Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-26 / 21. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JANUÁR 26. i A szerkesztőség postájából \ Környezetcsúfítók Garai Csák György szolnoki olvasónktól kaptuk az itt látható fotókat. van, melynek egy része korszerűtlen : izzóllámpás. A TI- TÁSZ saját fenntartási keretéből 1982-ben 1200 fényforrást korszerű higanygőzlámpásra cserélt, melynek hoszszabb az élettartama, nagyobb a fénye! 1983 első felében még hatszázat kicserélnek — s ezzel „kimúlik” a korszerűtlen, izzólámpás rendszer. A felső felvétel a Bajtárs úti óvodánál készült. Jól látszik, hogy a kerítés előtt „parkoló” gépkocsi nem egészen új már... Ügy is mondhatnánk: roncs a javából. Jóllehet, ezért nem félti időtlen idők óta gazdája. Jobb helyen volna a MÉH- telepen? — Való igaz! De magától nem megy, nem is repül oda az autómaradék. Nagy kár, hogy a gazdi eny- nyire elfeledkezett egykor féltett-óvott kincséről. Bajcsy-Zsilinszky út. 10. Üj szövetkezeti ház. Nem, nem garázsban van az alsó képen látható személyautó. Ezt is „ottfelejtette” tulajdonosa az árkádok alatt, hadd csúfítsa a környéket. Legalább ennek nem lehetne megtalálni a gazdáját, s kötelezni az autó elszállítására? S van még több gazdátlan, elhagyott jármű a megye- székhelyen! Másutt is? Főzök és mesélek... ... ez a cím „csalogatta” a közelmúltban a kisújszállásiakat a Rózsakért étterembe. A főző és mesélő Wich- mann Tamás többszörös világ- és Európa-bajnok kenuzó volt. Aki most mosolyog és esetleg legyint is, az téved! A vendég vendéglátó is volt egyben, aki vacsorára djuvecet — egy szerb ételt — ajánlott. S miközben sportélményeiről tartott érdekes beszámolót, el is készítette a vacsorát. Informátorunk, Kis Gábor azt írta: a kellemes, közvetlen beszélgetés és az ízletes djuvec maradandó élményt nyújtott a sportot és az ínyencfalatokat kedvelőknek. Így zárult a tájékoztatás: E jól sikerült rendezvény, melyet a városi művelődési házzal közösen szerveztünk, együttműködésünk további szélesítésére, bővítésére ösztönöz bennünket. „Fényes” hírek szandaszőlősieknek A panaszos még karácsony előtt járt szerkesztőségünkben. December 12-én, 13-án és 14-én Kocsoroson, a „gyümölcsutcákban” nem volt éjszakai áram. Így aztán hiába bűvölték sok családban a villanybojlert, attól még nem lett meleg víz. Álltak a fazekak az olajkályhákon, fogyasztották a pébégázt... December 21-én este ismét nem világítottak a bojlerek, s aznap a Dió utcában délután sem volt áram. Mi lesz velük, ha az ünnepek előtt, alatt is csak hébe-hóba lesz meleg vizük? — Jogos volt az aggodalom? Igen! Rózsa Ferenc, a TITÁSZ kirendeltségvezetője már akkor megnyugtató választ adott nekünk: embereik „megszállták” Kocsorost, nem lesz baj az éjszakai árammal. A minap megkaptuk az újabb — ígért — információt. A „gyümölcsutcákban” (Szilvás, Cseresznye, Alma, Dió) főleg a kerteken átvezető vezetékek — amelyeket a fák gallyai „birizgálnak” — okoznak áramkimaradást. Tagadhatatlan tény az is, hogy gombamódra nőnek azon a részen a családi házak, s természetesen szaporodnak az elektromos készülékek, amelyek több villamos energiát igényelnek. Nyugtalanságra nincs ok! A Cseresznye utca végén megépült az új transzformátorállomás, amely garantálja — az időjárástól függően, feltehetően márciusra — az áramszolgáltatás zavartalanságát, folyamatosságát. „Rokon téma”, hogy Szan- daszőlősön