Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)
1983-02-08 / 32. szám
1983. FEBRUÁR 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Céljaink, lehetőségeink a lakásellátás megújuló rendszerében A lakáshoz jutás bármely formájában alapvetően meghatározó, hegy milyen anyagi eszközökkel rendelkezik az építés szakaszában, majd a későbbi lakásüzemeltetés, illetve a már meglevő lakásfenntartás során a lakásigénylő család. Az év elejétől életbe lépő új lakásépítés; és -vásárlási pénzügyi konstrukciók a korábbinál jobb lehetőséget és egyenlőbb feltételeket kínálnak a lakásépítők számára. A teljesség igénye nélkül néhány példa: Korábban az igénybe vehető kölcsön összege függvénye volt annak, hegy az építtető melyik településen kívánta azt felhasználni, ami az egyes településkategóriák lakosait másokkal szemben kedvezőtlenül érintette. Az új rendszer ezt a megkülönböztetést megszünteti. Emelkednek a kölcsönök felső határai és a kölcsön maximum az építési forma mellett a családi létszám nagyságával növekedhet. Igen jelentős kedvezmény a korábbiakhoz viszonyítva az úgynevezett saját erő számítása az új hitelezési rendszerben. A saját erő az építési költségek szociálpolitikai kedvezményekkel csökkentett összegének meghatározott hányada (családi ház esetén 40, egyéb építés, vásárlás esetében 30 százalék). Az építési költségek közé az új rendszerben a telekérték számításba vehető. Kedvező az is, hogy a fiatal házaspárok, három vagy több gyermeket eltartók a saját részt külön kölcsönnel egészíthetik ki. A pénzügyi feltételek javítását szolgálja az a rendelkezés, amely szerint a lakásépítők választhatnak havi egyenletes összegű, folyamatosan növekvő vagy folyamatosan csökkenő részletek között. Igen lényeges változás, hogy a korábbi kötelező — garantált — hitel- nyújtás helyett az igényelt kölcsön összegét, a visszafizetés idejét a takarékpénztár egyedi hitelbírálattal a kölcsönigénylő körülményeinek ismeretében állapítja meg. A -.lakásépítés, -vástkftás pénzügyi feltételeinek megteremtésében a korábbinál nagyobb szerepet kap a munkáltatói támogatás növelésének lehetősége. A szabályozó rendszer ugyanis tá- gabb keretet nyújt a vállalati lakásalapok létrehozására, növelésére. Felvetődik a kérdés, hogy a vállalat a jelenlegi gazdaságii helyzetben meg tudja-e termelni azt a nyereséget, amely forrása lehet a lakásépítési alapnak. E kérdésre az igenlő választ természetesen maga a vállalat, a vállalati kollektíva adhatja meg a termelés hatékonyságának dinamikus növelése útján. Az új jogszabályok, tanácsrendeletek társadalmi vitájában legélesebben kétségtelenül a fiatal család- alapítók. pályakezdők lakás- ellátási gondjai kerültek előtérbe. Vitathatatlan, hogy a korábbi feltételek a problémák feloldására csak részleges megoldásokat adtak, hozzátéve, hogy a kialakulóban levő új rendszer is igen széles társadalmi összefogást, valamint egyéni erőfeszítést igényel fiataljaink részéről, hogy gondjaik érzékelhetően enyhüljenek. A probléma társadalmi súlyát és jelentőségét hangsúlyozva, a mértékadó párt- és állami határozatok mind a magánerős építés feltételeinél, mind a lakásgazdálkodás feladatainak meghatározásánál kiemelten foglalkoznak a fiatalok lakásgondjainak megoldási lehetőségeivel. A lakásépítés területén meg kell teremteni a fiatalok többlépcsős lakáshoz jutás rendszerét. Ez azt jelenti, hogy kisebb lakások építésével, garzonlakások vásárlásának elősegítésével kell jövedelmükhöz, .teherbíróképességükhöz igazodó feltételeket megteremteni. A garzonlakást vásárló fiatal részére meghatározott előtaka- rékosság vállalása mellett garantálni kell a növekvő család igényeinek megfelelő méretű lakás vásárlásának belátható időn belüli