Szolnok Megyei Néplap, 1983. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1983-03-04 / 53. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. MÁRCIUS 4. Cigánynők fóruma Első helyen a tanulás A népfront megyei bizottsága összegzi és továbbítja a javaslatokat Mezőtúron, az újvárosi iskola „színpados” tantermében egyik délután cigánynők ültek az iskolapadokba. Lehettek harmincán idősek, fiatalok és meghatározatlan korúak. Körülöttük apró csemetéik nyüzsögtek, egy pólyába burkolt apróság békésen aludt az asztalon. A nagyobbak, akik már iskolába járnak, a színpadon énekeltek, táncoltak, verset mondtak. Talpraesett kedvcsinálók — a cigánynők fórumához. Azon túl, hogy produkciójukkal segítették felkelteni anyjuk, szomszédaik érdeklődését a találkozó iránt, csokorba gyűjtve ízelítőt adtak abból is, hogy már mi mindent tanultak. A gyerekek műsorával kezdődött a fórum Tiszabőn, Ti- szaburán, Jászladányban, Alattyánban, Tiszaroffon s egy-két kivétellel minden településen, ahol a népfront helyi bizottsága a találkozót megszervezte. Ami utána következett,. az már korántsem volt olyan vidám, mint a gyerekek műsora. A putrikban élő nagycsaládosok mindennapi gondjai, a háromnégy elemit végzettek munkavállalási nehézségei, a lányanyáknak és gyermekfejjel ‘megszült csemetéiknek a sorsa, a továbbtanulóké, akik már az első év elején lemorzsolódnak ... — Végül is nem történt semmi a cigánynők tizenkét fórumán, „csak” beszélgettünk, — Trencsényi József- né, a népfront megyei bizottságának munkatársa és Kollár József, a megyei tanács szociálpolitikai titkára azonban mégis nagyon nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek a beszélgetéseknek, ök voltak a kezdeményezői és szinte állandó résztvevői ezeknek az eseményeknek. — Akik eljöttek, egyik településen hatvanan, de volt ahol csak heten, azok többségében már megerősödött az elhatározás, változtatni akarnak, nem érzik jól magukat a putriban. Többen meg is mondták: a gyerekeik miatt teszik, nekik már emberibb életet szánnak. Azt akarják, hogy szakmát tanuljanak, hogy tiszta, tágas, világos lakásokban éljenek. Persze voltak, akik csak kíváncsiságból jöttek el, mások pedig tévedésből. Volt, ahol azzal fogadtak bennünket, hogy „jöttünk, mert úgy tudjuk, maguk hozzák a munkát nekünk”, ha nem így van, akkor meg minek az egész, ők hazamennek. Aztán mégis maradtak. Azokon a településeken, ahol a helyi üzemek, szövetkezetek képviselői is részt vettek a fórumon, konkrét munkalehetőségekről vagy a közeljövőben megvalósuló reális elképzelésekről tájékoztatták az asszonyokat. Sajnos, nem mindenütt volt így. — Trencsényi Józsefné inkább a jó példákat sorolja: — Tiszaroffon megígérték az asszonyoknak, hogy utána néznek, szükség van-e még az egri Cipőipari Szövetkezet nagykörűi kisüzemében betanított munkásokra. Tiszabőn harminc asszonynak lesz munkája. A tanács szakemberei egyelőre csak annyit árulhattak el, hogy teljesítménybérben fognak dolgozni és ülőmunkát végeznek. (A kis üzem telepítésének részleteiről most tárgyalnak.) És még egy jó hír Alattyánból, ahol az egyik pesti ruhagyár saáz nőt foglalkoztató üzemet telepít. Az asszonyok már tanulnak varrni. — Bízzunk benne, hogy kölcsönösen beváltják a reményeket. Korábban is voltak már jónak ígérkező és rövid idő alatt kudarcba fulladt kezdeményezések. Volt, ahol megpróbálták bedolgozóként foglalkoztatni a cigánynőket, de kevés olyan munka van, amit a putriban precízen lehet csinálni. Volt, ahol érthetetlenül keveset is fizettek és volt ahol az asz- szonyok, lányok a legelemibb követelményeknek sem feleltek meg Tiszaroffon cipőket kellett volna összepárosítaniuk. csakhogy a többség nem ismerte a számokat. — Igen, az