Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-05 / 3. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JANUÁR 5. IA szerkesztőség postájából I Buszvezető is lehet angyal ... ha olyan becsületes, mint Barati Károly, aki karácsony estén a szeged—jászberényi vonalon teljesített szolgálatot a BZ 92—85 rendszámú autóbuszon. Idős édesanyánk erre a buszra szállt fel Cser- keszőlőn, de a község utolsó megállójában ijedten le is szállt: nem találta kézitáskáját. Kétségbeesve visszagyalogolt a fürdői megállóhoz. Akkor jutott eszébe, hogy táskáját a vezető mellett hagyta — pénz, igazolvány, lakáskulcs benne ... Így a szomszédok fogadták be, mi pedig Martfűn hiába vártuk. Elindultunk érte kocsival, s a segélykérő telefonon érdeklődtünk Jászberényben. Kiderült, hogy Barati Károly Szolnokon megtalálta a tásfl lelketlen lift Karácsony másnapja keserű emléket hagyott egy házaspárban — írta Urbán József szolnoki olvasónk. Elindultak a Jászi Ferenc út 10—12-be. Ott laknak gyermekeik, és a néhány hónapos unoka! őket akarták meglátogatni, ami enyhén szólva „félresikerült”!... Megérkeztek ugyan a gondosan becsomagolt ajándékokkal. A vendégfogadás (?), ajándékátadás végül is a lépcsőházban zajlott le. Nem, nincsenek haragban, annyi az egész, hogy a lift akkor sem volt jó, s a házaspár nem mert nekiindulni a kilencedik emeletre vezető lépcsősornak. Ezért rövid ideig tartott az öröm. A nagyszülők féltették: kis unokájukat, könnyes szemmel, a szivükben mélységes bánat- r 9f Évadzáró” A mezőtúri szociális otthonban megrendezték az 1982. évi záróünnepélyt. Sel- meczi Sándor igazgató köszöntötte a gondozottakál, méltatta az intézet tevékenységét. Nem panaszkodhatunk, mindenki azon | fáradozik, hogy kényelmünkéi biztosítsák, még kikapcsolódásunkról is gondoskodnak. Sajnos, akadnak, akik az itt dolgozók fáradságos munkáját nem értékelik. Voltak, akik ezen az ünnepségen sem jelentek meg, pedig most is a dolgozók gyermekei szórakoztattak bennünket, előadásokkal, nótákkal. Tombolán nyert tárgyaknak is örülhettünk. Kucsera Lajos Mezőtúr Gazdátlan képek ■ ■ ■ kát, és másnap reggel hétkor hiánytalanul átvehettük a martfűi megállóban. El sem tudjuk mondani, milyen nagy volt az örömünk, s milyen nagy lett volna a veszteség. Tóth Imréné Martfű tál elbúcsúztak a szeretet ünnepén szeretteiktől, és nagy-nagy keserűséggel távoztak. Levélírónk így mentege- tődzött: hadd ne írja le, milyen elmarasztaló jelzőket mondtak a jelenet szemtanúi azokra, akik miatt az épületben szinte többet áll a lift, mint működik. Éppen karácsonykor figyeljenek oda?... • • • S ha már benne vagyunk az „ünneprontásban”, hadd tegyünk mi is egy megjegyzést. Nem mindig, és nem mindenütt a felvonó a ludas! Némelyik lift „okosabb”, mint akik használják. „Gondolkodik” is, ha hagyják ___ ■ ■ ■ Kucsera Lajos egyébként egy korábbi levelében beszámolt az intézmény fenyőünnepségéről, amikor is másodikos gimnazista lányok karácsonyi versekkel és szépen feldíszített fenyőfával kedveskedtek a gondozottaknak. Az intézmény dolgozóinak gyermekei most sem voltak restek, még a fekvőbetegeket is köszöntötték a szobájukban. A jászkiséri öregek napközijében az Attila úti nagy- csoportos óvodások köszöntötték az idős embereket — maguk készítette ajándékkal, dallal, verssel. Ki ez a bűbájos csöppség? Forgatom a 17 fotót. A jobb oldali kis mezítlábas baba első születésnapján készülhettek — mert az egyik képen ott a bizonyíték, a torta, egy szál gyertyával. A másikon: „tortásbaba”:... Földöntúli mosoly egy újabb felvételen... ő biztosan a nagymama. A képeken „kiosztom” a szerepeket: anyuka, apuka, nagymama, nagypapa, de talán még dédi is akad. Rokongyerek vagy testvérke a másik apróság? Abbahagytam a találgatást, mert nincs értelme. A lényeget írom le. A képeket Negyedi Mihály szandaszőlösi olvasónk hozta be a szerkesztőségbe december 30-án. Van már egy éve is, hogy találták. ö azt hitte, hogy a felesége elvitte valahová: keressék meg a gazdáját. Amikor élete párja örökre elhagyta, a szomorú napokban, iratok rakosgatása közben bukkant rá. Elhozta nekünk, s örülne, ha „haza” kerülnének — mondta. Szerkesztőségünkben, az 1. emelet 45-ös szobában őrzik a fotókat.