Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)

1983-02-20 / 43. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. FEBRUÁR 20. Korai zöldségek Hamarosan itt a tavasz. Február végén, március ele­jén vetni kell a korai zöld­ségféléket. Nagyon fontos, hogy a zöldborsó, a sárgaré­pa, a petrezselyem, a vörös­hagyma és a spenót időben kerüljön a földbe, mert a si­ker kulcsa a korai vetés. A zöldborsót úgyszólván minden kertben megtalálhat­juk. Legkorábban az úgyne­vezett kifejtő-borsófajtákat lehet vetni, ezek hidegtűrők. Magjuk fagypont fölött már csírázni kezd, és a kisebb le­hűlések sem tesznek kárt a kikelt növényekben. 10 négy­zetméterre 20—.'10 dkg vető­mag szükséges. - Jól elmun­kált földbe, 25—30 cm sortá­volságra, 5—7 cm mély ba­rázdába úgy kell vetni, hogy a magvak 2—3 cm-re kerül­jenek egymástól. Kelés utón a madarak, galambok csipke­dik. Ritkásan az ágyásra szórt gályákkal, hálóborí­tással előzhetjük meg a kárt Amint lehetséges, kapáljuk meg a sorközöket. Virágzás­kor és a szemek kötődésekor meghálálja az öntözést. Ked­velt kifejtő-borsófajták a Rajnai törpe, a Gloria di Quimfer, az Express, a Deb­receni világoszöld és sötét­zöld. A sárgarépa nélkülözhetet­len leveszöldség. A laza ta­lajokat kedveli, de egyes faj­ták kötöttebb területeken is kielégítő termést adnak. Március elején 30—40 cm-es sortávolságra, 2—3 cm mé­lyen vessük a sárgarépát. Kevesebb munkát ad a kelés utáni egyelés, ha magját 8— 10 cm széles, sávban, ritkáb­ban szórjuk. 10 négyzetmé­terre 5—7 g mag szükséges. Lassan kel, ezért célszerű gyorsan csírázó, nyomjelző növények — saláta, retek — magvait is együtt kiszórni, így még a répa kelése előtt a gyorsan kibúvó növények jelzik a sorok helyét és le­hetővé teszik az oly fontos talajfelszíni kapálást. Ha ál­landóan nyirkosán tartjuk a vetést, gyorsabban, biztosab­ban kel a sárgarépa, de ha egyszer öntöztünk, a kelésig soha nem száradhat ki a föld, mert a csírázásban lévő magvak elpusztulnak, kelés után folyamatosan ritkítani, egyelni kell. Lazább talajo­kon beváltak: a korai fajta az Amszterdami, közepes te­nyészidejű. a Nanti, hosszú tenyészidejű, de kötött tala­jon is termelhető a Vörös óriás és az Arany. A petrezselyem termeszté­se hasonló a sárgarépáéhoz, de még érzékenyebb magve­tése a kiszáradásra, lassab­ban kel, a tenyészidő alatt is több vizet kíván. Rövid te­nyészidejű fajtája a korai Cukor, későbbi a Félhosszú és a Hosszú petrezselyem. Tálak díszítésére a Mohafod- rozatú fajtát termelik. A vöröshagymát hagyomá­nyosan dughagymáról és újabban magvetéssel egy­aránt termelik. Mindkét esetben a korai munka biz­tosíthatja a sikert. Talajra nem igényes. Dughagymáról nevelve korán ad zöld- és fő­zőhagymát. 