Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-28 / 23. szám
\ 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JANUAR 28. A neve: Nagy Csaba vagy ff r SxUletetl Tiszafüreden, tanul Szolnokon, él Tiszaburán — Részt vett a bűvészek nemzetköz! kongresszusán Eddig ennyi az „érem’’, — a diploma — 17 évesen szép kezdet Csehszlovákiában. Bulgáriában jobban ismerik mint saját falujában — már ami a kedvenc időtöltését illeti, és amit szinte már profi módon művel. Bűvész. Nagy Csabának hívják, Tiszafüreden született. Szolnokon tanul, cukrászként végez az idén a Vendéglátóipari Szakmunkásképzőben. Tizenhét éves, tiszta tekintetű fiú, így beszél „karrierje” kezdetéről; — Mindig nagyon szerettem a cirkuszt, a mutatványosokat. Különösen a bűvészek és titkaik vonzottak. Igyekeztem minden, bűvé- szettel foglalkozó, könyvet megszerezni és tanulni be’ő- lük. Általános iskolás koromban a Pajtás újságból tudtam meg, hogy van Budapesten a Figaró bűvészbolt. oda mentem szakiroda- lomért, eszközökért... Egyszer éppen Tiszaburán vendégszerepeit a háromtagú pozsonyi művészeti együttes, melynek vezetője Száva Sándor. Előadás után bementem hozzá az öltözőbe. .. hát így kezdődött. Életem első szereplése is itt. Tiszaburán történt, nyolcadikos koromban — és Száva mester tanítványaként jutottam ki két évvel ezelőtt Karlovy Varyba, ahol a bűvészversenyen junior kategóriában első lettem. . . Szerény büszkeséggel mutatja többi díját is: tavaly nyáron is Karlovy Varyban volt a bűvészek szemléje és versenye. Akkor már csak a felnőttekkel engedték fellépni. Két kategóriában bizonyította tudományát; mikromá- eiában — ezek asztali, kis mutatványok — első helyezést. manipulációban — ezek pedig látványos színpadi ..varázslatok” — a második helyezést érte el. Ott történt, hogy a bolgár bűvészszövet- ség elnöke felfigyelt Csabára. és meghívta a bűvészek nemzetközi kongresszusára, amit 1982. október 24-én Szófiában tartottak. Az ifjú mágus ott sem okozott csalódást: mindkét, előbb említett kategóriában második lett. Csak egy hajszál választotta el az első helytől, de sajnos egy nerccel túllépte a kiszabott műsorideiét. .. — Hányféle tlrükköt tud már? — Sokat... mikromágiá- ban körülbelül ötvenféléből lehet válogatni, a színpadi látványosságoknak pedig vagy tíz olyan alapfogása van. amit aztán akár százféleképpen is lehet variálni. A szomszéd szobából tur- békolás hallatszik. Néhány kedves fehér galambot mutat „akik” engedelmes munkatársai.- Nyílik az ajtó, megérkezik Csaba édesanyja: Engedelmes élő partner Fotó; Nagy Zsolt — Először nagyon gyerekes dolognak tartottuk ezt a lelkes bűvészimádatot. Ahogy azonban látjuk az eredményeket, és hogy milyen szenvedéllyel műveli, örülünk a tehetségének és büszkék vagyunk kisebbik fiunk sikereire (a nagyobbik 22 éves és éppen most katona). Eddig mindig elkísértük külföldi szerepléseire, s egyúttal a család is tudott vakációzni. ... A bűvészpalánta közben átöltözött barna kordöltönyéből egy halványlila bársonyba, amiben fellépni szokott. Izgatottan tekergeti az ujjait bemelegítésképpen, majd leül az asztalkához;, jpt fémpénzzel; és egy pakli kártyával. Kattog a fényképezőgép, repülnek a színes kártyalapok a kis bűvész kezében minden irányba, különböző formákban. Mosolyog hozzá, esetlen kamaszmozdulatai egycsapásra biztosakká és gyakorlottakká válnak. A fémpénzes mutatványhoz kisérőszöveget is mond (ez maradt ki Szófiában a műsorából): — Napjainkban a pénz igen fontos dolog, mindenki gyűjti. Bemutatom, hogy a pénz vonzza a pénzt. Itt van négy rézpénz és egy ezüst ötkoronás. Egyik markomba veszem az ötkoronást, a má-' síkba a négy rézpénzt. (Ügyesen felpördíti őket a levegőbe, úgy esnek a tenyerébe). Most pedig lefordítom a csukott kezeimet; egyétlen mozdulat és az egyik rézpénz máris az ötkoronás mellett terem. (Rázint egyet zárt öklein és egy pillanat múlva ámulva nézzük nyitott tenyerén az átcsoportosult pénzdarabokat. .. Ezt addig ismétli, míg minden rézpénzt átvarázsol a jobb kezéből a balba). Beszélgetésünk végén még egy dolgot említ; — Sokszor meg kellene köszönnöm az iskolám igazgatójának és a gyakorlatvezetőimnek, hogy támogatták és lehetővé tették az utazásaimat, mert gyakran az iskolából vagy gyakorlatról hiányoztam... Lehet, hogy Tiszabura nevét megtanulja egyszer a bűvészvilág? Nagy Csabát már lassan megismerik külföldön. Most azért gyakorol, hogy itthon is lássák. A Ki mit tud?