Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-06 / 4. szám

1983. JANUÁR 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodá­si Vállalat tiszavárkonyi üzemében határidőre be­fejezték a téli gépjavítá­sokat. Képünkön a CSK 800-as szivattyúkat ellen­őrzik a szakemberek Egyebek között öltözőszekrények gyártásával is foglalkozik a jászárokszállási Kos­suth Tsz faipari üzeme. A képen látható típusból 120-at készítenek a budapesti Rek­lámdekor Szövetkezet részére Megvalósult 1982-ben, a jászságban Új iskola és óvoda, társasházak, víztározók ABÁDSZALÓKON Fásítják a Keserű-tavakat Abádszalókon a Keserű-ta­vak, nevükhöz illően már sok keserűséget okoztak a környékbelieknek, és nem ke­vesebb gondot a község veze­tőinek. Pedig egykor a hatal­mas mélyedések, a kisebb- nagyobb, olykor futballpálya nagyságúnál is tekintélye­sebb területű gödrök fontos feladatot töltöttek be. Belő­lük került ki az az agyag, ho­mok, vályog, amelyből a tele­pülés régi házai, épületei ké­szültek. A feltöltésük jószeré­vel lehetetlen, hiszen hihe­tetlen mennyiségű földet kel­lene visszahordani ezekre a mélyedésekre, hogy elérjék a környező porták, utcák, utak szintjét. Mivel belterületen vannak, a szeméttel történő telehordásuk a lakosság egészségügyi védelme miatt tilos. Így maradt egy újabb vál­tozat, a parkosítás, a ’ecsaoo- lás. Jónéhány esztendővel ez­előtt elkészült egy parkosítá­si terv. miután a tavak kö­zül négyben többé-kevésbé si­került a talajvizet, csapadé­kot elvezetni. Ezekben a mé­lyedésekben elvégezték a fá­sítást is, ami nem a legsze­rencsésebbnek bizonyult, mi­vel rövid idő után a cseme­ték 70—90 százaléka kipusz­tult. Az okok közül említen­dő: nem megfelelő fák kerül­tek a talajba, a gondozásuk mindvégig megoldatlan ma­radt, és bizony, aki elhaladt ezek előtt a csemeték előtt, észrevehette, az apró, ujjnyi vastagságú fácskák olykor a dudva. a gaz közül alig lát­szottak ki. Mivel a nagyközség az ot­tani öböl jó fekvése, a kiváló üdülési, fürdési, csónakázási lehetőségek miatt egyre nép­szerűbb, ismét felmerült a gazzal benőtt területek ren­dezése. A tavak közül négyet a helybeli Lenin Termelő- szövetkezet szocialista bri­gádjai társadalmi munkában felszántottak. (A többi any- nyira mélyen fekszik, hogy előbb lecsapolási tervüket kell elkészíteni.) A Nagykun- • sági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság az itteni talajvi­szonyokat jól tűrő fűz-, nyár­fa csemetéket ad. Hogy az ültetés utáni rendszeres gon­dozásuk is biztosítva legyen, a helyi tanács a tervek sze­rint egy-egy bizonyos beülte­tett területet, meghatározott -négyzetmétert kiadna az erre Igényt tartó lakóknak. A „bérlők” a területre alacsony, konyhakerti növényeket ül­tethetnének, és fizetség gya­nánt annyi lenne a köteles­ségük. hogy a vállalt, illetve kapott parcellát rendben tartsák, kapálják^ műveljék. Ily módon remélhető, az idén végre rendeződik a tavak többségének a sorsa. D. Sz. M. Az év végi számvetésnél kiderült, hogy a gondok elle­nére a jászberényi járásnak nincs olyan községe, ahol azt lehetne mondani: nyomtala­nul telt el az esztendő. Gazda­godtak, épültek a jász tele­pülések. Jászapátin elkészült 27 mil­lió forint költségből a 8 tan­termes úi. általános iskola. Emeletráépítéssel újabb 5 te­remmel bővítik az általános iskolai napközi otthont. A 3 millió forint költségű bőví­tést az idén fejezik be. Elkez­dődött a régi tanácsháza épü­letének átalakítása, könyv­tár lesz belőle, 2 millió fo­rintot költenek rá. Belvízrendezésre több mint másfél millió forintot fordí­tottak, az új művelődési ház területelőkészítése 1 millióba került. Befejező szakaszához közelednek a vízműtársulás szervezésével. A lakók több mint 70 százaléka írta alá a belépési nyilatkozatot, létre­hozásával 70 millió forintos beruházás megvalósításának alapjait teremtik meg. A társközség, Jászivány úi ar­tézi kutat kapott. Jászkiséren elkészült az 1 millió 800 ezer forint költ­ségű tanmedence. A felénél tartanak a művelődési ház rekonstrukciójának. A több mint 8 millió forintba kerülő felújítással a járás egyik leg­korszerűbb művelődési intéz­ménye lesz a jászkiséri. Jól haladnak a távfűtési rend­szer kiépítésével. A nagyköz­ség hévizét hasznosító beru­házásra 9 és fél millió forin­tot költenek. Jászszentandráson gazdag vízhozamú artézi kút épült a tanács és a Víz- és Csatorna­mű Vállalat közös beruházá­sában. A strandfürdő felújí­tására, 50 személyes kabinsor és a nagy öltöző építésére 3 millió forintot költöttek. Az új házasságkötő terem építé­sére és a strand felé vezető út szélesítésére is sok pénzt fordítottak. A jászladányiak a művelő­dési ház bővítésével, korsze­rűsítésével úi filmszínházba járhatnak. Befejeződött a vízműtársulás 36 millió fo­rintos beruházása, amelynek során 18 kilométer vízvezeték és új artézi kút épült. Elké­szültek a vízmű korszerű gé­pi berendezései. Jászárokszálláson is tavaly fejezték be a vízműtársulás 42 millió forintos beruházá­sát. A település ivóvíz-ellátá­sát biztosító fejlesztés 3 év­vel ezelőtt kezdődött, azóta 32 kilométer vízvezetékháló­zat és egy 700 köbméteres víztározó épült. Elkészült a tízlakásos OTP-társasház. és elkezdődött az újabb tízlaká­sos ház építése. Űj artézi ku­tat kapott a társközség. Jász- ágó. Jászjákóhalmán dicséretes társadalmi összefogással a régi óvoda bővítésével, kor­szerű 50 személyes óvoda épült. Jásztelken az év végén adták át az 5 millió forint költséggel épült, 75 személyes új óvodát. Üj széntüzelésű kazánház fűti a régi iskolát és az új óvodát. Alattyánban 3 kilométerrel bővült a vízvezetékhálózat. A nagy forgalmi főutat szé­lesítették, és elkezdődött a területelőkészítése a varró­üzemnek. amely 80, képesítés nélküli háziasszonynak, lánynak biztosít majd mun­kát. Területelőkészítéssel te­remtették meg az alapjait az új, 4 tantermes általános is­kola építésének is. Jánoshidán 4 tantermes ál­talános iskola építésének kez­dését biztosították, Jászbol- dogházán a felénél tart az or­vosi rendelő építése. Jászdó- zsán elkészült az öregek nap­közi'otthona, és egy kilomé­terrel bővült a vízvezetékhá­lózat. Jászalsószentgyörgy új tor­nateremmel gyarapodott. Két korszerűen felszerelt poli­technikai terem is épült. Több mint egy kilométerrel gyarapodott a község vízhá­lózata, és elkezdődött a fog­orvosi rendelő és lakás építé­se. Az esztendő krónikájához tartozik, hogy a fejlesztési alapok figyelembe vételével négy és fél kilométer út épí­tését tervezték a járásban. A község lakóinak, gazdasági szerveinek segítségével azon­ban egy év alatt 21 kilométer jól járható út épült a Jász­ságban. Illés Antal Még egyszer a Közétkeztetésről Végrehajtották a határozatokat A népi ellenőrzés gyakor­lata, hogy a korábban lezaj­lott vizsgálatokra visszatérve megnézik, javaslataikat mennyiben vették figyelem­be az érintettek, megtették-e a szükséges intézkedéseket a vizsgálat során feltárt hiá­nyosságok megszüntetésére. A megyei NEB ugyanis 1980 augusztusában, és szep­temberében a megye több településén megvizsgálta a lakosság tömegétkeztetésének helyzetét.. Mindezt azért, mert tisztában volt azzal, hogy ez az ellátási forma fontos társadalompolitikai tényező, közhangulatot, köz­érzetet befolyásoló kérdés. A vizsgálat kiterjedt a gyer­mek- és diákétkeztetésre, a kereskedelmi vendéglátásra, az üzemi és munkahelyi ét­keztetésre. A vizsgálat akkor nagyon fontos megállapításokat tett. A gyermek- és diákétkezte­téssel kapcsolatban kiderült, hogy bár a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat és az áfészek eredményesen látják el ezt a feladatot, az étkez­tetés színvonala településen­ként és iskolánként eltér, az étlapok összeállítására az öt­letszerűség a jellemző. Az üzemi és a munkahelyi ét­keztetés területén is több problémával találkoztak a Az azóta lezajlott utóvizs­gálat bebizonyította, hogy az alapvizsgálat óta eltelt idő lényegében elég volt a feltárt hiányosságok megszüntetésé­re. A szakigazgatási, az érdek- képviseleti szervek több je­lentős intézkedést tettek a NEB-határozatok végrehajtá­sára. így például a vendég­látó vállalat, az áfészek tar­tós, ingyenes használatra át­vették az iskolai konyhák felszerelését, ezzel megoldó­dott az eszközök pótlásának gondja is; a vállalat és a szö­vetkezetek által átvett iskolai konyhák felújítására 1,6 mil­lió forintos támogatást adott a megyei tanács. Emelkedett az étkeztetésben részt vevő diákok létszáma: az. 1979/80- as tanévben a diákok 37 szá­zaléka részesült a napközis ellátás keretében étkeztetés­ben, ez az arány az 1981/82- es tanévben már 41 százalék­ra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a megyében mintegy 45 ezer óvodás, általános és kö­zépiskolás kap szervezetten ellátást napjainkban is. Töb­ben étkeznek éttermekben és a számukra biztosított diák­menü kedvező, árban és mi­nőségben is megfelelő. Az ét­lapok tanúsága szerint a diákmenüt főző vendéglők­ben figyelembe veszik az életkori sajátosságokat. Per­sze gond azért még van: időnként a késedelmes szállí­tások miatt hideg ételt kap­nak a gyerekek, az étkező- helyiségek még az új oktatási intézményekben is kicsik. A NEB-határozatok jelen­tős részét az üzemi konyhák, Tavaly ismét több ilyen utó- vizsgálatra került sor, ezek egyike a lakosság tömegét­keztetésének helyzetére vo­natkozott. Tapasztalatait nem érdektelen közre adni, an­nál is inkább, mivel két év­vel ezelőtt már írtunk e té­máról. NEB ellenőrei: hiányos a konyhák felszerelése, a vá­laszték elmarad az igények­től, az étkezést igénybe ve­vők számában gyáranként, üzemenként nagy a különb­ség, szintúgy a vállalati térí­tések összegénél is. A keres­kedelmi vendéglátásban vég­zett vizsgálat pedig kiderí­tette. hogy az üzletek vi­szonylag nagy szabad kapa­citásokkal rendelkeznek, amelyeket jobban ki kellene használni a diák- és az üze­mi étkeztetés bővítése érde­kében. A NEB akkor felhívta a tö­megétkeztetéssel foglalkozók figyelmét arra, hogy jobban vállalják magukra e felada­tot. az üzletvezetők kapjanak nagyobb lehetőséget például a szabadabb árkialakításra, legyen folyamatosabb és biz­tonságosabb a nyersanyagel­látás. Vagyis a NEB, határo­zataival azt akarta elérni, hogy valamennyi, a tömeg- étkeztetést ellátó szerv, fe­lelőssége növekedjen. az áfészek és a vendéglátósok is végrehajtották. Pontosab­ban azok teljesítésével ma­radtak adósok, amelyek meg­oldása nagyobb beruházást igényel, vagy amelynek meg­valósítása hosszabb időbe te­lik, ilyen például a dolgozók szakképzettségének javításá­ra hozott határozat. Az éttermek, az üzemi konyhák tulajdonosai jelen­tős anyagi költségekkel javí­tották az étkezési