25 cm sortávol­ságra, 5—8 cm-ként úgy duggassuk el, hogy a dug- hagyma felső része fölött 2 —3 cm föld legyen. A mag­vetéshez 30 cm sor- és 5—10 cm tőtávolság szükséges. Ezt a kelés után egyeléssel ér­hetjük el. Az Alsógödi és az Aroma sikeresen termeszthe­tők magvetéssel, de nyáron öntözést kívánnak. A spenót tavasztól őszig termelhető levélzöldség, de a nagy melegben felmagzik. Korán ad termést, ha márci­us elején vetjük. Jó vízát­eresztő, humuszos, frissen is­tállótrágyázott földet ked­vel. 20 cm-es sortávolságra sekélyen vessük. Négyzetmé­terenként 2—3 dkg mag szük­séges. Ismert tavaszi faitái a Matador, a Popey és a Viro- flay. Horváth László Összeállította: Rónai Erzsébet I Családi magazin Ha rossz leszel... Komolytalan fenyegetések Ha a szülő észreveszi, hogy gyermeke félénk, szorongó, felteszi a kérdést önmagának (vagy, ha szükséges a gyermek orvosának), miért fél a gyermek? Hiszen otthon mindent megkap, szeretik, jó anyagi körülmények között él, az égvilá­gon semmi oka nincs a félelemre. És mégis ... Fél a sötétben, fél iskolába menni, fél az orvostól, fél az idegenektől stb. "Miért fél, szorong a gyermek?-Hogyan épül be személyi­ségébe a túlzott félelem? Hol'lehet megtalálni a félelem gyö­kerét? Erre keres választ a szülő, az orvos. A kisgyermek még őszin­tén megmondja szüleinek, ha valamitől fél. A nagyobb gyermek már titkolja félel­mét, mert attól tart, hogy ki­nevetik, kigúnyolják. Előfor­dulhat, hogy éppen szülei vagy testvérei mosolyognak rajta, ha észrevették, hogy valamitől fél. A nagyobb gyermek tehát nehezebben tárulkozik ki, ta­kargatja félelmét, mert nem akar nevetségessé válni. Bel­ső vívódásait legtöbbször vi- selkedéstorzu lássál leplezi. Az iskolában például agresz- szívan, támadással védi ma­gát, mert úgy gondolja, ha félnek tőle, akkor nem bánt­ják. Sajnos, igen gyakran ép­pen a szülő az, aki a nehe­zen nevelhető gyermeket akarja megfélemlítéssel en­gedelmességre szorítani. „Ha nem fogadsz szót, akkor be­zárlak a sötét pincébe, hí­vom a doktor bácsit: odaad­lak a postásnak; a bátyus bácsinak: otthagylak az ut­cán és soha nem találsz ha­za; eladlak, nem kell ilyen rossz gyerek nekem.” A gyermeket a félelmet keltő fenyegetés ideig-óráig engedelmességre készteti, de ez csak látszólagos ered­mény. Lassan, lassan rájön, hogy ezeket a fenyegetéseket a szülő soha nem váltja be, végül nem is veszi komoyan, amit mondanak. Azonban a félelem mégis beépül szemé­lyiségébe, elveszti biztonság- érzetét. A gyermeknek a szü­lő jelenti azt az élettalajt, ahol teljes biztonságban érzi magát. Ha a szülő azzal fe­nyegeti meg gyermekét, hogy odaadja valakinek, akkor megrendül a szülőjébe vetett bizalma. A gyermek egész lelkivilá­gát megrendítő fenyegetés, ha a szülő azzal akar hatni gyermekére, hogy az enge­detlen gyermeknek meghal­nak a szülei, intézetbe kerül, ahol majd nagyon rossz dol­ga lesz. A gyermek kapasz­kodik a szüleibe, és akkor is nagyon szereti-félti őket, ha nem fogad nekik szót. A szü­lő elvesztése miatt érzett fé­lelmet nevelési módszernek felhasználni súlyos hiba. Az érzékenyebb gyermeknél esetleg túlzott zárkózottság, ágybavizelés, dadogás lesz a következménye. A gyermeket nem félelmet keltő fenyegetésekkel kell engedelmességre nevelni, ha­nem határozottsággal. Már egészen kiskorától kezdve. Ha a szülő mond valamit gyermekének, ne hagyja, hogy alkudozzon. Maradjon meg a kimondott szó mellett. Ellenkező esetben a gyer­mekben öntudatlanul is az a vélemény alakul ki, hogy nem olyan nagyon fontos, amit a szülő mond, hiszen lám. milyen könnyen meg­változtatja álláspontját. A gyermeknek érezni kell a szülő