lehetőségét. Elsősorban a fiatalok lakásellátási helyzetét kívánja javítani az az intézkedés, mely szerint a lakás- építési tevékenységben a korábbinál erőteljesebb szerepet kell kapnia a félkész és fejleszthető (több üzemben megvalósuló) lakások építésének. Ez a konstrukció lényegesen csökkentheti az induláshoz szükséges anyagi terheket és lehetőséget ad a meglevő alap későbbi továbbfejlesztéséhez. A lakáselosztásban és lakásgazdálkodásban illetékéé tanácsi lakásügyi szervek munkája iránt alapvető követelmény, hogy a'rendelkezésre álló lakások jobb hasznosítása érdekében az elosztás alapját képező besorolási előírásokat folyamatosan igazítsák a lakásigény- lök változó életviszonyaihoz. A korábbinál rendszeresebben szükséges ellenőrizni a nyilvántartásban „ szereplő igények jogosságát. • A kedvezőbb építési, vásárlási lehetőségek mellett is nyilvánvaló, hogy a lakásra várók egy hányada anyagi helyzeténél fogva 'nem lesz képes építésbe vagy lakás- vásárlásba kezdeni. Éppen ezért a tanácsi bérlakások elosztásakor érvényesíteni kell azt az elvet, hogy szociális jelleggel azok kaphassanak bérlakást, akik jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetük folytán más lakáselosztási formában nem tudják igényeiket kielégíteni. A fiatalok lakásigényének k i e 1 ég ítésév el öss zeí üggésb e n lényeges kitétele az új tanácsrendeleteknek, ho-gy a fiatal házaspárok meghatározott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig a jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetüktől függetlenül is kaphassanak bérlakást. Az állami lakásszám növekedését célozza az az intézkedés, mely szerint a jövedelmi viszonyoktól függetlenül tanácsi bérlakáshoz kell juttatni azokat a családokat, amelyek emeletrá- epítés, tetőtér-beépítés vagy egyéb módon vállalják az állami lakás létesítését. A felülvizsgált tanácsrendeletek hangsúlyozzák, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a fizikai és a termelést .Irányító dcl’.gozók, elsősorban munkások, valamint a fiatal házasok lakásellátására Biztosítani kell, hogy a nyilvántartott lakásigények kielégítésére fordítható lakásokból a fizikai és termelést irányító dolgozók 60—- 70 százalékában, a fiatal házasok 40—50 százalékában, részesüljenek. A lakásgazdálkodás fontos területe és további kiemelt feladat a gyermeküket egyedül nevelő családfenntartó és idős embereik lakásgondjainak enyhítése. Az előzőekben vázolt legfontosabb feladatok természetesen csak akkor valósulhatnak meg, ha a tanácsok rendelkezésére áll kiutalható lakás. Ennek érdekében, ha csökkentett mértékben is, tovább folytatjuk az állami lakásépítést, ugyanakkor azonban gyökeresen változtatni kell a már meglevő lakásállománnyal való gazdálkodási rendszerünkön. Viszonylag gyors ütemben ki keli alakítani a lakáscserék intézményrendszerét, biztosítva annak feltételeit. A tanácsrendeletek megfogalmazzák településenként különböző mértékben, hogy az új és megüresedő lakásokból megfelelő cserealapot kell képezni. A lakáscserékre felhasználható lakások arányát a települési viszonyoktól függően, mintegy 10—30 százalékig terjedően határozzák meg. A jövőben a tanácsoknak soron kívül kell foglalkozni azokkal a lakáscserékkel, amikor az állampolgárok a meglevő lakásuknál kisebb szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakást igényelnek, valamint, akik tanácsi bérlakásukról a tanács javára lemondanak azzal, hogy másik állami lakásra nem tartanak igényt. Az állampolgárok egymás közötti lakáscseréjét a tanácsi ingatlan- kezelő szervek a lakossági szolgáltatási tevékenységük megfelelő fejlesztésével segítik elő. Igényként fogalmazódik meg. hogy az ingatlankezelő szervezetek is rendelkezzenek lakáscserealappal