Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)
1983-02-12 / 36. szám
1983. FEBRUÁR 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A Madách-emlékév eseményei, kiadványai Százhatvan esztendje — 1823. január 21-én — született Madách Imre, s szeptemberben tesz kerek száz éve, hogy bemutatták Az ember tragédiáját. A Madách-év rendezvénysorozatának nyitánya a Salgótarjánban január 21-én rendezett emlékünnepség volt. Január 29-én a Madách Imre emlékbizottság, országos tudományos tanácskozást hívott össze, ugyancsak itt, .amelyen mintegy más- félszáz kutató (muzeológus, levéltáros, könyvtáros, történész, irodalomtörténész, irodalomtanár stb.) vett részt. E két eseményt, további. Madách Imre munkásságával összefüggő rendezvények követik. Az idén kétszer mutatják be Az ember tragédiáját Magyarországon: a Nemzeti Színházban, s a Szegedi Szabadtéri. Játékokon Vámos László rendezésében. A Madách-emlékévet egyéb események is gazdagítják. Ezek közül — a teljesség igénye nélkül — megemlítjük a Madách-díja- sok októberben Balassagyarmaton rendezendő találkozóját. A Nógrád megyei Tanács által alapított díjat 1964 óta • adják át a költő születésnapján Salgótarjánban. Eddig nyolcvan- nyolcan kapták meg, köztük nyolc külföldi személyiség. Ugyancsak októberben adják át Csesztvén a felújított Madách Imre Emlékmúzeumot. Az évfordulóra jelenik meg Horváth Károly Madách Imre című müve a Nagy Magyar írók sorozatiban a Gondolat Könyvkiadónál, Kozocsa Sándor Az ember tragédiájának bibliográfiája a Nógrád megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya és a Balassi Bálint Nógrád megyei Könyvtár kiadásában. Madách-dokumen- tumok a Nógrád megyei Levéltárban címmel jelenik meg Leblancné Kelemen Mária szerkesztésében az intézmény forráskiadványa. „ .. . Mondottam ember . ..” Madách Imre műhelyében címmel lát napvilágot Ke- rényi Ferenc tanulmánya az Eyrópa Kézirattár sorozatban. Radó György Madách Imre. életrajzkro nológ iáját adja közre. Európa nagyvárosaiban áprilistól decemberig színháztörténeti kiállítás vándorol a Magyar Színházi Intézet és a Petőfi Irodalmi Múzeum rendezésében. Tallinni kórus Szolnokon A talljnnj észt baráti társaság ..Népek Barátsága" kamarakórusa Szolnokon szerepel. A/, együttes rádiófelvétellel egybekötött, nyilvános hangversenyt ad február 13-án. vasárnap 11 órakor a Magyar Rádió szolnoki stúdiójában. Az énekkart Valdo Ratassepp vezényli. Megyei ifitalálkozó a Tiszaligetben A megyei úttörőelnökség, valamint a szolnoki úttörőház Albatrosz il'iklubja szombaton és vasárnap megyei ifitalálkozót szervez Szolnokon, atiszaligeti KISZ- is-kolán. A találkozó célja az ifjúsági mozgalomban dolgozó fiatalok közösségének erősítése, módszertani ismereteik bővítése. A foglalkozásokon olyan ismereteket szerezhetnek a résztvevők, melyeket a gyakorlatban munkájuk során hasznosíthatnak. Tájékoztatást hallanak a KISZ és az úttörőmozgalom kapcsolatáról, helyzetéről, de lesz játék, sportfoglalkozás és daltanulás is. A megyéből. illetve Hajdúböszörményből összesen száz fiatalt várnak a találkozóra. Kóstoló a hivatásból Főiskolások, egyetemisták gyakorlaton Az utolsó éves, végzős tanító, illetve tanárképző főiskolai hallgatók számára a február hónap legalább olyan fontos, mint június, amikor államvizsgát tesznek. Ekkor töltik ugyanis a kötelező tanítási gyakorlatukat, ismerkednek hivatásukkal, majdani munkájukkal, önállóan felépített trevek alapján tartják óráikat, először „szakad nyakukba” az a sokrétű tevékenység, ami a pedagógus hétköznapjait jellemzi. Igaz, ez még csak kóstoló, de a tanítás zamatét, ízét megérezhetik