jóindulatú határozott­ságát, a „szeretet-íüggőségi viszony” lényegét. Ha úgy látja a szülő, hogy gyermeke félénk, először próbálja megkeresni az okát, miért fél a gyermeke. Ha a nevelési módszerében van a hiba, sürgősen változtatni kell rajta. Szeretettel, törő­déssel, a nevelési hiba kija­vításával. Jó módszer, ha a szülő test reszabott mesékkel próbálja feloldani gyermeke érzéseit. Ha viszont úgy érzi, nem tud megbirkózni ezzel a feladattal, akkor az orvos se­gítségét kell kérni. Még ide­jében ! " Fási Katalin 1 S> £-1 Gyerekeknek sok mindennel lehet örömet szerezni, örül a já­téknak, a ruhának, könyvnek, használati tárgynak, de különösen a magunk készítette tárgynak. Az óvodás és kisiskolás gyerekeknek készíthetik el az ügyes apukák az ábrán bemutatott falitáblákat. Felületére rajzolni írni lehet. Bohókás megjelenítésével teljesen eltűnik a tábla "komor hangulata. A bohóc-, elefánt-, halforma 5 mm vastag rétegelt le­mezből készül, fenyőfa léc keretszerkezetre szerelve. A bohóc sze­me gomb, szája filccsík, nyaka műbőr. Törzsének végére krétatar­tó polcot szereljünk. Az elefánt farka spárga, végén szivacs lóg, amellyel a krétanyomatokat lehet letörölni. Szeme, ormánya vége, körmei filcdarabok. A krétatartót a lábvégekre helyezhetjük. A halforma is igen kedves. A farka, uszálya lehet műbőr vagy akármilyen egyszínű textildarab, összehúzott formában a rétegelt lemezre szögezve. Végül a testet mindhárom figuránál sötétzöld táblafestékkel lessük be. A gyerek örömmel fogja használni, játékra és tanulásra aránt szolgálhat. egy­Verböczy Antal: Budapest, éjjel Felőlit esti-ruháját, bársonya éjfeketén leplezi, ráncain át-át- villan a sokszínű fény. Százezer lámpa füzére — gyöngysor a gyöngysorig ér — gyullad topázos tüzére s tükribe néz a kacér. Kémleli hódít-e? Szép-e? Más van-e véle rokon? Megcsillan reszketeg képe hűs Dunán, lágy habokon. Nem telik véle be éjjel, hajnalig réveteg vár fényeit mint töri széjjel újra meg újra az ár. Olvasni jó VÍZSZINTES: 1. Móricz Zsigmond gondolata a köny­vekről (Zárt betűk: T. J. R.) Folytatás a függőleges 14. és 18. számú sorokban. 14. Fo­gadalma. 15. Román hegyi pásztor. 16. Rag, -re párja. 17. Hajlási szöge. 19. Kenyér­sütő szakember. 20. Pára fé­le! 21. Esőn álló. 23. Vizsgál­ják. 26. Juh apaállat. Í7. Hosszú idő múlva. 29. Homo sapiens. 30. Várakozott. 31. Állatlakás (—’). 32. Nedv. 34. Mázol. 35. Kavics. 36, Róma része! 37. Latin tagadás. 39. Nagyon vonzódik hozzá. 42. Zamata.- 43. Vigyáz rá. 44. Hegycsúcs. 45. A h_ét vezér egyike. 47. Vidék Észak- Amerikában, főfolyója a Yukon. 50. Napszak. 52. Rangjelző szócska. 53. Tör­vénykönyv röviden. 54. Kis nyílás. 55. Körülbelül rövi­den. 57. A zambiai és az osztrák autók jele. 58. Bor­kiemelő. 59. Nigériai város a Guineái öbölnél. 60. Vízi sportot űz. 61. É. M. 62. Sír. 64. Sehol egynemű betűi. 65. Centiliter röviden. 66. Ige­kötő. 68. A luxemburgi, az osztrák és a máltai gépkocsik jele. 70. Kalauzolás. 73. Két partot köt össze. 74. Szárma­zás. 76. Ré'gimódi. 78. Besa­tíroz. FÜGGŐLEGES:. 2. Hitele­sítő. 3. S. É. 4. Lármás jele­net argó szóval. 5. Púpos ál­lat. 6. Attila más néven. 7. Igekötő. 8. Sértetlen. 