Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)
1983-02-01 / 26. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. FEBRUÁR 1. Tartásdíj az államkasszából 1974 óta létezik egy humánus rendelet, amely lehetővé teszi, hogy anyagi segítséget kapjanak azok a rossz körülmények között élő szülők,' akik a másik szülő „fizetés- képtelensége” miatt egyedül kénytelenek gondoskodni a gyerekükről. A bíróságra bízza annak eldöntését, hogy a gyereküket nevelő elváltak közül kik kapjanak anyagi támogatást az államtól. Támogatást írtam, pedig kölcsönnek, vagy akár előlegnek is nevezhetnénk, mert az állam azt vállalja, hogy valaki helyett átmenetileg fizet. Ez a valaki a tartásdíj fizetési kötelezettségéről megfeledkező szülő. Az az apa, vagy anya. aki miután elvált, kivált a családból, nem hajlandó havi néhány- száz forint erejéig sem gondoskodni a gyerekéről (gyerekeiről). Persze, hogy fizet, vágy sem, ez nem pusztán hajlandóság kérdése. Ha tetszik, ha nem, ki íehet kényszeríteni, hogy fizessen. Letiltható a béréből, levonható a lefoglalható ingóság, az elárverezhető ingatlan árából. Ha van neki! Csakhogy, aki helyett az állam fizet annak semmilye sincs, se munkahelye. se lakóhelye. Mintha a föld nyelte volna el. Az kész csoda, hogy miként lehet ebben a kis országban eltűnni — legalábbis a végrehajtók elől. Mert egyedül ők azok, akik futnak az állam pén^e után. s próbálják felkutatni az állam adósait. Felderítő akciójukat ritkán koronázza siketé ugyanis a megelőlegezett tartásdíjaknak csak egy töredéke térül meg. 1974 óta megközelítőleg 100 millió forintot fizetett ki az állam a kötelezettek helyett, akik eddig 14 milliót törlesztettek. Szolnok megyében valamivel jobb az arány. A megyei bíróság gazdasági hivatalának kimutatása szerint tavaly a félmillió forint megelőlegezett tartásdíjból több mint 120 ezret megadtak az adósok. És? Nincs és. Legfeljebb ismételten megállapíthatjuk, hogy nem túloznak akik a behajthatatlan tartozásokon háborogva azt mondják: az adósok paradicsoma ez az ország. Félreértés ne essék, nem a humánus jogintézménynek a íetjogosultságát kérdőjelezik meg az elkeseredett kijelentések, hiszen olyan, többnyire csonka családok anyagi támogatását teszi lehetővé a rendelet, akik a létminimumra valót tudják csupán saját erőből előteremteni. A tartásdíj megelőlegezésének ugyanis egyik feltétele az ezerötszáz forintnál kevesebb egy főre jutó havi jövedelem. Természetesen még ilyen esetekben sem kényszeríthető ki az állami segítség. Bár sokan tévesen úgy vélik, hogy a tartásdíj fizetését elmulasztó szülő helyett az állam automatikusan fizet. Volt olyan kérelmező édesanya, aki követelte a tartásdíjat az államtól, mondván, hogy az apát keressék meg és dolgoztassák le vele az adósságát. Keressék meg! De hol és kik? Többek között ezekre a kérdésekre keresett választ a Szolnok megyei Főügyészségnek a munkakerülés az állam által megelőlegezett tartásdíj összefüggéseit, problémáit feltérképező vizsgálata. Megfontolandó néhány észrevétele és javaslata. Például: az esetek többségében szinte semmiféle következménnyel nem jár a tartásra kötelezettek eladósodása. túl könnyen kibújhatnak a kötelezettségük teljesítése és felelősségre vonás alól is. holott bűncselekményt követnek el. De ki kezdeményezze a büntetőeljárást ellenük? Az a szülő akinek az állam megelőlegezi a tartásdíjat, örül, hogy pénzt kap, hogy nincs pereskedés, hogy nem kell nyomozni a fizetés elől menekülő apa, vagy (ritkábban) az anya után. Kisebb gondja is nagyobb annál, hogy feljelentést tegyen. A polgári bíróság soron kívül és peren kívü] dönt a tartásdíj megelőlegezéséről. A kérelmező szociális és anyagi körülményeinek tisztázására fordítja elsősorban figyelmét és idejét. A