Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-07 / 5. szám

I népek számára nincs fontosabb, mint a béke megőrzése (Folytatás az 1. oldalról) rosszabbodását az európai kontinensen. Éppen ezért a Varsói Szerződés tagjai kulcsfontosságú feladatnak tekintik annak meghiúsítá­sát hogy Európában kibon­takozzék a nukleáris fegy­verkezési verseny újabb for­dulója, hogy csökkentsék és korlátozzák e fegyverzete­ket. A legjobb megoldás az lenne, ha Európa teljes mér­tékben mentesülne mind a közép-hatótávolságú, mind pedig a taktikai nukleáris fegyverektől. „Amennyiben ez az igazi 'nulla’ megoldás jelenleg nem érhető el, úgy célsze­rű Európában a közép-ható­távolságú nukleáris eszkö­zök radikális csökkentésének útját választani az egyenlő­ség és az egyenlő bizton­ság alapján” — hangoztatja a nyilatkozat, amely kivéte­les jelentőségűnek minősíti ezzel összefüggésben a Genfben folyó szovjet—ame­rikai tárgyalásokat az euró­pai nukleáris fegyverek kor­látozásáról, s megállapítja: a Szovjetunió legújabb de­cember 21-én közzétett ja­vaslataival jelentősen hoz­zájárult a tárgyalások sike­réhez. „E tárgyalások azonban olyan feltételek között foly­nak, amikor a NATO-orszá- gok kifejezik szándékukat, hogy már 1983 végén — ha addig nem jön létre meg­egyezés a tárgyalásokon — megkezdik az új amerikai közép-hatótávolságú raké­ták telepítését Nyugat-Euró- pában” — figyelmeztet a prágai dokumentum, megál­lapítva: a mesterséges határ­idő ürügyként szolgálhat ar­ra, hogy a tárgyalások elhú­zásával — a megállapodás hiányára hivatkozva — meg­kezdhessék az amerikai ra­kéták tényleges telepítését. A prágai ülés résztvevői sürgetik, hogy a genfi tár­gyalások e kérdésről építő szellemben folytatódjanak, maximális erőfeszítéseket tegyenek a mielőbbi konkrét megállapodások elérésére. A tárgyalások sikeréhez elen­gedhetetlen. hogy ne kerül­jön sor olyan lépésekre, amelyek ezt megnehezítik. A dokumentum leszögezi, hogy a nagy mennyiségű ha­gyományos fegyverzet össz­pontosítása Európában ugyancsak veszélyes. Az ilyen veszély nagy mérték­Külön foglalkozik a nyi­latkozat Lengyelországgal. Erről a következőket álla­pítja meg: „Az ülésen képviselt álla­mok osztják a Lengyel Nép- köztársaság álláspontját, hogy a kizárólag saját illeté­kességébe tartozó kérdésekbe történő bármely külső be­avatkozási kísérlet szöges el­lentétben áll a nemzetközi kapcsolatok általánosan elfo­gadott normáival és e kísér­leteket a továbbiakban is határozottan visszautasítják. Szembeszállnak az USA és néhány más nyugati ország Lengyelország ellen alkal­mazott szankcióival. A len­gyel belső ügyeket — mi­ként eddig is — csak Len­gyelország fogja megoldani. A szocialista Lengyelország mindig számíthat a testvéri szocialista országok erkölcsi, politikai és gazdasági támo­gatására”. Az európai kérdések elem­zését összegezve a politikai nyilatkozat megállapítja: „Európában, ahol már több évtizede léteznek kü­lönböző társadalmi beren­dezkedésű államok, csak a békés egymás mellett élés politikája lehet életképes”. A politikai nyilatkozat ne­gyedik fejezete a világhely­zet több más kérdését te­kinti át. leszögezve: a nem­zetközi helyzet javítása je­lentős mértékben összefügg a meglevő háborús tűzfész­kek felszámolásával és újabbak megjelenésének megakadályozásával Ázsiá­ban, Afrikában, Latin-Ame- rikában és más térségekben. „Nincs Olyan világméretű, ben növekszik, ha megvaló­sítják azokat a terveket, amelyek szerint Nyugat- Európában megnövelik a ha­gyományos fegyverek leg­újabb fajtáinak mennyisé­gét. Foglalkoztak az ülésen a bécsi haderőcsökkentési