Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-26 / 21. szám

1983. JANUÁR 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hitelpolitika és devizagazdálkodás fl Magyar Nemzeti Bank sajtótájékoztatója A kormány hitelpolitikájá­ról és a devizagazdálkodás- * ról tájékoztatta tegnap az újságírókat Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnö­ke. A népgazdaság 1982- es devizabevételeiről és kiadásairól elmondotta, hogy dollárban egyensúlyhoz kö­zelálló helyzet alakult ki, míg rubelben kismértékű passzívum keletkezett. A de­vizahelyzet alakulását ked­vezően befolyásolta, hogy az elmúlt évi külkereskedelmi forgalom — szerződéses pa­ritáson számolva — 12,6 mil'ltiárd forintos aktívum­mal zárult. Jelentős többlet keletkezett a konvertibilis devizában lebonyolított kül­kereskedelemben. Az ide­genforgalmi bevételekből származó aktívum elérte a 180 'millió dollárt. A Magyar Nemzett Bank, alkalmazkod­va a megváltozott világpiaci ár- és árfolyamviszonyokhbz, 1982 második felében több ütemben, összesen mintegy 11 százalékkal leértékelte a forintot. Az árfolyam! ntéz- kedések javították a hazai exportőrök jövedelmezőségét és drágították az importot, összességében pedig hozzá­járulták a kedvezőbb külke­reskedelmi egyenleg kiala­kításához. A népgazdaság deviza- helyzetét azonban hátrányo­san érintette, hogy a nem­zetközi piacon kialakult igen magas kamatlábak miatt a kamatkiadások jelentősen megnövekedtek. A hátrányo­san változó nemzetköz! po­litikai légkör és a nyugati bankok körében megnöve­kedett bizalmatlanság miatt a középlejáratú hitelfelvé­teli lehetőségek lényegesen romlottak. Emellett sízámos külföldi pénzintézet vissza­vonta vagy csökkentette a Magyar Nemzeti Banknál el­helyezett rövid lejáratú be­téteit. A nehézségek ellenére si­került a népgazdaság fize­tőképességét fenntartani. Eh­hez hozzájárult az ország szilárd politikai helyzete, nemzetközi tekintélye, a gazdaságirányítás gyors, re­agálása, valamint az, hogy Magyarország tagja lett az ENSZ két nemzetközi pénz­ügyi intézményének, a Nem­zetközi Valutaalapnak és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banknak. 1982- ben a likviditási gondok át­hidalására a nemzetközi fi­zetések bankjától 500 millió dolláros rövid lejáratú hi­telt, az év második felében pedig egy nemzetközi bank- konzorciumtól 260 millió dolláros középlejáratú hitelt vettünk fel. A Nemzetközi Valutaalappal folytatott1 tár­gyalások eredményeként a pénzügyi intézmény decem­ber elején összesen 600 mil­lió dollár értékű két közép- lejáratú hitelt nyújtott szá­munkra. Ennek kisebb ré­szét már 1982-ben igénybe vettük, nagyobb része 1983- ban áll a népgazdaság ren­delkezésére. A Világbank­tagság egyébként új piaci lehetőségeket is nyújt szá­munkra, mivel a pénzügyi intézmény hiteleivel támoga­tott beruházások versenytár­gyalásain csak a Világbank- tagállamok cégei, vállalatai vehetnek részt. Tímár Mátyás elmondotta, hogy az MNB 1982-ben hazai beruházásokra 23 -mfüliárd forint hitelt nyújtott. To­vábbra is nagy súlyt fektet­tek a népgazdasági tervben elsőbbséget; élvező beruhá­zások finanszírozására. A fizetési mérleg javítását eredményező fejlesztésekhez 10 milliárd forintot hitelez­tek 1983-ban a legfontosabb feladat a népgazdaság fize­tőképességének megőrzése — mondotta. Ehhez nélkülözhe­tetlen a külgazdasági egyen­súly további javítása, a kül­kereskedelmi forgalomban a múlt évinél nagyobb kiviteli többlet elérése. Emellett nem csökkennek a magyar bankszervezet feladatai sem. A hitelpolitika fő