Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)
1983-02-20 / 43. szám
1983. FEBRUÁR 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Eredményhirdetés az ÁHV-ná! Zárszámadások a megyében Tízezerrel több sertés a kisüzemi gazdaságokból Eredményes volt a termeltetési-felvásárlási verseny Az utóbbi években a nagyüzemi vágósertés-kibocsátást jelentős mértékben meghaladó ütemben nőtt a megyében a sertéshústermelés és -értékesítés a kisüzemi szektorban — hallottuk pénteken a Szolnok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál megtartott tanácskozáson, amelyen a háztáji jószágtartás integrálásában 1982-ben kiemelkedő eredményeket elért termelőszövetkezetek vezetői vettek részt. A kisüzemi • termeltetés és felvásárlás dinamikus fejlődésében jelentős a szerepe a mezőgazdasági nagyüzemek integráló - tevékenységének, amelyhez sokirányú segítséget nyújt az ÁHV is. Része van például a többlettermelésben a vállalat vemhesko- ca-kihelyezési akciójának is, amelynek keretében 1982- ben csaknem háromezer kistermelőt láttak el tenyész- anyaggal, összesen 4600 kocával. Ösztönző volt a kisüzemi sertéstartás szervezettebb, színvonalasabb nagyüzemi integrálására a termelőszövetkezetek között 1982-ben első .alkalommal meghirdetőit vágósertés-termeltetési és -felvásárlási megyei verseny is. Eredményességét bizonyítja többek között, hogy amíg a vállalat 4,7 százalékkal, addig a versenyben részt vevő gazdaságok mintegy 16 százalékkal tudták az elmúlt évben növelni a sertésfelvásárlást. Az előző évinél 10 ezerrel több vágóállat került Tegnap elutazott Budapestről a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége, amely Nyikolaj Danyilinnak, a Szovjetunió orvosi-műszeripari miniszterhelyettesének, a társaság elnökhelyettesének vezetésével tartózkodott hazánkban. A delegáció ellátogatott a miskolci Lenin Kohászati Művekbe és részt vett az SZMBt megalakuláA megye ipari szövetkezetei részére a Kiszöv találkozót szervezett az Artex Külkereskedelmi Vállalat vezetőivel. A nagy érdeklődés azt mutatta, hogy nem csak azok a szövetkezetek tartják fontosnak a nem 'rubelelszámolású exportra kerülő termékek számának ' bővítését, amelyek már korábban kapcsolatba kerültek a külkereskedelmi vállalattal, hanem minden, - az iparágban érdekelt termelő igyekszik bekapcsolódni e tevékenységbe. Jelenleg az Artex a megye kilenc szövetkezetének termékeit helyezi el a világpiacon. Most, hogy a népgazdasági tervekben a tőkés exportnál 12—14 százalékos, a rubelelszámolású exportnál 10—12" százalékos mennyiségi növelés szerepel, a külkereskedelmi vállalatoknak is célja, hogy új termékekkel új piacokat szerezzenek. A segítség így kölcsönösen felmerülő igény, gyártók és forgalmazók részéről egyaránt. Az Artex vezérigazgatója. Csáki Tiborné, tájékoztatta a szövetkezetek képviselőit mindazokról a lehetőségekről, amelyeket a külpiaci tevékenységük során üzletkötőik felfedeztek. Ezek szerint a régi kapcsolatok mellé hamarosan újak is kerülhetnek. A megye elsősorban háziipari szövetkezetei révén partnere az Artexnek. A kivitel eddig elsősorban Nyu- gat-Európára koncentrálódott. most azonban néhány területen megnyílt a lehetőki azokból a kisüzemekből, amelyeknek a sertéshizlalási, értékesítési tevékenységét a versenyben részt vevő 37 tsz koordinálta. Összességében az ÁHV által 1982-ben felvásárolt 559 ezer sertés 56,3 százalékát a háztájiban hizlalták meg. Nem csak a