tár­gyalásokkal is. Az ülés részt­vevői szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy Bécsben a lehető leggyorsabban, nem több, mint egy két év alatt, megállapodást dolgozzanak ki. Az Európával foglalkozó fejezet kitér a madridi tár­gyalásokra is. Az összeuró­pai értekezleten részt vett országok e tanácskozásának eredményesen, tartalmas és kiegyensúlyozott záródoku­mentum elfogadásával kell véget érnie. Különösen fon­tos, hogy megállapodás jöj­jön létre az európai bizalom- és biztonságerősítő intézke­désekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia ösz- szehívásáról. E konferencia arra hivatott, hogy nagy mértékben járuljon hozzá a katonai szembenállás mér­sékléséhez, a bizalmatlanság feloldásához, a haderők és a fegyverzet csökkentéséhez. A Helsinkiben megkezdett folyamatok folytatását sür­getve a nyilatkozat aláírói megerősítik korábbi állás­pontjukat; az összeurópai értekezleten részt vevő álla­mok képviselőinek követke­ző találkozóját tartsák Bu­karestben. „A madridi találkozó sike­re a jelen és a jövő szem­pontjából egyaránt megfelel­ne az összeurópai értekezle­ten részt vevő valamennyi állam érdekeinek. Ezért azok a határozatok, amelyeket a találkozónak kellene elfo­gadnia, csak olyanok lehet­nek, amelyek e realitáson alapulnak és megfelelnek minden résztvevő számára” — írja a nyilatkozat, amely építő magatartásra hívja fel a madridi tanácskozás min­den résztvevőjét. A Varsói Szerződés tagjai síkraszállnak a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesz­tése mellett, a politikai pár­beszéd és a konzultáció fenntartásáért és elmélyíté­séért minden szinten, ‘a ke­reskedelmi, az ipari, a me­zőgazdasági és a műszaki-tu­dományos területen megva­lósuló. mindennemű megkü­lönböztetéstől mentes érde­mi együttműködés, a kultu­rális csere kibővítéséért. vagy regionális probléma, amelyet ne lehetne igazsá­gosan. békés eszközökkel megoldani” — állapítja meg a dokumentum. Egyebek mellett az érte­kezlet résztvevői veszélyes­nek minősítik azokat a kí­sérleteket, amelyek az ázsiai, afrikai, latin-ameri­kai és óceániai államokat közvetlenül vagy közvetve katonai-politikai szövetsé­gekbe akarják bevonni. Sür­geti a többi között az Indiai- óceán békeövezetté nyil­vánítását, az erről szóló szovjet—amerikai tárgyalá­sok felújítását. Külön foglalkozik a do­kumentum a leginkább el­húzódó és legveszélyesebb válsághelyzettel, a közel-ke­leti válsággal. Elítéli Izrael libanoni invázióját, a pa­lesztin és a Libanoni nép elleni agresszióját, Nyugat- Bejrút polgári lakosságának kegyetlen lemészárlását. Kö­veteli az izraeli csapatok azonnali és teljes kivonását Libanonból. Az ülés részt­vevői kedvezően fogadták az arab áLlam- és kormányfők fezi tanácskozásán előter­jesztett rendezési elveket. A rendezéssel kapcsolatos korábbi álláspontjukat meg­ismételve leszögezik: e cél­ból nemzetközi konferencia összehívása szükséges vala­mennyi érdekelt fél, köztük a PFSZ, a palesztinai arab nép egyedül törvényes kép­viselője részvételével. Több más feszültséggóc megszün­tetésére is utal a nyilatko­zat és a többi között meg­állapítja: az ülés résztvevői kedvezően értékelik, hogy az ENSZ-főtitkár személyes képviselőjének közvetítésé­vel megkezdődtek az Afga­nisztán és Pakisztán kö­zötti tárgyalások. „Korunkban az általános béke megőrzése elválasztha­tatlan valamennyi nép és állam egyenjogúságának el­ismerésétől. Tartós béke csak igazságos béke lehet, amelyben minden egyes ál­lam elismeri és tiszteletben tartja valamennyi más ál­lam törvényes jogait és ér­dekeit” — összegezi a Po­litikai Tanácskozó