-on biztosan milliók látják majd. Szolnokon 30-án mutatkozik be. Körmendi Judit II család védelmében Beszélgetés dr. Buda Béla pszichiáter főorvossal Korszerűsítették az építészeti tervtanácsok rendszerét Megalakul az ÉVM új tervtanácsa Megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter új rendeleté, amely szerint korszerűsített formában és nagyobb hatáskörben újjászervezik az ÉVM tervtanácsát, és egyidejűleg megszüntetik Budapesten és az öt vidéki nagyvárosban hasonló feladatkört ellátó testület működését. Az új intézkedés annak a korszerűsítésnek a része, amely szerint az utóbbi egy évben — néhány kivételtől eltekintve — valamennyi megyei tanácsnál létrehozták a településrendezési és építészeti albizottságot. Ez a helyi szakértőknek és várospolitikusoknak, társadalmi egyesületeknek az a tanácsadó testületé, amely a gazdagabb helyi ismeretek birtokában megalapozotab- ban véleményezheti az adott települések, térségek rendezési, területfejlesztési programjait, terveit. Így tehát teljesen átveszik Budapest és az öt vidéki nagyváros tervtanácsának feladatait. A rendelkezés szerint a rövidesen újjáalakuló ÉVM tervtanács az érintett építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes vezetésével és az érdekelt minisztériumok, országos hatáskörű szervek, szakmai, társadalmi szervezetek, egyesületek és felsőoktatási intézmények képviselőivel, továbbá az érintett terület településrendezési és építészeti albizottságának vezetőivel több megye területére kiterjedő, vagy egyéb országos jelentőségű területfejlesztési és rendezési terveket véleményez. Azt vizsgálja, hogy a tervek ór- vényesítik-e a központi fejlesztési elveket, előírásokat; mennyire veszik figyelembe az adott területek természeti, műemléki és egyéb adottságait, tehát megfelelnek-e a társadalmi és szakmai igényeknek. A tervezőknek a fejlesztési dokumentációk végleges elkészítésekor nyilatkozni kell arról, hogy miként tettek eleget a tervtanács véleményét összegező ajánlásoknak. A tervek végleges elfogadására jogosult tanács vagy egyéb szervezet döntési jogkörét azonban nem csorbítja a tervtanács véleménye, mert elfogadása nem kötelező. A véleményezésnek ugyanis az a célja, hogy még munka közben segítse a helyes irányú tervek kidolgozását és a sorra kerülő döntés alapos előkészítését. Reneszánszukat élik a társkereső szolgálatok, szolgáltatások. Az apróhirdetés már ósdi módszernek számít. Reneszánszukat élik (sajnos, már régóta) a válóperes bíróságok is. Gyakoribb a megromlott házasság, s a közvélemény a szomorú adatok ismeretében levonja a következtetést: válságban a család, elavult, esetenként gátló együttélési forma. Furcsa kettősség. Egyik oldalon a család után vágyakozó magányosok, a másik oldalon széthullófélben lévő közösségek. Valóban válságba került a családi élet? Dr. Buda Béla pszichiáter főorvos egyértelmű nemmel válaszol. — Sokan a válások gyakoriságát bizonyító statisztikai adatok ismeretében beszélnek a család válságáról — mondja. Ám nem minden válás jelenti egy csalód felbontását, hiszen sok esetben gyermektelen házaspárokról van szó. Az is igaz, hogy mostanában már nagyobb a gyermekes családok széthullási aránya, mint régebben, vagyis a házasság válsága vetül ró a családra. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a család vált korszerűtlenné. — Mégis, mintha manapság nehezebbnek tűnne a családi együttélés. — Ennek egyik fő okát abban látom, hogy az egyéni önmegvalósítási értékek kerültek előtérbe. Talán túlságosan is. Szép számmal vannak olyanok, akik csak azt tartják igazi eredménynek, amit munkájukban, pályájukon erkölcsi és anyagi téren elérnek. Ügy gondolják, a családalapítás mindebben gátolja őket. — Nem így van? Kétségtelen, hogy a család- alapítás, a gyermekek vállalása a terhek megnövekedésével és sok lemondással jár. De amit cserébe kap mindezért a családban élő: szilárd érzelmi biztonság, Ami viszont nem akadályozza, hanem serkenti a produktivitást. Már maga a házasság is stabilizálja az érzelmi életet, 6 ami nem elhanyagolható, a szexualitást is. Az igazi családalapítás azonban a gyermek születésével kezdődik. — Sokan egyáltalán nem akarnak gyermeket. — őszintén szólva nem hiszek ebben. Persze különféle magyarázatokkal, érvekkel el