belőle a fiatalok. Nem diák — kolléga A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola negyedéves fizika-technika szakos hallgatója Baráth Béla. Kötelező szakmai gyakorlatát Szolnokon, a Ságvári körúti Általános Iskolában végzi. , Hét éve lakom a városban, s itt sízeretnék ősszel elhelyezkedni, ezért kértem, hogy a hónapot Szolnokon tölthessem. így nem kell szállásra, étkezésre sem költenem. Újdonság számomra, hogy az órák tervezésében. megvalósításában, teljes mértékben szabad kezet, kapok. Párhuzamos osztályokban dolgozom, lehetőség van a módszerek kipróbálására, az esetleges módosításra. Az első héten még éjfélig írtam a tervezetedet, készültem a másnapi órákra, most már könnyebben megy. — Hogyan fogadta a tantestület? — A gyakorló iskolában Szegeden a tanárok inkább diákot, mintsem kollégát látnak bennük. Itt viszont mindenki úgy kezel bennünket. mintha már végzett pedagógusok lennénk. Nemcsak a szakvezető segít, nyugodtan fordulhatok bárkihez tanácsért. Harminc órát tartok összesen, lesz közte osztályfőnöki és napközis foglalkozás is. Ezen kívül belekóstolhatok az olyan munkákba is, mint az ügyelet, a családlátogatás. Részt vettem a féléves testületi értekezleten, ami nagyon tanulságos volt számomra. Idáig mindig mondogattuk, hogy pedagógusok leszünk, de igazán csak most tudjuk meg, igaz csak részben — miből is áll ez a munka. Helyükre kerülnek azok a dolgok, amit a vizsgákra elméletben megtanult az ember. Az intézmény igazgatója Majoros Károlyné elmondta, hogy mindig szívesen fogadják a hallgatókat, hiszen új szellemet képviselnek és igyekvő munkájukkal köny- nyen beilleszkednek a — Az idén végeztem a debreceni tanítóképzőn. Az elmúlt két és fél év alatt tizenöt órát ha tanítottam, azokat is csak bizonyos tantárgyakból. Most viszont, gyakorlatilag átvettem egy osztály irányítását. Egyelőre még fárasztó, hogy naponta három-négy órát kell tartanom, de ez jó erőpróba, biztos vagyok benne, a feszített tempót is megszokom majd. A gyerekanyag sokkal változatosabb, mint a „gyakorlóban", módot ad arra, hogy a különböző módszereket, pedagógiai fogásokat alkalmazhassam. Ügy jöttem ide, hogy fogalmam sem volt., hol tartanak a tananyagban. A hospitálások, a' kapcsoló órák segítettek „a belerázó- dásban”. Rövid idő alatt szerzett tapasztalataim köGyakran hallani arról, hogy jó lenne, ha a pedagógusokon, népművelőkön - kívül más értelmiségiek is fokozottabban bekapcsolódnának egy-egy település, város, vagy falu közművelődésének életébe. Karcagon viszont. :> művelődési központban azzal fogadtak bennünket, hogy két egyetemista van náluk, egyikük orvosnak készül, a másik pedig agrármérnök lesz. Mezősi Emese orvostanhallgató világosít fel bennünket. Az egyetemen nagy népszerűségnek örvend a köz- művelődési speciálkollégium. Előadásokat hallgatunk, találkozunk szakemberekkel, beszélgetünk, vitázunk. Ügy gondolom, egy orvosnak a hivatása mellett. aktívan részt kell vennie a közéletben is. Ezért jelentkeztem erre a stúdiumra, s örömmel jöttem a tíznapos . önként közösségbe, amely ..szárny- próbálgatásaikat” odaadóan segíti. Szokatlan, de nem kelle- jnetlen szituáció, amikor valaki egykori tanárai közé kerül vissza kolléga-jelöltként — vallja Gombkötő Anikó. Kisújszálláson a Kossuth úti Általános Iskola alsó tagozatában dolgozik egy hónapot. zött szerepel, hogy az embernek önmagát kell adnia minden órán, a gyerekeket fel kell oldani, ha eredményes munkára törekszik a pedagógus. Megnyugtató, hogy bár önállóan dolgozhatom. mégis ott. van mögöttem a gyakorlatvezető, aki kiigazítja' hibákat, viszont a gyerekek előtt „nem éget" le, mint nz gyakran előfordult a debreceni iskolában, — Sokan vannak, akik a diploma megszerzését követően azonnal vagy rövid idő elteltével búcsút mondanak a pedagógus pályának. — Azt hiszem, nem fogom szaporítani ezek számát. Kimondottan élvezem a tanítást. alig várom, hogy osztályt. kapjak s teljesen önállóan foglalkozhassak tanítványaimmal. vállalt gyakorlatra. Először járok Karcagon, megkedveltem a várost, rengeteg tapasztalatot • szereztem a népművelői munkában. ' —• Sok nyarat töltöttem itt nagyanyámnál —.