Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-29 / 24. szám
1983. JANUÁR 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ülésezett az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanács tegnap ülést tartott. Megtárgyalta az 1982-ben elintézett kegyelmi ügyek tapasztalatait. Megállapította, hogy a kegyelmi kérelmek száma évek óta viszonylag állandó. A kegyelmezési gyakorlat az elmúlt évben kiegyensúlyozott volt. Érvényesült az az elv. hogy a kegyelmezés kivételes állam- hatalmi aktus. A bíróságok által kiszabott ítéleteket végre kell hajtani: kegyelem gyakorlására csak rendkívüli méltánylást érdemlő, humánus okok esetén került sor. Az Elnöki Tanács megtárgyalta az elmúlt évben felterjesztett állampolgársági ügyek tapasztalatait is. Tavaly a megelőző évihez viszonyítva 20 százalékkal több, állampolgársági kérdéssel összefüggő ügyet intéztek el. Emelkedett a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmek száma, és jelentős a házasságkötéssel összefüggő állampolgársági ügyek aránya. A nem szocialista országokban élő magyar származásúak közül sokan kérték állampolgársági helyzetük rendezését, vagy hazatérésük engedélyezését. Az állampolgársági ügyek elbírálásánál és a határozatok meghozatalánál kellő figyelmet kapott a lakóhely megválasztására irányuló kérelmezői szándék, valamint a családok egyesítéséhez fűződő érdek is. Állampolgársági ügyben előterjesztett kérelem elutasítására. magyar állampolgárságtól megfosztásra ritkán, és elsősorban bűnöző életmód esetén került sor. Az állampolgársági ügyek előkészítését és időszerű elintézését jól segítették a Belügyminisztérium, a tanácsok igazgatási, valamint hazánk külképviseleti hatóságai. A továbbiakban bíró visz- szahívásáról határozott és bírákat választott az Elnöki Tanács. Fiatalok tanácskoztak Téma: időszerű gazdasági, politikai kérdések Tegnap délelőtt a megyei KlSZ-bizottságon titkári értekezletet tartottak, amelyen a járási, városi úttörőelnökök, a KlSZ-bizottságok titkárai vettek részt. A tanácskozáson az úttöröszervezetből a KISZ-foe való átmenet tennivalóiról volt szó. Utána a délutáni órákban a járási, városi, nagyüzemi KISZ-bi- zottsagok titkáraival Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára folytatott beszélgetést időszerű gazdasági, politikai kérdésekről. fl munkastílus nyitottabbá, kezdeményezőbbé vált (Folytatás az 1. oldalról) hat a politika iránti bizalom erősítéséhez. A politikai szervezetek, politikai mozgalmak megfelelő elméleti és tapasztalati ismeretek birtokában feltárhatják a gazdasági élet működési zavarait, s politikai eszközökkel, az emberi tartalékok mozgósításával, a képességek kibontakozásával leküzdhetik ezeket a zavarokat. A jó politika azonban nemcsak a tömegek, a társadalom érdekeinek megfogalmazásához ért, de ismeri a szükségletek {kielégítésének lehetőségeit is. Ezekre a lehetőségekre viszont a gazdaság és a termelés figyelmezteti a politikát. — A szocializmus fejlődésében, történelmi talajon keletkezett fiíen tmondásainak leküzdésében előfordulhat, hogy a politika kénytelen közvetlenül szabályozni bizonyos gazdasági folyamatokat. Ám semmilyen helyzet nem igazolhatja a társadalmi, gazdasági feltételeket figyelmen kívül hagyó, a vágyakat a lehetőségekkel ösz- szetévesztő döntéseket — mondotta végezetül Pozsgay Imre. A beszámolót követő vitáA Hazafias Népfront Országos Tanácsa a főtitkári beszámolót elfogadta. A testület ezután megvitatta a városok és falvak fejlesztésére kidolgozott javaslatokat. S. Hegedűs László országos titkár bevezető- jében elmondta, hogy a mozgalom kiemelten foglalkozik a települések fejlődésének gondjaival. Számos fórumot rendezett, amelyeken kikérte a lakosság véleményét, s az ott szerzett tapasztalatokat hasznosítás céljából továbbította az illetékes szerveknek. Emlékeztetett rá, hogy a kormány 1971-ben alkotta meg a településhálózat fejlesztésének koncepcióját. E koncepció alapvetése az volt, hogy növekedjék a városok száma. A vitathatatlan eredmények mellett azonban eredménytelen folyamatok is kibontakoztak, tanyák nép- telenedtek el, s aprófalvak is sorvadásnak indultak. A településeket 'kategorizálták, s ez sértette a lakosság önérzetét, gyengítette a társadalom egységét. Ezért a Hazafias Népfront örömmel üdvözölte a kormánynak azt a döntését, hogy új, korszerű koncepciót dolgoz ki, s bán többen kifejtették, hogy a Népfront korábban abban adott tanácsot, miképpen lehet ésszerűen felosztani a nemzeti jövedelmet. A körülmények nehezebbé vágásával aa munkabizottságok manapság elsősorban arról tárgyalnak, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a termelést. s növelni a szétosztható javak körét. Ezzel a mozgalom nem tagadta meg érdekvédelmi funkcióját, de tudomásul vette, hogy az új helyzet úi feladatok elé állította valamennyi testületét és aktivistáját. Több felszólaló fontos eseményként értékelte a Fogyasztók Országos Tanácsának, országos és helyi szervezeteinek létrejöttét, mondván: ipar és a kereskedelem korábban, kevésbé törődött a fogyasztók érdekeivel, jórészt hiányzott a párbeszéd lehetősége, nemigen szerveztek olyan fórumokat, ahol a kritikák mellett meggondolásra késztető javaslatok, megjegyzések is elhangozhattak volna. A vitában a környezetvédelem fontosságát aláhúzva kijelentették: szennyezésben ugyan valóban az ipari üzemek járnak az élen. de ez nem adhat felmentést az embereknek az alól, hogy rendben és tisztán tartsák saját környezetüket. megteremti a kiegyensúlyozott és arányos fejlesztés összhangját. A mozgalom javasolja — többek között —, hogy a fő figyelem a gazdaságilag elmaradt területekre irányuljon. Törekedni ikell arra is, hogy a települések sajátos arculatukat ne veszítsék el, megőrizzék értékeiket, jellegzetességeiket. E cél megvalósítása nem kis részt azon múlik, hogy megfelelő anyagi önállósággal rendelkezzenek a helyi tanácsok. A helyj tanácsok önállóságának és a társadalom fokozottabb közreműködésének egyik akadálya az, hogy a tervek „felülről” érkeznek — állapította meg. — Ez nemcsak korlátozza a demokráciát, de szükségképpen rontja az anyagi eszközök felhasználásának gazdaságosságát. s szükségtelenül növeli a kormány és a megyei tanácsok felelősségét. S. Hegedűs László ezután arról szólt, hogy szükség van közlekedési rendszerünk átfogó felülvizsgálatára, fejlesztési variációinak kidolgozására. lehetőleg széles körű társadalmij vita keretében. Demokratikusabbá kell tenni — például — a menetrendek összeállítását is, hogy az elsősorban a lakosság érdekeihez igazodjék. Megvizsgálamdók a távközlés fejlesztésének lehetőségei is, mivel az elmaradás ezen a téren a legszembetűnőbb. Ami annál is inkább kedvezőtlen, mert akadályozója lehet a termelési és a társadalmi együttműködés további kibontakozásának is. A vitában felszólalt Raft Miklós, a Minisztertanács Takácsi Hivatalának elnökhelyettese is. Kifejtette, hogy gazdaságunk fejlődése alapvetően meghatározza a települések fejlődésének lehetőségét is. De sok múlik azon, hogy a helyi tanácsok mi képpen használják fel a rendelkezésükre álló összegeket. Fontos, hogy a közigazgatási szervek gazdasági önállósága valóságos legyen. Az élethez igazodva Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter hozzászólásában rámutatott, hogy az utóbbi években megváltozott, s kibővült az urbanizáció fogalma. Az -emberek ma már Budapesten kívül, számos faluban, községben megtalálják a kényelmüket, nem ikí- váinkoznak el onnan, otthonuknak érzik, ahol laknák. Mérséklődött a lakosság városokba áramlásának üteme, s szipte divatba jöttek a vonzáskörzetiben levő kisebb települések. Mindez a településfejlesztési tevékenység során nem hagyható figyelmen kívül. A miniszter ezután arról szólít, hogy következetes és arányos településfejlesztésre van szükség, de eközben nem szabad megfeledkezni az észszerűség szempontjairól sem. Indokoltnak tartotta a hatáskörök decentralizálását hangoztatva, hogy nem az a jó rendezési koncepció, amely maradkétalanul megvalósul. Hiszen ez azt jelentené, hogy éközben nem veszi figyelembe a bekövetkezett változásokat, merev keretei nem adnak módot arra. hogy igazodjanak az élethez. A lakosság építő javaslatai nélkül nem születhet megfelelő terület-, illetve településfejlesztési terv — mondotta végezetül Ábrahám Kálmán. A zárszót mondó Pozsgay Imire köszöntötte Kállai Gyulát abból az alkalomból. hogy negyedszázada .tölti be a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöki tisztét. Arculatot a településeknek 4,1 milliárdból gazdálkodnak tanácsaink (Folytatás az 1. oldalról) tékben szorgalmazza a telepszerű társas, a csoportos korszerű és a hagyományos családi házak építését. Az idén 2500—2600 magánlakás építésével számolnak. A lakáskörülmények javításához kétszáz tanácsi lakás felújítása is hozzájárul. Az egészségügyi és a szociális ellátás további javításához 81 millió forint áll rendelkezésre. Ebből 50 millió a megyei kórház bővítését szolgálja. Kunszentmártonban és a szolnoki Széchenyi lakótelepen 40—40 személyes bölBoros Lajos, a megyei tanács osztályvezetője a végrehajtóbizottság megbízásából szóbeli kiegészítést fűzött az írásban beterjesztett tervjavaslathoz, majd több megyei tanácstag kért szót. Lengyel Józsefné a jászárok- szállási tanteremfejlesztéshez kért segítséget. Polónyi Szűcs Lajos a tervjavaslat alapos, átgondolt voltát méltatta. Kifejtette azt a véleményét is, hogy a felsőbb tanácsi hozzájárulás nem mindig oda irányul, ahol legnagyobb a lakosság erőfeszítése. Kenderes fejlesztési alapjához egymillió forint támogatást javasolt. Kozma Tibor a Hazafias Népfront megyei bizottsága nevében elfogadásra ajánlotta a tervjavaslatot. Szorgalmazta a magánerős építkezés társadalmi ügyként való segítését, a telkek és építőanyagok biztosítását. csődé épül. Bővítik a törökszentmiklósi szociális otthont. Kulturális célú beruházásokra 121 millió forintot fordítanak. Mivel a tavaly átadott és az épülő iskoláknál jelentős többletköltségek jelentkeztek, néhány beruházás kezdését el kell halasztani. Az új tanév kezdetére átadnak 31 általános iskolai tantermet. Az idén befejeződik a besenyszögi és a jásztelki óvoda építése. Víz- és csatorna-, közmű- ellátásra 129 millió forint áll rendelkezésre: Sürgette a rendezési tervek felülvizsgálatát, azzal is elősegítve a magánerős építkezést. Fekete István, az SZMT titkára szerint a tervjavaslat reális célokat tűz ki, az SZMT azért ajánlja elfogadását. Soós István a szám- vizsgáló bizottság nevében szólalt fel. ö is egyetértett a tervjavaslattal. Hangsúlyozta, hogy a tervek megvalósítása során keresni kell az ésszerű takarékossági lehetőségeket. Tóth Lajos a művelődési és az egészségügyi bizottság nevében elfogadásra ajánlotta a tervjavaslatot. Kifejtette, hogy a két bizottság támogatja az új megyei könyvtár építésére