és elsősorban a megye- székhelyen az álampolgárok részére a lakáscserékkel kapcsolatos szolgáltatást teljes körűvé kell tenni. A megye lakásállományából mintegy 12 százalékot tett ki az állami tulajdonú lakások aránya, ezeknek több mint felét az ingatlankezelő szervezetek kezelésében álló tanácsi bérlakások adják. Az elmúlt évtizedekben a meglevő állami lakásvagyon folyamatos karbantartása, felújítása viszonylagosan háttérbe szorult, a gazdálkodás új rendje a felújítást, az építéssel azonos, rangon kezeli. A VI. ötéves tervben a soros felújítások, továbbá a lemaradások pótlása mintegy íOOO—1100 tanácsi bérlakás, ezek felújítását és korszerűsítését kell megvalósítani. A felújítások növekvő költségeit, valamint az üzemeltetési ráfordításokat a jelenlegi lakbérbevételek messze nem fedezik, es a költségek fokozatosan növekedtek. Az adatok ezt a következők szerint jellemzik. míg 1978-ban az ingatlankezelő szervezetek által kezelt lakások lakbérbevétele csak mintegy 48 százalékban nyújtott fedezetet az üzemeltetés és javítás költségeire, ez az arány 1981- ben már 36 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy a lakásokra történt átlagos 'ráfordítások több mint 2,5- szeresét teszi ki az egységnyi lakbér befizetésnek. A különbözeiét az állami költségvetést terheli, s ennek korlátozott teherbíró képessége teszi közgazdaságilag érthetővé, más társadalom- politikai indokok mellett, az év közben sorra kerülő lak- bérrendezést. A lakbéremelés átlagos mértéke, az előkészítés folyamata közismert, ezt itt nem .indokolt részletezni. Egyre gyakrabban vetődik fel a jogos kérdés, hogy a megemelt bérleti díjjal növekszik-e a szolgáltatás színvonala, a lakásüzemeltetés biztonsága. A szolgáltatások hagyományos körének lényeges bővítését feltehetően az emelt lakbér sem teszi lehetővé. Viszont megalapozza azt az igényt, hogy a kezelői, karbantartói feladatok a korábbinál lényegesen magasabb szintet érjenek el. Az ingatlankezelő szervezetek jelenlegi belső felépítettsége, szervezeti rendszere az új feladatnak nem felel meg. Indokolt és szükséges a szervezetek korszerűsítése, a mindenkori adottságokhoz való alkalmazkodó képesség számottevő javítása. A szervezési folyamat beindult, a szervezeti és érdekeltségi teltételek megteremtése várhatóan e területen is javulást hoz. A megújuló lakásellátási rendszerünk valamennyi elemére inem lehetett teljes körűen kitérni. Bizonyos azonban, hogy az előzőekben vázolt feladatok, a végrehajtás szakaszában minden érdekelttől magasabb színvonalú hatékony munkát, szemléletváltozást igényel, mivel a megoldás végül is rajtunk múlik. (VÉGE) Ulveczki Tibor a megyei tarács elnökhelyettese IKedJI tegyxetünk~l Beszél-e a munka? Automatizált sajtolással Öl és félmillió megtakarítás A hűtőgépgyárban próbaüzemei a kompresszoros háztartási hűtőszekrények ajtóbélését gyártó új berendezés. A készülék teljesen automatizált. A hőre lágyuló műanyag formálásához a fűtést tirisztoros vezérléssel biztosítja. Üzemeltetéséhez emberi munkaerőre nincs szükség. A gyárban eddig, meglehetősen elhasználódott berendezéssel, két egész nyolctized milliméter vastagságú táblaanyagból alakították ki az ajtóbélést, holott erre a célra a két milliméter vastagságú anyag is megfelelő. Az új gép már kétmilli- méteres táblaanyaggal dolgozik. Az év.i 320 ezer.kompresszoros háztartási hűtő- szekrény előállításánál 120 tonna, tőkés importból származó, hőre lágyuló műanyagot, polisztirolt tesz feleslegessé. A megtakarítás értéke megközelíti az öt és fél millió forintot, A korszerű berendezés ára hat és félmillió forint volt, költsége tehát nem egészen másfél év alatt, megtérül a vállalatnak. Az önköltséget az is csökkenti, hogy a teljes