Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)
1983-02-15 / 38. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLÁP 1983. FEBRUÁR 15. Árokká szelídül a hajdani meder Tudnivalók a pályázatokról Továbbtanulóknak felvételi tájékoztató Követelmények, új rendelkezések és előírások A munkaút féligkész állapotban Kunhegyes keleti részén egy mély, szelíden lejtős árok húzódik. Távoli tájak, falvak .üzenetét hozhatta magával ez a több mint negyven kilométer hosszú lapály, amelyik a Tisza egyik kíváncsi mellékágaként kukkanthatott évszázadokkal ezelőtt az akkori nagykunok földjére. Megtetszhetett neki a környék, és itt is maradt. Hátán emberöltővel korábban vízimalmot is ringatott, és se szeri se száma nem volt a kisebb-na- gyobb ladikoknak, csónakoknak, rajta himbálódzó vízi alkalmatosságoknak. Hogy ez mennyire így igaz, arra példa egy 1830-ból ránk maradt térkép, amelyet kéziratos kiegészítésekkel Fodor Gergely . biharnagybajomi nótárius hagyott ránk barangolásai bizonyítékaképpen. Ezen az okmányon a Kunhegyes felé igyekvő Kakat-ér még folyó- nyi vastagságú, sőt, névvel jelölt formában szerepel, akár a szülőanyja: a nagy Tisza. Hozzáfűzi rajzhoz a nótárius uram, hogy a Rakatban: „tsik, hal akár mind fű terem, nem tsupán a lakosok maguk asztalára”. A múlt század második felének tiszai szabályozásai, a két súlyos árvíz után az élő folyóvíz már ritka vendégnek számított a hosszan elnyúló meder kunhegyesi szakaszán. Inkább az őszi esőzések vagy a tavaszi áradások után szaladt tele pár napig esővízzel, talajvízzel, amit azonban az akkor is örökké szomjas kunsági föld kevés ideig tűrt. Emlékszem, bő huszonegynéhány esztendeje lehetett, amikor az egyik őszön, a kiadós esőket követően folyónyivá duzzadt a máskor száraz Kákát. P. Kovács Sanyi, jó barátom, afféle csintalan lurkóként az egyik délután úgy tervezte: a nagy kenyérdagasztó tefc- nőben kel át az egyik partról a másikra. Mivel a szülei dolgoztak, az elképzelés kivitelezése útjába immár semmi, senki nem állhatott. Kicipelte a nagyteknőt, egy lécet kinevezett evezőnek, és több tucat ámuló gyerek szeme láttára nekivágott a jó húszméteres távolságnak. Hogy a hajdani iskolacimborám nem Wichmann Tamás féle vízierényekkel rendelkezett, arra az a bizonyíték, hogy a méteres mély zagyva- ság közepe táján felbillent az alkalmi lélekmentő, és szépen leült a fenekére. Sanyi kapálódzott egy darabig, majd a meder aljára állva övig lucskosan kilábolt, ami különösképpen nem kellemes gyalogtúra ilyen állapotban, még ha az ember a kiskapujuk felé is veszi a haladási irányt. Így is összeszedett egy megfázást, meg egy alapos verést, hiszen a teknő kiemelésére végül is az édesapja, meg annak az öccse is szükségeltetett. Vízikaland ide, vízikaland oda, azért valóságos paradicsom volt nekünk, fiúknak az ötvenes esztendőkben a Kákát. Csodálatos, dús koroná- jú nyárfák, nyírek bólogattak a mederben, puha pázsit díszlett köröskörül. Két oldalt szederbokrok őrizték az ízletes termésüket, mindhiába. A paradicsom azután a duzzasztás, a magasabb tiszai vízállás beköszöntővel örökre eltűnt. Mocsaras, bűzös lé vert tanyát a meder alján, amely a legmelegebb napokban se akaródzott távozni. Sok gondot, bajt okozva a nem éppen üde szagokkal a környékbelieknek. A tulajdonképpeni újabb változás tavaly kezdődött. A Kö- TIVIZIG szakemberei segítségével fél meder szélességben feltöltötték a lapályt, és úgynevezett munkaút épült, épül. Akkora, amelyiken egy kotrógép kényelmesen elfér, hogy időszakonként „kigyomlálja” a nádat, a sást, meg a legkülönfélébb vízinövényeket. Így, ha minden a tervek szerint alakul, keskeny mélyedésre szelídül a hajdani berkes, bokros, majd később mocsaras, gazos egykori Tisza-meder. Akad aki örömmel üdvözli a változást, mások az elszáradt faóriásokat, eltűnt szeder- és komlóbokrokat siratják. Sőt, többen esküsznek rá, hogy a Kákát elmocsarasodása, a jelenlegi feltöltése, valamint a község lélekszáma csökkenése között igenis bizonyítható az összefüggés. Ördög se tudja, mi igaz ebből. Egy bizonyos, a mai kunhegyesi nebulók talán már el sem hiszik, hogy a Khkat-meder hajdanán télen befagyva a