Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)

1983-02-08 / 32. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. FEBRUÁR 8. Gyilkos a tett színhelyén Ismert közhely, hogy a tettes előbb-utóbb visz- szatór a tett színhelyére. A világot most foglal­koztató hír lényege is ez, csakhogy a tettes ezúttal enyhén szólva nem ön­szántából tért vissza a helyszínre, csaknem negyven esztendővel gaz­tettei elkövetése után. Klaus Barbie-ról, a nácik álltai megszállt ifrandia nagyváros. Lyon Ges- tapo-íőnökéről van szó. Számláját sokezer halál­ra kínzott hazafi élete terheli, köztük Jean Mouliné, a francia ellen­állás legendás vezetőjéé. A hóhér, annyi társá­hoz hasonlóan, a háború után Dél-Amerikába szö­kött. Története rengeteg tanulsággal terhes. Az egyik éppen az, hogy az amerikai földrész déli részén mindig akadt — és ma is akad — diktá­tor, aki támogatja ezeket a tömeggyilkosokat és felhasználja „szaktudásu­kat”. A lyoni hóhér élet­útja erre is iskolapélda. Ö Bolíviában Garcia Me- za tábornokdiktátor jobb keze, hírhedt titkosszol­gálatának vezetője volt, aki még egy esztendeje lis ugyanúgy személye­sen részt vett a politikai foglyok vallatásában, mint egykor Lyonban. Ha Garcia Meza nem bu­kik meg, ha a népi tá­mogatással megszületett új bolíviai kormányzat nem segít a párizsi ha­tóságok nalk, Barbie épp­úgy éli világát tovább, mint Mengele, a para­guayi diktátor!, Alfredo Stroessner birodalmában, vagy Walter Rauff SS- táibornok 1974-től Pino­chet Chiléjében. Az első hírek még úgy szóltak, hogy a lyoni hó­hért egyszerűen kitolon­colták Bolíviából. Ez aligha lett volna elegen­dő ahhoz, hegy a tömeg­gyilkosra végre lesújtson az igazságszolgáltatás. Bolívia a dél-amerikai Francia-Guayanába vitte Barbie-t, csak innen — mivel itt már francia közigazgatás van — re­pült vele francia katonai gép Lyonba. Lehet, hogy lesznek né­hányon, akik azon aka­dékoskodnak majd, hogy az akció, amelynek nyo­mán a gyilkost vissza- kényszerítették gaztettei színhelyére, „jogilag tisz­tázatlan”. Lyonban, Franciaországban és vi­lágszerte azonban az el­söprő többség fontos, nagyszerű hírként üdvö­zölte az eseményt. A leg­teljesebb joggal. Mert nemcsak arról van szó — természetesen arról is — hogy egy szadista tömeg­gyilkos, aki akár bolí­viai vérengzéseiért is megérdemelné a legsú­lyosabb büntetést — végre lakat alá kerül. Ennél sokkal fontosabb az. hogy ötven esztendő­vel a hitleri hatalomát­vétel után még mindig élnek és hatnak erők. csoportok, amelyek a harmadik birodalom em­berellenes eszméi alánján ártatlan embereket ölnek meg, fosztanak ki. kínoz­nak meg. Ilyen alapon nyugszik az egész dél-afrikai faj­üldöző rezsim, ezen az alapon ölt meg néhány hónapja Rómában két rendőrt az újfasiszta terrorszervezet és ezen az alapon gyilkolt meg a minap az NSZK-ban há­rom szerencsétlen ven­dégmunkást egy elvakult újnáci. Nekik is. elődeiknek is meg kell érteniük, hogy a világ nem felejt. Er­re. éppen erre bizonyság, hogy a lyoni hóhér végre ismét Lyonban van. ott felek ott kell felelnie szörnyű tetteiért. Harmat Endre Ma folytatja munkáját a madridi találkozó Ma folytatódik a spanyol fővárosban az európai béke és biztonság kérdéseivel fog­lalkozó konferencia. A ma­gyar delegáció, Varga István nagykövettel az élen, már a spanyol fővárosban tartóz­kodik. A kongresszusi palo­tában minden készen áll a találkozó folytatására. A keddi teljes ülésre, tegnap estig, kilenc küldöttség je­lezte felszólalási szándékát. A konferenciához közelálló diplomáciai körökben nem tekintenek derűlátóan a Madridban 1980 őszén kez­dődött találkozó mostani, im­már hetedik szakaszának munkája elé. Mint e körök­ben hangsúlyozzák, a világot ma olyan politikai feszültsé­gek terhelik, amelyek ter­mészetszerűleg kihatnak a tanácskozás légkörére, mun­kájára is. Mint ismeretes, a NATO-országok az érdemi megegyezés helyett arra töre­kedtek és törekednek, hogy újra megismételjék a szoci­alista országok elleni