-tiHozzászólás cikkeinkhez Szükség van a lakbérbevételekre December 14-én jelent meg munkatársunk „Mi marad még hátra?” című jegyzete. Ebben a lakbérhátralékról is szó volt. December 22-i lapunkban egy olvasói levelet közöltünk „Tessék megkapaszkodni” címmel. írója elmarasztalta azokat, akik „hitelben” laknak, míg mások ... Solti Istvánná, az MTVB Szolnok járási Hivatala pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának helyettes vezetője így írt fentiekre: „Egyetértünk a karcagi olvasóval, minden becsületes, lakbérfizető állampolgárt felháborít az, ami a december 14-i cikkben olvasható volt. A helyi tanácsok, a le- lyek a községekben, nagyközségekben a tanácsi tulajdonú bérlakások fenntartói — a megyeszékhelyen ezzel az Ingatlankezelő Vállalat foglalkozik — minden lehetséges eszközzel arra törekszenek, hogy a lakbérfizetési kötelezettségének minden bérlő eleget tegyen, a hátralék ne szaporodjon fel.” Ezután részletes tájékoztatás következett a kunhe- gyesi, 47 havi lakbérhátralékosról ... Az érvényben lévő jogszabály szerint a tanács vb szakigazgatási szerve a „behajtásra” minden lehetséges utat végigjárt... eredménytelenül, mert a főbérlő most is gyesen van; nincs miből letiltani a tartozást. .. A levél így folytatódik: „Szeretnénk megnyugtatni az olvasót, hogy a helyi tanácsoknak szükségük van a lakbérbevételekre, így nem is engedhetik meg maguknak, hogy a hátralékokat ne kérjék számon az adósoktól. A behajtás viszont... nem egyszer akadályokba ütközik.” Szerkesztői üzenetek N. J. Szolnok: Lekötelezne bennünket Sashalmi úton lakó olvasónk, ha levelét — természetesen névvel, címmel — megismételné, s azt is megírná, mit ígértünk, s körülbelül mikor. Kovács L„ Kunhegyes: Kár volt fíáradni a négyoldalas, kézzel írott levéllel... M. S. Törökszentmiklósi A fiatalkorúak hivatásos pártfogó felügyelője a Szolnok megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet főállású pedagógus képesítésű dolgozója, aki egy vagy több gyámhatóság illetékességi .területén, a gyámhatóság kirendelő határozata alapján fiatalkorúak pártfogó felügyeletét és az ahhoz kapcsolódó feladatokat látja el. H. L. Szolnok: A veszélyes fenyegetés szabálysértését az követi el, aki mást élet vagy testi épség elleni súlyosabb bűncselekmény elkövetésével komolyan megfenyeget. A fenyegetés akkor komoly, ha tartani lehet annak valóra- váltásától. Az ijesztés céljából vagy viccből történő fenyegetés nem minősül veszélyes fenyegetésnek. Új rendeletek január 1-től Célrészjegy és kötvény Mérséklődött az átíratási illeték Módosult az igazgató tanácsok jogköre Előtérben álló társadalom- politikai és népgazdasági törekvéseket tükröznek, a soron levő feladatok megoldását szolgálják azok a felsőbb szintű jogszabályok, amelyeket az elmúlt esztendőben alkotott meg az Elnöki Tanács és a kormány, s hatályba lépésük időpontjaként 1983. január 1-ét jelölték meg. Az új törvényerejű rendeletek, jogszabálymódosítások, minisztertanácsi rendeletek, illetőleg határozatok olyan kiemelkedő jelentőségű témák és teendők részletes szabályait tartalmazzák, mint A társadalombiztosítást újabb rétegekre terjesztették ki, illetve jogszabállyal ösztönözték a nyugdíjasok szélesebb körű foglalkoztatását. Ami az érdekeltek körének bővülését illeti: rendeződött az egyén; gazdálkodók és az eseti megbízás alapján dolgozók társadalombiztosítási helyzete. Az egyéni gazdálkodók például jogot szerezhetnek családi pótlékra, nyugellátásra. baleseti ellátásra. Az ügyvédek és a munkaviszonyban nem álló előadóművészek is jogosulttá váltak táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre és családi pótlékra. A nyugdíjasoknak az elmúlt esztendő végéig egy naptári évre szóló 840 órás foglalkoztatási időkeretét felemelték 1260 órára. Emelkedett az egy év alatt kereshető