Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-07 / 5. szám
A gumi- és a cipőgyártásban használt gép ek karbantartása és javítása a feladata a martfűi Tisza Cipőgyár tmk-üzemének. A kisebb munkákat helyszínen, a gépek időszakos nagy javítását pedig szakműhelyekben végzik. IFelvételünk a tmk-műhelyben készült A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat tószegi kerületében évente 12 ezer köbméter fát értékesítenek. Képünkön: kérgezik a papírnak való nyárfát Hazaérkezett Prágából a magyar párt- és kormányküldöttség Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével tegnap hazaérkezett Prágából a magyar párt- és kormányküldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Politkai Tanácskozó Testületének ülésén. A küldöttség tagjai voltak: Lázár Kyörgy, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke; Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára; Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter. az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent: Aczél Syörgy, Mavasi Ferenc, Németh Károly, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai; Syenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke; Szűrös Mátyás. a KB külügyi osztályának vezetője; Pullai Árpád közlekedési- és postaügyi miniszter; Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi , Kamara János belügyi államtitkár. a Központi Bizottság tagjai, továbbá Nagy János külügyi államtitkár. Jelen volt Andrej Barcák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének nyilatkozatából A regionális és településrendezési tervezésről tárgyalt a Minisztertanács Késedelem nélkül kell cselekedni A kormány Tájékoztatási Hivatala közli; a Miniszter- tanács tegnap ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének a- Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének prágai üléséről szóló jelentését. A kormány értékelte a regionális és településrendezési tervezés eddigi gyakorlatát, és meghatározta további korszerűs'ítésének irányelveit. Eszerint a tanácsok önállóságának növelésével, a társadalmi és a tudományos szervek részvételének bővítésével növelni kell e munka demokratizmusát, lehetővé tenni, hogy a lakosság a tervkészítés időszakában megvitathassa a különféle változatokat. A jövőben fokozott figyelmet szükséges fordítani a jó állapotban lévő lakóépület-állomány védelmére. a termőföld és a természeti környezet megóvására. A Minisztertanács megbízta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, és 1983. június 30-ig adja ki az új jogszabályokat. A kormány áttekintette az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatokat. Kötelezte a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek vezetőit. hogy vizsgálják meg az indítványok megvalósításának lehetőségeit, és az eredményről tájékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint a javaslatokat tevő képviselőket. (Kommentárunk a 3. oldalon) Űjafab nagy fontosságú kezdeményezéseket tartalmaz a Varsói Szerződés tagállamainak politikai nyilatkozata, amelyet a Politikai Tanácskozó Testület január 4—5-én Prágában megtartott ülésén fogadtak el a szerződésben részt vevő országok legmagasabb szintű képviselőd. A nyilatkozat áttekinti a világhelyzet és az európai helyzet legfontosabb kérdéseit, a fegyverkezés ellen, a leszerelésért, az enyhülésért, a ' különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséért és együttműködéséért folyó küzdelem legfontosabb feladatait. Számos, a leszerelésre vonatkozó konkrét javaslat mellett azt indítványozza hogy a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai szerződésben vállaljanak kölcsönös kötelezettséget: nem alkalmaznak egymás ellen elsőnek sem hagyományos. sem nukleáris fegyvert. Javasolja: a két szövetség tagállamai kölcsönösen mondjanak le a katonai erő alkalmazásáról, fejlesszék békés kapcsolataikat. A hat fejezetre oszló terjedelmes dokumentum első része általában elemzi a világ helyzetét. Emlékeztet a szerződés tagjainak korábbi értékeléseire arról, hogy növekszik a békét fenyegető veszély, s leszögezi, hogy az agresszív erők tevékenységének fokozódása következtében ez a veszély tovább növekedett. „Egyre határozottabb tevékenységet fejtenek ki azok a körök, amelyeknek célja, hogy megingassák a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatainak egyedül ésszerű alapját, a békés egymás mellett élést. Az egészségesebb nemzetközi kapcsolatok kialakításában elért érzékelhető előrehaladás — amely a hetvenes évektől kezdve kezdett hatást gyakorolni a nemzetközi viszonyok általános fejlődésére — veszélyben van” — szögezi le a nyilatkozat, emlékeztetve arra, hogy a fegyverkezési verseny minőségileg új. sokkal veszélyesebb szakaszba lép. Ismét fellángolnak a korábbi feszülséggócok, új konfliktusok és válsághelyzetek keletkeznek, akadályokat gördítenek a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködés útjába, politikai eszközként gazdasági szankciókat és embargókat alkalmaznak. Ily módon a helyzet egészében véve mind bonyolultabbá válik, növekszik a nemzetközi feszültség, erősödik a háborús veszély, mindenekelőtt a nukleáris összecsapás veszélye. A béke erői hatalmasabbak A Varsói Szerződés tagállamai ugyanakkor azt is megállapítják, hogy az ilyen fenyegető fejleményekkel szemben mind határozottabban és erőteljesebben nyilvánul meg a népek, a haladó és .békeszerető erők ellenállása. az a törekvése, hogy véget