Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-26 / 21. szám
1983. JANUÁR 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IA tévé „ képernyőié előtt Tanműhely épül Túr kévén Talán furcsa, felnőtt létemre is szívesen ülök oda a televízió gyermekeknek szánt műsoraihoz, a képernyő elé. És nemcsak a szórakoztató jellegű programokat kedvelem és élvezem, kíváncsi vagyok az úgynevezett nevelő műsorokra is. Mire is tanítják bennük gyermekeinket, mit kínálnak általuk okulásul a kamaszoknak, hogyan edzik őket a jövendőhöz. E műsorok közé tartozik a Szókimondó és a Játék a GYIK-műhelyben is szombatonként, illetve vasárnap délelőttönként jelentkeznek rendszerint, tehát most is ekkor láthattuk. Az előbbi kifejezetten pedagógiai célzatú, az utóbbi a művészetre nevelés, a látáskultúra alakításának szándékával lép ifjú közönsége elé. Hasznos programok, tanulságosak még a meglett embernek is. Hát még a gyermekeknek: nagy segítséget jelentenek a magatartási normáikat most alakítandó, forrásban és forrongásban levő tizenéveseknek. A Szókimondóban Popper Péter pszichológus hozzáértő irányításával különböző élethelyzetekben az emberi viselkedés helyes normáit gyakorolják a nebulók, szemléletesen legutóbb például azt vizsgálták, hogy miként kell megítélniük egymást, a közösség tagjait. Van itt vita és van eljátszott jelenet és van hangulat is, játékos. Csupán ■ egy valami, amin érzésem szerint finomítani lehetne: a fiúk és a lányok olykor túlzottan mesterséges „viselkedése”, már- már nevetésre ingerlő setesutasága olyan szerepekben, amikor'* szükség szerint családapát és családanyát kell alakítaniok az adott helyzetjátékban. Szülőföldem Szülőföldem... — Budapest. Milyen szokatlan ez a kapcsolat, a fővárosról ugyanis valahogy nem szoktunk így beszélni. Míg ellenben a világ legtermészetesebb dolga az Alföldet vagy akár a Dunántúl valamelyik tóját szülőföldként emlegetni. Mintha Pesten nem is születnének az emberek, csak élnének. Nos, Vas István vallomása után mindez már csak a múlt, ugyanis úgy szólott ő szeretett városáról, ahol meglátta a napvilágot, hogy egyszeriben Budapest számunkra is a szülőföldek szülőföldjévé vált. Az érzékeny lelkű és szavú költő a kamerák előtt sóm tagadta meg magát, s tán hihetetlen, de lelkesedésétől és érzelmeinek őszinte hevétől — képletesen szólva — még a kameráknak is szárnyai nőttek; régi, öreg házak egyszeriben megszépültek, ódon, kopott utcák friss hangulattal teltek meg Janovics Sándor operatőri és Oláh Gábor rendezői munkája nyomán. (Érezhetően ők is saját vallomásuknak tekintették ezt a lélekoldó barangolást Buda és Pest különböző tájain.) A költő pedig valami ' tündéri fesztelenséggel járta be egyúttal életének útjait; igen, életének, mert neki egy-egy albérlet vagy a Hold utcai első főbérlet, vagy az alkalmi búvóhely a barát lakásában, ahol a nyilas időkben húzta meg magát, életének egy-egy fontos darabját jelenti. (Ezzel is igazolódni látszik, hogy a tárgyaknak, akár a lakóházaknak is csak emberi viszonylataikban vannak értékeik.) Miközben tehát a fővárosban kerületről kerületré barangoltunk, Vas István irigylésre méltó világát is bejártuk, amelyben még a kellemetlenségek is kellemes emlékké szelídültek, s amelynek legfőbb vonzereje: a páratlan bizalommal párosuló derű. Ennyi derűlátást, amennyit