9. Forró égövi emlős. 10. Mezőgazda- sági eszközök, ll. Kukucskál­ni kezd! 12. ...-Duna. 13.. Sűrűn esik az eső. 14. A víz­szintes 1. folytatása (Zárt betűk: Á, Z.) 18. A gondolat befejező része (Zárt betűk: E. I. Z.) 22. Indíték. 24. Pesti kávéház. 25. Muzsika. 26. Kiejtett betű. 28. Talmi. 30. A lányom férje. 33. Égtáj. 35. Kitesz. 38. Felesége van. 40. Teherautótípus. 41. Tartó. 42. Lám. 46. Eredj innen! — idegen szóval. 48. Régi hossz­mérték. 49. Férfinév. 51. Tó a Duna—Tisza közén. 53. La­koma. 56. A hangerősség mértékegysége. 63. Hajlik. 65. Csupán. 67. Női név. 69. Sportöltözék. 71. Női név. 72. Krémes része!! 73. Szám. 75. Saolmizóciós hang. 77. A réniurn vegyjele. Beküldendő: a vízszintes 1., függőleges 14. és 18. szá­mú sorok megfejtése, február 26-ig. A városi kisember írója c. (február 6-án megjelent) rejtvényünk helyes megfej­tése: Üj vendég érkezett. Kiskunhalom. A falu álarca. Razzia. A három éhenkórász. — Könyvet nyert; Mihályi Lászlóné Jászapáti, Szőke János Szelevény, Veres Ist­vánná Szolnok. (A könyvet postán küldjük el.) Egy ingblúz hat változata 2. Hornicsek Erika Borkrém Hozzávalók: 2 csomag zse­latin, 4 tojás, 10 dkg cukor, 1,5 dl fehér bor, 1 kis pohár tejszín, szőlőszemek díszítő­ként. A zselatint három evőka­nál hideg vízbe tesszük és felolvasztjuk. Két tojás sár­gáját és két egész tojást cu­korral és borral a gázon kis lángnál addig keverünk, amíg sűrű és habos krémet nem kapunk. Ne főzzük! Majd a feloldódott zselatint hozzákeverjük. A krémet ke- vergetjük, amíg kissé lehűl és hidegre tesszük. A mara­dék tojás fehérjét és a tej­színt felverjük és külön-kü- lön a krémhez keverjük. A borkrémet kiöblített tálba töltjük és hideg helyre tesz- szük. Tálaláskor a tálat forró vízbe tesszük és a krémet át­öntjük egy tányérba. Tetejét és oldalát szőlőszemekkel dí­szítjük. Kedvelt, jól kihasználható darabja ruhatárunknak az örökzöld ingblúz. Ám egy idő után — mi tagadás — már unjuk. Néhány egysze­rű ötlet segítségével többfé­léiképpen! 'felújíthatjuk. 1. A régi gallért lefejtjük. Megfelelő anyagból (se­lyem, organza stb.) plisszí- rozott gallért készítünk, ame­lyet méterben kapható, kes­keny’ hímzett pántra dolgo­zunk rá. Ebből a hímzett pántból — a gomboláspánt­tal párhuzamosan — két-két sort varrhatunk a blúz elejé­re is. 2. A gallérból keskeny kis állógallért szabunk, szélére húzott, keskeny csipkefodrot varrunk csakúgy mint a kézelő szélére. Elől a gallért fekete bársonyszalaggal J köt­jük meg. 3. A régi gallért kihajtjuk és a szélét hímzéssel díszít­jük. Készülhet színes vagy fehér gyöngyperié fonállal. Ugyanígy hímezzük ki á ké­zelőt is. 4. Kissé merev anyagból válasszunk az érdekes szabá­sú fodros zsabóhoz kelmét. Ha a blúz egyszínű, a ^sabó lehet mintás: pöttyös, virá­gos. 5. A nagy négyszögletes gallért keskeny állópántra dolgozzuk rá, szalaggal köt­jük meg. Szélére méterben kapható fehér, slingelt hím­zett csipke kerül. Hasonló­képpen készül a kézelő hoz­zá. 6. A vállra boruló húzott batiszgallér szélét fehér la­poshímzés és slingelés díszí­ti. Keskeny fekete bársony­szalag fogja körbe, elől cso­móra kötve. B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents