Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)
1983-02-18 / 41. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. FEBRUÁR 18. Vonó Ignác Premier a Szigligeti Színházban Ma este mutatják be Szolnokon, a Szigligeti Színházban Fejes Endre Vonó Ignác című művét, a rendező Csizmadia Tibor, végzős főiskolai hallgatótól megtudtuk, ezt a darabot választotta diplomamunkájának. — A darab a bemutatóig alakul, az utolsó pillanatig próbálunk. Szeretném stílusban, hangulatfestésben a leg- odaillőbb kísérő muzsikát kiválasztani. Tegnap találtuk ki azt is, hogy a színpadot földdel borítsuk be. A színészek egyelőre gyűlölik, mert nehezíti a mozgást, viszont a színpadképhez szükséges, tehát marad — mondja a renÖzv. Mák Lajosné (Bajcsay Mária) és Vonó Ignác Fotó: Hargitai Lajos — A címszereplő Bán János, partnere Bajcsay Mária, aki özv. Mák Lajosnét alakítja. Rajtuk kívül fontos szerepekben játszik Egri Kati, Zala Márk és Philip- povich Tamás. A díszletet, a jelmezeket Antal Csaba tervezte, a dramaturg Magyar Fruzsina volt. — fs — A sérült katonát, Vonó Ignácot (Bán János) apáca (Hullán Zsuzsa) ápolja — Miért ezt a művet választotta vizsgadarabjának? — Fiatal vagyok, keveset tudok arról a korszakról, amelyben a történés játszódik, vagyis az első világháborútól, 1956 november elejéig terjedő négy évtizedről, ami igen fontos része a magyar történelemnek. Egy kisember, Vonó Ignác sorsát követhetjük végig, azonban természetesen többről van szó, mint egy ember életútja. Megpróbálok levonni következtetéseket és remélem, a nézőkben is hasonló gondolatokat ébreszt majd az előadás. Úgy érzem, a mű ma már sokkal szimbólikusabbá vált, mint születése idején, tizenöt évvel ezelőtt. Az a ritka eset adódott, hogy a szerző is részt vett egy próbán. Fejes Endrével való beszélgetés sokat adott a munkához, lehetőség nyílott az elképzelések összevetésére. — Kiket láthat a közönség a darabban? A könyvespolcra ajánljuk Legjobb vadászni A hosszú évekkel ezelőtt oly nagy sikert aratott Vadásztarisznya című kötet szerzője Páll Endre, most ismét elbeszélésekkel, a legújabbakból válogatott vadászati témájú írásokkal jelentkezik a Legjobb vadászni c. könyvében. A négy ciklusba sorolt novellák, leírások és élménybeszámolók nagy láttató erővel részletezik a vadászat minden szépségét és izgalmát, miközben lírai képekben idézik elénk Somogy, Zala, Békés erdőit és mezőit, sőt az osztrák Alpok egy megkapó részletét is. A terítékre került vadak között a szarvas, az őz, a vaddisznó mellett ott a fogoly, a fácán, a vadkacsa, mi több, a fájd is, egy ausztriai meghívás emlékeként. Sokszor, számosán tapasztalhatták, ezért talán fölösleges újra megjegyezni: Páll Endre kitűnően ír, színesen, ízesen, jelentős ember- .és helyzetábrázoló képességgel, finoman árnyalt természet- leírásai nem kevésbé élvezetesek, mint humoreszkjei vagy izgalmas élménybeszámolói. A Mezőgazdasági Kiadó által megjelentetett könyve így a legszélesebb olvasórétegek érdeklődésére tarthat számot. Oltás, szemzés, dugványozás A Mézőgazdásági Kiadó ..Keltünk. házunk. otthonunk” sorozatában immár 8. kiadását érte el Jeszenszky Árpád: Oltás, szemzés. dugványozás című könyve. E népszerű művében a szerző csaknem ütvén féle fás- és zöldoltást, a szemzést. a termőfák átoltásának módját, az oltások és szemzések védelmét ismerteti. Bemutatja a gyökereztetési módokat, a sarjakról való szaporítás eljárásait, tőosztást, a magvetést és a vadon termő növények szaporítását is. Az utolsó fejezetben több mint 200 növény szaporítási módját ábécésorrendben találhatjuk meg, így keresgélés nélkül, rögtön rábukkanhatunk arra, hogyan szaporítsuk a kérdéses növényt. A könyv egyaránt hasznos és érdekes a lakásban és a ház körül kertészkedőknek. Az iskolai oktatásban pedig segédkönyvként ajánlható. Növényvédelmi zsebkönyv A házikertekben és zártkertekben