ő tanúsított emlékezésében, csak egy költő őrizhet és ápolhat magában. Ezért volt felemelő vele sétálgatni, meg-megállni, eltűnődni, s emlékezni több mint egy órán át. Felemelő és melengető, magasba röppentő és végtelenül meghitt. Koronával koronázzák... Először karácsonyikor sugározták, most vasárnap délután újra bemutatta a televízió a szegediek filmjét, a körzeti stúdió „Koronával koronázzák ...” című alkotását. A nép körében még ma is élő imákból font füzér ez, montázs, de korántsem a vallásos áhítat csöpögött belőle, sokkal inkább a nép teremtő fantáziáját érezhettük meg benne, azt a megejtően bájos, .naiv költőiséget, amely felfedezhető a néplélek minden művészi megnyilatkozásában. Ahogyan a vallásos elemek közé belopakodik a közvetlen valóság, ahogy profán ízeket kapnak a jól ismert bibliai figurák és történetek, s ahogy végül is a sokat szenvedő ember békesség utáni óhaja, sóhaja előtör az imádságos sorokból — ez az, ami csodálatos a filmben, melyet Rozsnyai Aladár készített, s melynek anyagát hangyaszorgalommal Polner ZOltán győri töt te egybe a Szeged környéki tanyakon és az eldugott falvakban. Szép és ugyanakkor hagyomány- mentő vállalkozás ez a hangulatos film, ismétlésékor, még egyszer látva, tárgyilagosan is megállapíthatjuk róla. Az út vége Egy művészi alkotás esetében elegendő egy-egy hamis gesztus, egy-egy oda nem illő, stilárisan kilógó képi megoldás, s máris megikér- dőjeleztetiik a tartalma, oda lehet a hitele. Sajnálatos módon ezt éreztem Esztergályos Károly legújabb tévéfilmjében, a Kassai-regényből készült Az út végében. Érdekes téma: egy ember fejlődése visszafelé; egy emberé, akiben „a rosszra való képesség mindig erősebb volit, mint a jóra való hajlandóság”. Hogyan jut el Makai Sándor, így hívják a film főszereplőjét, a munkásmozgalomtól — a harmincas években járunk — lassan megtagadván céljait, túlzott karriervágytól hajtva a nyilas propagandaminiszterségig. Érdekes, ahogyan lefeslik róla a máz, s ahogy előbújik belőle a törtető akarnok, a sikerhajhász, a gátlástalan cselekvő, aki céljai érdekében eszközökben nem válogat, elvégre a cél szentesíti őt, aki felsőbbségi tudattal kíván mindenáron környezete fölé emelkedni, még szerető feleségében is holmi okítandó alanyt keres. Furcsa figura és végül félelmetes. Valójában a drámát, a figura egyre mélyebbre zuhanását a feleség fájdalmas csalódásában éljük át, aki szemünk láttára próbálja feleleveníteni e különös sors alakulásának elrettentő állomásait. Az asszony — Hámori Ildikó — végtelen egyszerűséggel idézi e gőgös ember elsilányulásának útját, mely végül is az akasztófán ér véget, megérdemelten. Ig- lódi István mesterien ábrázolja ezt a lelki elferdülést, érzékletesen mutatja meg, melyek azok a tulajdonságok, amelyek Makait úgymond predesztinálják sorsára. Lélektanilag hiteles alakítás ez, akárcsak a Hámori Ildikóé. Csakhogy, s ez a bökkenő végső hatásában a film mégsem nyújtja a meggyőző hitelesség élményét; a szürrealista elemekkel megtűzdelt játék, mely az erőszakos alkotói képzelet szüleménye, a képi kakofónia keresztezi a film szándékait, és vegyes érzelmeket kelt. Esztergályos Károly mint ennek előtte is nemegyszer már. ismét „besétált” a maga választotta, túlzott expresszivitás zsákutcájába. VM. Új könyvsorozatok Két új könyvsorozatot