lehet fedni azt a gyermek utáni vágyat, amely minden egyéni önmegvalósítási törekvésen is áttör. Az esetek többségében nem is véglegesen. Szerencsére hogy nem. A gyermeknevelésnek óriási személyiségformáló és személyiségfejlesztő szerepe van. — Ezt el is ismerik azok, akik szeretnének gyermeket. Csak éppen családot nem. — Ha rajtam múlna, mindenkit lebeszélnék a családon kívüli gyermekvállalásról. A házasság utáni családalapítással létrejön egy intim kis közösség, s két ember megkapja közös élete egyik legszebb feladatát. Gyermeküket ép személyiséggé, önálló lénnyé kell formálniuk. Közben pedig az ő szövetségük is kiteljesedhet, megedződhet, ha úgy tetszik, megnemesedhet. Jórészt éppen a terhek megnövekedésétől, az áldozatvállalástól. Ugyanakkor együtt ismerik meg azt a rendkívüli élményt, amit csak a gyermek nyújthat. — Mégis szép számmal vannak, főként a fiatalok körében olyanok, akik nem akarnak családot. Talán szüleik rossz példáján okulva. Talán mert családi életre társadalmi szinten kellene nevelni. — A családi életre nevelést oktatási szinten megoldhatatlannak tartom. Ezt tanítani nem lehet. A legideálisabb persze az lenne, ha ezek a fiatalok szüleik példáját látva jutnának el a megfontolt családalapítási szándékhoz, dehát ez sem valósítható meg mindig. Amit tehetne a társadalom és a pszichológia, az a családgondozás. családterápia fejlesztése. Ez nálunk még gyerekcipőben jár. Talán különböző tanácsadók rendszerét kellene létrehoznunk, ahol — akár gyermekkortól fogva — fokozatosan készítik fel az embereket a családi életre, s az ezzel járó gondok elviselésére. Az ilyen intézmények szakszerű segítséget nyújthatnának a családi problémák megoldásához, s a legfontosabb társadalompolitikai feladatunk, a család védelmének a megoldásához. — Beszélgetésünkből kiderült, hogy ön egyértelműen családpárti. A magánéletben is? — Szerencsésnek tartom magam. Kiegyensúlyozott, boldog családban élek feleségemmel és két kislányommal. S ha a kicsit szűkös lakáskörülményeink javulnak, örömmel várjuk újabb családtagjainkat ! N. Sz. Budapesten Faluszociolégiai kongresszus Az Európai Faluszociológiai Társaság július végén Budapesten tartja XII. kongresszusát. A társasághoz 42 ország tartozik, de — elnevezése ellenére — tagja az Egyesült Államok. Kanada, Egyiptom, Ghana. Brazília, Argentína. Mexikó, Űj-Zé- land és Ausztrália is. A nyári esemény előkészítését és szervezését a kongresszus magyar nemzeti bizottsága már megkezdte. A bizottság tagjait a Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. valamint néhány tudományos kutatóintézet képviselőiből választották. A kongresszus — melyre kétszáznál több külföldi szaktudóst várnak — központi gondo'atának a Vidéki fejlődés: összehasonlító perspektívák címet választották. Az elnevezés a „nem városi” fejlődés útjainak vizsgálatára, az e téren tapasztaltak összemérésére, kicserélésére utal. A kongresszus munkacsoportjaiban egyebek között megvitatják a különféle agrárpolitikák társadalmi következményét. hatását. Áttekintik a parasztságról kialakult fogalmi modelleket. Vizsgálni fogják a vidéki régiók fejlesztésének tapasztalatait, a helyi politika hatását a társadalom közérzetére, összehasonlítják a világ különböző részeinek település- fejlesztési programját. A kétévenként ismétlődő faluszociológiai kongresszus színhelyéül most első ízben választottak szocialista országot. A faluszociológusok érdeklődését magyarázza, hogy Magyarország szocialista mezőgazdasága világviszonylatban is számottevő, megalapozott eredményeket ér el. Ugyanakkor míg néhány országban a városi fejlődés napjainkra egyöntetűvé formálhatta a táj arculatát, Magyarországon — több szomszédos országhoz hasonlóan — a civilizáció csak késve, nemegyszer elkülönülést, de jellegzetességeket is előidézve hatott a falusi lakosok hagyományosan zárt életformájára, a népi — paraszti kultúrára. E sajátos fejlődés nyomai mindmáig fellelhetők hazánkban. A kongresszus magyar szervezői úgy tervezik, hogy az ülések befejezése után a résztvevőket kétnapos szakmai kirándulásra viszik Bács-Kiskun és Tolna megyébe. Olyan alternatív programokat kínálnak számukra, amelyeknek célja, hogy a külföldi tudósok megismerjék a magyar falufejlesztés stratégiáját, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, a magyar tanyák sajátos helyzetét.