büntetés a felelősségre vonás nem rá tartozik. Mégis joggal vetődik tel a kétdés, hogy miért nem jelzi a büntető bíróságnak, vagy az ügyészségnek azonnal, amikor megkapja a kérelmet. Az ügyészség hivatalból büntetőeljárást indíthat. (És indít is olykor-olykor, ha kezébe kerül egy olyan akta, amelynek hivatalos okmányaiból arra lehet következtetni, hogy a kötelezett önhibájából nem fizet.) Büntetőügyekben a nyomozás, a felderítés mestereinek minden lehetőségük megvan arra, hogy akit keresnek azt meg is találják. Érdemes lenne elgondolkodni a vizsgálati, anyagban megfogalmazott másik javaslaton is: azon, hogy egy olyan pártfogói felügyelethez hasonló jogintézmény létrehozása, amely a polgári bíróság rendelkezésére állna, segíthetne-e a fizetésre kötelezettek szemmeltartásá- ban, munkára kényszerítésében. Nem sírja vissza senki az adósok hírhedt börtönét, de egyetértek azokkal akik a másik véglet, a felnőtt, életerős, munkakerülők adósság- halmazának elnéző szemérmes kezelése miatt háborog- nak. Kovács Katalin Idegenforgalom ’83 Elébe kell menni a vendégnek! Jólesik a szemnek az esztendők zord időjárású fordulóján, ha csak végignéz az ember az idegenforgalmi irodák 1983. évi prospektusain. Az egyik velencei gondolás képével osíj- bítja utazásra a reménybeli turistát, a másik strandfelvételt, a harmadik rövídnadrágos fiatal lány képét tette címlapjáig. Nem hiányzik természetesen a budai Halászbástya, a Balatcjn partja, közismert és kevésbé ismert idegenforgalmi nevezetességeink bemutatása sem. Hiszen nemcsak a határokon túl lehet utazni — s erre a közhelyszámba menő igazságra az utóbbi évek nehezebb gazdasági körülményei mindinkább rádöbbentenek. Ilyenkor, télvíz idején még nehéz tervezni az év szebbik felére. És mégis: a március végén megrendezésre kerülő, hagyományosnak számító Budapesti Tavaszi Fesztivál plakátjai már hosszú ideje láthatók több európai nagyváros és idegenforgalmi centrum házfalain. Hívogatva a vendégeket, akik közül sokezren azért jönnek el, mert korábban sem csalódtak rendezvényeinkben. Mind többen és mind szívesebben jönnek hozzánk Európa és más földrészek sok országából. Ha sokára, ha „magas tandíjat fizetve” is, de mostanára megtanulta a magyar idegenforgalom a vendégek kulturált fogadtatásának minden teendőjét. Van már elegendő luxusszállónk és mind több olyan hely is, ahol a kevésbé igényes vendégek kaphatnak szállást. Budapesten és a Balatonon kívül is tud Magyar- ország turistákat fogadni •— s az utóbbi évek tapasztalatai szerint: általános megelégedésre. Az ábécé sorrendjében haladva: a Budapest Tourist — amely a megyei idegenforgalmi hivatalokkal közösén adta ki évi programfüzetét — azzal is megkönnyítette a turisták dolgát, hogy áttekinthető táblázatot közöl. Innen az olvasó gyorsan kiválaszthatja a számára legkedvezőbbnek látszó utat, hiszen nemcsak az úticélok és az időpontok szerepelnek ott, hanem az éppoly fontos árak is. Lehet másfélezer forint alatti áron utazni a szomszédos Szlovákiába — és lehet közel százezerért Japánba. Él lehet jutni a Szovjetunióba 1700 forintért is — a közeli Ungvárra — és kereken tízszer annyiéi't a távolkeleti vidékre. Olcsón, szórakozva tanítja meg utasait sízni a szlovák Tátrában a Cooptourist, szilvesztertől április közepéig indítva csoportjait. Egyhetes nyaralást ad Szocsi mellett; a szovjet tengerpart üdülőhelyén hat és félezer forinttól, nyolc napos elő- és utószezonbeli üdülést Bulgáriában 3600 forintért. S^ép számmal vannak már magyar turisták, akik mindezt végigjárták és valami különlegességre vágynak. Ugyancsak sok kedvezményes utat indít az Express, az ifjúság utazási irodája — most a szokásosnál is többet, tekintettel a Nemzetközi Diákévre. Kedvezményt ad ifjúsági csoportoknak a Malév repülőgépen, igazolványt állít ki, amivel igénybe vehetik Európa-sze.rte az ifjúsági házakat. A nyolcvan éves IBUSZ pedig valóban hasznosítja évtizedek tapasztalatait, amikor hagyományos programfüzetét új jelszóval indítja: „Nincs ismeretlen táj!”