bocsátott útjára a Magvető Kiadó. A Nemzet és emlékezet című könyvfüzér első kötetei már a téli könyvvásáron feltűntek. E könyvek a magyar történelem egy- egy korszakát villantják fel. Az esztendő első felében hat új kötettel gyarapodik a könyfüzér. Történelmi, irodalomtörténeti jelentőségű Bajcsy-Zsilinszky Endrének csaknem félévszázada készült, szinte feledésbe merült tanulmánya Mátyás királyról. A történész Benda Kálmánnak és a filmrendező Elek Juditnak újszerű közös vállalkozása a Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társai ügyében című dokumentumkötete. Berend T. Iván Gazdasági útkeresés 1956-tól 1965-ig című könyve szinte napjaink történelmébe kalauzolja az olvasót. A hagyományos világ alkonya Erdélyben című tanulmány szerzője Danka- nits Ádám, az 1977-es bukaresti földrengés áldozatául esett romániai magyar történész posztumusz művében a XVIII—XIX, századi közember mindennapi életét próbálta rekonstruálni. Mesterházi Lajos különböző folyóiratokban, napilapokban közzétett publicisztikái közül válogatták A hazafiság logikája című kötetet, amely ugyancsak a sorozatot gyarapítja majd. A közjó szolgálatában címmel Hajdú Lajos II. József közigazgatási és egyéb reformjairól, azok magyarországi fogadtatásáról írt tanulmányait is közreadják a Nemzet és emlékezet sorozatban. A napokban kerültek a könyvesboltokba a Magvető Kiadó másik új sorozatának a József Attila kör rövidítéséből született JAK-füzeteknek kötetei. A füzetsorozat, amely a tervek szerint, havonta egy kötettel gyarapodna, lehetőséget teremthet arra, hogy a legújabb irodalmi nemzedék munkái folyamatosan eljussanak az olvasókhoz. Az első kötet Fasirt, avagy viták a fiatal magyar irodalomról címmel az utóbbi években a magyar sajtóban megjelent, a témával kapcsolatos írásokat, vitaanyagokat tartalmazza. A modern magyar költészet irányzatairól ad tükröt a Ver(s)- ziók című füzet. lógta a demizsont, bekopogtatott a szemben levő szobába: — Isten, isten, egy kis ünnepi előzetes, kóstolják meg, a Gál koma hegyi bora. Nem afféle homoki vinkó! Ugye, jó! Az ám! Na, még ' egy pohárral. Különben kérni is akartok valamit. Félfüllel hallottam, hogy a hét végén Kaposvárra mennek. Hajaj, boldog ifjúság, szép Somogyország! No, azt aka- itom mondani, hogy ellkupo- rognék én hátul abban a Trabantban, fizetném a benzin felét, mert régen készülök én ám egy utolsó búcsúra a nemzetségemtől. Nem, nem él már egy se közülük, a temetőbe mennék hozzájuk. A fiatal pár összenézelt, miért ne, jól jön a „félárú” benzin. Szombaton reggel aztán el is indultak, szép nap volt, nem akart tél lenni. Az öregember az első autóscsárdánál megállt vezényelt, kávét, colát kért, magának nagyförccsöt. Gáláns volt, fizetett. — Ne hagyjuk már, hogy ő fizessen — seppegte a fiatalasszony a férjnek, amikor negyedszer álltak meg Siófokig. — A mi eltartottunk, s ő költi a pénzét. — Csak ne sajnáld — mondta a férfi, amikor az öregember a pulthoz ment rendelni — van mit a tejbe aprítania! Különben se én nagyfröccsözöm. — De milyen jóízűen isz- sza... — Hát... lehet, hogy túlél mindnyájunkat. Más már ilyen korban ... Abbahagyták, mert az Az iparitanuló-képzés korszerű feltételeit teremti meg a tanműhely, amely a túrkevei XVII. számú Autójavító Vállalatnál épül a Művelődési Minisztérium anyagi