vá­daskodásaikat. Továbbra is melegen kívánják tartani úgynevezett módosító takti­kájukat, vagyis azt, hogy Madridban újratárgyalják mindazt, amiben már koráb­ban megegyeztek, mert — úgymond — a világ közben változott. A lengyelországi belső helyzet megszilárdulása egyre kevesebb alapot nyújt a szocialistaelllenes propa­gandához a nyugati államok­nak. Jól értesült körök tudni vélik, hogy ezek az országok ezért most az afganisztáni té­mát akarják újból „felmele­gíteni” a megállapodások akadályozására. A szocialista országok küldöttségei kitartanak azon korábbi politikájuk mellett, hogy egy érdemi és kiegyen­súlyozott záróokmány elfo­gadására törekednek, készek a tárgyalásra, — azzal a céllal, hogy Madridban foly­tatódjék a Helsinkiben el­kezdett folyamat. Nem végleges adatok szerint majd két tucat halálos áldoza­ta van a hét végén Bejrútban elkövetett bombamerényletnek. Képünkön: egy sebesült gyereket visz el ölben egy férfi a palesztin kutatóközpontnál történt terrorakció színhelyéről Bush Rómában, Shultz Szöulban tárgyalt A közel-keleti helyzet a vártnál nagyobb helyet ka­pott George Bush amerikai alelnök Emilio Colombo kül­ügyminiszterrel folytatott ró­mai tárgyalásain tegnap. En­nek részben oka az is, hogy a nulla-megoldásra vonatko­zó Reagan-terv mögé az olasz kormány már korábban teljes mellszélességgel felso­rakozott és ez a tegnapi tár­gyalásokon is nyilvánvalóvá vált. Colombo azzal az ame­rikai véleménnyel értett egyet, hogy újabb szovjet ja­vaslatokra lenne szükség a tárgyalások sikeréért. Ugyan­akkor kijelentette, Olaszor­szágnak az a véleménye, hogy Genfben „határozott és beható’ tárgyalásokat kell folytatni a közép-hatósugarú rakétákról. Távol-keleti kőrútjának harmadik állomásán, Szöul­ban George Shultz amerikai külügyminiszter Csőn Tu Hvannal, a dél-koreai rezsim vezetőjével tárgyalt tegnap. Biztosította őt arról, hogy az Egyesült Államok továbbra is mindent megtesz a Koreai­félsziget „biztonságának” szavatolására, azaz a Dél- Koreával való katonai együttműködés fokozására. Hangoztatta, hogy Washing­ton megkétszerezi erőfeszíté­seit Dél-Korea „védelmi ké­pességének” javítására, a hadiiparának fejlesztésére. Szovjetellenes megmozdulás Tokióban Provokatív célzatú, szov­jetellenes megmozdulásra ke­rült sor tegnap Tokióban. Az úgynevezett északi területek napja alkalmából ugyanis nagygyűlést rendeztek, ame­lyen Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnökkel és Abe Sintaro külügyminiszterrel az élen részt vett a japán kormány, valamint a hatal­mon lévő liberális demokrata párt-több vezető képviselője. Az északi területek napját még 1981-ben hirdette meg a korábbi Szuzuki-kabinet. hogy ily módon „népszerű­sítse'’ a Szovjetunióval szem­beni területi követelések programját. Mint ismeretes, a Kuril- szigetekhez. tartozó, a Kam- csatka-félsziget és Hokkaido között fekvő, négy kis szi­getről van szó, amelyek a második világháború után, Japán kapitulációját köve­tően. nemzetközi jogi rende­zés keretében kerültek visz- sza a Szovjetunióhoz. Ezt a rendezést Japán akkori ve­zetői is elismerték. A későb­biekben azonban a japán— amerikai katonai szövetség erősödésével párhuzamosan a szigetországi kormányok ismét előhozakodtak a meg­alapozatlan és jogtalan terü­leti igényekkel. A tegnapi nagygyűlés fő szónoka Nakaszone Jaszuhiro volt. A miniszterelnök kije­lentette, hogy kormányának egyik fő célkitűzése az emlí­tett szigetek visszaszerzése. Hozzáfűzte, hogy ennek ér­dekében a kabinet „türelem­mel és a diplomáciai csator­nákat kihasználva” fog mun­kálkodni. Véleménye szerint e kérdés rendezése nélkül el­képzelhetetlen a szovjet—ja­pán kapcsolatoknak szilárd alapokra történő helyezése. Nakaszone a japán—ame­rikai katonai együttműködés szorosabbra fűzése, a japán fegyverkezés miatti ismételt szovjet tiltakozásokat azzal az érveléssel utasította visz- sza. hogy Japán — úgymond — kizárólag önvédelmi erő­feszítéseket tesz. Világtalálkozót tartanak a békemozgalmak