. Lehet barangolni vele 5200 forintért Bulgáriában — és közel harmincezerért Spanyolország— Porguíália—Marokkó útvonalon, de a kettő közötti és azokon túl is. Tavaly decemberben elsőként jelentkezett program- ajánlatával a Volántourist, amely több elő- és utósz^zoni utat indít szocialista országokba. Tengerparton lehetőséget teremt arra is, hogy a drága szállodák helyett fizetővendégszobákban lakjanak a magyar turisták. Másutt viszont olcsóbb szállodai szobákat bérel vendégei számára. Minden utazási iroda igyekszik tehát „közel jönni” a turistákhoz, s az év végére derül majd ki, hogy milyen sikerrel. Igazi verseny folyik most az utazási irodák között, s bármennyire is a gazdasági nehézségek kényszerítették ki ezt — mégis így természetes. Az irodáknak, a vállalatoknak kell elébe menniük a vendégeknek, a turistáknak, s nem fordítva. Előtérbe kerültek a hazai utak. Korántsem véletlen, hogy valamennyi utazási iroda legalább ugyanolyan vastag füzetet adott ki belföldi útjairól, mint a külföldiekről. Ezek között is — elsősorban az egyéni utaknál — különösen nagy súlyt kaptak a rövid utak. Ma a megemelt vasúti és autóbusz tarifák, a rendkívül drága benzin miatt aligha utazik bárki is szívesen távolabbi vidékekre az országon belül. Ezért is szólnak úgy a programok, hogy mindenki megtalálhassa bennük azt, amire vágyik, de lehetőleg lakóhelyéhez közel vagy olyan árakon, amelyek még a drágább közlekedés mellett is megfizethetők. Mindez indokolja, hogy a megyei idegenforgalmi hivatalok, irodák az eddiginél is jobban kapcsolódjanak be a belföldi turizmusba, ők tudják legjobban megmutatni a „szűkebb haza”, a megye vagy tájegység idegenforgalmi értékeit, látnivalóit, megkóstolni a „tájjellegű” enni- innivalókat. Vendéget köny- nyű találni — helyben és a környéken. „Csak” jó szervezés és megfelelő propaganda kell hozzá. V. E. Közlemény Az időközi választás eredményéről Január 29-én az időközi választások törvényesen, rendben megtörténtek. Budapesten a 4L számú országgyűlési választókerületben 19 396-ain. voltak jogosultak az országgyűlési képviselő időközi választására. 82,4 százalékuk vett részt a szavazásban. Érvényesen szavazott 15 841, érvénytelenül 136 választópolgár. Az érvényes szavazatokból a jelölt 99,2 százalékot kapott, ellenszavazat 0,8 százalék volt .Ily módon a jelöltet Pozsgay Imrét megválasztották képviselőnek. Az 1333 helyi tanácstagi választókerületben a tanácstagok megválasztásában 218 766 választó jogosult, állampolgár közül 193 097 (88,3 százalék) vett részt. Szavazataikból érvényes 192 044 (99,5 százalék), érvénytelen 1053 (0,5 százalék). Az érvényes szavazatokból a tanácstag-jelöltekre 191 141-et (99,5 százalék), ellenük 903- at (0,5 százalék) adta le. Kisebb földrengés a főváros környékén Budapesten szombaton 23.43 órakor a szeizmográfok kisebb földrengést regisztráltak a Magyar Tudományos Akadémia Geofizikai és Geodéziai Kutató Intézetének földrengésvizsgáló obszervatóriumában. A földmozgás epicentruma a fővárostól 10 kilométerre lehetett. A rengés nagysága a Richter-skála szerint 2,5 volt. A földmozgás a fővárosban és a környező településeken is érzékelhető volt. Galambok költészete Az Európa -hírű magyar óriások mondjak a kitűnő húsgalambként ismert texánf alig 2—3 évtizede tenyésztették ki Amerikában. Magyarországon mintegy 120—150 tenyésztő foglalkozik a díszgalamb-kategóriá- ba tartozó magyar óriás tenyésztésével. Megjegyzésre méltó, hogy elég vesződséges, nagy