iskola, — fakad ki keserűen Kollár József. — A fórumokon is sokan panaszkodtak, hogy a nyolc általános hiánya miatt kiszolgáltatottak, nincs választási lehetőségük. A fia- talabbjai szánták, bánták, hogy annak idején nem érték fel ésszel, nem gondoltak arra, hogy mennyi hátránnyal jár majd, ha abbahagyják a tanulást. Bizonygatták, hogy most már járnának esti iskolába, de hová tegyék a gyerekeket. Talán • ha az iskola vagy a tanács vagy valaki megszervezné ... Nem tudom, hogy teljesíthető-e a kérés. — Mezőtúron három fiatalasszony, úgy tűnt, elszánta magát arra, hogy újra tanul, vagy talán úgy pontosabb, hogy életében először komolyan tanulni akar. — A tanulással kapcsolatban mások másfajta problémája is felszínre került, a továbbtanulóké. Jászladányban mondta el az egyik asz- szony, hogy a gyerekét felvették Szolnokon a Verseghy gimnáziumba. Naponta bejár. De nemcsak ez az oka annak, hogy képtelen lépést tartani a többiekkel. Korrepetálásra szorulna. Ha nem segítenek neki biztos, hogy lemorzsolódik. A szakmunkástanulókkal általában ugyanez történik. A családtól távol vannak, vagy visszasírják őket a szülők, vagy ők nem érzik jól magukat az új környezetben (s ez nem egyedül az ő hibájuk) vagy egyedül nein tudnak az első hónapokban megbirkózni a tanagyaggal. Szakmát tanulni! Ez az alapvető feltétele annak, hogy előbbre, hogy többre jussanak. — Kik és hogyan segíthetnek, milyen megoldások lehetségesek egyelőre nem tudjuk. A fórumokon szerzett információkat rendszerezzük és továbbítjuk a népfront megyei munkabizottságához, onnan pedig a megyei tanács illetékes szakigazgatási szervéhez kerül, — mondja Trencsényi Józsefné. Mindkettőjüknek meggyőződése, hogy nem volt hiábavaló a cigánynők fórumainak megrendezése. Hallani akarták, hogyan gondolkodnak, miként tervezik az életüket, ölhetett kézzel várják-e a segítséget. A putriban élő háromezerkétszáz cigány lakos között hányán vannak, akik dolgozni akarnak, s másképp szeretnének élni, mint a szüleik. Feltűnt a fórumokon részt vevő két szakembernek, hogy míg négy-öt évvel ezelőtt minden hasonló találkozáson először a segélyt reklamálták, — reklamálták? követelték! — a mostani ankéton elvétve került szóba. Akik dolgoznak, akik életvitelükkel kiérdemlik és rászorulnak, jól tudják, hogy a segélyen túl még megannyi támogatást kapnak és kaphatnak. A megyében ez idő tájt huszonkét lakást építenek cigány- családoknak. A költségét a megyei tanács vállalta. Azok, akik még putriban élnek, és tisztességesen dolgoznak, sq- ronkívül kamatmentes kölcsönt kaphatnak a lakásvásárláshoz és -építéshez. Igaz, a kölcsönből csak szerény hajlékra futja, de a putrinál sokkal különbre. K. K. Könyvtár a „nemzet házában” Az Országgyűlési Könyvtár az ország jogi és politikai információs szakközpontja, az ENSZ letéti könyvtára. Fő gyűjtőköre az állam- és jogtudomány, a legújabbkori egyetemes történelem, a magyar és külföldi parlamenti kiadványok. A könyvtár olvasói 600 ezer kötet könyv és kétezer folyóirat között válogathatnak. A képeken, fent: az olvasóterem, jobbra: a könyvtár stílusa a neogótikus elemeket felvonultató szecesszió Szolnokon Észt grafikai kiállítás Észt grafikák a Damjanich János Múzeum gyűjteményéből címmel kiállítás nyílik ma délután 4 órakor Szolnokon, a múzeum köz- művelődési termében. A tárlatot dr. Krasznai Géza osztályvezető főorvos, a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottságának elnöke nyitja meg. Tiszántúli cserépedények A gyűjtő A gyűjtemény első darabja egy Kunhegyesen 1874 ben készült butella volt, amelyet Tiszaroffon, Karkoványi Zoltán tanár úr ajándékozott az akkor hatodik osztályos Oláh Lajosnak. A/, egykori fazekas munkája ma is a gyűjtemény féltett