Testület ülése résztvevőinek vélemé­nyét e kérdésben a doku­mentum. Az ötödik fejezet az ál­lamok közötti bizalom légkörének megteremtésé­A továbbiakban, a szo­cializmus eredményeit mél­tatva, a dokumentum ki­emeli a szuverén szocialista országok között kialakult új típusú nemzetközi kapcso­latokat. „Az ülés résztvevői, ki­fejezésre juttatva pártjaik és népeik akaratát, megerő­sítik eltökéltségüket. hogy a jövőben is erősítik a szo­cialista országok összefor- rottságát, fejlesztik és el­mélyítik politikai, gazdasá­gi kulturális együttmű­ködésüket, egyesítik erőfe­szítéseiket a békéért és a haladásért vívott harcban” — szögezi le a nyilatkozat, megállapítva: szükséges a szocialista országok közötti hosszú távú gazdasági és műszaki tudományos együtt­működés és kooperáció ki­bővítése a KGST keretében. A befejező hatodik feje­zet tartalmazza a Varsói Szerződés legújabb, rend­kívül fontos javaslatát an­nak megvalósítására, hogy a két legnagyobb, különös­képpen a nukleáris fegy­verek terén hatalmas po­tenciállal rendelkező ka­tonai-politikai szövetség, a Varsói Szerződés és a NATO között kiküszöböljék a bizalmatlanságot, csök­kentsék a szembenállás szintjét. Emlékeztetve a két szer­vezet feloszlatására irányu­ló korábbi javaslataikra, az ülés résztvevői leszögezik: „A mostani kiélezett nem. zetközi helyzet azonban nem tűri a várakozást. Mi­előbb olyan hatékony in­tézkedésekre van szükség, amelyek már most képesek csökkenteni a bizalmatlan­ságot a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között és az aggályokat az agresz- szió lehetősége miatt.” „A Varsói Szerződés tag­jai nem törekednek katonai fölényre a NATO-tagálla- mokkal szemben, és nincs' jzándékukban megtámadni azokat, mint ahogy egyetlen más országot sem Európá­ban vagy azon kívül. A NATO tagállamai szintén A Varsói Szerződés tag­államainak javaslata alá­húzza: az ilyen kötelezett­ségvállalások nem érintenék a résztvevők elidegeníthetet­len jogát az egyéni és a kol­lektív önvédelemre. Ugyan­akkor viszont a két szövetség tagjai megszabadulnának at­tól az aggálytól, hogy szö­vetségi kötelezettségeiket a másik szövetség tagállamai elleni agresszió céljaira hasz­nálják ki, s így saját maguk biztonsága kerülne veszély­be. A nyilatkozat szerint egy ilyen szerződéshez csatlakoz­hatna a két szövetségen kí­vül álló többi érdekelt euró­pai állam és al világ más államai is. „A Politikai Tanácskozó Testület ülésén részt vevők­nek meggyőződése, hogy ilyen szerződés megkötése hozzájárulna Európa szem­benálló katonai csoportosu­vel összefüggő kérdéseket elemzi s a többi között fog­lalkozik a szocialista or­szágok, a nemzeti felszaba­dító és más haladó mozgal­mak ellen az utóbbi időben megindított széles körű kam­pánnyal is. E kampány cél­ja az, hogy igazolja a kon­frontáció és a fegyverkezé­si hajsza fokozásának. a különböző államok függet­lensége lábbal tiprásának. a belügyeikbe történő beavat­kozásnak. gazdasági fejlődé­sük feltételei megnehezíté­sének, az enyhülési folya­mat akadályozásának poli­tikáját. Az új kommunista­ellenes hadjárat megszerve­zésére irányuló törekvések a valamennyi ország érde­keit veszélyeztető nemzet­közi feszültség szításához vezetnek. úgy nyilatkoznak hogy nin­csenek agresszív szándéka­ik. Ilyen körülmények kö­zött nem lehetnek olyan okok, amelyek megakadá­lyoznák a két szövetséghez tartozó államokat abban, hogy kölcsönösen megfelelő, nemzetközi jogi jellegű kö­telezettségeket vállaljanak. Figyelembe véve a jelenlegi helyzetet, ez különösen jó­tékony hatást gyakorolhatna a nemzetközi események egész