Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-06 / 4. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JANUAR 6. IA tudomány világa Közösen könnyebb Az Akadémia és az OMFB együttműködése A Magyar Tudományos Akadémia és intézményei zömükben az elméleti kutatás fellegvárainak számítanak. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság munkája viszont inkább kapcsolódik a napi élethez, a termelőmunkáihoz — bár mindkét megállapítás csak fél- vagy háromnegyed igazság, hiszen az akadémiai intézetek is végeznek gyakorlati célú kutatást, és az OMFB is támogat a műszaki haladással kapcsolatban lévő alapkutatásokat. Ezért is, és a Tudománypolitikai Bizottság határozatainak megvalósulásaként is — a tudomány termelőerővé válásával kapcsolatban — érdekes az az együttműködési megállapodás, amelyet az MTA és az OMFB vezetői kötöttek, a két szerv illetékességi körébe tartozó és a VI. ötéves terv időszakában elvégzendő kölcsönös érdeklődésre számot tartó kutatási fejlesztési feladatokkal kapcsolatosan. Erről beszélgettünk Mo- hácsy Lászlóval, az OMFB Igazgatási főosztályának vezetőjével : — Nagy vonalakban mit tartalmaz e megállapodás? — Az Akadémia a különböző országos és tárca- tervekben meghatározott feladatokra, valamint egyéb, az MTA és az OMFB között egyeztetett kutatási és fejlesztési célokra a hatodik ötéves terv időszakára 2,2 milliárd forint beruházási összeget irányoz elő. Az OMFB ugyanezen időszak alatt a központosított műszaki fejlesztési alapból összesen 1 milliárd 66 millió forintot tervez az Akadémia felügyelete aló tartozó kutatóhelyeken — kölcsönösen egyeztetett és elfogadott tematika szerint — kutató-fejlesztő munkák végzésére biztosítani. Ezen az összegen belül mintegy 350 millió forintnak megfelelő kutató-fejlesztő beruházással lehet számolni. E beruházási hányadnak az egyes programok, illetve kutatási fejlesztési célok közötti megosztását a tervezés jelenlegi fázisában korai volna .meghatározni. Azokról a programok éves tervezése során, az egyéb kutatási fejlesztési feladatok esetében pedig a konkrét szerződések megtartása során döntenek majd a mindenkori beruházási lehetőségek és a beruházási célok ismeretében. — Részletesebben, forintra „lefordítva” mit jelent mindez? — Például az OKKFT- programokra (akadémiai kutatóhelyeken történő felhasználásra) az Akadémia 1 milliárd 213 millió. az OMFB 483 millió forintot biztosít, az OTTKT főirányokhoz ugyané hozzájárulás mértéke 647, illetve 90 millió. De az Akadémia Középtávú Kutatási Programjaira is ad az OMFB 303 millió forintot az Akadémia 728 milliója mellett. Konkrét, a gyakorlatban már megvalósuló programokra !s kiterjed a megállapodás: például a kisszámítógépek és rendszerek kutatására és fejlesztésére, valamint a mikroszámítógépek és alkalmazási rendszereik kuta- tására-fejlesztésére az Akadémia 90, az OMFB 60 millió forintot ad, az automatizálási eszközök és rendszerek kutatására és fejlesztésére az MTA hozzájárulása 85, az OMFB-é 45 millió forint. — A gyakorlatban hogyan zajlik a közös tevékenység? — Az OMFB az OKKFT- programokhoz előirányzott összegeket a programfelelősök rendelkezésére bocsátja, megjelölve, hogy mely feladatokat és milyen összegben lát célszerűnek elvégeztetni az akadémiai intézményekben. Az akadémiai intézetek témajavaslatait tehát e programoknál a programtanács véleménye alapján a programfelelősnek kell elfogadnia. Más a helyzet az OTTKT, illetve