kincse. pedig azóta több, jóval értékesebb régi tárgyat is magáénak tudhat. Az igazi gyűtőszerivedély felnőtt korban, a katonaság után „ragadta el” — régi pénzérmék ' felkutatásával, csereberéjével töltötte szabad idejét. Az értékes régi ‘érméket azonban mai forintokra kellett váltánia, amikor mint ifjú házasnak hozzá kellett fogni a fészekrakáshoz. Azóta 15 év telt el és a kunhegyesi „fészek” minden helyisége bizonyíték arra, hogy Oláh Lajosból nem veszett ki a gyűjtőszenvedély. A vitrinekben, a polcokon, a falakon Kunhegyes környéki, régi fazekasmunkák. népi viseletek. Az előszobában a nagykunsági pásztorkodás tárgyi emlékeinek remek darabjai — karikások, kulacsok, tűzcsiholó szerszámok, kanászbalták, juhászkampók. Őriz Kunhegyes múltjából régi fényképeket, nyomtatásban megjelent szövegeket is — mindazt ami a másfél évtized alatt hozzákerült a község többszázéves életéből. A kunhegyesi. illetve nagykunsági vonatkozású tárgyakon kívül értékes fegyvergyűjtemény foglalja el a lakószoba falának jó részét. A magyar történelemben a múlt század elejétől napjainkig a közkatonák által használt szúró- és vágófegyverek sorakoznak a tablón. Képeink az értékes gyűjteményből mutatnak be néhány részletet. Szép magyar könyv Verseny harmincadik alkalommal Tegnap a budapesti Franklin Nyomda dísztermében átadták az 1982. évi Szép magyar könyv verseny díjait. A 30. alkalommal kiírt versenyre 17 könyvkiadó összesen 230 kiadványát küldte el. Az előzsürizést követően 127 mű került a íőzsüri elé, amely az egyes kategóriák díjairóL döntött. Külön értékelte a társadalomtudományi és a természettudományi munkákat, a szakkönyveket és a tankönyveket, az ismeretterjesztő kiadványokat, a szép- irodalmi műveket és a gyermekkönyveket. Díjazta a művészeti könyveket, a zeneműveket, valamint a különböző bibliofil és speciális kiadványokat. A vetélkedésen az Akadémiai Kiadó, a Corvina Kiadó és a Móra Ferenc Ifjúsági Kiadó szerepelt a legjobban: hárman a kiosztott 24 díjból tizenegyet, a 41 oklevélből ugyancsak tizenegyet kaptak. A versenyre a legtöbb nevezés — szám szerint 51 — a szép- irodalmi könyvek kategóriájában érkezett, s 12 könyv nyerte el a zsűri tetszését. Kiemelkedően jól sikerült munkának találták az Európa Könyvkiadó „Világ- irodalom klasszikusai” sorozatának öt kötetét, Goethe: Római elégiák című könyvét, s — a Helikon Kiadóval közösen készült — Baranyai Decsi János Magyar história című munkát. Díjat kapott a Szépirodalmi Könyvkiadó Írók, történetek, képek című kiadványa, s a Zeneműkiadó gondozásában megjelent Háry János kalandozásai Nagyabonytul a Burgváráig című könyv. Elkészültek a tervek Meggyorsul az egri vár helyreállítása A pászlorclet eszközei: kulacsok, karikások, legény botok (buzogányok), juhászkampók Az egri vár az ország három leglátogatottabb múzeumainak egyike, érthető, hogy széles körű érdeklődés kíséri az ott folyó helyreállítási munkálatokat, amelyek az utóbbi években lassan haladtak. Bodó Sándor a Dobó István Vármúzeum igazgatója elmondotta, hogy a vár területét éveken át alapos vizsgálatoknak vetették alá és a felmérések, valamint az ekészült tervek alapján az idén fokozott ütemben folytatják a középkori műemlék helyreállítását. Jelentősen előrehalad a néhány évvel ezelőtt leomlott Dobó bástya helyreállítása. A vár három szintjének megfelelően, ebben az évben mintegy tíz méter magasra emelkedik fel az új várfal — amelynek magassága tizenöt méter lesz majd —, egyidejűleg a- fal mögött megkezdik a belső munkálatokat, Helyreállítják az idén a legendás hírű Gergely bástya belső terét is. Ez a földalatti rész téglaburkolatot kap és helyére kerül ismét a gyilokjáró, amelyen annakidején bejuthattak a várfolyosóra.
