Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-14 / 11. szám

1983. JANUÁR 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Divatos „Lord” márkanevű női nadrágokat készítenek a jánoshidai Ruhaipari Szö­vetkezetben. A termékeket NSZK-beii megrendelésre állítják össze, január közepéig 1700 nadrág kerül le a szalagokról Dajkatehenek ós egyedi keresztezés Amíg legel a marha, baromfi hízik az istállókban Olcsóbban, több húst termelnek Jászalsószentgyörgyön Kedvezően alakult a jász- alsószentgyörgyi Petőfi Ter­melőszövetkezetben az állat- tenyésztési főágazat tavalyi mérlege: a tervezett 58 mil­lió helyett 65 millió forint árbevételt értek el a sertés- és a szarvasmarha-tenyész- tŐK. Exportra drágábban kelt A hétmillió forint értékű többlettermelés eléréséből az utóbbiak vállaltak nagyobb részt, a tavalyi előirányzott­nál lényegesen több tej és hús értékesítésével. A szö­vetkezet tehenészei 531 fe­jőstehén átlagában 4780 lite­res tejtermelést értek el az elmúlt évben, ami tehenen­ként félezer literes növeke­dést jelent az 1981. évihez képest, összesen két és fél millió liter tejet értékesített a téesz, aminek a felvásárlási árán kívül kapott árkiegészí­tések és prémiumok több mint kétmillió forinttal nö­velték a szövetkezet eredmé­nyét. A főágazat árbevételi ter­vének túlteljesítéséhez nagy­ban hozzájárult még, hogy a húsprogramból vállalt köte­lezettségeinek eleget téve az előző évinél jóval több vágó­marhát szállított tavaly a Petőfi Tsz a feldolgozóipar­nak és exportra. Amíg 1981- ben 139 tonna súlyban 247, addig az elmúlt évben már 230 tonna súlyban 379 selejt tehenet és üszőt, valamint hízóbikát értékesítettek. Nemcsak a kevés híján száz tonna hústöbblet ára növel­te a szarvasmarha-ágazat bevételét, hanem az is. hogy a tavaly eladott 379 húsmar­hából 125-öt exportra szállí­tottak. A Szovjetunióba ..utazó” élőállatokért egyen­ként öt-hatezer forinttal töb­bet fizettek a felvásárlók, ■mint az itthon levágásra, fel­dolgozásra kerülő jószágo­kért. A külpiaci értékesítést illetően figyelemre méltók a téesz sertéságazatában dol­gozók tartási-tenyésztési eredményei is, hiszen az ál­latok kétharmadát is a ha­tárainkon túli piacokra szál­lították. Ebben az évben a tervek szerint mindkét állattenyész­tési ágazat termelését növelik a jászalsószentgyörgyiek úgy, hogy a főágazat 1983-as ár­bevétele mintegy tízmillió forinttal meghaladja majd a tavalyit. A népgazdasági igé­nyeket és a szövetkezet adott­ságait figyelembe véve első­sorban a húsmarha termelé­sét fokozzák. Már tavaly megteremtették az alapjait az úgynevezett egyhasznú hústehénágazat fejlesztésé­nek. Egyszerű és olcsó építé­si technológiát alkalmazva három, egyenként 100 tehén­férőhelyes istállót már átad­tak rendeltetésének, újabb hármat ebben az évben épí­tenek fel. A téesz állatte­nyésztési szakemberei nem­csak tárgyi feltételek fejlesz­tésében látják a többletter­melés lehetőségét, hanem a meglévő eszközök jobb ki­használásában is. Ezért az új istállókat úgynevezett dajka­tehenekkel telepítik be, azaz a telepen tartott magyar­tarka marhákkal a saját sza­porulatukon kívül a tehené­szeti telepen születő borjak egy részét is felneveltetik. Költségtakarékos borjúnevelés Az elmúlt évben már ki­próbált és jól bevált módszer lényegesen olcsóbbá teszi a borjúnevelést. A húsmarha- telep férőhelyeinek jobb ki­használásával ugyanis egy- egy fiatal marha felnevelése négy-ötezer forinttal keve­sebbe kerül, mintha választá­sig a tejtermelő telep borjú­nevelőjében tartanák. A vá­gómarha-termelés növelését szolgálja a Petőfi Tsz-ben a nemrégen bevezetett egyedi keresztezés is. Ennek lénye­ge hogy a magyar-tarka és holstein friez keresztezéséből származó F—1-es marhákat abban az évben, amikor tej­termelésük nem éri el a te­henészeti telep