támogatásával. A létesítményben a hároméves tantervnek megfelelően kabinetrendszert alakítanak kii, így különböző gyakorlati „tantermekben” sajátíthatják el a leendő autószerelők, karosszérialakatosok az alapokat, illetve választott szakmájuk A Magyar Népművelők Egyesülete bővíti az elmélyült kutatómunkára lehetőséget adó szakmai szervezetek körét: februártól kezdi meg tevékenységét az esztétikai-művészeti, később pedig a műszaki-gazdasági és a filmforgalmazási szakma« szervezet ifétírehozását tervezik. További fontos feladatuk a múzeumokban és a filmforgalmazásban dolgozó népművelők, valamint a főiskolások, egyetemi hallgatók bevonása a közös munkába — tájékoztatták az egyesületben az MTI munkatársát. Tavaly egyébként több mint 500 fővel növekedett az egyesület taglétszáma. Színvonalas szakmai programokat szervezett az egyesület, befejezte a népművelők élet- és munkakörülményeinek vizsgálatát, s új kezdeméöregember hozta a Coláikat, a nagyfröccsöt, sőt a fiatal- asszonynak egy hubertuszt is ... A somogypusztai temetőnél megálltak: — No, gyüjjenek, vi Zi tá i - janak maguk is egy negyedórát a rokonságomnál. Sokáig barangoltak, amikor az öregember felkiáltott, hogy megtalálta az apja sírját. Az időtől karcolt mészkőn ott volt a név: Kovács Lajos, élt 96 évet. — Ez meg itt a nagybátyám, — mondta az öreg egy másik hantnál. — Nyugodjon, 92 évet élt. Egy fejfa nélküli, mahagónival borított süppéteg sír előtt újra megállít vezényelt: — Szegény jó édesanyám nyugszik a hantok alatt. — Ö hány éves korában halt meg? — kérdezte a fiatalasszony. — Mennyi is volt neki elrendelve? Bizony, ő szegény korábban elment, 80 is alig múlt... A házaspár összenézett, de az öregember flovábbparan- csolta őket, bolyongott a sírok között, majd felkiáltott: — Ez meg itt a nagyné- ném ... A házaspár betűzte: Nagy Mihályné, született Menyhárt Veronika, élt 91' évet. Ráakadtak még egy-két retyerutyára, 80 év alatt egy se tért meg őseihez. A fiatalasszony nagyokat sóhajtott, majd tovább indultak. mesterfogásait. A kabineteket a legújabb szerszámokkal, berendezésekkel szerelik fel, s nem hiányoznak majd a munkapadok mellől a tanulást segítő korszerű oktatástechnikai eszközök sem. A képzés szerves részeként a tanműhely — az országban elsőként — termelő tevékenységet is folytat: szervizrészlegének feladata a személy- és haszongépek — javítása, műszaki vizsgára történő előkészítése lesz. E nyezésként „állást keres — állást kínál” szolgáltatást indított a munkahelyet változtatni kívánó kollégáknak. Igen átfogó közvéleménykutatást végeznek a tagok körében, annak érdekében, hogy az elnökségi döntésekben mind nagyobb súlyt kapjon az ő Véleményük. Megvi/fegálják több művelődési otthon gazdálkodását és szórakoztató tevékenységét, s a tapasztalatról tájékoztatják a Művelődési Minisztériumot. Üj szolgál- • jatlísi formák felkut a' pisát1 célozza — elsősorban falun — a közművelődést vállalkozások körében végzett tapasztalatgyűjtés. Felmérik például, hol nyújthat lakossági szolgáltatást a művelődési ház fotólaboratóriuma. Az 5 napos munkahét bevezetése óta különösen sok Az öregembernek be nem ál'lt a szája: — A mi nemzetségünkben nem úgy volt, mint manapság ezeknél a városi népeknél, hogy 60—70 éves korukban feldobják a papucsot ... Bizony, azok még tudtak élni! A