feltétele­ket. így például a vendéglátó vállalat éttermet nyitott Kis­újszálláson, vendégeket fogad a jászapáti Park étterem, több helyen — például a jászapáti szakmunkásképző­ben, a jászberényi Hűtőgép­gyárban — kicserélték a konyhai eszközöket, új fel­szereléseket vásároltak töb­bek között a jászberényi Ap­rítógépgyárban, a túrkevei Vörös Csillag Tsz üzemi konyhájára. Mind az áfészek, mind a vendéglátó ^állalat gondoskodott arról, hogy szakemberek kerüljenek az irányító apparátusba, a konyhák dolgozói részére szakmai tanfolyamokat, to­vábbképzéseket rendeztek. A konyhák rugalmasan al­kalmazkodnak a beszerzési lehetőségekhez, mind több kistermelőtől, áfész-szakcso- porttagtól vásárolnak izölid- séget, gyümölcsöt, bár a fölhasználásra kerülő főze­lékfélék, zöldségek többségét ma is a Zöldért biztosítja szá­mukra. A tapasztalat alap­ján — állapította meg utó- vizsgálata során a NEB, — a továbbiakban nagyobb gon­dot kell fordítani a szállítá­sok pontosságára, a tisztított áruk minőségére. A vendéglátó egységek, az üzemi konyhák az ellátás bő­vítésére is törekedtek, pél­dául vacsorát is főznek, ahol ezt igénylik, de ez iránt meg­lehetősen szerény az ér­deklődés. Több helyen a dol­gozók kérésének megfelelően étlap szerinti étkezést bizto­sítanak — például a Hűtő­gépgyárban —, választéko­sabb a menükínálat — így a túrkevei éttermekben —, több baromfit és gyümölcsöt használnak fel, Szolnokon és Mezőtúron a vendéglátó egy­ségekben kis adag ételeket is kínálnak. Bővül az ételek választéka, többek között az AFIT XVII. sz. Vállalat üze­mében Túrkevén, a kunszent­mártoni Körös étteremben, a törökszentmiklósi Alföldi ét­terem Mezőgép-konyháján. Az elért eredmények elle­nére az üzemi étkeztetésben is vannak megoldatlan kér­dések. Csak néhány ezek kö­zül: az Alumíniumárugyár ti­szafüredi üzemében beázik a konyha és a mosogató mennyezete, új zománcos edényekre lenne szükség a jászapáti jszakmunkásképző konyháján, a Gyógyászati Se­gédeszközök Gyára kisújszál­lási üzemi konyhájának fel­szerelése is elavult már, másutt nincs megfelelő nagyságú raktár, és több he­lyen észrevételezték a NEB ellenőrei, hogy nem eléggé tiszta a konyhák padozata, nem meszeltek időben. A legnagyobb gondot azonban Martfűn rögzítették: a cipő­gyárban újjáépült az üzemi konyha, de még nem biztos, hogy ez a munka 1983 végére befejeződik. Van még tennivaló A megyei NEB utóvizsgá­lata igazolta, hogy a mun­káltatók, a szakvállalatok, a szövetkezetek megfelelő fi­gyelemmel kísérik a tömeg- étkeztetést. Az illetékes szakigazgatási és érdekképviseleti szervek is végrehajtották a NEB ko­rábbi határozatainak többsé­gét, vagy azok végrehajtása folyamatban van. Ami hiá­nyosságot a NEB ellenőrei az utóvizsgálat során ismét rög­zítettek. arra újólag felhív­ták az érintettek figyelmét, így a megyei tanács vb ke­reskedelmi, művelődési és pénzügyi osztályok vezetői­nek figyelmét az összehan­goltabb munkára, az étel és a tisztított zöldségfélék késedelmes szállítására, az étkezők felszereltségének ja­vítására, a raktározási gon­dók megoldására. A Jász- Nagykun Vendéglátó Válla­lat igazgatójának figyelmét pedig arra, hogy a KÖJÁL bevonásával szervezzenek a dolgozók részére egészségügyi tanfolyamot, a szakképzetlen szakácsok számára többször tartsanak előadást a korszerű táplálkozási ismeretekből, rendszeresen ellenőrizzék1 a gverinekétkeztetést, és tegye­nek többet az ételszállítások jobb megszervezéséért. V. V. Mit állapított meg a vizsgálat Megszüntették a hiányosságokat

Next

/
Thumbnails
Contents