jelentős mennyiségű gyümölcs- és zöldségféle terem. A még több és jobb 'minőségű kertészeti termék előállításának feltétele a korszerű növényvédelem. A „Kertészek növényvédelmi zsebkönyve”, melyet dr. Bognár Sándor szerkesztett és a Mezőgazdasági Kiadó jelentetett meg könnyen áttekinthető formában, röviden, táblázatokba foglalva ismerteti a kertészeti növényvédelemben hasznosítható tudnivalókat. Az anyag általános része tömör áttekintést ad a beteg, károsodott növényről, a gyomnövények által okozott károkról, a védekezési módszerekről, a kémiai védekezés anyagairól. A részletes rész gerince a zöldségfélék, a gyógy- és dísznövények, a díszfák és díszcserjék, a gyümölcsfélék kár- és kórokozóiról közölt ttinethatáro- zó és növényfajonként i. a fejlődési szakaszokra épülő védekezési technológia. Szobrok a falvakban A falu és a város közötti kulturális különbségek mérséklődésének apró, ám szembetűnő és sokatmondó jele a köztéri alkotások gyarapodó száma a baranyai községekben. Korábban szinte kizárólag a városokban — elsősorban a megyeszékhelyen, Pécsett, valamint Komlón, Mohácson, Siklóson és Szi- getvárott — állítottak szobrokat. Napjainkban viszont természetes igénye a falun élő embereknek is, hogy szép művek díszítsék a lakóhelyüket. Arra persze nincs és nem is lesz mód, hogy mindenüvé kerüljenek szobrok —, hiszen majdnem háromszáz település van Baranyában — a nagyobb községekben, az idegenforgalmi és üdülőhelyeken viszont már most húsznál több köztéri alkotás látható. Többnyire olyan személyeket ábrázolnak, akik valamilyen módon kötődtek a helyhez. Az Államigazgatási Főiskolán Kiegészítő képzés A tanácsakadémiai végzettségű dolgozók az idén is jelentkezhetnek az Államigazgatósági Főiskola kiegészítő képzésére. A főiskola levelező hallgatóiként továbbtanulók konzultációs foglalkozásait Veszprémben, Budapesten. Szegeden. Mély i bán és Nyíregyházán tartják majd. A jelentkezés — melynek határideje március 30-a — menetéről a tanácsok közlönye ez évi második száma ad tájékoztatást. II Beton bisztró bonyodalmai Gyári büfé helyett müfajváltás a gyár mellett - Kenyér nincs, szesz van A megyeszékhely külvárosának peremén, a Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárában nincs üzemi büfé. Kerítése mellett azonban a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat tulajdonát képező Beton büfé működik. A bisztróban, amelyet Ács József vezet, január elsejétől bort, sört, pálinkát és hasonló búfelejtőket is árulnak. Méghozzá legálisan. Mit szólnak ehhez a gyár dolgozói — azonkívül, hogy közelebb jött az alkohol járni eddig csak a „vegyis” Jófalat vendéglőben volt). Múlt és jelen Gombás Sáborné szakszervezeti titkár: — Nem is tudtunk erről a „műfajválltásról” öreg büfénk életében, csak miután a dolgozóinktól hallottuk, hogy szesz is van. Igaz, hogy a vendéglátóé most fnár az egész épület, de azért szólhattak volna, mégiscsak egy veszélyes munkát végző gyár szomszédságában van a bolt... Egyelőre nincs baj, nem ittasak munkatársaink; de most itt van a csábítóan közeli lehetőség: alkalom szüli a tolvajt, most aztán lehet, hogy többen többet isznak majd és többen rászoknak. Nagyon feltűnő ez az italbolt a gyár mellett. Nem kellett volna. A rendszeresen reggelit vásárló asszonyok a meórész- legben egymás szavába vágva szidják a jelenlegi helyzetet : — Azóta nem is járunk a bisztróba, mióta nem Editke van ott (Editke az Ács Józsefet megelőző büfés volt), mert kenyeret nem árul, péksüteményt is csak néha, inkább kimegyünk a Vegyiművekhez, az élelmiszerboltba. — ^Régebben sütemények is voltak, túrós táska, lekváros bukta, mindegyik friss, csokoládé is, még tortát is lehetett rendelni. Ez a mostani bolt a talpáig sem ér a réginek. A vasasüzem vezetője (férfi) tömören foglalja össze véleményét : — Mi, egyműszakosok, nem érezzük, hogy másra hatással van-e az ital, de túl sokat árulnak, ezért a kajaválaszték lett szegényesebb. Nem tudom, milyen céllal hozta létre a vendéglátó: élelmiszerbüfé legyen-e, vagy italbolt... — Az is igaz, hogy Editke idejében sokszor „félreállt a mérleg nyelve”, de mindent lehetett kapni... — Ha kenyeret kértünk, a büfés mosolygott, hogy nincs, de vigyünk helyette sört. A múlt héten a panaszkönyvbe is beírt egy kolléganő. Aki beírt a panaszkönyvbe, sok társa nevében is, Pál Jánosné. Csak úgy dől belőle a szó. — A hetvenes évek elején is volt szeszárusítás, aztán beszüntették, jöttek a szép idők. Élelmiszereket is vehettünk, tejet, kenyeret, különféle felvágottakat, süteményeket. Itt vásároltak a vidékről bejárók is, akik hajnalban kelnek, s mire hazaérnek, zárva minden élelmiszerbolt. Most ez megszűnt, a pia, a cigaretta felbukkanásával. Ez veszélyes munkát végző emberek gyára, munkafegyelmi és munkavédelmi szempontból nagyon helytelen a szeszes italok árusítása. Még a KISZ-klubot is a kocsma bitorolja, hová szervezzem a könnyűgépkezelői tanfolyamot és a kulturális rendezvényeket? JÖVŐ? Ács József, a büfés, halk- szavú, először is helyreigazít : — Ez nem gyári büfé, hanem bisztró. Alapvető élelmiszerek értékesítésére pedig nincs engedélyem, a kenyeret a konyhának kell biztosítania az ebédhez. A KISZ- klubot akármikor a rendelkezésükre bocsátjuk, szervez- aenek akármit. Hangulatosabbá is tettük a helyiséget: a vállalat magnót vett, diszkózene fogadja a vevőket, akik sajnálatosan kevesen vannak. Reggel néhányan (de kilencig nincs ital), délelőtt szinte senki, délben, délután jönnek az emberek, műszak előtt, műszak után. Gombásné szerint jó lenne egy igazi, jól ellátott büfé, kenyérrel, tejjel, kakaóval, kávéval, teával, péksüteménnyel, üdítőkkel, meleg- szendviccsel, édességgel. Kívánsága hamar teljesül, hiszen . .. Utolsóként a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalatot kerestem fel. Zsíros János, az áruforgalmi osztály vezetőhelyettese éppen egy idevonatkozó értesítés egyik példányát tartja a kezében, amit a BVM írt a városi tanácsnak és nekik is. — Minden panasz jogos — mondja nyugodtan, tárgyilagosan — napokon belül változtatunk a kérések alapján. Elrendeljük az élelmiszercikkekből a bolt teljes feltöltését, mérsékeljük a szeszes italok árusítását, sőt déltől kettőig be is szüntetjük. Csak néhány hét kérdése és megnyitjuk a gyár területén az igazi, üzemi büfét, ahol lesz szintén sok hasznos áru, s természetesen mindenféle ital, alkoholmentes. A „Betonnal” pedig a Tüzép-telep és a Fészek Áruház felé és felől irányuló átmenő forgalmat szeretnénk fellendíteni. \ Változás \ várható Ennek a büfének vagy bisztrónak már történelme is van. Az „alapítvány” vagyis a működési engedély 1970- ben kelt, és a szeszes italok árusítását is lehetővé tette. Az italok árusítását 1973- ban a városi tanács termelés- ellátás felügyeleti osztálya megszüntette, a lakosság panaszai alapján, s ezt a városi rendőr-főkapitányság is helyeselte . .. 1978-ban munkahelyi büféről szól a határozat, csak átminősítés történt. Legutóbb pedig 1982. december elsején már a megyei tanács vb kereskedelmi osztálya hozott határozatot ,(a vendéglátó fellebbezése alapján), miszerint a szeszes italok árusítása megengedett, hiszen „az üzem bejáratától jóval nagyobb távolságra van attól, amit a jogszabály minimálisan megjelöl, következésképpen nem munkahelyen lévő egységről van szó”. Ügy gondoljuk, nem ez volt az utolsó döntés a Beton bisztró sorsáról. Helyszíni tapasztalataink, amelyeket a gyárból érkezett felvetések alapján gyűjtöttünk, meggyőzően bizonyítják: Bornak, sörnek, pálinkának nincs helye a Beton bisztróban. Körmendi Judit A KPM szolnoki Közúti Igazgatóság gépjavító üzemében az útépítő gépek téli nagyjavítását végzik. Képünkön Sipos Imre festéshez készíti elő az úthengert, amelyből tízet javítottak