• veszi át, a szót Griff Sándor ezért is kértem. hogy Karcagra jöhessek. A művelődési központban komoly munkákat bíztak ránk. de a szakmai útmutatást mindig megkaptuk. Rettentően élveztük ezeket a programokat-. Utolsó feladatunk' egy klubfoglalkozás vezetése, amelyen cigánygyerekek vesznek részt.' Kíváncsiak vagyunk, az ötleteinket mennyire tudjuk megvalósítani. Ez a gyakorlat a szorgalmi időszakból vett. el másfél hetet, de azt. hiszem, a tapasztalatok, az élmények miatt megérte. Igaz. ha-visz- szamegyiink. a tanulásban rá kell hajtanunk. Fekete Sándor Orvos lesz és népművelő Nincs leégetés Csak így érdemes Jegyzetek a mezőtúri művelődési központ „kiscsoportjairól”. — és a tehetetlenségről A közlekedési költségek emelkedése _— bizonyos határokon belül — új helyzet elé állította a vidéki kisvárosok, falvak köz- művelődését. Ügy tűnik, a -nagy létszámú közönségét megmozgató rendezvények a kényszerítő gazdasági körülmények hatására háttérbe szorulnak. A közművelődés szervezeti formáinak is az új helyzethez kell alkalmazkodnia. Előtérbe kerül az „önellátás", megnövekszik a tartós művelődési közösségek szerepe. De óva' lintenenk bárkit is, hogy újdonságkereső kedvében mindenáron — nagy divat ez napjainkban — „reformálni" akarja a régi, régi jól bevált formákat. Mert ha meggondoljuk, már a kaláka is a tartós művelődési közösség egy bizonyos — munkához kapcsolt — formája volt. Rosz- szul ítélték meg — annak idején — a'különböző falusi köröket stb., hiszen ezek mind a népi kultúrán alapuló tartós művelődési közösségek voltak. A dalkörök — például (régi nevén) a MÁV-műhel.y kórusa, egyébként a régi szolnokiak vasgyári kórusnak is mondták. s ez védjegy volt a javából — az olvasókörök, a színjátszók, a „galambá- szök” stb. nemcsak a kultúra befogadói, de hordozói Is voltak. ‘Ezek a közösségek az adott körülmények, a társadalmi elnyomatás — anyagi támogatásról így nem is beszélhetünk — ellenőre is pezsgő kulturális életet tudtak teremteni a gyárakban, munkás,lakta perifériákon — kolóniák! — a kisebb-nagyobb városokban, falvakban. Petőfi a kenyerük volt, de eljutottak József Attila, Bartók és Kodály művészetének befogadásáig, terjesztéséig. Vajon mindaz, ami pl. a két világháború közötti időben progresszív volt, ma már avítt?! A szérvezcjUi formák többsége jól hasznosítható lehet — hagyományainál fogva közel áll a mához is — az ízlésvilág ..természetesen változott, hiszen a társadalom ízlésszintjét mindig a társadalmi körülményei* szabják meg. Az ember ízlését múltja és életkörülményei határozzák meg: otthoni és iskolai élményei, munkakörülményei. baráti köre. jövedelmi viszonyai stb. Az érdeklődés irányát is — töb- bé-kevésbé — az előzőek alakítják. A tartós művelődési közösségek alapja az azonos irányú -— ném feltétlenül azonos szintű és ízlés'ű .