célja, hogy a fizetési mérleget javító fejlesztéseket, az exportké­pes és gazdaságos termelést támogassa. Országgyűlési bizottságok együttes ülése 0 Társadalmunkban — a la­kosság minden rétege élet- színvonalának, életkörülmé­nyeinek formálásában — je­lentős szerepe van a szociál­politikai rendszerünknek. Az e rendszerrel, valamint a la­kosság szociális helyzetével foglalkozó, az Országos Terv­hivatal által — több minisz­térium és főhatóság közre­működésével — összeállított tájékoztatót vitatták meg tegnapi együttes ülésükön a Parlamentben az országgyű­lés szociális és egészségügyi, valamint terv- és költségve­tési bizottságának tagjai, to­vábbá más képviselők, ál­lami szervek, társadalmi és tömegszervezetek vezetői. A tanácskozáson Craveró Róbert, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést a tájékoz­tatóhoz, elemezve a kütönbö- ző korosztályok szociális helyzetét és az ezt befolyá­soló fő teendőket. Az előterjesztést széles kö­rű vita követte. Az ülésen hangsúlyozták: a következő években a szo­ciális helyzet alakításáért fe­lelős tervező és irányító szer­vek — természetesen a nép­gazdaság teherbíró képessé­gével összhangban — a szo­ciálpolitikai feladatok közül tekintsék elsődleges feladat­nak a gyermekes családok és az időskorúak helyzetének javítását. Emellett — állapí­tották meg a tanácskozás résztvevői — megkülönböz­tetett figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetűekre, életkörülményeik jobbítását összehangolt, koncentrált in­tézkedésekkel kell elérni. Nincs fagykár a szélében Az idei enyhe tél eddig nem okozott lényeges kárt a szőlőkben, nem fagytak le a rügyek, s nem volt olyan magas sem az átlaghőmér­séklet, hogy a mélynyugalmi állapotban lévő növényben idő előtt megindult volna a tavaszi nedvkeringés. a szolnoki Agrokernél Növényvédő szerek kis csomagolásban Idén se lesz elég motoros kapa Tiszabura Tanácstagok és választók találkozója Tegnapelőtt este a tisza- burai művelődési otthonban a falu négy tanácstagja ta­lálkozott a választópolgárok­kal és a község vezetőivel. Természetesen sok szó esett — a beszámolókban és a hoz­zászólások során is — a falu kulturális létesítményeinek állagáról, azok működésének személyi és tárgyi feltételei­ről. A négy tanácstag: Fehér Sándor, Mészáros Béla, Bán­ki József. Réti Lajos egy­aránt megkülönböztetett je­lentőséget tulajdonít — be­számolóikból ez derült ki — az oktatási közművelődési intézmények munkájának. Éles vitát kavart a koráb­ban jól működő, ám mosta­nában éopen csak vegetáló cigányklub helyzete. A négy választókörzet teg­napelőtti eseményén a ta­nácstagokkal, a meghívot­takkal és a vendégekkel együtt mintegy harmincán vettek részt — az arányok némi érdektelenségre utal­nak. ami nem jelenti azt. hogy a beszámolók, a hozzá­szólások érdektelenek voltak. Számos alapvető fontos­sággal bíró probléma került felszínre a gyűlés során (pl: lakásépítés, a lakosság kü­lönböző rétegeinek arányos részvétele a társadalmi mun­kában, óvodáztatás, iskolába járás, stb.), mindamellett igaza volt az egyik szót kérő tanácsi vezetőnek, aki így fejezte be hozzászólását: „Már megint azokról beszé­lünk, akik — nincsenek itt.” A megyében mintegy száz, mezőgazdasági termelést se­gítő eszközöket is árusító, kiskereskedelmi üzlet áll a kistermelők rendelkezésére. Ezek megfelelő áruellátásá­val is segíti a kisüzemi ter­melést az Agroker. A kis­kereskedelmi boltok idei vár­ható műtrágya-, növényvédő­szer-, kisgép- és vegyesáru- cikk-ellátásáról tájékoztat­ták tegnap a vállalat szolno­ki