a Központi Fejlesztési Programok támogatásánál: itt az OMFB illetékes szaktitkárságai és az Akadémia Központi Hivatalának tudományági főosztályai egyeztetik a tematikákat, majd egyedi szerződésekbe foglalják tényleges finanszírozási döntésüket. — Végül milyen témákról van szó általában? — Felsorolni sem egyszerű: az Országos Középtávú Kutatási és Fejlesztési Terv keretében szóba kerülnek a gépgyártástedhno- lógia kutatási-fejlesztési feladatai, a mikroelektronikai alkatrészek, technológiák és alapanyagok, a számítástechnikai alkalmazási rendszerek kutatása és fejlesztése, az originális gyógyszerkutatás, a gabona termesztése, fejlesztése, az atomerőművek biztonságos üzemeltetését szolgáló kutatási fejlesztési feladatok, a Balaton regionális környezetvédelmi kutatása. az anyagtudományi és anyagtechnológiai kutatások, a fehérjetermelés ipari technológiájának kutatása és fejlesztése. A távlati kutatási főirányok közül a szilárdtestek és az életfolyamatokat szabályozó mechanizmus. azaz a bioreguláció kutatására szól a megállapodás. Az Akadémia Középtávú Kutatási Programjai közül szóba kerül a kémiai szerkezet és a biológiai hatás közötti kapcsolatok törvényszerűségeinek kutatása, a biotechnológiai kutatások világa, különös tekintettel a géntechnológiára, a számitásteohnikai kutatások alkalmazása, az új energiaforrások kutatása, a talajok termékenységének gazdaságos növelését szolgáló kutatáskomplexum, a világgazdaság fejlődési tendenciáival kapcsolatos vizsgálatok. különös tekintettel a magyar gazdaságpolitika és tervezés szempontjaira. A skála valóban a kutatás és a termelés szinte minden ágára kiterjed. Reméljük, hogy a két szellemi „fellegvár” együttműködése az ország életének helyzetének jobbra fordulásában is Összarvas mikroszkóp alatt Egy őslénytani kutatóexpedíció a Góbi-sivatagban olyan 80 millió éves dinoszauruszcsontokat talált, amelyekben épségben megmaradtak az állati enyv anyagai, az úgynevezett kollagénrostok és -sejtek. A fehérjéből álló enyv többek között az állatok ízületeit körülvevő kötőszövetekben is előfordul. Előfordul, hogy több ezer éves emberi csontokban épségben találják meg ezt az anyagot, de megtalálták a mamwnut jégbe fagyott maradványaiban is. A 25 millió év előtt élt ősszarvas csontjainak elektronmikroszkópos vizsgálata szintén kollagénrostokat mutatott ki. Fehérje és értelem Különféle szakfolyóiratokban sok cikk, beszámoló jelent meg patkányokkal végzett tanulékonysági kísérletekről. A kísérleti patkányokat fehérjeszegény étrenden tartották. Növekedésük, fejlődésük és intelligenciájuk ettől erősen visszamaradt. Ivadékaik — bár születésüktől kezdve fehérjedús táplálékot kaptak — sem voltak fejlettebbek vagy tanulékonyabbak szüleiknél, és erősen elmaradtak a normális koszton tartott szülőktől származó társaik mögött. E kísérletek tanulsága szerint tehát patkányokon egy generáció alatt nem lehet kiküszöbölni az előző generáció helytelen — fehérjeszegény — táplálkozásából eredő hátrányokat, amelyek különösen a tanulékonyság terén voltak feltűnőek. Bár a kutatók tartózkodnak attól, hogy e kísérletek eredményét emberre is érvényesnek tekintsék, mégis felmerült az a lehetőség, hogy a rosszul táplált, fehérjeszegény étrenden élő embercsoport esetében is csak néhány generáció után mutatkoznak meg a helyes táplálkozásból eredő előnyök. A fehérjeszegény koszton felnőtt gyermekek szellemi elmaradottságát több vizsgálat