mennyiség, hanem a minőség alakulására is kedvező hatással volt a versengés, mert a vállalat élőexportjának egynegyede is a kisüzemekből került ki. A vágóalapanyag-ellátás javítására és az export növelésére négy kategóriában meghirdetett versenyben részt vevő téeszek közül tizenkettő ért el helyezéseket, az ezekért járó jutalmakat a pérjtetkii. tanácskozáson adta át az ÁHV igazgatója. A háztájiból évente ötezernél több sertést felvásárló gazdaságok kategóriájában első lett a ti- szaföldvári Lenin Tsz. Ez a közös gazdaság tavaly az előző évihez képest 28,2 százalékkal növelte kisüzemi sának 25. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen. A vendégek felkeresték a Medicor Művek MSZBT- tagcsoportját és részt vettek a Magyar—Szovjet Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés 35. évfordulója alkalmából a Danuvia ©orkij Művelődési Házában megtartott ünnepségen. ség távolabbi piacokon való szereplésre is. A Szolnok megyei szövetkezetek is élhetnek a lehetőséggel, amelyet a külkereskedelmi vállalat Bécsben bérelt 1700 négyzet- méteres kiállítóterme nyújt, bemutathatják mindazokat a termékeket, melyek megítélésük szerint exportálhatok. Rendkívül nehéz a háziipar vonalán versenyben maradni, ezt az elmúlt évben jónéhány megyei szövetkezet saját bőrén tapasztalta. A tiszafüredi Háziipari Szövetkezet, amely korábban termékeinek több mint kilencven százalékát szállította tőkés piacra, tavaly csak kisebb mennyiséget tudott értékesíteni. Fontos tényezője ennek a jelenségnek a kiéleződő harc a konkurrenciával. Ezért fontos állomása a szövetkezetek és a külkereskedők kapcsolatának egy-egy ilyen találkozás. „Szőnyegre” kerülhet — és került is — néhány olyan kényes kérdés, amelyet a mai gazdasági helyzetben nem csak célszerűtlen, hanem egyenesen káros kerülgetni. Felvetődött a szövetkezeti vezetők részéről az exportbővítő beruházásokhoz nyújtható segítség kérdése. az információk időnként hiányos volta, a kölcsönös engedmények és az ártámogatás lehetősége a kereskedelempolitikai alap felhasználásával. A nyílt véleménycsere és a beszélgetést követő kétnapos „megyejárás” bizonyára sok kérdésre meghozta a választ. sertésforgalmát, amiért a vállalat 60 ezer forinttal jutalmazta. A három és ötezer közötti sertésforgalmat bonyolító téeszek kategóriájában 26,4 százalékos többletteljesítéssel első helyezést ért el, és 50 ezer forint jutalmat kapott a kunhegyesi Kunság Népe Tsz. Az 1500 és 3000 közötti felvásárlást-ér- tékesítést integráló gazdaságok-versenyében a kuncsor- bai Búzakalász Tsz 16,5 százalékos forgalomnövekedéssel, az évente 1500 hízónál' kevesebbet felvásárló üzemek között 28,7 százalékos többleteljesítéssel a tiszabői Petőfi Tsz nyerte el az első helyezést és a vele járó pénzjutalmat. A megyei versenyben — amelyet a tervek szerint az idén is meghirdet majd az ÁHV — külön húsz-húszezer forinttal jutalmazták azokat a gazdaságokat, amelyek a háztájiból felvásárolt sertések több mint húsz százalékát * exportminőségben adták át a vállalatnak. A kategóriánként első, második és harmadik helyezést elért közös gazdaságok jutalmazására így összesen 450 ezer forintot adtak át az ÁHV vezetői a pénteki eredményhirdetésen. Élüzem lett a mezőtúri szakasz- mérnökség Szocialista brigádvezetők tanácskozása Tegnap délelőtt Szolnokon tartotta a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a szocialista brigádvezetők tanácskozását. Hegedűs