automatizációval évi négyezer normaóra megtakarítás is elérhető. Javítják a centrifugánkat. A kisiparos szép szavú. választékos beszédű, afféle jó szövegű szaki, aki áldásos tevékenysége közben stilisztikailag hibátlan, szellemes kiselőadást tart arról, néhány hete mennyire átvágta őt egy tévészerelő. Ügy futott a kép. mesélte, ahogyan a magyar futballisták a nyugati profiszerződésekért. és ő szívesen fizetett, de most tessék figyelni: egy nap után ismét előjött az a hiba. Üjból kihívta és a „honorárium” újabb 120 forint, mondván, most egy másik alkatrész mondta fel a szolgálatot. Kifejtette, felháborodásában most egy vasat sem adott neki, hiszen a két hiba úgy hasonlított egymáshoz, akár egy pár tyúktojás. Mindezeket csak azért tartottam említésre méltónak, mert az apró javítás nekem is négy százasomba került., és az átkozott masina ha másnap bekapcsoltuk, újra úgy kolompolt, mint a tehervonat a szolnoki váltókon. Kiderült, az egyik lába, jobban mondva a köralakú talp alátét., amellyel a földhöz tapad, hiányzik. És a forgódob ezt a ferde helyzetet nem szereti. Meg én sem, sok embertársamhoz hasonlóan azt, hogy szép pénzeket fizetünk valamiért, és kiderül, hiába a borsos számla, valahol, valamiben megrövidítettek bennünket. Annyi összeggel, amennyi mögött nincs igazi teljesítmény, jól végzett munka. Persze felvetődik a kérdés: kinek jó ez? Annak. aki így jut. érdemtelenül bizonyos anyagi javakhoz? Átmenetileg bizonyára ő szerencsésnek vallja magát. A jó érzése csak akkor lázadozik, ha más körülmények között ő lesz a szenvedő alany. Amit a tapasztalatok szerint a hasonló jellemű ember hallatlan felháborodással visel el. Mert. hogy vannak a felsorolt emberekhez hasonlóak, ez vitathatatlan. De az is tény. egyre nehezebben boldogulnak. Hiszen szerencsére, napról napra nagyobb a konkurrencia, bővül a választási lehetőség. Legyen szó szállításról, javításról, vagy bármilyen szakipari tevékenységről, És ha egy ember, mester levizsgázik a környezetében, ennek híre megy, és lesheti, néhány baklövés, vastagon írt számla után, mikor veszik igénybe áldásos tevékenységét. Akkor is. ha őkelme fennen hirdeti nagyszerű adottságait, és bámulatosan járatos a beszélt nyelv fordulataiban Hiszen egy mesterembernél, a munka, a kezével, eszével végzett tevékenység beszél a legtöbbet. D. Szabó Miklós Elismerést érdemelnek a népi ellenőrök (Folytatás az 1. oldalról) hoz, elért történelmi jelentőségű sikereink megszilárdításához, nehézségeink fokozatos, de mielőbbi megszüntetéséhez. Ezután a népi ellenőrzés 25. évfordulója alkalmából kitüntetések átadására került sor. A hosszabb ideje végzett eredményes szakmai, társadalmi és népi ellenőri tevékenységük elismeréseként a következők részesültek kitüntetésben: Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést kapott: Baranyi János, a szolnoki 605. sz. szakmunkásképző intézet nyugdíjas főkönyvelője; dr. Koncsag Imre, a megyei tanács vb osztályvezetőhelyettese: Farkas Lajos, a BVM szolnoki gyárának főkönyvelője; Szabó Sándor, a mepvei tanács vb osztályvezető-helyettese; Szabó Béla, a jászfényszarui Béke Tsz főkönyvelője: R. Kiss Imre, a nagyrévi Tiszazug Tsz nyugdíjas belsöellenöre: Feitel Erzsébet nyugdíjas ápolónő: Paragli László, a tiszafüredi Hámán Kató Tsz nyugdíjas főkönyvelője; dr. Selmeczi Pál, a karcagi kórház osztályvezető főorvosa; Pálinkás Józsefné, a karcagi Május l. Tsz főkönyvelő-helyettese; Minya László, a kisújszállási Vas-. Fa- és Építőipari Szövetkezet főkönyvelője; H. Tóth Sándor, a törökszentmiklósi Ruhaipari Szövetkezet elnöke; Hajós Istvánné, a túrkevei Háziipari Szövetkezet nyugdíjasa. Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült: Nagy Lajos, a jászberényi járási-városi NEB elnöke; Lengyel Károlyné, a túrkevei városi NEB ügyviteli alkalmazottja; Kolláth József, a kisújszállási városi NEB elnöke; Deme Tibor, a megyei NEB gépkocsivezetője; dr. Molnár Ida, a megyei kórház csoportvezető főorvosa; Marosi Gyuláné, a Kon- takta mezőtúri gyáregységének nyugdíjas főkönyvelője; Varga Viktória, a Néplap rovatvezetője; Boros Ernő, az MNB megyei igazgatóság főelőadója; dr. Barna László, a GMV osztályvezető jogtanácsosa; Peti Péter Pál, a Szolnok megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat főkönyvelő- helyettese; Fazekas Gyula, a Tiszafüredi járási Hivatal pénzügyi csoportvezetője; Csipes János, a mezőtúri Afész főosztályvezető- helyettese: Miklós Kornél, a KATISZ munkaügyi osztályvezetője. A TOT Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetését kapta Cservenyák Emil, a TRVVV nyugdíjas osztályvezetője. Kiváló Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát vette át Andrási Tamás, a karcagi Városi Tanács V. B. főelőadója. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozata kitüntetésben részesült Schneider József, a kunszentmártoni Szövetkezeti Építőipari Közös Vállalat belső ellenőre. Miniszteri dicséretben részesült Tóth Jenő- né, a TIT Szolnok megyei szervezetének politikai munkatársa és Égerfi János, a jászberényi MÁV-állomás kereskedelmi hivatalnoka. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke emlékplakettet adományozott Mohácsi Ottónak, a megyei pártbizottság titkárának, Ulveczki Tibornak, a megyei tanács elnökhelyettesének, Zagyi Jánosnak, a karcagi városi pártbizottság első titkárának, Borbély Lászlónak, a Hazafias Népfront megyei Bizottsága politikai munkatársának, Demes Istvánnak, a Tervező és Beruházó Vállalat műszaki ellenőrének; dr. Földy Dánielnek, a Vasipari Vállalat főkönyvelőjének, Sárosi Bélának, a Szolnok és Vidéke Afész elnökének; Szabó Mmálynak, a szolnoki Münnich Ferenc úti Általános Iskola igazgatójának; Sebők Józsefnek, a Jászsági Állami Gazdaság nyugdíjas kertészének; Józsa Imrének, az öcsödi Szabadság Tsz számviteli csoport- vezetőjének; Csépe Mihálynak, a szolnoki Tisza Szálló igazgatójának : Takács Józsefnek, a tiszafüredi Nagyközségi Közös Tanács főelőadójának; Mihály Lajosnak, a KÄTISZ termelési osztályvezetőjének; Fodor Andrásnak, a kisújszállási Tisza II. Tsz növénytermesztési ágazatvezetőjének; dr. Györfi Györgynek, a DATE mezőtúri gépészeti főiskolai kara adjunktusának; Gulyás Lajosnak, a GMV nyugdíjas ellenőrzési osztályvezetőjének; Magyari Józsefnek, a 17. sz. Autójavító Vállalat betanított munkásának. A kitüntetéseket Szakali József, a KNEB elnöke nyújtotta át. Ezután Bartha László, a megyei tanács elnöke adott át elismeréseket: A Tanács Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesüLt Debreceni Gyula, a Jászberényi járási Hivatal osztályvezetője; Kovács Antal, a megyei tanács vb főelőadója; Kovács Zoltán, a megyei tanács csoportvezetője; Rózemberszky László, a megyei tanács vb főelőadója; Tóth Lajos, a túrkevei Városi Tanács V. B. nyugdíjasa. Kiváló Társadalmi Munkáért elismerésben részesült dr. Hajdú Imre, a szolnoki városi-járási KÖJÁL vezető főorvosa; Kerékgyártó János, a szolnoki Építő- Javító, Szolgáltató Vállalat építésvezetője; Kiss István, a Szolnoki Nyomda Vállalat főkönyvelője; dr. Molnár Miklós, a tiszafüredi Nagyközségi Közös Tanács ügyvezető főorvosa; Pál- di János, a szolnoki Varga Katalin gimnázium igazgatója. A kitüntetettek nevében Cservenyák Emil mondott köszönetét. Az ünnepség további részében rövid kultúrműsor következett, majd a 25. évfordulóra rendezett megemlékezés az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Felszólal dr. Markója Imre igazságügyminiszter