tanúsítja. Fotopuskával madarakra Menekülő állatok, gyorsan repülő madarak lencsevégre kapására alkalmas „fotopuskát” készített a krasznogorszki műszergyár. A 400 milliméter gyújtótávolságú lencsével felszerelt fényképezőgép szabályos puskatusra van erősítve, az exponálás az elsütőbillentyű (ravasz) meghúzásával történik. A fénykép témája a keresővel könnyen „becélozható”. A teleobjektív új megoldással pillanatok alatt élesre állítható. A beépített megvilágításmérővel az exponálási idő pontosan meghatározható. A puskatus alakú támasz még hosszabb expozíció esetén is bezárás- mentes kép készítését teszi lehetővé. tükröződik majd. SZ. J. I. Vissza a rég! ötlethez faelfelejtett Stirling-motor A gépészek hosszú ideig kényelemben élhettek; jól működtek a gőzgépek, megbízhatóak voltak a villany- motorok és hallatlan karriert futottak be a robbanómotorok. Gond nem volt, hiszen a jól működő gépekhez elegendő hajtóanyag állt rendelkezésre. Egy csapásra megváltozott a helyzet, amikor a hagyományos energiahordozók ára meredeken emelkedni kezdett. A konstruktőrök kényelme megszűnt, világszerte új lehetőségeken, olcsóbb hajtóanyaggal működő gépek szerkesztésén törték fejüket. Üj korszakalkotó ötletek azonban ritkán születnek. Mit lehet ilyenkor tenni? Visszanyúlni a régi ötletekhez, amelyek valamikor valamiért elakadtak a műszaki fejlődés labirintusában. Ezt tették a svédországi Egyesült Ipari Művek kutatói is. Kibányászták a feledés homályából az 1816-ban, Robert Stirling skót mérnök által szabadalmaztatott és róla elnevezett motort, amely mozgási energiáját a levegő melegítéséből nyeri. Két további szabadalom (1827, 1840) tette lehetővé a világ első 42 lóerős (32 kW) Stirling-mo- torjának megszerkesztését, amely három évig működött egv skóciai fonodában. A svéd technikusok mintegy tízéves intenziv kutatás után most új Stirling-motort mutattak be. amely alig működik nagyobb zajjal, mint egy hűtőgép, igen gazdaságos és nagyon kevés mérgező gázt termel. Gyakorlatilag bármely üzemanyaggal működik, a következő módon: az égő üzemanyag egy héliumgázzal töltött tartályt melegít. a gáz kitágul és bejut a munkahengerbe, megmozgatja a dugattyút, a gáz kihűl, majd visszajut a tartályba, ahol ismét felmelegszik és a folyamat így folytatódik. A svéd motor története azzal kezdődött, hogy miután a holland Philips-cég föladta a Stirling-motor fejlesztésére irányuló törekvését, 1967-ben eladta a licencét a svéd cégnek. Ennek az emberei szerint a Stirling-motornak van jövője, és biztosra veszik, hogy előbb-utóbb más cégek és egyetemek kutatói is hozzáfognak majd a Stirling-motor további fejlesztéséhez, még akkor is. ha a svéd cég megtartja a licenc jogát. A képen a svédek által kifejlesztett 10 kW-os motor látható, amely egy generátor segítségével 6 kW villamos teljesítményt termel. Délutáni rovarirtás Meteoritkráter—tómederben Svéd geológusok a Stockholmtól délnyugatra fekvő Huimmeln-tó fenekén egy kráterre bukkantak. Feltételezik, hogy ezt a mélyedést a Föld történetének egy korai szakaszában lehullott meteorit becsapódása okozta. A tó prekamibriuni korból, a földtörténeti őskorból származó gránitból álló sziklatömbben van. s a jégkorszakban jégpáncél borította. A tó meteoreredetét föltételező elmélet mellett szól az a tény, hogy medrében nagy mennyiségű, om- lékony törmelék található, amely a grániitalapból származik. Ugyanerre utal a kráter peremes, becsapódásra valló