további fejlődésére”. „Ezen elképzelésekből ki­indulva a Varsói Szerződés tagállamainak legfelső szin­tű képviselői javaslattal for­dulnak az Észak-atlanti Szerződés tagállamaihoz: kössenek szerződést a kato­nai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásiról, és a békés kapcsolatok fenntartá­sáról.” A nyilatkozat részletezi a javasolt szerződés elemeit. A szerződés magja az lehetne, hogy a két szövetség tagál­lamai kölcsönösen kötelezett­séget vállalnak: nem alkal­maznak egymás ellen első­ként sem hagyományos, sem pedig nukleáris fegyvereket, vagyis nem alkalmaznak egymással szemben elsőként katonai erőt. Ezt a kötele­zettségvállalásukat nemcsak egymás irányában! hanem harmadik országokkal szem­ben is megtehetik. További eleme lehetne a szerződésnek kölcsönös kö­telezettségvállalás, amely .sze­rint a két szövetség tagálla­mai nem fenyegetik a nem­zetközi tengeri , légi és koz­mikus kommunikáció biz­tonságát olyan térségekben, amelyre nem terjed ki egyik ország nemzeti fennhatósága sem. Ugyancsak kötelezett­séget lehetne vállalni arra, hogy tárgyalásokat folytat­nak a fegyverkezési hajsza felszámolására irányuló ha­tékony intézkedésekről, a fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről, valamint a leszerelésről. Meg lehet vizsgálni a váratlan táma­dás veszélyének elhárítását szolgáló gyakorlati intézke­déseket. lásokra való megosztottságá­nak felszámolásához, és megfelelne a népek kíván­ságának, hogy békében és biztonságban éljenek. Felhí­vással fordulnak az Észak­atlanti Szövetség tagálla­maihoz: fogadják ezt az új kezdeményezést a legtelje­sebb figyelemmel és adja­nak rá építő választ.” Befejezésül a prágai ülé­sen elfogadott politikai nyi­latkozat a következőket mondja: „Ao Varsói Szerződés tag­államai — e politikai nyi­latkozatban kifejtve elképze­léseiket a béke megszilárdí­tásának, a nemzetközi eny­hülés megőrzésének és elmé­lyítésének útjairól és esz­közeiről a jelenlegi hely­zetben — kinyilvánítják készségüket a párbeszédre és az együttműködésre mind­azokkal, akik) e nagy célok elérésére törekednek.” A háborús tűzfészkek fölszámolása Intézkedések kellenek a bizalmatlanság csökkentésére Készség a párbeszédre és az együttműködésre Magyar vezetők üdvözlő távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Kambodzsa nemzeti ünnepe alkalmából táviratban köszöntötte Heng Sam- rint, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsá­gának főtitkárát, a Kambodzsai Népköztársaság Államtaná­csának elnökét és Chan Syt, a Kambodzsai Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét. Kedves Elvtársak! Kambodzsa nemzeti ünne­pe, a forradalmi erők törté­nelmi győzelmének negyedik évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, á Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, Minisztertaná­csa és dolgozó népünk nevé­ben; elvtársi iidvözl'etünket küldjük Önöknek, a Kambod­zsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Kambodzsai Népköztársaság Államtanácsának, Miniszter- tanácsának és q. kambodzsai népnek. A kambodzsai hazafias erők hősies küzdelmét és a független, önálló, a fejlődés szocialista útját választó Kambodzsa megteremtésére irányuló erőfeszítéseit a nem­zeti függetlenség és a társa­dalmi haladás híveinek ro- konszenve, támogatása és szolidaritása övezte világ­szerte. A magyar kommunisták, szocializmust építő népünk elismeréssel tekint azokra az eredményekre, amelyeket a kambodzsai nép élcsapat pártja vezetésével forradalmi vívmányai megszilárdításá­ban, a haza újjáépítésében, a népgazdaság helyreállításá­ban és emberhez méltó