átlagát, hús­típusú limousin fajtával ke­resztezik. A tavaly megkezdett „daj­kamódszer” és az egyedi ke­resztezés eredményei már ebben az évben jelentkeznek majd: várhatóan az 1982. évi­nél mintegy százzal több vá­gómarhát értékesít 1983-ban a Petőfi Tsz. n melléktermék is takarmány Az állattenyésztés bevéte­leinek növelésében, a terme­lés fokozása mellett fontos szerepet tulajdonítanak a jászalsószentgyörgyi téeszben a gazdaságosság javításának is. Nem véletlen, hogy az egyhasznú húsmarha-telepet a gazdaság egyik 120 hektá­ros legelője mellett alakítot­ták ki. A legolcsóbb takar­mányozási módszerrel, a le­geltetéssel jelentős költség­megtakarítást érnek el, hi­szen nem kell betakarítani a füvet, szállítani és tárolni a szénát. A téli hónapok­ban pedig kizárólag mellék- termékekből, azaz kukorica­szárból, répaszeletből és le­veles répafejből készült siló­val etetik a húsmarhákat. A húsmarhatartás jövedelme­zőségét javítja majd az ága­zati szakemberek egyik újabb elképzelése is: a több mint fél éven át tartó legeltetési időszak melegebb hónapjai­ban a dajkatehenek, vala­mint a saját és mostoha borjaik helyét, az istállókat baromfinevelésre hasznosít­ják majd. — temesközy — Naponta ter­mészetes téglaegy­ségben számolva 22 ezer B—30-as téglát égetnek az Alföldi Téglaipari Vállalat kisújszál­lási téglagyárá­ban. Készítenek még saját felhasz­nálásra B—29-es téglákat is, me­lyekből középfala­zó blokkokat állí­tanak össze. Ké­pünkön a szállí­tásra váró B—30- as téglák. Megkezdődött a magyar—NDK együttműködési bizottság ülésszaka Havasi Ferenc fogadta Wolfgang Rauchfusst Napirenden a megyei költségvetés Tegnap ülést tartott a Ha­zafias Népfront megyei Bi­zottsága. A testület vélemé­nyezte a megyei tanács 1983. évi költségvetési és fejlesz­tési alap tervére, a helyi ta­nácsok idei költségvetési és fejlesztési alapjának szabá­lyozóira készített javaslatot. A napirendet Ulveczki Ti­bor, a megyei tanács elnök- helyettese terjesztette elő. A testület ülésén szerepelt a szakmunkásképzés és -ne­velés helyzete, tapasztalatai és a további feladatai,1 Vin- cze Sándornak, a megyei ta­nács vb művelődési osztálya vezetőjének előterjesztésé­ben. A megyei bizottság jóvá­hagyta az 1983. évi tervét. Ennek előadója Sándor László, a Népfront megyei titkára volt. Közös harcászati gyakorlat A Varsói Szerződés tagál­lamai egyesített fegyveres erőinek éves kiképzési ter­veivel összhangban a közeli napokban harcászati gya­korlatot hajtanak végre a Csehszlovák Néphadsereg, a Magyar Néphadsereg, a szov­jet hadsereg kijelölt törzsei és csapatai a Magyar Nép- köztársaság területén. A Magyar—NDK Gazdasá­gi és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság XXI. ülésszakára tegnap Wolfgang Rauchfussnak, az NDK Minisztertanácsa el­nökhelyettesének vezetésé­vel delegáció érkezett Buda­pestre. A magyar delegációt — a bizottság magyar tagoza­tának társelnöke, a megbete­gedett Marjai József minisz­terelnök-helyettes képvisele­tében — Veress Péter külke­reskedelmi miniszter vezette. A délutáni plenáris ülésen Veress Péter és Wolfgang Rauchfuss vezetésével a fe­lek megbeszéléseket folytat­tak a két ország eredménye­sen fejlődő gazdasági és mű­szaki-tudományos kapcsola­tairól. A tárgyaláson részt vett Rudolf Rossmeisl. az NDK budapesti, és Szálai Béla, hazánk berlini nagykö­vete is. Áttekintették a legutóbbi ülésszak óta végzett munkát. Beszámoltak a két ország magas szintű párt- és kor­mánydelegációinak a múlt év júniusi találkozóján meg­fogalmazott, az együttműkö­dési bizottság közös intézke­dési tervében összefoglalt feladatok végrehajtásáról. Az intézkedési terv alap­ján a közelmúltban már sor került a mikroelektronikai megállapodás megkötésére. Rövidesen aláírják a mező- gépgyártásról szóló kor­mányegyezményt. A plenáris ülésen