korcsolyázóknak, nyáron meg kivirult fűtengerével a fo- •cizni kedvelőknek adott felejthetetlen időtöltési lehetőségeket. Valószínű azért, hogy ma már egy keskeny árokká zsugorodva szolgálja tovább az ott élők, az arra lakók életét. D. Szabó Miklós Fotó: T. K. L. Tegnaptól már kapható Budapest néhány nagyobb könyvüzletében, a következő napokban pedig országszferte az 1983. évi felvételi tájékoztató, amely az idei felvételi vizsgákra vonatkozó tudnivalókkal, a felsőoktatási intézmények kínálta továbbtanulási lehetőségekkel, az egye-, térni, a főiskolai képzés néhány újdonságával ismerteti meg a fiatalokat. A tájékoztatóból kitűnik, hogy 1983-ban már nem érvényesek az egyetemi és a főiskolai felvételi vizsgákra vonatkozó korábbi rendelkezések. előírások. A felsőoktatási intézmények nappali tagozataira felvételüket kérhetik a középiskolák utolsó éves tanulói, illetve azok az érettségizett (képesítőzött) dolgozók, akik 35. életévüket még nem töltötték be. Ebben az évben új felvételi nyomtatványokat bocsátott ki a minisztérium, ezeket már számítógépen dolgozzák fel. A jelentkezéshez két nyomtatványlap szükséges, a „jeA felvételi kérelemhez csatolni kell a szükséges előképzettséget tanúsító eredeti iskolai bizonyítványt (oklevelet), a középiskolai tanulmányi értesítőt, önéletrajzot, az 1982-ben, vagy korábban érettségizetteknek (képesítőzötteknek) hatósági erkölcsi bizonyítványt és a tanulmányok folytatására való alkalmasságot bizonyító orvosi igazolást. A hatósági erkölcsi bizonyítvány beszerzéséhez szükséges igazolást a jelentkező kérelmére az a szerv állítja ki, amelyhez a jelentkezési lapot be kell nyújtani. Aki a jelentkezés évében érettségizik, bizonyítványát és tanulmányi értesítőjét a szóbeli felvételi vizsgán köteles bemutatni. A felvételi kérelmet az érettségi bizonyítványt kiállító középiskola igazgatójához kell benyújtani. A munkaviszonyban állók kérelmükhöz a munkáltató írásos javaslatát is kötelesek mellékelni. Az egészségügyi alkalmasságról szóló rovatot kiA tudományegyetemek természettudományi karain az utóbbi évek tapasztalatai szerint Budapesten a legnagyobb a túljelentkezés és itt a kollégiumi férőhelyek száma is erősen korlátozott, lentkezési lap’’ és a „jelentkezési adatlap”. Mind a kettő beszerezhető a budapesti (XIII., Hegedűs Gyula u. 27.), illetve a megyei nyomtatványboltokban. A/ minisztérium illetékeseitől kapott tájékoztatás szerint a kötpt végén található a nappali, £s az esti, levelező tagozatta mintaként kitöltött jelentké- zési adatlapok (545—548 oldal) két hátoldala sajnálatos módon felcserélődött. Ezért a nappali tagozat jelentkezési adatlapjának (545. oldál) hátoldala az 548. oldalon, az esti, levelező tagozat jelentkezési adatlapjának hátoldala az 546. oldalon található. A kitöltéshez a kötet végén utasítás található. Ott kcjz- lik azokat az egyetemi és középiskolai kódszámokat fis, amelyeket a jelentkezési nyomtatvány rovataiba kitöltésekor azokba be kell írni. A korábban rendszeresített jelentkezési nyomtatványok nem használhatók fel. mivel azok nem kódolhatók, és így a számítógépes feldolgozást nem teszik lehetővé. zárólag az erre kijelölt intézmény töltheti ki: Budapesten a szakmunkástanulók egészségvédelmi intézete, VII., Kertész u. 32., vidéken pedig a szakorvosi rendélőintézetek munkaalkalmasságot véleményező orvosa. Ha a jelentkező a középiskolát 1981-ben vagy korábban, illetve esti vagy levelező tagozaton végezte, közvetlenül a felsőoktatási intézmény dékáni hivatalába küldje kérelmét. A felsőoktatási intézmények csak az előírt határidőig beérkező, pontosan kitöltött, és az előírt mellékletekkel ellátott felvételi kérelmeket fogadják el. A jelentkező ugyanazon tanévre csak egy hazai felsőoktatási intézménybe (karra) adhatja be kérelmét, de egyidejűleg pályázhat művészeti főiskolára. a testnevelési főiskola tanári szakára, a néphadsereg katonai főiskoláira, külföldi egyetemre, illetőleg a tájékoztatóban részletesed ismertetett szabályok szerint kérheti átirányítását. ezért . a vidéki jelentkezők közül nagyobb a felvételi esélyük azokifak. akik lakóhelyükről legjobban megközelíthető vidéki egyetemre