Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)

1983-02-18 / 41. szám

1983. FEBRUÁR 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hitelek, növekvő kamatok Első helyen a lakásépítés Történelmi kézfogás írta ; Roska István külügyminiszter-helyettes Sajtótájékoztató az OTP munkájáról Tegnap délelőtt a Magyar Sajtó Házában Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója sajtóértekez­leten adott áttekintést az 1982. évi takarékpénztári te­vékenységről, s ismertette az OTP idei feladatait és ter­veit. A nehezebb körülmények ellenére is eredményes évet zárt 1982-vel az OTP. A la­kossági betétek állománya 15,7 milliárd forinttal növe­kedett, s az esztendő végére elérte a 175,7 milliárdot. A növekmény meghaladta az előző évit is. Ehhez hozzájá­rult a növekvő pénzbevétel, az év végi kamatjóváírás, s az is, hogy az esztendő végé­re az átutalási betétszámlák száma 420 ezerről 500 ezerre emelkedett. Ifjúsági betéten már 570 ezren gyűjtik megta­karításaikat, s a betét össze­ge megközelíti a hat milli­árd forintot. Az OTP tavaly négy alka- Üommal 4130 személygépko­csit sorsolt ki az autónyere- mény-betétkönyvesek között, s a gépkocsik teljes értéke 357 millió forint volt. Vala­melyest növekedett a lakos­sági hitelek aránya is az el­múlt évihez képest. Az OTP és a takarékszövetkezetek 1982-ben összesen 36,2 mil­liárd forint hitelt folyósítot­tak. A hiteleken belül csök­kent a közép- és rövid lejá­ratúak aránya, tovább nőtt viszont az igény a termelési hitelek iránt. A pénzintézeti hálózat mintegy 100 ezer té­telben két és félmi lliárd fo­rint kölcsönt nyújtott tavaly mezőgazdasági kistermelők­nek és kisvállalkozóknak. A magánvállalkozók — a la­kossági ellátást segítők — 351 millió forint kölcsönt kaptak. Az OTp pénzügyi közre­működésével tavaly 72 900 lakás építése fejeződött be hazánkban. Elkészült OTP- beruházásban 530 ifjúsági garzonlakás, s épül további 1100. Lakásépítésre és -vásár­lásra az OTP különben 18,8 milliárd forint hosszú lejá­ratú kölcsönt folyósított. Szirmai Jenő sajtótájékoz­tatójában sok szó esett az idei tervekről. A betétgyűj­tésben különös hangsúlyt he­lyeznek a tartós megtakarí­tások részarányának növelé­sére. Ezt egyrészt a taka­réklevél és az ifjúsági betét kamatának emelésével, más­részt a lakástakarékossági betét bevezetésével kívánják ösztönözni. Igyekeznek ki­terjeszteni a munkabérát­utalások rendszerét, s nö­velni szeretnék a takarék­csekk szerződések számát. Januárban már 1600 vállalat utalta át közvetlenül a bank­nak negyvenezer dolgozója bérének meghatározott ré­szét. Kereken 11 ezer taka­rékcsekk szerződést kötöttek. Az Országos Takarékpénz­tár erre az évre 16 700 lakás megvalósítását tűzte maga elé célul. Emellett bonyolít­ja várhatóan 5 ezer tanácsi értékesítésű lakás eladását, értékesít 20 ezer saját beru­házásban megvalósuló tár­sasházi lakást, s hatezer hasz­nált lakás eladásával is szá­mol. Figyel a családiház­építési igényekre is, várha­tóan az érdeklődés növekszik irántuk. Munkájában külön­ben változatlanul a szakmai hozzáértésre, megbízhatóság­ra, s a gyorsaságra törekszik ügyfelei teljes szolgálatára. — sj — Üzem a pusztában Bánhalma határában a Középtiszai Állami Gaz­daság mélyépítő üzemé­nek betonüzemében 30 féle műtárgyat gyárta­nak, főleg meliorációs munkákhoz, de készíte­nek betonelemeket halas­tó- és riz^telepítések- hez is. A termékeket el­sősorban megyénkben ér­tékesítik, de az ország egész területéről érkez­nek megrendelések. Az üzem — melynek évi ter­melése 30 millió forint, melybe beletartozik a la­kosság és a közületek szá­mára szállított transzport beton — saját iparvá­gánnyal rendelkezik, így a különböző termékeket gazdaságosan tudja a helyszínre szállítani. Sablonokba töltik a nyers betont Fólia alatt gőzzel érlelik a betonelemeket A kész csatornafenék burkol ó elemek fotó: D. G. A béke, a barátság és a függetlenség útján — 35 évvel ezelőtt ezek a fogalmak uralták a magyar híradásokat, amikor beszámoltak a magyar— szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség nyújtási szerződés előkészí­téséről és 1948. február 18-i aláírásáról. A korabeli mél­tatások joggal hangsúlyoz­ták, hogy történelmi jelen­tőségű egyezmény született, amely szilárd és megbízható alapokat teremtett függet­lenné vált hazánk és a fel­szabadító Szovjetunió kap­csolatainak sokoldalú