vonatkozó igényeket. Szorgalmazta a kis településekről való fokozottabb gondoskodást. Kérte, hogy a telekkialakításra szánt 15 millió forintból mindenekelőtt azok a települések részesüljenek, amelyekben nincs célcsoportos lakásépítés. Sziráki András tudatos költséggazdálkodást sürgetett. Iváncsik István azt szorgalmazta, hogy a megyei tanács által nyújtott támogatásban azok a települések részesedjenek, melyekben • a legnagyobb a helyi áldozat- vállalás, a kezdeményezőkészség, legtakarékosabb a tanácsi gazdálkodás. Szót emelt a fiatalok lakásépítésének hatékonyabb segítése érdekében is. Vlveczki Tibor — többek között — azt fejtegette, hogy a külgazdasági egyensúly javítása az elsődleges, és ennek hatása érvényesül a tanácsok költségvetési és fejlesztési alapjában is. A jelenlegi ismeretek szerint a VI. ötéves tervre előirányzott néhány beruházásnál ezért időbeli eltolódással lehet számolni. Egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a jelenlegi szabályozó- rendszer nem támogatja kellően a helyi kezdeményezéseket, ezért korrigálásra szorul. A vitát Boros Lajos foglalta össze, majd Barta László, a megyei tanács elnöke javaslatára a testület úgy foglalt állást, hogy a megyei tanácstagok által kért támogatást — a pénzügyi helyzet alakulásának függvényében — az év közepén mérlegelje majd a Végrehajtóbizottság. A tanácsülés egy tartózkodással elfogadta a költség- vetési és a fejlesztési tervjavaslatot. Vita a tervjavaslatról Egységgyűlés a megyei parancsnokságon Tegnap este évzáró-évnyitó egységgyűlést tartottak a munkásőrség megyei parancsnokságán. A vendégek sorában köszöntötték Szűcs Jánost, a megyei pártbizottság titkárát, Barta Lászlót, a megyei tanács elnökét és dr. Cserháti Lászlót, a munkásőrség országos parancsnoki tanácsának tagját. Fodor Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője nyitotta meg az egységgyűlést, majd Zsovák László, a munkásőrség megyei parancsnoka tartott beszámolót. Többék között beszélt ar- róL, hogy megyénk munkásőrei becsülettel teljesítették a párt és a társadalom által velük szemben támasztott feladatokat. Elősegítette ezt a megyei parancsnokság irányító munkája. Az eredményeket mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy a munkásőrök tevékeny részesei voltak a XII. kongresszus határozatai végrehajtásának. Jól együttműködtek a társ- fegyveres erőkkel, a társadalmi és gazdasági szervekkel. Befejezésül az idei feladatokat és körülményeket elemezte azzal a végső kicsengéssel, hogy a munkásőröknek politizálniuk kell és példamutatóan kiállni a nárt politikája mélllett az élet minden területén. Zsovák László beszéde után a szocialista munkaversenyben elért első helyezésért a vegyvédelmi szakasznak zászlót és oklevelet, a második helyezett hiradó szakasznak pedig okilevelet adtak át. Többen kaptak Kiváló parancsnok és Kiváló munkásőr jelvényt. Szűcs János, a megyei pártbizottság nevében köszöntötte az egységgyűlést. Ezt követően a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fökozatát nyújtotta át dr. Mile Imrének, több munkás- őrnek pedig a Szolgálati Érdemérem különböző fokozatát adta át. Dr. Cserháti László Munkásőr Emlékérmeket és emléklapokat adott át. Az egységgyűlést úttörők köszöntötték, majd dr Cserháti László tolmácsolta az országos parancsnokság üdvözletét. Ezután a Bartók Béla kamarakórus adott nívós műsort. akadozó alapanyag-ellátás ellenére a Tiszamenti Vegyiművek mosószeriizemének a múlt évben volt a legnagyobb a termelése. A közkedvelt Tomi-család különböző termékeiből az idén is ki tudják elégíteni a kereskedelem igényeit .