jelenleg nincs minden oszlopon izzó. Ha egyik-egyik valamiért nem világít (kiég vagy kicsúzliz- zák), botorkálhatnak az emberek ... Remélhetőleg nem sokáig. Várható ugyanis, hogy a Szolnok városi Tanács az idén „kiszorítja” rá a pénzt, s megrendeli a TITÁSZ-nál az égőket minden villanyoszlopra. Közvilágítás... A megye- székhelyen 12 ezer fényforrás Váljunk el Operettcím. így kezdődik a két főszereplő vissza-vissza- térő örökzöld slágerének szövege is. Ám amint az már az operettben lenni szokott, a házaspár mégsem válik el, a műfaj szabályai szerint happy enddel zárul a történet. Azaz; kibékülnek, s élnek boldogan ... Sajnos az életben kevés válási szándékot vetnek el az érintettek. Igazuk van? Kívülálló ezt nem döntheti el! Szerencsésebb, ha akkor válik el e házaspár, amikor még nincs gyerek. Értelmes emberek hamar megegyez (hét) nek ingóságaikon. Ha már gyerek van... A gyerek nem tárgy . .. Néhány jogi tanácsot kérő levél késztet bennünket az alábbiak közlésére. A gyermekelhelyezési per külön is, de a házassági bontóperrel összekapcsolva is megindítható. Amennyiben a szülők közös akaratnyilvánítással kérik házasságuk felbontását, azaz közös megegyezéssel válnak, akkor már nincs választásuk. E perben vagy egyezséget kötnek vagy a bíróság döntésére bízzák a gyermekelhelyezést. A házasságot felbontó ítéletben — va<*v annak meghozatala előtt kötött egyezségben — a bíróság határoz a gyermek elhelyezéséről. A közös, egyező akaratnyilvánításon alapuló bontóperben a házasság felbontásának feltétele, hogy „a házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülő és a gyermek közötti érintkezés, továbbá a házastársi tartás, valamint a közös lakás használata kérdésében megegyeztek, egyezségüket a bíróság jóváhagyta, illetőleg a kérdésekben a házasság felbontásával együtt — kérelmükre — dönt.” (Csjt. 18. §) Együtt a család! Vidám vetélkedőre hívtuk január 15-én, szombaton délután a játszani szerető családokat. Akik elfogadták meghívásunkat} jó hangulatban tölthettek el közel három órát az úttörőházban. Gyerekek és felnőttek — volt, ahonnan a nagypapa is eljött — közösen oldották meg a vetélkedő feladatait. A változatos — szellemi és ügyességi — feladványok megoldása megmozgatta a család minden tagját. Volt képrejtvény, logikai feladat, KRESZ-kérdés. Vadon élő állatok lábnyomait kellett felismerni; kétségkívül előnyben voltak, akik sokat kirándulnak. A legnagyobb sikere a té- véfoci-bajnokságnak volt, amelyben az apukák szerezhettek pontot a családnak. Próbára tettük a jelenlévőket: ki mit hallgat a rádióban, mely műsorokat nézik szívesen a tévében. A legismertebb műsorok szignáljait szinte mindenki felismerte. A versenyen pontok helyett gyöngyszemeket kaptak a családok, így a vetélkedő végén a gyerekek elvihették a közösen szerzett, felfűzött „nyakláncot”. Az első három helyezett család társasjátékot, a többiek emléklapot kaptak. Ügy érezzük, hogy kezdeményezésünk jó támogatókra talált. Szeretnénk, ha a továbbiakban hagyománnyá válnának a jászberényi Kákái László Űttörőházban ezek a családias szombat délutánok. (A tájékoztatást és a fotót az úttörőház vezetőségétől kaptuk.) Hozzászólás cikkeinkhez A pontosság kedvéért A Szolnok megyei Néplap 1983. január 19-i számában hírt adtak új intézményünk létrehozásáról és feladatairól, amit ezúton is szeretnénk megköszönni. A megjelent cikk néhány megállapítása