összeg is: 30 ezer forint helyett ezután 60 ezer forint; s ugyanakkor megszűnt a nyugdíj és a kereset együttes ösz- szegéből korábban számított Törvény erejű rendelet született — a Minisztertanács előterjesztése alapján — a kötvénykibocsátásról, amely lehetővé teszi a népgazdaságban megtakarított pénzeszközök rugalmas és hatékony felhasználását, szabad áramlását, kiegészítését. A kötvény olyan — átruházható, bemutatóra vagy névre szóló — értékpapír, amely tartalmazza a kibocsátó adósságait, kötelezettségeit, a hitelezőnek járó törlesztést, a kamatot és egyéb járulékokat. Kötvényt — az államon kívül — a tanácsok, a bankok, a pénzintézetek. a biztosító intézmények, a takarékszövetkezetek, valamint a gazdálkodó szervezetek bocsáthatnak ki. A tanácsok kötvénykibocsátása általában a lakosságot érintő fejlesztések vagy lakásépítés céljára történhet. A pénzintézetek fejlesztési célú pénzforrások összegyűjtésére és újraelosztására bocsáthatnak ki kötvényt, a gazdálkodó szervezetek pedig fejlesztési céljaik pénzügyi hátterének megteremtésére. Az állampolgárok — személyes döntésük alapján — azokat a kötvényeket vásárolhatják meg, amelyeket lakossági céAlapvetően állampolgári, közelebbről személyiségi jogokat is érint, s érvényesítésüket gyorsabbá és egyszerűbbé teszi az a törvényerejű rendelet, amely az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szól. Újdonság az anyakönyveknél, hogy ezután nem jegyzik bele a foglalkozást, a személyi számot viszont igen. A legfontosabb változás. hogy ezentúl a házasság megkötésére a házasulok egyikének lakóhelye szerinti anyakönyvvezető helyett az lesz illetékes, akinél a házasuló két személy — vagy bármelyikük — a házassági szándékot bejelenti. A menyasz- szonynak legkésőbb a házasságkötés időpontjáig nyilatkoznia kell arról, hogy feleségként milyen nevet kíván például a lakáshelyzet javítása. a nyugdíjasok segítése, a szigorúbb fellépés az alkoholizmus ellen, a szervezeti és irányítási rendszer korszerűsítése, a gazdálkodás területén a hatékonyabb vezetés, a dolgozók fokozottabb anyagi érdekeltsége. Az új rendelkezések sorában főként a legtöbb állampolgárt közvetlenül érintő paragrafusokat emeltük ki összeállításunkban — sorrendben az Elnöki Tanács, majd a kormány által alkotott jogszabályokat tekintve át. havi 10 ezer forintos korlát. A változások a fizikai és a nem fizikai munkaköröket egyaránt érintik. A szövetkezetekkel kapcsolatos új szabályokkal elsősorban a szövetkezeti demokrácia alsó fórumrendszerét erősítik, növelve különösen a munkahelyi, s a területi tanácskozások szerepét, hatókörét. A küldöttgyűlésnek például nagyobb hatásköre lesz ezután az éves terv, nemkülönben a zárszámadás jóváhagyása tekintetében; s érdemibb lehetőségeket biztosítanak a felügyelő bizottságok működéséhez. Lehetőség nyílt — egységes intézményként — úgynevezett célrészjegy bevezetésére; ebben nem csak a szövetkezethez tartozás, erősödő kötődés, hanem az ilyen önkéntes vagyoni hozzájárulás is növelheti az anyagi alapot a szövetkezetek által tervbe vett fejlesztésekhez, termelési célokhoz, közösségi érdekű vállalkozásokhoz. lókat szolgáló beruházások — például óvoda-, bölcsőde- és lakásépítés, telekalakítás — pénzügyi fedezetére bocsátanak ki. A magánszemélyek által megvett kötvények ösz- szege után járó kamat adómentes. Az alkoholizmus elleni fokozottabb küzdelem társadalmi érdekből fakad, ugyanakkor a mértéktelenül italozók egyént védelmét is szolgálja, egészségpusztításuk megakadályozásával; e törekvésekből fogantak azok a rendelkezések, amelyeket az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről szóló új törvényerejű rendelet tartalmaz. Az intézeti kezelés elrendelése iránt az eljárást az alkoholista lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes tanács egészségügyi szakigazgatási szervénél bármely állami szerv, szövetkezet, társadalmi szervezet, illetőleg az alkoholista által veszélyeztetett személy kezdeményezheti. Törvényességi garancia, hogy az intézeti