szakértelmet és időt követelő fajta, ráadásul nem is szapora. Ennek ellenére — hasonlóképp a többi hazai galambfajtákhoz — külföldön is népszerű. Kovács Károly galambjai a kiállításokon a legkeresettebbek közé tartoznak, igaz tenyésztőjük „aranykoszorús mestertenyésztö” címet visel. A közelmúltban egy nagy nemzetközi kiállításon az ő galambja lett a fajtagyőztes, rendkívül magas pontszámmal; mindez európai mércével mérve is számottevő. Kovács Károly „tenyésztői arcképét” számos vonással rajzolhatjuk élesebbxe. Kitűnő ismerője a szakirodalomnak, maga is rendszeresen és igényesen publikál, egyebek között nevéhez fűződik a galambok bírálatának kidolgozása, katalógusokat tervez, kiállításokat rendez, vezetőként és „közkatonaként” vesz részt a galambtenyésztő szövetség munkájában. Mindezt —f teljesen önzetlenül. (Csak egy apró adalékot erre vonatkozólag: néhány évvel ezblőtt egy galambász szakköriyvé- ért kapott kétezer forint honoráriumot, amit azcjonal befizetett — a galarr^bász szövetség számlájára.) A hústermelő galambászfciktól — noha gazdasági szempontból nagyra tartja — a munkájukat — körülbelül olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől. Ö magától értetődő természetességgel mondja, hogy arbikor egyik szép magyar (óriás hímjéért hétezer forintot kínáltak (tehát csillagászati összeget egy galambért)j, meg sem fordult a fejében, hogy eladja. Persze büszke eine az esetre, mint ahogy arra is. hogy ma Szolnok megyében tizenöt galambász egyesület működik, hétszáz taggal. S ehhez hozzá kell tenni, hogy Szolnok megyében a szervezett galambtenyésztés megteremtésében Kovács Károlynak elévülhetetlen érdemei vannak. Vágner János Fotó: T. Katona László tését is • galambokkal ünnepelte Kovács Károly. 1946 szeptember végén, „óriási” összeggel, 7 forint ötven fillérrel a zsebében átkerékpározott Bakonszegre, s a pénzért egy pár magyar óriás galambot vásárolt. — Tulajdonképpen ez az esemény volt az, amely a későbbiekben is döntőnek bizonyult — mondja a megyei tanács Törökszentmikló- son élő pénzügyi szakembere. — Ezt a fajtát ugyanis egy életre megszerettem. Nehéz volna pontosan megmagyarázni, hogy" a világon nyilvántartott mintegy 400 galambfajta közül miért éppen ezt választottam. A galambházban, amely a törökszentmiklósi ház kertjének „egyenrangú”, gyönyörűen rendben tartott része, valamelyest fény derül a „miért”-re. A magyar óriások rendkívül szép, különleges tollazatú, „bóbitás”, „gatyás” galambok. Testtartásuk fejedelmi, s noha közel egykilós súlyukkal nem számítanak a jó repülők közé, kiterjesztett szárnyuk fesztávolsága eléri az egy métert — Nem érdektelen a fajta története sem — mondja Kovács Károly. — Őse még török közvetítéssel került hozzánk, s a magyar környezetben alakult ki ez a fajta. A magyar óriás tehát igen régi fajtának tekinthető, hiszen a közkedvelt, tenyésztett galambok legtöbbje ennél jóval fiatalabb fajtákat képvisel. Hogy egyebet ne Csendélet a galambházban Lehet, hogy az életben semmi sem véletlen? Egy évvel a második világháború befejezése után, amikor még frissek voltak a háborús rémületek, egy tizenkét éves berettyóújfalusi legénykének egyéb sem foglalkoztatta a képzeletét, mint az, hogy ugyan a templom tornyában élő galambok milyenek lehetnek közelről. Kovács Károly — dacára a pofonoknak, amelyeket a semmilyen költői vénát nem mutató harangozótói kapott — rendkívül szépnek, békésnek találta őket. Egy szó, mint száz, pofon ide, pofon oda, 1946 végén már voltak fajgalambjai. Sőt! Az új, a jó pénz, a forint megszüleAz egyik büszkeséggel, egy gyönyörű „babos, bóbitás, gatyás” magyar óriással, az oklevelekkel, érmekkel, tárgyjutalmakkal zsúfolt fai előtt flranykoszorús mestertenyésztö Törökszentmiklósról