építé­séhez. Magyarország, amely háborút viselt a Szovjetunió ellen, új helyzetbe került: a régi rend uralkodó osztálya elvesztette háborúját, a ma­gyar nép megnyerte a békét és élve a felszabadulás kí­nálta lehetőséggel, saját ke­zébe vette sorsának intézé­sét, határozottan elindult az új társadalom építésének út­ján. A magyar—szovjet barát­sági szerződésben a szerző­dő felek „kifejezésre juttat­ták az együttműködésre irá­nyuló megingathatatlan tö­rekvésüket az általános béke és biztonság megszilárdítása érdekében”. Most, amikor visszatekintünk szerződésünk elmúlt három és fél évtize­dére, jóleső érzéssel állapít­hatjuk meg, hogy mindig együtt haladtunk a békéért és a nemzetközi biztonságért folytatott harcban. Ezt kü­lönösen fontos hangsúlyoz­ni ma, amikor a nemzetközi helyzet bonyolult és feszült­séggel terhes, amikor az im­perializmus agresszív körei­nek tevékenysége következ­tében fokozódott a fegyver­kezési verseny, megnöveked­tek a békét fenyegető veszé­lyek Európában és az egész világon. Meggyőződésünk azonban, hogy bármennyire bonyolult is a világhelyzet, megvan a lehetőség arra, hogy túljussunk a nemzet­közi kapcsolatok e veszélyes szakaszán. Az események mostani menetét meg kell és meg is lehet állítani, és olyan irányba lehet tereim, amely megfelel a népek vá­gyainak. A magyar—szovjet barátsági szerződés e cél el­érésének fontos eszköze. A szerződés kimondta azt is, hogy a szerződő felek „a barátság és az együttműkö­dés szellemében fognak el­járni a Magyarország és a Szovjetunió közötti gazda­sági és kulturális kapcsola­tok további fejlesztése és megszilárdítása érdekében, kölcsönösen tiszteletben tart­va függetlenségüknek, álla­mi szuverenitásuknak és a másik állam belső ügyeibe való be nem avatkozásnak az elvét”. Az elmúlt 35 évben szé­les körű kapcsolatok létesül­tek és gyümölcsöző együtt működés bontakozott ki ha­zánk és a Szovjetunió kö­zött az élet minden terüle­tén. Különösen lendületesen fejlődtek gazdasági kapcso­lataink: külkereskedelmi for­galmunk közel egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A két ország áruforgal­mának értéke évente kb. egymilliárd rubellel növek­szik. Az 1983. évi előirány­zat meghaladja a 8 milliárd rubelt. A Szovjetunió ha­zánk legnagyobb nyers­anyag-, fűtőanyag- és ipari­berendezés szállítója. A Szovjetunió továbbra is az energia és energiahordozó importunk, valamint alap­anyag behozatalunk fő for­rása. Villamosenerg’u és energiahordozó szükség­letünk közel 50 százalékát szovjet importból fedezzük. A vaskohászat és a könnyű­ipar alapanyagellátása dön­tő mértékben a szovjet szál­lításokra épül. A Szovjetunió egyben a magyar termékek nagy vá­sárlója is. Gépiparunk éves termelésének mintegy 25— 30 százalékát szállítjuk a Szovjetuniónak. A magyar kivitelben évek óta fontos helyet foglalnak el olyan termékek, mint a híradás- technikai berendezések. £ számítógépek, az élelmiszer- ipari és vegyipari berende­zések, az autóbuszok, a por­tál- és az úszódaruk és más gépipari termékek. Könnyű­ipari és gyógyszeripari ter­mékeink szintén népszerűek a Szovjetunióban. A Szov­jetunió nagy mennyiségű élelmiszer-gazdasági áru­cikket is vásárol hazánktól. Évente 350—400 ezer tonna gyümölcsöt importál tőlünk és konzerviparunk termelé­sének mintegy 40 százalékát vásárolja meg. A magyar —szovjet gazdasági együtt­működésben fontos szerepet játszik, hogy — mintegy 110 jelentős, hosszabb időre szo­ló egyezmény alapján — ki­terjedt és bővülő a szakosí­tás és a kooperáció orszá­gaink között. Három ési fél évtizedes gazdasági együtt­működésünk eredményeit olyan maradandó létesítmé­nyek szemléltetik, mint a Szövetség gázvezeték, az uszty-iiimszki cellülózkom. binát, a 750 kilovoltos vil­lamos távvezeték, a paksi atomerőmű,, a fővárosi met­ró, a Budapest Sportcsarnok, a dunaújvárosi vasmű re­konstrukciója, új bányák ki­építése a Dunántúlon A magyar—szovjet kapcso. latok dinamikusan fejlődő részét képezi országaink kul­turális, tudományos együtt­működése is. A Szovjetunió­ban nagy érdeklődéssel fo­gadják a magyar kultúra ér­tékeit. Nagy a közönségsike­re a magyar kultúra napjai­nak a Szovjetunióban és a szovjet kultúra napjainak Magyarországon. Büszkék lehetünk rá, hogy a szovjet emberek ismerik és becsülik Ady Endre, József Attila, Móricz Zsigmond, Kodály Zoltán, Bartók Béla és kul­túránk más nagyjainak mű­veit. A magyar—szovjet barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés 35. évfordulóján öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy kapcsolatainkat a barátság, a kölcsönös megértés és tisz. telet jellemzi. Napjainkban a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió vállalatait, in­tézményeit, városait, megyé­it és köztársaságait sokról ű- en átszövik a barátság szá­lai. Fejlődnek országaink la­kosságának közvei: en kap­csolatai is a bővülő turiz­mus eredményeként. Az 1948. február 18-án aláírt szerző­dés húsz esztendőre szólt és kiállta az idők próbáját. 