vessenek az erő és a konfrontáció politikájának, megőrizzék a békét, megerősítsék a nemzetközi biztonságot. „Az ülésen képviselt államok meggyőződése: bármilyen bonyolult is a világ- helyzet, megvan a lehetőség arra. hogy túljussunk a nemzetközi kapcsolatok e veszélyes szakaszán. Az események mostani menetét meg kell és meg is lehet állítani és olyan irányba lehet terelni, amely megfelel a népek vágyainak. A szocialista országok, amelyek békeszeretete társadalmi rendszerük természetéből fakad, ennek érdekében latba vetik egész nemzetközi tekintélyüket, politikai és gazdasági potenciáljukat” — szögezi le a nyilatkozat. „Á háború erőinél napjainkban hatalmasabbak a béke erői. Minden össze- forrottságuktól és tevékenységük céltudatosságától függ. A Politikai Tanácskozó Testület ülésén részt vevő államok, a nemzetközi helyzetről! adott értékelésük alapján, a nukleáris katasztrófával szemben az egyetlen léhetséges megoldást javasolják és széles körű nemzetközi együttműködésre szólítanak fel az élet és az emberi civilizáció megőrzése nevében”. A nyilatkozat második fejezete a leszerelés, különösen a nukleáris leszerelés kérdéseivel foglalkozik és haladást sürget ezen a területen. Rámutat arra a veszélyre, amit az új amerikai nukleáris programok megvalósítása jelent, leszögezve: e programok célja a katonai fölény megszerzése. Végrehajtásuk a nemzetközi stabilitás megbontásához vezet. nukleáris fegyvert, s hasonló lépésre szólítja fel az összes nukleáris nagyhatalmat. „A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben különösen fontos, hogy elmozduljon a holtpontról a fegyverzetek és a fegyveres erők tényleges korlátozásának és csökkentésének ügye. Ezért az ülés résztvevői arra szólítanak fel, hogy a fegyverkezési verseny megszüntetésének egész kérdéskörében adjanak határozott, új lendületet a most folyó megbeszéléseknek, illetve újítsák fel a félbeszakadt tárgyalásokat”. A dokumentum szerint a Varsói Szerződés tagjai nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy sikert érjenek el a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó genfi szovjet— amerikai tárgyalásokon, támogatják és üdvözlik a Szovjetuniónak a fegyverkezési hajsza megszüntetésére és a leszerelésre tett javaslatait. A nyilatkozat számos konkrét kérdésben sürget haladéktalan megegyezést, így a fokozatos nukleáris leszerelés programjának kidolgozásában, a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásában, a vegyi fegyverek betiltásában és megsemmisítésében, a neutronfegyver betiltásában, olyan tilalomban, amely meggátolja bármilyen típusú fegyver elhelyezését a világűrben. Figyelmeztet arra a veszélyre is, amelyet a hagyományos fegyverek és fegyverzetek jelenlegi szintje jelent. Javasolja a haditengerészeti tevékenység korlátozását és több más leszerelési intézkedést is előirányoz, beleértve a katonai költségvetések csökkentését. „A népek számára nincs fontosabb, mint a béke megőrzése, a fegyverkezési verseny megszüntetése. Ennek elősegítése minden kormány, minden államférfi kötelessége” — írja a politikai nyilatkozat. Európa biztonsága A nyilatkozat harmadik fejezete foglalkozik kiemelten az európai kérdésekkel, aláhúzva: az európai biztonság megszilárdítása rendkívül fontos feladat á háborús veszély megszüntetése, az általános, tartós béke megóvása szempontjából. Ez abból következik — állapítja meg a dokumentum, — hogy az európai kontinensen hatalmas mennyiségű — hagyományos és nukleáris — fegyverzet összpontosul, és a két katonai szövetség fegyveres erői itt vannak közvetlen érintkezésben egymással. „Ugyanakkor az államok közös erőfeszítésének eredményeként Európában kialakult a jószomszédi viszony, az együttműködés, az alap a kölcsönös tisztelet és a bizalom következetes fejlesztéséhez. Minden európai állam a saját tapasztalatai alapján győződött meg az enyhülés előnyeiről. Nincs köztük olyan, amelynek ne állna érdekében az enyhülés megőrzése, eredményeinek megsokszorozása”. Az ülés résztvevői nyilatkozatukban rendkívül komoly veszélynek minősítik az európai népek számára a NATO-döntéseket arról, hogy amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakétákat akarnak telepíteni Nyugat- Európába. E döntések végrehajtása elkerülhetetlenül maga után vonja a bizalom gyengülését és a helyzet (Folytatás a 2. oldalon) „Az ülésen képviselt államok nyomatékosan hangsúlyozzák : bármilyen számítás, amely a nukleáris háború kirobbantására és az abban elérhető győzelemre irányul, értelmetlen. Ha sor kerülne nukleáris háborúra, annak nem lenne győztese” — szögezi le a nyilatkozat. Rámutat ugyanakkor az ilyen katonapolitika más veszélyes következményeire is: az megingatja a katonai- hadászati stabilitást, növeli a nemzetközi feszültséget, bonyolultabbá teszi az államok kapcsolatait, növeld a katonai szembenállás szintjét. s ennek következtében a béke még ingatagabbá, még törékenyebbé válik. Mindezt számításba véve az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy késedelem nélkül, addig kell cselekedni, amíg van lehetőség a fegyverkezési hajsza megfékezésére és a leszerelésben való haladásra” — írja a dokumentum, 'amely méltatja a Szovjetunió egyoldalú kötelezettségvállalását, azt, hogy nem alkalmaz elsőként Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXXIV. évf. 5. sz. 1983. január 7., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A népek számára nincs fontosabb, mint a béke megérzése