alakja. Annak a feltételezésnek, hogy a kráter vulkáni eredetű, ellentmond az a tény, hogy ezen a környéken a vulkáni tevékenység a kráter keletkezése előtt 500 millió évvel korábban befejeződött. A svéd tudósok azt állítják), hogy ez a Földön található legrégebbi olyan kráter, amely az eddigi ismeretek szerint meteorit becsapódásából keletkezett. Az állatok és a növények életműködése a nap folyamán változásokon megy át: - reggel erősödik, este csökken, vagy éppen fordítva. Valószínűleg ebből is következik, hogy napszakos különbségek mutatkoznak az egyes szervezeteknek bizonyos mérgek iránti érzékenységében. Az Egyesült Államokban végzett kísérletek szerint a legyek és egyéb rovarok méreg iránti érzékenységének csúcspontja a kora délutáni órákban, 4 óra körül van. A rovarirtó szerek általában a napnak abban a részében hatásosabbak, amikor a rovarok élénk mozgást végeznek. Ez a jelenség talán megmagyarázza azokat az eltéréseket is, amelyek egyes rovarirtó szerek hatásosságára vonatkozó hírek között mutatkoznak. Ugyanaz a szer kevésbé válthatja be a hozzá fűzött reményeket, ha nem délután; hanem délelőtt, a pihenő rovarokra alkalmazzák. A gyökér a levegőben lúg Talaj nélküli növénytermesztés Az a hagyományos elképzelés. hogy a növényeknek szükségük van a talajra, nem más, mint megszokás. Valójában a talaj távolról sem ideális közege a növényeknek. Igaz ugyan, hogy jól leköti a tápanyagokat, de gyakran éppen az a baj, hogy túlságosan is. Többnyire nehezen oldódó vegyületekben tartalmazza mindazt, amire a növényeknek szükségük van. A gyökerek nem mindig tudnak áthatolni a tömör felső talajrétegen, s így sokszor el sem jutnak azokba a mélységekbe, ahol az ásványi és szerves anyagok összetétele a legkedvezőbb. A növényzet — ha kedvező fejlődését biztosítani akarjuk — a különböző fejlődési szakaszokban más és más táplálékot igényel, akárcsak az ember. De vajon miként biztosíthatjuk a változó ellátási körülményeket a talajban? A hidropónika, a talaj nélküli növénytermesztés segítségével valósítható ez meg, amely több országban már túl van a kísérleti stádiumon. A leggyakoribb eljárás, hogy szemcsés, homokos talajba kerülnek a növények, amelyet időről időre tápsóoldat- tai itatnak át. Az oldat hártyát képez a növények gyökerein, a felesleges mennyiség pedig a homokréteg alatt elhelyezett tartályban gyűlik össze, és természetesen ismét felhasználható. A homok- szemcsék vagy a kavicsok között az átitatás után ismét levegő tölti ki az üregeket, így a növények a megfelelő tápanyagok mellett elegendő oxigénhez is hozzájutnak. A cseppfolyós és gáznemű közeg szokványos váltása kedvez a növények fejlődésének, növényházi körülmények között meg is valósítható, de a földeken még nem. Nagy jövőt jósolnak egy másik módszernek, az aeropónikának is. Ennél a palántákat nem homokba vagy kavicsok közé helyezik, hanem állványon rögzítik, gyökerük a levegőben lóg, s azt megfelelő időközönként tápoldattal permetezik. A képünkön látható lengyel kísérleti növényházban a növények gyökérzete egy ásványi sók oldatát tartalmazó vízmedencébe ér. A növények nyakrészét ásványi vagy szerves anyagokból álló közeggel veszik körül, amelyet a medence fölött felfüggesztett sűrű hálón terítenek szét. Az így termesztett növények egészségesebbek, mint a hagyományos módon termesztettek, termésük érésének ideje mintegy tizennégy nappal csökken, a terméshozam pedig 15—20 százalékkal magasabb.