képviselői Honecker levele Kohlhoz Erich Honecker, az NDK Államtanácsának elnöke sze­mélyes levelet intézett Hel­mut Kohlhoz, az NSZK kancellárjához — jelentette be tegnapi sajtóértekezletén Diether Stolze, a bonni ka­binet szóvivője. A levelet Ewald Moldt. az NDK állandó bonni képvise­letének vezetője adta át tegnap Waldemar Schrec- kenbergnek, a bonni kancel­lári hivatal államtitkárának. A levél tartalmáról a nyu­gatnémet kormány szóvivője semmit sem közölt. Cheysson Moszkvába látogat Claude Cheysson külügy­miniszter tegnap újságírók előtt nyilatkozva közölte, hogy február 16-án Moszk­vába látogat. Hangsúlyozta, hogy nagy fontosságot tulaj­donit a látogatásnak, de azt is hozzáfűzte, hogy az afga­nisztáni és lengyel kérdés miatt — valamint a Szovjet­unió által felhalmozott kö­zép-hatótávolságú rakéták miatt” — még' nem állít hely­re a korábbi „meghitt és szoros viszony” Párizs és Moszkva között. Irak—Irán Felélénkültek a harcok Több mint kéthónapos vi­szonylagos nyugalom után újból felélénkültek a harcok az iraki—iráni határon. A teheráni rádió szerint Irán tegnapra virradóra átfogó támadást indított az iraki— iráni -front déli szakaszán és az iraki határt átlépve 40 kilométeres mélységben be­hatoltak Irak területére. Mint az ÍRNA iráni hír- ügynökség közölte, Rafszan- dzsaai, az iráni parlament elnöke tegnap a törvényho­zásban kijelentette, hogy a jelenlegi offenzíva az utolsó iráni hadművelet, amely **„véglegesen el fogja dönte­ni a térség sorsát”. A bagdadi rádió az iraki legfelsőbb katonai parancs­nokság közleménye alapján beszámolt az iráni támadás­ról, de egyidejűleg közölte, hogy az iraki csapatok fel­tartóztatták a támadó erőket. Arafat és Husszein megbeszélése Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nöke tegnap Ammanban Husszein jordániai királlyal tárgyalt. A PFSZ vezetője holnap utazik Algírba, a Palesztinái Nemzeti Tanács jövő heti ülésének színhelyére. Dz atomfegyverek befagyasztásáért A törvényhozásban kíván­nak akciót kezdeményezni az atomfegyverek befagyasztá­sáért küzdő amerikai moz­galmak. Ezt a lépést a hét végén megtartott St. Louis-i országos értekezletükön ha­tározták el. Az St. Louisban elfogadott határozatok értelmében az amerikai atomfegyver-elle­nes csoportok két területen fogják egyeztetni és fokozni tevékenységüket: igyekeznek nyomást gyakorolni a tör­vényhozásra annak érdeké­ben, hogy vonja meg a Pen­tagontól az atomfegyver­kísérletekre szánt költség- vetési keretet, s ugyancsak a kongresszusra gyakorolt nyo­más által megpróbálják megakadályozni az amerikai Pershing—2 rakéták és a manőverező robotrepülőgé­pek Európába telepítését. (Folytatás az 1. oldalról) Intézetközi Békekutató Köz­pontja is, amely nagyszabású tudományos tanácskozással mutatkozott be. Az immár hagyományos májusi béke és barátság hónap nyitóren­dezvényén a mozgalom veze­tő testületé az ENSZ köz­gyűléséhez címzett felhívást fogalmazott meg, amelyet külügyminiszterünk, Púja Frigyes nyújtott át a köz­gyűlés elnökének, illetve az ENSZ főtitkárának. Űj elemként értékelhető az Országos Béketanács mun­kájában, hogy számos nem­zetközi békemenetet is ven­dégül látott. A mozgalom mindvégig él­vezte a társadalmi és tömeg­szervezetek támogatását, s a feladatok valóra váltásában közreműködtek az egyhá­zak is. Az idei feladatokat ismer­tetve Sarkadi Nagy Barna rámutatott: szélesíteni kell a mozgalom társadalmi bá­zisát, elsősorban a fiatalokat kell megnyerni a béke ügyé­nek. Ez a cél csak akkor va­lósítható meg, ha vonzó, szí­nes programokat szerveznek, amelyen ifjúságunk képvise­lői szívesen, önszántukból vesznek részt. Az idei esztendő legfonto­sabb békemozgalmi esemé­nye a júniusban, Prágában megtartandó világtalálkozó, amelyen a tervek szerint a világ öt kontinenséről több mint kétezren vesznek részt. Ennek előkészületeiről az ülésen Sebestyén Nándor- né számolt be. Rámutatott: az utóbbi időben számos kí­sérlet történt a nyugat-euró­pai és a szocialista