéséről. A Balaton foszforszennyezésének mérséklésére a kijelölt szennyvíztelepeken foszfortalanító berendezéseket kell felszerelni, s egyúttal szigorítani kell a foszfortűrési normákat, és jelentősen növelni a megengedett meghaladó szeny- nyezésekért kirovandó bírságot. A Balaton vízgyűjtő területén 21 szakosított állattartótelepen új, környezetkímélő módszerek bevezetésével rövid időn belül meg kell szüntetni a környezetet erősen szennyező hígtrágyás technológiát. Halaszthatatlan tennivaló a vízparton és a víz szélénél összegyűlt hulladék, uszadék, s egyéb szennyeződés rendszeres eltakarításának megszervezése, s a medertisztító kotrások elvégzése a strandokon és más szennyezett mederszakaszokon. Az intézkedési program számos más feladatot is megjelöl, egyebek között a szennyvíziszapok elhelyezésére, hasznosítására; a közlekedésben, az iparban és a mezőgazdaságban keletkező porszennyeződés csökkentésére; a vízminőség-védő nádgazdálkodás kialakítására; a szippantott szennyvíz és a hulladékok környezetvédő elhelyezésére és sok más tennivalóra. Az intézekedési program másik nagy csoportja az üdülőkörzet tehermentesítését, az állandó letelepülés és az idegenforgalom szabályozását, a Balaton-menti üdülés iránti igények növekedésének korlátozását szolgálja. A zsúfoltság csökkentése és a vízminőség védelme érdekében a jelenlegi építési tilalmakon túlmenően az üdülőkörzet 37 partmenti településén, valamint a vízminőséget veszélyeztető, illetvé túlterhelt további négy településen átmenetileg — néhány évre — tilalmat rendelnek el újabb szálláshelyek — szállodák, üdülők, vendégházak, alkotóházak, munkásszállások, kempingek, valamint gazdasági és állattartó létesítmények építésére, a meglévők bővítésére. Ezek a korlátozások lényegében addig maradnak érvényben, amíg javulás nem tapasztalható a víz minőségében. A Balaton és az üdülőterület védelmé- •ben szükséges ez a lépés, s ezért kérik a lakosság megértését, türelmét. Szükség van arra is, hogy az eddiginél határozottabban javítsák az építési fegyelmet, s szigorúbban lépjenek fel az engedély nélküli építkezők ellen. A területrendezési feladatokkal összefüggésben el kell készíteni a partmenti településeknek egymással összehangolt, tehát településcsoportonkénti rendezési terveit. Az állami tulajdonban, a vállalatok, az intézmények és társadalmi szervek kezelésében lévő vízparti telkek érintett részének közcélú hasznosításával pedig a tervidőszak utolsó két évében meg kell kezdeni a Balaton szabad parti sávjának kialakítását. Kemencéből a vásárló kosarába Bolt a gyár kapujában A napi munka után jön a neheze. Amikor a sok szaladgálást, utánajárást, a gyakran sikertelen időbeosztást igénylő második műszak kezdődik. Az első tennivaló a bevásárlás, amiért senki se rajong, de különösen az nem, akinek lakásától 3—4 utcával odább van a kenyér vagy a tejbolt. Ezeken a gondokon a kereskedelem mellett mind több munkahely enyhít, ezt tette a szolnoki Sütőipari Vállalat jászberényi üzeme is. Mutatós külsejű, jól felszerelt boltot épített a gyár bejáratánál. Olyat, amelynek kiszolgáló ablaka az utcára, a raktár ajtaja pedig a kenyérgyár udvarára nyílik. A több mint fél millió forint-költséggel épült boltban a jászberényi sütőüzem elsősorban saját termékeit — a legfrissebb kenyeret és a ropogós péksüteményeket — árusítja, fíazdag választékot kínál ezenkívül a Tejipari Vállalat termékeiből, és olyan napi szükségleteket kielégítő árukból, mint liszt, cukor, só, száraz tészta, étolaj, vagy pörkölt kávé. A bolt az elmúlt év decemberének végefelé nyitott, teljes árukínálattal azonban ez év január elejétől árusít. Az első hónap forgalma meghaladta a 200 ezer forintot. Létrehozásának örülnek a 'környék lakói, de legjobban a kenyérgyáriak, hiszen ők az üzemből kilépve helyben vásárolhatják meg napi élelmiszer szükségletüket. A kenyérgyárnak Jászberényben ez már a negyedik 'ilyen boltja, és az eddigi tapasztalatok szerint, gazdaságosabb. Amellett, hogy megtakarítja a szállítási költségeket. „megkíméli” a kenyeret. a péksüteményt a szállítással járó minőségromlástól. —illés — Szellemi export Számítógép vezérlésű raktárrendszer . külföldre A napokban két új szerződést kötött az Intranszmas, amelynek alapján összesen 6.8 millió rubel értékben exportál többek között különböző anyagmozgató berendezéseket, korszerű számítógép vezérlésű raktárrendszert a Német Demokratikus Köztársaságba és Csehszlovákiába. Az NDK-ba öntödei, erőmű beruházó, illetve villamosmotor gyártó vállalatok számára exportálnak anyag- mozgató „gépeket, úgynevezett földrakó darukat, portálandó berendezéseket. A szállításokat már a napokban megkezdték, s a tervek szerint még az idén be is fejezik. Az Intranszmas szellemi exportjával á csehszlovákiai Komarnoi Hajógyár anyag- mozgatási rendszerét korszerűsíti. .Szalagon” a gyermekfotel