félreérthető, a pontosság kedvéért néhány megjegyzésünk van. Az új szervezet gazdálkodási formája: intézmény, s a városi tanács vb 1983. január l-\)el létesítette, „tavaly” nem tartozhatott a városi tanács vb műszaki osztályához. Az intézmény önálló gazdálkodó szervezet (de a városi tanács vb műszaki osztályának irányítása alá tartozik). A parkok fenntartási kiadásaira a városi tanács 1983-ban sem tervez kevesebb összeget, mint a korábbi években. (Az igaz, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi források elmaradnak az igényektől.) Az igények növekvő mértékű kielégítésére az egyes kiemelt alapellátási területeken van lehetőség, pl. egészségügyi, kulturális ágazatban (ez nem jelenti Jogi tanácsok Az özvegyi nyugdíjról Aki sok gyereket nevel fel, vagy gyenge egészségi állapota miatt nem tud munkát vállalni, nem szerzi iheg azt a szolgálati időt, amély- lyel idős napjaira saját jogú nyugdíjat biztosít magának. Akinek a házastársa viszont megszerezte a saját nyugdíjjogosultságát, az özvegyi nyugdíjra jogosult. Az özvegyi nyugdíjnak két fajtája van. Az állandó ! és az ideiglenes nyugdíj. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj célja az, hogy az özvegység kezdeti szakában megköny- nyítse az özvegynek a megváltozott anyagi helyzethez való alkalmazkodását. Ideiglenes özvegyi nyugdíjat csak nő kaphat a férje (élettársa) után. Az ideiglenes nyugdíj, csak az elhalálozás hónapjának első napjától számított egy éven át jár. Az állandó özvegyi nyugdíjra a nő halála esetén munkaképtelen férje is jogosult. Ez az elhalálozást követő egy éven túl is jár. her'. sze nem biztos, hogy a jogosult haláláig. Mert ha például valaki nem kora, hanem rokkantsága miatt kapja meg, egészségének javulásakor — amikor már munkaképes — elvesztheti ezt a .juttatást. Nézzük csak pontosan a nyugdíjra jogosultak jkö- rét. Ha a férfi hal meg, utána állandó özvegyi nyugdíjra jogosult a felesége, az elvált felesége, az élettársa. Ha a nő hal meg, utána csak munkaképtelen. saját nyugdíjjogosultsággal nem rendelkező férje. Amikor a feleség jogosultságát említjük, akkor arra a feleségre is gondolunk, aki ugyan a férje halálakor már nemiéit együtt a férfival, de különélésük egy évnél rövidebb volt. Tehát a feleség az állandó özvegyi nyugdíjra akkor jogosult, ha férje halálakor az 55. életévét betöltötte, vagy ennél a kornál fiatalabb ugyan, de rokkant, vagy elhunyt férje után legalább két árvaellátásra jogosult gyermekről gondoskodik, A feleségnek az állandó özvegyi nyugdíj akkor is jár, ha fér je halálakor az említett feltételek egyike sem áll fenn, de a férj halálától számított 15 éven belül bekövetkezik. Vagyis a nő betölti az 55. évet; megrokkan; a férj jogán két árvaellátásra jogosult gyermekről gondoskodik. Itt érdemes megállni egy kicsit. Ugyanis olvasóink elgondolkodhatnak azon. hogy az utolsó feltétel hogyan is következhet be. Hiszen a férj halála után már ritkán születnek az ő jogán árvaellátásban részesülő gyerekek, kivéve ha az anya a halál bekövetkeztekor terhes volt. Az is lehet azonban, hogy a gyerekeket pici koruktól nem az anyja neveli (például állami gondozásban vannak sokáig), csak később, esetleg évek múlva gondoskodik ő róluk. Az élettárs a következő esetekben lehet jogosult az özvegyi nyugdíjra; ha a meghalt dolgozóval annak haláláig megszakítás nélkül együtt élt, s közben gyermekük született; vagy