országok békemozgalmainak szembe­állítására, az egységes fellé­Tegnap az ausztriai Eisen- stadtban találkozót tartott a Magyar Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának, valamint az Osztrák Szakszervezeti Szövetségnek (ÖGB) a titkár­sága. A SZOT küldöttségét Gáspár Sándor főtitkár, az osztrák delegációt Anton Be- nya elnök vezette. A két ország szakszervezeti vezetői kölcsönösen tájékoz­tatták egymást országaik tár­A legújabb közvélemény- kutatási eredmény szerint változatlanul igen jó Helmut Kohl nyugatnémet kancellár esélye arra, hogy a március 6-i. országos választás után ismét az NSZK kormányfő­je legyen. A Der Spiegel tegnapi szá­mában megjelent felmérés alapján a CDU—CSU a sza­vazatoknak 49, az SPD 42, a A lengyel kormány tegnap diplomáciai úton határozot­tan tiltakozott amiatt, hogy Friedrich Zimmermann nyu­gatnémet belügyminiszter és a bonni kormány több más képviselője a közelmúltban olyan nyilatkozatokat tett, amelyek megkérdőjelezték az NSZK és a szocialista orszá­gok közötti szerződésekben, valamint a helsinki záróok­mányban is rögzített európai területi-politikai realitáso­kat. Á lengyel kormány hang­súlyozta: az említett nyilat­kozatokban kifejtett állás­pont ellentétes az 1970. de­cember 7-én aláírt lengyel— pést célzó törekvések meg­akadályozására. Közös fel­lépéssel, következetes maga­tartássá] vissza lehet szoríta­ni ezeket a megosztásra tö­rekvő erőket, hangsúlyozta, majd arról szólt, hogy a prá­gai tanácskozáson azt kíván­ják elérni: elsősorban az összekötő, s nem az elvá­lasztó elemek kapjanak hangsúlyt. A vitában a többi között a magyar békemozgalom pro­pagandamunkájának fejlesz­tését szorgalmazták. A té­nyeket ismertető gyors tá­jékoztatás mellett több fi­gyelmet kell fordítani a meggyőző érvelésre is. Hoz­zájárulva az emberek szo­rongásának feloldásához, a félelem, a háború borzalmai­tól fel rázva a ma még kö­zömböseket is. arra serkent­ve őket, hogy cselekvőén ve­gyenek részt a békemozga­lomban. A vitában szó esett arról is. hogy gyarapítani szükséges az aktivisták tá­borát, mert a megújulás fon­tos követelménye a társadal­mi bázis szélesítése is. A fel­szólalók egy önálló kiadvány megjelentetését is sürgették, amely rendszeresen beszá­molna a békemozgalom ha­zai és nemzetközi esemé­nyeiről. Molnár Béla a Haza­fias Népfront Országos^ Ta­nácsának titkára elismerően szólt a megújult bé­kemozgalom eredménye­iről. Tevékenységében mind kevesebb a formális elem, fórumai egyre népsze­rűbbek a társadalom minden rétege körében. Ezt a nö­vekvő aktivitást, szükséges tovább erősíteni. — állapí­totta meg. Az Országos Béketanács a beszámolót és az idei mun­katervet elfogadta. sadalmi-gazdasági helyzeté­ről, a szakszervezetek előtt álló feladatokról. Véleményt cseréltek a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom helyze­téről, valamint az európai szakszervezeti kapcsolatok továbbfejlesztésének lehető­ségeiről. Áttekintették a két ország szakszervezeteinek kétoldalú kapcsolatait és el­fogadták az 1983. évi együtt­működési tervet. Zöldek 5, az FDP 4 százalé­kára számíthat, Ez az eredmény azt jelen­tené, hogy még akkor is a CDU—CSU alakíthatna kor­mányt, ha nem számíthatna az FDP támogatására és egy esetleges szociáldemokrata— zöld ellentáborral kellene szembenéznie a parlament­ben. nyugatnémet szerződéssel, amelyben az NSZK megerő­sítette az Odera—Neisse lengyel határ sérthetetlensé­gét, továbbá kötelezte ma­gát, hogy soha nem támaszt területi igényeket. A lengyel fél elvárja, hogy az NSZK kormánya levonja a megfelelő következtetése­ket, felhagy a szerződések megingatására irányuló pró­bálkozásokkal, és a két ál­lam, valamint az európai enyhülés érdekében visszatér a kétoldalú kapcsolatok nor­malizálásának útjára — hangsúlyozza a lengyel tilta­kozás Magyar—osztrák szakszervezeti véleménycsere Nyugatnémet választások II CDU-CSU változatlanul esélyes Odera—Neisse határ Lengyel tiltakozás

Next

/
Thumbnails
Contents