1967-ben új, korszerűbb szerződést írtunk alá és most ez képezi kapcsolataink, együttműködésünk alapok­mányát. Mi eddig is azt váltottuk, hogy a magyar— szovjet barátság nagyra be­csült közös értékünk. Most, a 35. évfordulón újból hang­súlyozzuk: nagyra becsül­jük, hogy egy úton, együtt haladunk a Szovjetunióval, hogy egyre bővül politika', gazdasági és kulturális együttműködésünk, hogy erő. södik népeink barátsága. Ez biztos támasz volt és marad szocialista építőmunkánk si­keres folytatása, hazánk fel­virágoztatása számára. Alkotó Ifjúság Egyesülés Segít az ötletgazdáknak flktivahálózat más megyékben is Afész-szakcsoport hiánycikkgyártásra A mezőtúri Áfész keretén belül néhány hónappal ez­előtt olyan ipari szakcsoport alakult, amely — tagjai több szakmában járatosak lévén — megpróbálja segíteni né­hány, hiánycikknek számító termék gyártásával a szövet kezet üzleteinek ellátását. A kezdet jól sikerült, bár egye­lőre még csak fa alapanyagú termékekkel próbálkoztak. Készítettek autókhoz sebes­ségváltó karra gombot, fű­szerállványt, fűszertartókat, fa kötőtűt, makramérudat, lengőteke garnitúrát. A helyi piac ezekből a cikkekből természetesen egy idő után telítődik, ezért kap­csolatot kerestek más kis- és nagykereskedelmi vállalatok­kal is. A mintakollekciókat érdeklődéssel fogadták a ke­reskedelem képviselői. A tervek szerint még két szakcsoport indulhat idén az áfész irányítása alatt. A fémipari főleg a nagykeres­kedelem számára gyártana tömegcikkeket, különböző hiányzó alkatrészeket (példá­ul kipufogódobokat, csavar­árut). Jelentkeztek vállalko­zók egy könnyűipari profilú csoport indítására is, elkép­zelésük szerint bőrdíszműves termékeket készítenének. A KISZ Szolnok megyei Bizottsága és-a Szolnok me­gyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége tegnap titkári értekezletet tartott a 3-«s számú irodaházban. A mezőgazdasági üzemek és vállalatok KISZ-titkárainak első ízben rendeztek „réteg­titkári” tájékoztatót, amely a legközvetlenebb formája az információ visszacsatolá­sának és a feladatok megha­tározásának. A napirendek egyikén a megyei KISZ-bi- zottság titkára tájékoztatta a meghívottakat a bizottság gazdaságpolitikai elképzelé­seiről, szó esett többek kö­zött az idén meghirdetett környezet- és természetvédel­mi pályázatról, majd a meg­hívottak az Alkotó Ifjúság Egyesülés megalakulása óta végzett munkájáról hallhat­tak előadást. Az egyesülés Szolnok me­gyei képviseletének ellátását 1982-ben a Tiszai Öntöző­gazdaságok Együttműködése vállalta. A szervezési és pro­pagandarendszer kiépítése a KISZ-bizottság segítségével történt. A munkák során szo­ros munkakapcsolat alakult a TESZÖV, KISZÖV és MÉ­SZÖV munkatársaival. A TÖGE apparátusa a hasznos újítások, ötletek megvalósítá­sával, az ügyek bonyolításá­val, menedzselésével foglal­kozik. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés központjában a számítógépes feldolgozás te­szi gyorsan hozzáférhetővé a hazai és külföldi szabadal­makat az érdeklődők számá­ra, így aki valamely terüle­ten fejleszteni akar, megtud­hatja, hogy a témában eddig milyen eredmények szület­tek. A képviseletnél már az elmúlt évben tucatnyi újítás futott be Szolnok megyéből. Az AIE központjától kapott témák száma már a húszat is meghaladta. A szakvéle­mények összegzése után, a hasznosnak ítélt újításokra és szellemi termékekre már megkötötték a hasznosítási szerződéseket is. Az egyesü­lés megfelelő propagandát fejt ki az újításokról, s tevé­kenységéről. Tavaly Békés megyében — a hatékonyabb munkához — aktívahálozatot épített ki a tiszaföldvári TÖGE. A tervek között most a Csongrád me­gyei hálózat kiépítése szere­pel, amelynél a KlSZ-bizott- ságok támogatására számíta­nak. F. T.

Next

/
Thumbnails
Contents