ha közös gyermekük ugyan nincs, de a halál bekövetkeztéig megszakítás nélkül tíz évet együtt éltek. Az, aki az együttélés alatt is kapott özvegyi nyugdíjat (korábbi házastársi vagy élettársi kapcsolata után), nem jogosult újabb nyugdíjra. Meddig jár a jubileumi jutalom? Sokan a nyugalomba vonulás után értesülnek arról, hogy nem kapták meg jubileumi jutalmukat. A vállalatok a 25 éves munkaviszony után járó jutalmat rendszerint kifizetik, de a 40 ésj 50 éves munkaviszony után járó összeg gyakran feledésbe merül. Pedig a negyven évre járó jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozó nyugdíjazásakor a 35 munkaévet már ledolgozta. (Az 50 éves esetében a 45 ledojgo- zott év után jár már nyugdíjazás esetén). Amikor a már nyugdíjas dolgozó értesül arról, hogy nem kapta meg járandóságát, jelentkezik igényével. A válasz gyakran ez: munkaviszonya alatt kellett volna kérnie a jubileumi jutalnjiát, most már nem jár. Pédig egyszerűen csak az ügyintézők gondatlanságáról van szó. Mindenekelőtt egy alap- rendelkezést kell ismertetnünk. A munkáltató köteles nyilvántartani, hogy a dolgozói közül kinek és mikor esedékes a jubileumi juttatás. és haladéktalanul intézkednie kell annak kifizetéséről. Tehát téves az az információ, hogy a dolgozóknak a munkaviszony alatt kell a juttatást kérni. A munkaadó mulasztása nem lehet akadálya annak, hogy a dolgozó élhessen jogával. azt, hogy a „kertészeti feladat ... nem tartozik az alapvető kultúrához”). A kertészeti feladatok 1983. évi kiadási előirányzata mintegy 22 millió forint (A parkok, játszóterek érteke ennek többszöröse.) Szabad kapacitás esetén más vállalatoknak, gyáraknak, int; éz- ményeknek is vállalunk parkfenntartási, -építési tevékenységet. Feladatkörünkbe tartozilf a szobrok, emléktáblák karbantartása, javítása (de n\em „az emlékművek felszerelése”). Aki az általános (munkajogi) elévülési időn (három éven) belül követeli járandóságát, megkapja a jutalmat. (Az elévülési idő kezdőpontja a munkaviszony megszűnése utáni nap.) A jubileumi jutalom ösz- szege a dolgozó egyhavi alapbére. Ha ezt a kifizetési feltételek beállta után fizetik ki, a kifizetés időpontjában megállapított személyi alapbért kell folyósítani, kivéve, ha az kisebb összegű, mint amekkora a dolgozót az esedékesség időpontjában megilleti. Ha a dolgozó munkaviszonya időközben megszűnt, a munkaviszonyának megszűnését közvet'enül megelőző alapbére illeti meg. Gyakori probléma, jár-e jubileumi jutalom, ha a nyugdíjas munkát vállal. Tehát nyugdíjaztatásakor még nem volt meg a 25, 40 vagy 50 éve, de a nyugdíj melletti munkavállalással megszerezte valamelyik időt. Abból kell kiindulnunk hogy a munkaviszonyban álló nyugdíjas jogosult mindazokra a járandóságokra, amelyek a többi, vele együtt azonos körülmények között munkát végző nem nyugdíjas dolgozót megilletik, tehát a jubileumi jutalomra is. Ilyenkor is az egyhavi alapbért kapja a nyugdíjas. Dr. Kertész Éva A városgondnoksági (és nem városgondozási) csoportunk feladatait az alapító végrehajtó bizottság a következőkben határozta meg: közterületek ellenőrzése; építkezések helyszínelése; műszaki nyilvántartás vezetése; mezőőri és gyepmesteri feladatok; vízrendezési feladatok; utak, hidak fenntartási, építési feladatai; társadalmi munka szervezése, koordinálása. Pusztai Tamás igazgató Szolnok városi Tanács V. B. Közterületfenntartó Intézmény