nyújtják be felvételi kérelmüket. A tanárképző és tanítóképző főiskolákra, illetve óvónőképző intézetekbe jelentkezők csak az intézménynél feltüntetett felvételi körzet szerint kérhetik felvételüket a megfelelő intézménybe. A felvételi kérelmet a középiskolák március 10-ig, a felsőoktatási intézmények pedig március 30-íg fogadják el. Katonai szolgálatot teljesítők nappali tagozatra az illetékes parancsnokságok engedélyével jelentkezhetnek. A felsőoktatási intézmény a jelentkezőt a szabályszerű1 en előterjesztett felvételi kérelem alapján — legalább nyolc nappal a kitűzött vizsgaidő előtt — felvételi vizsgára hívja be. A felvételi vizsgákat június 23. és július 8. között tartják, kivéve a matematika, a kémia, a fizika és a biológia írásbeli vizsgákat. Az érettségi és a felvételi közös írásbeli vizsgák időpontja 1983. május 23. és 24. E vizsgán részt kell vennie minden olyan, felsőoktatási intézménybe pályázónak, akinek matematikából. fizikából, kémiából vagy biológiából írásbeli felvételi vizsgát kell tennie, tekintet nélkül arra, hogy nappali. esti, vagy levelező tagozatra jelentkezik, és középiskolai tanulmányait mikor fejezte, vagy fejezi be. Módosított szakosítás A felvételi vizsga értékelése már az új rendelkezések és előírások szerint történik: a 15 fokozatú pontozási rendszert alkalmazva, de az elégtelen minősítést nullának véve külön-1külön pontozzák a felvételi tantárgyakból az írásbeli dolgozatokat és a szóbeli feleleteket (gyakorlatokat). Ezért a pályázó a nappali tagozaton a négy pontszám összegét, az esti levelező tagozaton a négy pontszám összegének kétszeresét kapja, vagyis ilyen címen a nappali tagozatra felvételiző hatvan, az esti ési leyelező tagozaton 120 pontot érhet el maximálisan. A nappali tagozaton a pontszámhoz hozzá kell adni a középiskolákban elért eredmény alapján kiszámított pontszámot. A pontozási rendet valamennyi felsőoktatási intézményben alkalmazni kell, a művészeti oktatási intézmények kivételével. Fontos tudnivaló, hogy az 1983. évi felvételi tájékoztatóban közöltekhez képest már változások történtek. A tájékoztatóban szereplő, de nem induló szakok a következők: József Attila Tudományegyetem, természettudományi kar: történelem, földrajz szak (nappali); Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem, természettudományi kar: programtervező matematikus szak (levelező), szombathelyi tanárképző főiskola: biológiával és földrajzzal párosított szakok (a természettudományi szakos képzés fokozatosan indul, ezekre a szakokra a* későbbiekben kerül sor.) Az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola kari tagozódása megszűnt, az építőipari szakok Budapesten és Debrecenben, a gépészeti szak Debrecenben indul. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola csepeli kihelyezett tagozata az Eötvös Lóránd Tudományegyetem általános iskolai tanárképző főiskolai karaként működik tovább, a meghirdetett szakpárokban változás nincs. A tájékoztatóban nem szerepel, de a múlt évhez hasonlóan az agrár felsőoktatási intézmények mezőgazdaságtudományi karaira, a mezőgazdasági főiskolai karra (Szarvas), a kertészeti egyetemre, a kertészeti főiskolai karra (Kecskemét), valamint az élelmiszeripari főiskolai élelmiszertechnológiai szakára jelentkezők részére biológia, kémia vagy matematika, biológia- alternatív tárgyválasztási lehetőség kínálkozik. Hasznos anyag az árterületekről A Tiszai Öntözőgazdaságok Együttműködése a partnergazdaságainak erdeiben vágásra érett fa kitermelésére és elsődleges feldolgozására melléküzemágat létesített a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben. Négy taggazdaság — a cserkeszőlői, az öcsödi, a tiszaföldvári és a mezőhéki termelőszövetkezet — mintegy 600 hektárnyi erdőterületéről, várhatóan háromezer köbméter fa kitermelését, feldolgozását és közös értékesítését szervezi meg ebben az évben a TÖ®E. Naponta mintegy 15 köbméter deszka kerül ki a fűrészgép alól, amiből üzemben vagonbetét-fákat készítenek (Fotó: Temesközy) a fagyártmány Mobil kercsztfűrésszel készítenek deszkát a szövetkezetek árterületi és mezővédő erdősávjaiból kitermelt nyárfarönkökből Határidők