Lajos, a vállalat igazgatója az elmúlt évi munikaverseny eredményeiről szólva — többek között elmondta, hogy a kollektíváik vállalásaikat teljesítették, a 171 szocialista brigád tagjai, élen jártaik a munkában, a művelődésben jelentősen hozzájárulva a vállalati tervek megvalósításához, így az igazgatóság megpályázhatja ismét a Kiváló Vállalat címet. A beszámoló második részében az igazgató kijelölte az idei esztendő legfontosabb feladatait. Ezt követően ismertették az 1983-as munka verseny- vállalásokat, az igazgatóság ..Kiváló Vállalat” pályázatát, az Élüzem” cím elnyerésének módosított feltételeit, valamint az idei anyag- és energiatakarékossági intézkedési terveket, majd javaslatot tettek az elmúlt évben végzett munka alapján az „Élüzem” és „Kiváló egység” cím, továbbá a vállalati szintű brigádkitüntetések odaítélésére, melyet elfogadtak. Élüzem címet nyert a mezőtúri szakaszmérnökség, kiváló egység lett a vállalat javítóüzeme, dicsérő oklevelet kapott a szolnoki szakasz- mérnökség. A Kiváló ‘ brigád címet 9 kollektíva k'ap- ta meg, kettő Kiváló ifjúsági brigád lett. Megválasztották a szocialista brigád- vezetők VI. Országos tanácskozásának vállalati képviselőjét. A bizalmat Kovács Béla. a javítóüzem brigádvezetője kapta meg. Elutazott az SZMBT-küldöttség A segítség legyen kölcsönös Találkozó az Artex és az ipari szövetkezetek között (Folytatás az 1. oldalról) a gazdaságok melléktevékenységéről. „A leghatározottabban állítjuk, hogy egy ilyen gyenge természeti adottságok között, 13—14 aranykoronás földeken gazdálkodó tsz-ben szükség van a melléküzemi tevékenységre. Ez az ágazat biztosíthatja a tartósan kiegyensúlyozott gazdasági hátteret. Véleményem szerint — mert itt oly sok gond van a földdel — a melléküzemi tevékenység súlyát gyorsabban kellene növelni. Ezzel a szűkén vett mezőgazdasági ágazatok is jód járnának, hiszen az ipari munka és a szolgáltatás a nyereséget, a fejlesztési alapot növelné”. Faluvégi Lajos foglalkozott a rugalmasság kérdéseivel is: „A világ megtanított bennünket, hogy alkalmazkodás nélkül lehetetlen megélni. Az ágazatok, a melléküzemágak és a háztáji gazdaságok tevékenységét a jövőben úgy kell alakítani. hogy gyorsan váltani tudjanak, mindig azt termeljék, ami iránt van kereslet.” A felszólalások, a vita után a közgyűlés elfogadta a besenyszögi léesz vezetőségének beszámolóját és a szövetkezet idei terveit. * * * Pénteken tartotta zárszámadó közgyűlését a túr- kevei Vörös Csillag Tsz. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Magyar Gábor, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, jelen volt Bálint Ferenc. a megyei pártbizottság osztályvezetője. Szegő László, a téesz elnöke részletesen elemezte az 1982. évi gazdálkodást, és szólt az idei évben kitűzött legfontosabb célokról. Tavaly a gazdaság növénytermesztése a gabonaprogram megvalósítása érdekében szántóterületének 60 százalékán termelt kalászost és kukoricát. A gazdálkodást az időjárás nehezítette, ennek ellenére, a mezőgazdasági nagyüzem tavalyi termelési értéke húszmillió forinttal volt több, mint 1981-ben. és 40 millió forint nyereséget ért el. A zárszámadás résztvevői „Itt jöttünk rá, hogy másképp is lehel” Etióp vendégek a megyében Két napot töltött megyénkben egy etióp küldöttség amelynek tagjai az OKISZ háromhónápos tanfolyamára érkeztek hazáinkba. A magyar ipari szövetkezetek működésével ismerkedtek, hogy a tapasztalatokat