áttekin­tették az 1982. évi külkeres­kedelmi forgalom alakulását és megállapították, hogy az alapvetően az igényeknek megfelelően valósult meg. A két ország közötti külke­reskedelemben nő a szakosí­tás és kooperáció alapján le­bonyolódó forgalom részese­dése. Egyetértettek abban, hogy további erőfeszítéseket kell tenni az alkatrész-szál­lítás zavartalan és folyama­tos biztosítására. Az 1983. évi árucsereforgalmi tárgyalá­sokkal összefüggésben célul tűzték ki a korábban vállalt kötelezettségek hiánytalan és feltétel nélküli kölcsönös teljesítését. Hazánk és az NDK is nagy jelentőséget tu­lajdonít annak, hogy foko­zottabban vegyük igénybe a szocialista országok tengeri szállítóeszköz és kikötői ka­pacitásait. A tárgyaló felek ezen a téren is további előre­haladást kívánnak elérni. Wolf gang Rauchfuss mi­niszterelnök-helyettest a nap folyamán fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Jelen volt Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­ter. Újdonság: gyorsszolgálati javítás Hz első napok tapasztalatai egy szolnoki kisvállalatnál Gyorsabb, jobb szolgáltatás a cél December végén adtuk hí­rül: Szolnok város Tanácsa megalapította Villamosipari Gépeket Javító Kisvállalatát. Az új szolgáltató kisvállalat január másodikával kezdte el munkáját, a korábbi Gel- ka Vállalat szervizeiben és fiókszervizeiben. Mint Sze­keres Lászlóné igazgató és Andrási Zoltánná gazdasági vezető tájékoztatójából ki­derült, a száztíz dolgozót fog­lalkoztató kisvállalat a hír­adástechnikai és erősáramú háztartási gépek javítását végzi, ellát bizonyos garan­ciális feladatokat, s folytatja a Gelka átalánydíjas szerző­déseinek teljesítését is. A kisvállalat Szolnokon a Má­tyás király úton, a József Attila úton és a Beloiannisz úton fogadja megrendelőit, szervize dolgozik Török- szentmikóson és Tiszaföld- váron, ez utóbbi a martfűi begyűjtőhely vállalásait is ellátja. A szolnoki járás va­lamennyi községében van begyűjtőhelye, s hat szerviz- kocsi dolgozik a területen. Megyei feladatokat is kapott: a pb-gázkészülékek javítása és bekötése, a központi an­tennák szerelése és karban­tartása, valamint az ipari hűtők és olajégők javítása változatlanul az övé Szolnok megyében. A kisvállalat irányítása Szolnokon, a Mátyás király úton található meg rövide­sen. a Gelka Vállalat ugyan­is a Beloiannisz úti irodahe­lyiségeket magáénak tartotta meg, ott központi alkatrész- raktárt rendez be. A régi cég a kisvállalat anyag- és al­katrészellátását vállalja, ez azonban nem zárja ki, hogy az önálló kisvállalat bár­honnan ne vásárolhasson al­katrészeket. Sok átalánydíjas olvasónk érdeklődött a közelmúltban: mi lesz a kényelmes koráb­bi Gelka-szolgáltatás sorsa, hová fizessék be az átalány­díjakat? A kisvállalat ebben az évben átvállalta az áta­lánydíjas javításokat, így a ha­vonta vagy negyedévenként esedékes díjat címére kell fizetniük a szerződötteknek. A második hete dolgozó kisvállalat első újítása: be­vezették a gyorsszolgálatot. Ez azt jelenti, hogy a javít­tató bejelentésére, a kéré­se szerint azonnal, vagy dél­után négy óra — munkaidő — után a megbeszélt időben érkezik lakására a szerelő, s ha csak pótolhatatlan alkat­rész nem akadályozza, azon­nal kijavítja készülékét. Mindezért összesen húsz fo­rint gyorsszolgálati díjat számítanak fel — de sok fe­lesleges bosszúságtól kímélik meg a megrendelőket. Megtudtuk azt is, hogy szakembereiket igyekeznek a gondosabb, jobb munkáért jobban megfizetni. Eddig a nagyvállalat általában 100 forint javítómunkáért 17 fo­rintot fizetett ki a műsze­résznek, szerelőnek, a kisvál­lalkozás készülő kollektív szerződése általában 20 fo­rintot biztosít. A garanciális munkákat a kisvállalat alvállalkozási Gelka-szerződés alapján vál­tozatlanul ellátja. — sj — fotó: nzs

Next

/
Thumbnails
Contents