élet- körülmények megteremtésé­ben elért. Támogatja a Kam­bodzsai Népköztársaságnak a délkelet-ázsiai népek bizton­ságának és békés együttmű­ködésének megteremtésére irányuló kezdeményezéseit. Pártjaink, országaink és népeink testvéri kapcsolatai, együttműködése szilárd elvi alapokon töretlenül fejlődik. A Magyar Népköztársaság a béke és a társadalmi haladás minden hívével együtt válto­zatlanul szolidáris a Kam­bodzsai Népköztársaságnak a nemzetközi elszigetelés meg­hiúsítására, az országépítő munka eredményes kibonta­koztatására irányuló erőfeszí­téseivel. Nemzeti ünnepük alkalmá­ból további sikereket kívá­nunk Önöknek, a testvéri kambodzsai népnek a Kam­bodzsai Népi Forradalmi Párt IV. kongresszusa hatá­rozatainak valóra váltásában, forradalmi vwmányaik vé­delmében, hazájuk felvirá­goztatásában. • * * Apró Antal, az országgyű­lés elnöke táviratban üdvö­zölte Chea Símet, a Kambod­zsai Népköztársaság nemzet- gyűlésének elnökét. A Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa, az Országos Béketa­nács, a Magyar Szolidaritási Bizottság, a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa és a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa ugyancsak üdvözlő táviratot küldött kambodzsai partnerszerveze­tének. Az ember akár egy esztendeig is folyamatosan a világűrben tartózkodhat — hangzott el egy tegnapi moszkvai sajtókon­ferencián. Képünkön: Anatolij Berezovoj és Valantyin Lebe- gyev (balra), az űrutazási időtartam világrekorderei nyilat­koznak az újságíróknak (Telefotó — KS) WASHINGTON Kétnapos látogatásra Wa­shingtonba érkezett Hans- Jochen Vogel, az SPD kan­cellárjelöltje. Vogel Geor­ge Shultz amerikai kül­ügyiminiszterrel és Caspar Weinberger hadügyminisz­terrel folytat megbeszélé­seket, pénteken pedig fo­gadja őt Ronald Reagan el­nök a Fehér Házban. BONN Az NSZK az olasz ható­ságok kérelmét teljesítve, kiadja a tavaly szeptember óta Frankfurtban bebörtön­zött Musa Cedar Celebit. A török férfit azzal gyanú­sítják, hogy köze van a II. János Pál pápa ellen elkö­vetett merénylethez. BELGRAD Jugoszlávia külső fizető- képességének megőrzése to­vábbra is kiemelt fontossá­gú feladat, az újabb köl­csönfelvételeket szigorúan ellenőrizni kell. s azok csak a gazdaság megszilárdításá­ra használhatók fel — szö­gezi le a JKSZ Központi Bizottságának elnöksége Belgrádban megtartott ülé­sén. NEW YORK Nemzetközi bankár talál­kozó színhelye lesz Wa­shington a jövő héten. Nyu- gat-Európa, Japán és az USA mintegy 35 bankjának képviselői a hitelnyújtás kockázatáról adatokat gyűj­tő új bankintézet létesítését vitatják meg. Az új intézet létrehozásá­val a bankok szeretnék el­kerülni, hogy a múlt évi — főleg a latin-amerikai adó­sokat sújtó — készpénz­hiány megismétlődhessen — mondta William Ogden. az intézmény alapítását kezde­ményező bankárok elnöke. RÓMA Ha a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet elismerné Izrael létezéshez való jogát, az nagyon fontos új elem lenne és ezt az izraeli kor­mánynak is figyelembe kel­lene vennie — jelentette ki Navon izraeli elnök a ró­mai televíziónak adott in­terjúban, melyet az Egye­sült Államokba utazásának előestéjén készítettek a RAI munkatársai. Az interjút követő vitá­ban Colombo külügyminisz­ter elmondta, hogy decem­beri. tuniszi látogatása al­kalmából Arafattal is tár­gyalt. PÁRIZS Lázár Mojszov jugoszláv külügyminiszter kétnapos párizsi látogatásának befe­jeztével közölte, hogy Mit­terrand elnök ellátogat majd Jugoszláviába, s lehet, hogy a látogatásra még ebben az évben sor kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents