Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-28 / 23. szám
1983. JANUÁR 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Munkát ad, hasznot hajt A termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenysége Az állami támogatásban részesült termelőszö vetkezetek kiegészítő tevéken ysé gén ek helyzetét külön is szükséges bemutatni. Az e csoportba tartozó téeszek- Száma évenként változó volt. Hasonlóképpen különböző volt az a jogcím is, ami alapján ebbe a kategóriába kerültek. Kifejezetten kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzem ugyanis évek óta csak egy volt a megyében, a gazdaságilag elmaradott kategóriába a korábbi években három, és az átmenetileg támogatott üzemek közé az utóbbi években hét tartozott. A szomszédos alföldi megyékkel történő összehasonlításból az derül ki, hogy megyénkben viszonylag kevés gazdaság minősült kedvezőtlen adottságúnak, ennek ellenére a kiegészítő tevékenységből vállalt szerep alapján megközelítik az említeti megyék szintjét. Megállapítható az is, hogy ipari és kereskedelmi kiegészítő tevékenységük fejlesztését viszonylag későn kezdték el a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek. Különösen szembetűnő, hogy az ipari termelésben csak 1979-ben volt jelentős a fejlődés — az előző évhez képest —• és ezután sem volt gyors az előrehaladás. Kereskedelmi tevékenységet közülük csupán három termelő- szövetkezet folytatott, vendéglátással csak kettő foglalkozott. Építőipari tevékenységet viszont egy kivételével mind végzett. A vizsgált kategóriába tartozó nyolc termelőszövetkezet kiegészítő tevékenysége az üzemi termelési értéken belül szintén jelentősen szóródott. Nevezetesen ötnél 13 százalék alatti ez az arány, és csak egynél, a tiszasző- lősi Petőfi Tsz-nél haladta meg a 26 százalékot. Figyelemre méltó, hogy az 1981-ben kedvezőtlen adottságúnak nyilvánított nyolc termelőszövetkezet közül hat a tiszafüredi járás területén, a II. Tiszai Vízlépcső körzetében helyezkedett el. A nyolc gazdaság közül a tiszaörs— nagyiváni Petőfi Tsz került kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt ebbe a kategóriába. A többi hét termelése már hosszú éveken át gazdaságtalan volt, és közülük kettő, nevezetesen a ti- szabői Petőfi és a tisziaroffi Aranykalász gazdaságilag is az elmaradottak közé tartozott, ezért részesült állami támogatásban, összességében a vizsgált nyolc gazdaságban az ipari tevékenység aránya- alig haladta meg a megyei átlagot. Ez bizonyos értelemben a bátortalan kezdeményezés jelének is felfogható. De kereskedelmi tevékenységük is kisebb arányú, mint a megyei átlag. Egyedül építőipari tevékenységük jelentősebb. mint a többi termelőszövetkezeté. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezeknek az üzemeknek az állóeszközállománya alacsony, és a fejlesztési alap-képzési lehetőségük is korlátozott. Vizsgálatot végeztünk abból a szempontból is, hogy mit terveznek a téeszek akiegészítő tevékenység fejlesztése terén. Megnyugtató, hogy általában fejlesztéssel foglalkoznak, és érzik, hogy gazdasági helyzetük javításának ez az egyik lehetséges útja. A megyében — 1981-ben — összesen 64 kooperációs kapcsalatot létesítettek iparvállaltatokkal, amelyek közül 29 volt megyei vállalat. Ezeknek zöme termékelőállításra, illetve bérmunkára vonatkozott. A vállalatok véleménye szerint a kooperációs kapcsolatok száma növekszik, és ezt feltétlenül figyelemmel kell kísérni. Megkérdeztük a termelőszövetkezeteiket, hogy 'kiegészítő tevékenységükkel kapcsolatban milyen fejlesztéseket terveznek 1982-ben és 1983-ban. A jelentősebb tervek a következők: a mester- s 'állási termelőszövetkezet Martfű' térségében sörgyárat épít. évi 160 ezer hektoliter kapacitással, 160 fővel; Cibakházán cipőgyári csákozó üzemet létesítenek 100 fővel; Tiszafüreden 100 fős varrodai részleget hoznak létre, részmegmunkálás és gyermek felsőruházati cikkek gyártása céljából; Tószegen és Kenderesen 50— 50 fős új üzemrész indul, illetve bővítés készül. Megyénk jelentősebb ipar- vállalatai közül is megkérdeztünk néhányat a mező- gazdasági téeszekkel létesített termelési kapcsolatokról, és a következőkről számolhatunk be: a martfűi Tisza Cipőgyár a megyén belül négy téesszel végeztet bérmunkát, és ezek együttesen több mint négyszáz főt foglalkoztatnak ; a szolnoki Mezőgép Vállalat a megyén belül kilenc téesszel áll kapcsolatban, de megyén kívül további harminccal dolgoztat; a Betonipari Művek kunszentmártoni gyára két téesszel kötött szerződést, ebből az egyik évi 8—10 millió forint termelési értéket állít elő; a kunhegyesi Beloiannisz Híradástechnikai Gyár üzeme szintén két téesszel tart kapcsolatot, és ötvenkétezer üzemórára szerződött; az ipari KTSZ-ek közül kettőnek van állandó té- eszpartnere; az építőipari szövetkezetek szükségszerűen használják fel a téeszek szabad építőipari kapacitását. Fejlesztést terveznek természetesen a kedvezőtlen adottságú téeszek is. Az abádszalóki Lenin Tsz a Gála Ruhaipari Szövetkezettel kíván szerződést 'kötni folyamatos termelésre, húsz fővel. Ugyancsak tervezik tairtályüzemükben a második gyártósor beállítását, s ezt végül három műszakra kívánják fejleszteni. A tiszaszentimrei Aranykalász T&z a BHG Híradástechnikai Vállalattal forrasztóüzemet kíván létesíteni folyamatos termelésre, és huszonnégy főt foglalkoztatni. A tiszabői Petőfi Tsz exportigényű almaládát kíván előállítani januártól augusztusig, és a Tiszán sóderszállítást is akar végezni. További ki-, illetve összeszerelő üzemet szeretne létesíteni mintegy harminc fővel, de partnere még nincs. A tiszagyendai Lenin Tsz- ben is felesleges női munkaerő van, foglalkoztatásukat még nem tudják megoldani, de keresik a lehetőségét. Megemlítjük még, hogy a kiegészítő tevékenység álló- eszközigénye általában alacsonyabb, mint az alaptevékenységé, nemcsak amiatt, mert a csak járulékos beruházást igénylő régi épületeiket is termelésbe állították, hanem a tevékenység jellege miatt is. A kiegészítő tevékenységben ledolgozott eleven munka termelékenysége némileg elmarad a főágazatokban tapasztaltaktól a kereseti lehetőségek azonban összességéiben jobbak. Megállapítható, hogy a megye mezőgazdasági üzemei, ezen belül a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetei érzik tagságuk részéről is azt a kényszert, hogy az egyre teljesebb foglalkoztatás érdekében — mely egyaránt lehet folyamatos vagy csak idényszerű —, valamint a magasabb termelési érték előállítása miatt az eddiginél is általában célratörőbb szervező munkát kell végezniük, és fejleszteniük kell a kiegészítő tevékenységüket. (vége) dr. Lukács Pál a KSH megyei igazgatóságának vezetője A tiszafüredi Hámán Kató Tsz kertészetében már több éve a hagymatisztítás ad munkát az asszonyoknak a téli hónapokban. Naponta 20—25 mázsa vöröshagymát készítenek elő konzerválásra. A Hűtőgépgyár törökszentmiklósi aggregátfelújító üzeme egyebek között a gyár által forgalmazott ipari hűtőberendezések kompresszorait is javítja. Ez évben 360 nagy teljesítményű kompresszort újítanak fel. Holnap Időközi tanácstagi választás Külpiacon a balassagyarmati cserépkályha Az idén kétezer egyedi tervezésű cserépkályhához elegendő, míves csempét bocsát ki a balassagyarmati építő szövetkezet kályha- csempegyára, összesen mintegy tizenegymillió forint értékben. a tavalyi év közepe óta működő kisüzemből ebben az esztendőben már külpiacra is szállítanak.-A múlt évben a stuttgarti magyar napokon kiállított termékük felkeltette egy NSZK-beli cég figyelmét, és a mintaként kiküldött két kályha is tetszést aratott. Az eredmény: a cég mindjárt száz cserépkályhát rendelt, darabjáért ezerötszáz márkát fizet. Új kozmetikumok A Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat az idén ismét csaknem 30 féle újdonsággal jelentkezik. Ezzel együtt az új. 3 évnél- nem régebbi, az igényeket az eddigieknél magasabb színvonalon kielégítő készítmények aránya eléri a vállalat termelésének felét. A választék bővülése egvütt jár a régebbi termékek szelektálásával is. Tavaly például a vállalat 25 kés?