visszafelé úton annál csendesebb volit az öreg, egyszer sem mpndta, hogy álljanak meg, ha bementek is valami bisztróba, az istennek se nyúlt a zsebébe. Otthon is szótlan volt. Két éjszaka arra ébredt, hogy a másik szobában veszekednek a fiatalok. A vasárnapi ebédnél aztán felborult a sótartó. — Kováés bácsi — fogott hozzá a fiatalasszony — nem is tudom, hogy kezdjem el... Ügy gondoltuk a férjemmel, hogy ... hát mi a tavasszal inkább építenénk ... Nagy baj lenne, ha ezt az izét... ezt az eltartási szerződést közös megegyezéssel felbontanánk? Az öregember nagyot szívott a Kossuthján, leverte a hamut, belepöfékelt a levegőbe, csak nagyfokára válaszolt ... — Nézzék... én mindig azt mondtam, az öreg ne álljon a fiatalok útjába. Ha úgy gondolják, én nem ba- kafántoskodom. Alighogy kimondta, a fiatalasszony felugrott, összevissza csókolta az öreget, — Drága jó Kovács bácsi, tudtam, hogy megért bennünket. ; munkákat. már a harmadéves ipari tanulók végzik majd szakoktatóik irányításával, s ugyancsak itt szereznek gyakorlati ismereteket a túrkevei Ványai Ambrus Közlekedésgépészeti Szakközépiskola harmadikos és negyedikes diákjai. A 32 millió forint értékű tanműhely a tervek szerint az 1983—84-es tanév kezdetére áll az oktatás szolgálatába. gondot okoz a művelődési otthonokban dolgozó népművelőknek ezen intézmények nyiitvatartása. Az ehhez kapcsolódó és más munkajogi kérdésekben való eligazodást úgy segíti az egyesület, hogy jogi tanácsadó szolgálatot indít a fővárosban. a tagoknak ingyenesen. Régi óhaj a népművelők házának létrehozása: idén már két vállalat is felajánlott 100—100 ezer forintot erre a célra, az egyesü- íétnek azonban további anyagi és erkölcsi támogatásra van szüksége ahhoz, hogy elkészüljön a népművelőknek kedvezményes szállást és étkezést nyújtó pedagógus vendégotthon Budapesten. A képesítés nélküli népművelők középfokú képzésére két kísérleti tanfolyam tervet is kidolgozta az egyesület — Meg hát, meg hát — bólogatott az öreg, majd a szokásos ebéd utáni szunyó- kálás helyett felvette az ünneplő ruháját. Még nyakkendőt is kötött! — Vigyen ki az újvárosba — mondta a taxisnak, majd akkora borravalót adott neki, hogy egy olajsejktől se kaphat többet. Tíz perccel később özvegy Miskolcziné egy égigérő bérház VI. emeleti kisszobájá- ban, ahol az unokájával szorongott, zavartan mor- zsolgatta az asztalterítő rojtját. — Hát jól van ... Ferenc ... szó se róla, én is belefáradtam már az özvegységbe ... Most már így, hogy szabad keze lesz abban a házban ... Két nyugdíjból jobban megleszünk, nem kell idegeneket kerülgetni.... De azt azért mondja már, az a fiatal pár miért határozott így? Ilyen hirtelen! Hogy-hlogy még egy évet se bírtak ki? Összekülönböztek ... ? — Ah, dehogy — kuncogott az öreg, majd ő mor- zsolgatta a terítő rojtját: — Szóval, ahogy* magát megismertem a nyáron Esztike... most már én is így szólítom ... Csak az járt a fejemben, Ihogy {.. -Dehátj mire nősüljön egy eltartott? A kisszobájára? No, szóval elvittem őket Somogyba, a nemzetségem . temetőjébe,. — De Ferenc,... maga nem borsodi ? — Dehiogynem! Életemben se jártam én Somogyország- ban, de Kovács nevű matuzsálem ott • is volt. elég ... Tiszai Lajos Szakmai szervezetek Állásbörze - Jogi tanácsadás A népművelők egyesületének idei terveiből őszi történet j