— érdeklődés. A mezőtúri városi művelődési központ hosszú évek óta együtt dolgozó szakkörei, csoportjai, klubjai egyértelműen bizonyítják az előzőeket. A művelődési intézmény igazgatója, Molnár Sándorné tanulmányában leírja, hogy szinte minden kiscsoportjuk — kaktuszkedvelök. méhészek rádióamatőr, eszperantó stb. — a tagok kezdeményezésére jött létre. Minden körre jellemző, hogy'a tagság erősen moti valódik az ismeretszerzés különböző formáira, a közös . érdeklődés új és új művelődési szükségletet ébreszt. A kedvtelés így vezet a szervezett művelődéshez — s ez újabb összetartó erű. Néhány más művelődési intézményben viszont azt tapasztaltuk, hogy a tartós művelődési közösségek iránti érdeklődés is csökken, az eddig — többé kevésbé folyamatosan — együtt .'dolgozó csoportok program talansággal küszködnek, vagy felbomlottak. A hibát „helyben kell” keresni, mert a mezőtúri példa éppen ezt bizonyítja, hogy növekszik a tartós mű-» velődési csoportok iránti érdeklődés. 1975-ben például csak hatszázötvenketten vettek részt a művelődési központ által működtetett szakkörök. művészeti csoportok, klubok munkájában, jelenleg pedig majd ezernégy- százan. tehát megkétszereződött az érdeklődők száma. Egy másik összefüggés: míg a mesterségesen összeverbuvált szakköröket néhol főhivatású, vagy tiszteletdíjas népművelő sem tudja tartós művelődési közösségé formálni. Mezőtúron 15 sza k k i irve'zetö. k 1 b uvezet ö stb társadalmi munkában, anyagi juttatás nélkül végzi munkáját — mégpedig -példamutatóan. Ez elvezet a „játszani is engedd" gondolatáig. vagyis aki örömét leli kedvtelésében, hálásan fogadja a művelődési intézmény támogatását — helyiség. anyag, utazási költségek stb. — nemhogy ellenszolgáltatást kérne a kapott lehetőségért. A tartós művelődési közösségek mindezek ellenére nemcsak azért életképes lehetőségei a társas együttlét- nek. mert a közös érdeklődés, cselekvés a szabad idő eltöltésének hasznos formája. de azért is. mert ezek a csoportok a művelődési intézmény munkájának fontos támaszai. A színjátszók megnézik a galambászok „madarait", a bélyeggyűjtők a kaktuszokat, a motorosok a rádiósokat, a színjátszókat. meghallgatják az énekkart, ott vannak az író-olvasó találkozókon, kiállításokon stb. Végtére eljutottunk addig, hogy nemcsak a „körülmények hatalma” folytán kell nagyobb figyelmet fordítanunk — ahogy ezt Mezőtúron teszik — a tartós művelődési közösségekre, hanem azért is, mert olyan közművelődési formákról van szó, amelyek a legkisebb helyen is eredményesen alkalmazhatók.. T. L. Diákpolitikusok vetélkednek Magyarok a 12. párizsi biennálén Tegnap a Műcsarnokban kiállítás' nyílt a 12. párizsi biennálén részt vett magyar művészek munkáiból. Az elmúlt év őszén megrendezett eseményen három fiatal magyar alkotó képviselte hazánkat: Banga Ferenc, L. Kazovszkij és Záborszky Gábor. A kiállítás március 20-ig tekinthető meg. Az idei diákév jegyében zajlik a tizenévesek tömegeit megmozgató másik ifjúsági rendezvény: a diákpolitikusok országos vetélkedője. Február 20-ig az iskolai versenyeken kiderül, ki a leg- járatosabb az elmúlt év legfontosabb kül- és belpolitikai eseményeiben, ki ismeri legmélyebben az itthon és a világban történtek összefüggéseit, hátterét. A diákpolitikusok vetélkedője márciusban és áprilisban a megyei döntőkkel folytatódik, majd az országos döntőt április 22 —24-én rendezik meg Siklóson, a Táncsics Mihály Gimnáziumban. A megyei és az országos döntőket külön-kü- lön szervezik meg a középiskolák és a szakmunkásképző intézetek csapatai számára. Az országos döntőben a legjobb tíz-tíz csapat két fordulóban — írásban és szóban — méri össze tudását. Tegnap délután a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban Paál István a Szigligeti Színház főrendezője nyitotta meg azt a tárlatot, melyen a szegedi fotóklub Kontakt alkotócsoportja mutatkozik be