ítményét ítélte elavultnak, s gyártásukat megszüntette. Megyénkben 1982. január 24-én volt időközi tanácstagi választás. Az azóta eltelt időben több városi, nagyközségi és községi tanácstag lakóhelyéről elköltözött, lemondott, meghalt, s így a tanácstagi választókerület megüresedett. A választási 'törvény rendelkezése szerint a megüresedett választókerületekben új tanácstagot kell választani. Az időközi választás időpontját a Népköztársaság Elnöki Tanácsa megüresedett országgyűlési választókerületre 1983. január 29. napjára állapította meg. Ennek megfelelően tűzte ki Szolnok megye Tanácsa is az időközi tanácstagi választást a megüresedett választókerületekben. Az eddigi szokásoktól eltérően a választás napja szombati nap. Időközi választás lesz a megye 4 városában ÍJászbe- rényben, Karcagon, Kisújszálláson és Szolnokon) 13 választókerületben és 23 községben 43 választókerületben. A választás előkészítése az elmúlt hetekben megtörtént. Minden megüresedett választókerületben jelölőgyűlést tartottak, ahol az állampolgárok eldöntötték, hogy kik legyenek a tanácstagjelöltek, kinek a neve kerüljön a szavazólapra. Azokban a választókerületekben lakó, választójoggal rendelkező állampolgárok, ahol választás lesz szombaton, személyre szóló értesítést kapnak a helyi tanácsok végrehajtó bizottságától a névjegyzékbe történt felvételükről. A tanácstagjelöltek nevét, a szavazás helyét és idejét a városokban, községekben kifüggesztett választási hirdetményekből megtudhatják. A szavazás január 29-éa, szombaton reggel 6 órakor kezdődik és délután 6 óráig tart. A megyei választási elnökség kéri a választópolgárokat, hogy megyénk választási hagyományaihoz híven a reggeli, délelőtti órákban keressék fel a szavazóhelyiségeket, adják le szavazatukat. A szavazás módjáról a szavazatszedő bizottságok tájékoztatást adnak a választó- polgároknak. Szolnok megyei választási elnökség A termelőszövetkezetek Kiemelkedően eredményes évet zártak Szabó István, a T0T elnöke sajtótájékoztatót tartott A termelőszövetkezetek gazdálkodásának eredményeiről. gondjairól és szövetkezetpolitikai kérdésekről tájékoztatta az újságírókat Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke a MUOSZ székházában. Mint elmondotta. a közös gazdaságok kiemelkedő eredménnyel zárták az elmúlt évet. 1975 óta tavaly volt legnagyobb a kukoricatermés a közepesnél jobb hozamokkal fizetett a búza, kedvezően alakult a répatermés is. Romlott viszont a napraforgó átlaghozama; egy olyan növénybetegség ütötte fel ugyanis a fejét, amelyet egyelőre nem sikerült leküzdeni. Gondok adódjak az alma értékesítésében. a termés egy része a gazdálkodók nyakán maradt. ó az üzemeket károk érték. Az állattenyésztésben kedvező jelek mutatkoznak, amennyiben hosszú évek óta először javult a takarmányozás hatékonysága és az állatállomány szaporodása. Mindent egybevetve, a tsz- ekben a növénytermesztés és az állattenyésztés termelésének értéke 8—9 százalékkal javult egy év alatt, ennél is nagyobb arányban fokozódott a tsz-ekben az ipari termelés; több mint 20 százalékkal haladta meg az 1981. évit. A gazdaságok tiszta jövedelme tavaly elérte a 19 milliárd forintot, ami szintén nagyobb volt az előző évinél. A termelők üzemi jövedelmei ennél lényegesen nagyobb arányban emelkedtek, a gazdaságok adóbefizetései is gyarapodtak: végső soron a termelőszövetkezetek előállították azokat a javakat, árukat, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy ellensúlyozhassák az egyre szigorúbb szabályozás központi elvonásait. A kedvezőtlen adottságú tsz-er- gazdálkodásában a stabilizálódás jelei mutatkoznak — állapította meg a TOt elnöke. Ügy látszik, véget ért az a kedvezőtlen folyamat, amely az elmúlt években abban nyilvánult meg, hogy az üzemek egy köre fokozatosan leszakadt a középmezőnytől. Ez részben annak köszönhető, hogy a gyengébbeket támogató árkiegészítések és dotációk nyomán egészséges belső fejlesztési folyamat van kibontakozóban, és ennek első jeleit mérhették le tavaly. A termelőszövetkezeti gazdálkodásban egyébként erősödik a vállalati jelleg és a vállalkozási szellem is sokrétűbb erőfeszítésre sarkallja az üzemeket. A termelők jelentős része a bevételekből képes fedezni a bővített újratermelés költségeit, ám figyelemre méltó az is, hogy néhány nagyüzem, amely rosszul mérte fel erejét, és túlzottan nagy vállalkozásokban kötelezte el magát, fizetési gondokkal küszködik. Közöttük van néhány olyan gazdaság amely néhány évvel ezelőtt még sikeresen gazdálkodott, s most is jó nevük van a gazdálkodók körében. Mindez arra figyelmeztet, hogy reális tervezésre és az erők helyes felmérésére, értékelésére van szükség.