kezelést — amely legfeljebb két évig tarthat — a bíróság rendelheti el, s a döntés előtt kötelező igazságügyi orvosszakértő meghallgatása. viselni (egyébként ennek négyféle lehetőségét szabályozza a családjogi törvény). A névváltoztatás körében az állampolgárok és a közigazgatás számára egyaránt köny- nyítést jelentő két szabály született; az egyik az, hogy a volt feleség a házasság megszűnése után egy ízben bármikor bejelentheti névváltoztatási igényét az anyakönyvvezetőnek. A másik könnyítő szabály szerint a 14 even aluli kiskorúak utónév® egy alkalommal — belügyminisztériumi névváltoztatási eljárás nélkül — megváltoztatható: így a szülők, esetleg a gyermek véleményét megismerve, módosíthatják a születéskori névadást. A lakáselosztás valamint a lakásépítés állami támogatásának rendszere a kormány rendelete alapján módosul január 1-től. összegszerű előírások például: lakáscseréknél az átírási illeték 12-ről 7 százalékra mérséklődött; ezután a családi házat építők is kapnak gyermekenként 30 ezer forint, nagykorú eltartottakra pedig 20 ezer forint vissza nem fizetendő támogatást. Több más rendelkezés — így a lakbérek emelése — július 1-től lép életbe. Valamennyi változtatás — köztük a kormányhatározathoz kapcsolódó egyéb jogszabályok, rendelkezések egész sora — azt szolgálja, hogy a társadalom különböző rétegeinek, elsősorban a fiataloknak, javulnak a lakáshoz jutások esélyei, arányosabb legyen a lakosság teherviselése az önálló otthon megteremtésében, fenntartásában, az érintettek érdekeltebbé váljanak abban, hogy saját erejükből építsenek lakást, s ezzel összefüggésben mérséklődjenek az állam ez irányú kiadásai. (A lakáshoz jutás részletes feltételeit, s a lakásra várók elő- takarékosságának formáit és mértékét a tanácsok — a helyi adottságoknak megfelelően — helyi lakásrendeletekben szabályozták.) Nagyobb önállóság a kereskedelemben Kormányhatározat rendelkezik a vállalati irányítás és szervezeti rendszer továbbfejlesztése érdekében a vállalati felügyelő bizottságok tevékenységének, a vállalati igazgatótanácsok jogkörének bővítéséről. A felügyeleti szervek által szervezendő bizottságok veszik át a minisztériumoktól és más alapító szervektől az átfogó felügyeleti ellenőrzést, értékelik a vállalat gazdálkodását, a vezetők tevékenységét; egyes trösztök és vállalatok igazgatótanácsainak jogköre pedig azzal bővül, hogy rájuk bízták a vállalati stratégiai kérdések eldöntését. Mód van ezután a vállalati vezetők pályázat útján történő kiválasztására. Korszerűsítette rendeletével a kormány a bér- és keresetszabályozást. Két fő formája közül az egyik a vállalati jövedelmeződés színvonalától függ, a másikat, a központi bérszabályozást ott alkalmazzák, ahol az előbbi forma nem indokolt. Következetesebbé teszi az új rendszer az ösztönzést, mivel a bérfejlesztési lehetőséget a teljesítmények színvonalához és nem a teljesítmény-növekményhez kapcsolja. A mezőgazdaságban is jelentkező anyag, energia stb. áremelések, valamint a támogatások mérséklésének következményeként vált szükségessé az a kormányrendelet, amely a felvásárlási árak kisebb mértékű — átlagosan 3,7 százalékos — emelését írta elő. Az árváltozások az egyes ágazatokban eltérő mértékűek. A kereskedelemben nagyobb önállósággal és ösztönzőbb anyagi érdekeltségi rendszerben működhetnek — kormányhatározat alapján — a hálózat közepes kategóriájába tartozó, általában 10— 15 dolgozót foglalkoztató üzletei. Ha e boltok vezetői, kollektívái vállalják — a vállalattal kötött megállapodás alapján — a nagyobb önállóságot például az árubeszerzésben. a beszerzési források megválasztásában, az értékesítés megszervezésében, a létszám- és bér-, illetve az eszköz- és készletgazdálkodásban. akkor az eddigiektől eltérően nem forgalmi jutalékot kapnak, hanem a vállalat által előírt eredményt teljesítvén, olyan összegű prémiumot, amely az alapbér 50—100 százalékát is elérheti. Megváltozott társadalombiztosítás A mértéktelen italozás ellen Könnyebb a névváltoztatás