hazájukban hasznosítsák. Vezetőjük, Mulugeta Debela válaszolt munkatársunk néhány kérdésére. — Látogatásuk célja a magyar szövetkezeti szervezet tanulmányozása. Hasonlót szeretnének Önök is létrehozni Etiópiában? — Jelenleg kézműipari termelőszövetkezeteket tervezünk. A már működőek közül van, amelyik elérte az ipari szintet, ezenkívül új szövetkezeteket is szeretnénk alakítani. Először is az irányítás rendszerét kell kidolgoznunk. Ehhez gyűjtünk tapasztalatokat a szocialista országokban. — A kézműiparon belül ráilyen szövetkezetek alakítását tervezik? — Fémmegmunkáló, textilipari, szövő és szőnyegkészítő, valamint asztalos munkáikra. A szövetkezetek exportra is gyártanának, de termékeik a helyi piacon is elhelyezhetők. Jelenleg csak szőnyeget, kerámiát és . játék babáikat exportálunk. — Mik azok a vonások, amelyeket a magyar szövetkezeti mozgalomból át- vehetőnek ' éreznek? — Több van, csak a legfontosabbakat említem. Tetszett az ipari szövetkezetek felsőbb szerveinek, az OKISZ-nek és a KISZÖV- nek a felépítése: Bár országunkban — az itt tapasztalttól eltérően — kifejezetten állami feladat lesz a . közvetlen irányítás, állami apparátussal. Nagyon . tetszett a bedolgozói rendszer, amit a kisújszállási Kunszövnél láttunk. Eredetileg azt hittük, hogy egy szövetkezetben csak központi műhelyben dolgozhatnak a tagok. Itt jöttünk rá, hogy másképp is lehet. A magyar anyáknak ez biztosan sokat segíthet, hiszen vigyázhatnak gyermekeikre, miközben termelőmunkát is végeznek. A nyereségelosztási rendszer is nagyon érdekes. Nagyon tetszett, hogy fej^ lesztésí alapot és még tartalékalapot is képeznek, ami egy váratlan veszteséget enyhíthet. A kölcsönrendszer is figyelemre méltó, az hegy .mind a banktól, mind saját felsőbb szerveiktől igényelhetik. Erre nálunk csak egy lehetőség lesz, az állami banktól kaphatnak, súlyos feltételekkel. A szak- csoportrendszer is új. Egy olyan országban, ahol kevés a képzett munkaerő, ez lehetőséget adna arra, hogy a képzettek szabadidejükben társulhassanak. — Mekkora szabad munkaerőre számíthatnak a szövetkezetek szervezésénél? — Nincsenek pontos adataink,- de becslések szerint jelenleg 150 ezer kézműves él városainkban és még ennél is jóval több vidéken. Elsősorban rájuk számítunk. Ők tudnák egymást segíteni, az alapításhoz saját pénzükkel hozzájárulni. Szeretnénk sok technikust is megnyerni a szövetkezeti mozgalom számára. — Női munkaerőre is számíthatnak? — Nagyon kevés nő dolgozik a jelenlegi szövetkezetekben. Most nem lehet megmondani, hogy számíthatunk-e rájuk. Elsősorban ki kellene őket képezni. Meglepődtünk azon, hogy Magyarországon milyen sok nő dolgozik. Nálunk elsősorban az agyagedény-készí- tésnél lehet megtalálni őket. — Mi tetszett a legjobban a Szolnok megyében eltöltött két nap alatt? — A Kunszövvel együtt három szövetkezetbe látogattunk el. A mezőtúri Szőnyegszövő és Fonal kikészítő Háziipari Szövetkezetben érdekes volt, hogy a régi szövőszékeken milyen szép dolgokat csinálnak. Az automata szövőgépeket is megfigyeltük, mert bár nálunk egyelőre Indiából importált félautomata gépek vannak, ezek mutatják, hogy milyen fejlődési irány lehet előttünk. Karcagon az Agyagipari Szövetkezetben végignéztük az egész termelési folyamatot és nagyon tetszett, hogy az ott dolgozók láthatóan szeretik ezt a munkát. Nálunk nehéz erre fiatalokat találni, főleg az idősebbek végzik az agyagipari munkákat. Fejszés Edit