központjában az üzletve­zetőket, a kisüzemi termelést koordináló áfészek, téeszek vezető szakembereit, vala­mint a kertbarátkörök veze­tőit. Megtudhatták a jelenlé­vők, hogy 1983-ban is a ta­valyihoz hasonló, mintegy 130 millió forint értékű áru­készletet biztosít a háztáji­ban gazdálkodóknak az Ag­roker. Jelen volt a szak­mai tanácskozáson az NSZK- beli BASF cég képviselője is, aki a vállalat legújabb nö­vényvédő szereiről és azok felhasználási technológiájá­ról adott tájékoztatót. Biztató hír a gyümölcsös- kert-tulajdonosoknak, hogy a kereskedelem jól felkészült a hamarosan' sorra kerülő ta­vaszi lemosó permetezésre. Az ehhez szükséges hagyo­mányos készítményekből és az új Ágról permetszerből is idejében és elegendő meny- nyiség kerül az üzletekbe. Jó ellátás várható gombaölő szerekből, még a korábban hiánycikknek számító Ortho- cid és Dithane készítmények­ből is elegendő az árukész­let. Megjelenik néhány új­donság is. többek között a Microthiol Spéciéi és a Kén 800 FW lisztharmat elleni szer. Bizonyára sok kiskerttulajdonos örömére szolgál majd, hogy néhány gyomirtó és gombaölő szer úgynevezett mikro csomago­lásban, azaz tíz liter vízhez szükséges mennyiségben ada­golva kerül árusításra.' En­nél kedvezőtlenebb hír, hogy például a közkedvelt Robi motoros kapákból az idén sem tudja majd kielégíteni az igényeket az Agroker. Japán háti motoros permete­zők beszerzésére sem lesz lehetőség, kaphatók lesznek viszont helyette a jól bevált nyugatnémet Solo gépcsalád különböző típusai. Hírt adtak a vállalat szak­emberei néhány olyan vegyes árucikkfői is, amelyek új­donságnak számítanak majd a kistermelők által felkere­sett üzletekben. Forgalomba kerül például a por alakú vagy folyékony vegyszerek kis mennyiségének kimérésé­re alkalmas eszközöket tar­talmazó egységcsomag. Az értékesítésre váró mintegy ezer tonna síkfólián kívül az idén már szállítanak majd az üzletekbe pvc-ből készült sík- és hullámlemezeket, hor­dókat, különböző űrtartalmú kannákat. Várhatóan ebben az évben sem találnak majd a vásárlók elegendő mennyi­ségű gumicsizmát a boltok­ban, de a hiánycikket pvc- csizmák árusításával igye­keznek pótolni. A kártevő madarak elleni védőhálók­kal. facsemete-védőrácsok­kal is bővíti árukínálatát az Agroker.-* temesközy. — Versenyképességünk fl magyar gazdaság fejlődésé­nek kulcs­kérdése, hogy azonos, vagy alig növekvő mennyiségű anyag és energia felhaszná­lásával képesek leszünk-e magasabb értékű, vagyis na­gyobb jövedelemtartalmú, korszerűbb, a piac igényei­hez a korábbinál jobban ido­muló termékeket gyártani. Magyarán és egyszóval a so­kat emlegetett versenyképes­ség az, aminek javítása nél­kül aligha teljesülhetnének az 1983-as esztendő főbb gaz­dasági céljai. Ami egyebek közt a 800 millió dolláros áruforgalmi és a 600 millió dolláros fizetési mérlegtöbb­letben fogalmazódik meg. Vannak-e ezekhez a nagy­szabású feladatokhoz tartalé­kaink? Nos, az ipari minisz­ter utasítása alapján a válla­latoknál végzett nemzetközi összehasonlító vizsgálatok egyértelműen arra utalnak: szinte minden területen akad javítani való. Az Ózdi Kohászati Üze­meknél és a Lenin Kohászati Műveknél például kiderítet­ték. hogy bár acélgyártmá­nyaik minősége általában nemzetközi szinten is megfe­lelő, az elavult hengersorok miatt a mikroötvözésű acé­lok minősége és a profiliter- mékek mérettűrése nem ki­elégítő. A szóbanforgó válla­latoknál — más gazdálkodó szervezetekhez hasonlóan — magasabb a fűtőanyag-fel­használás, mint a fejlett ipa­ri államokban. A honi cégek olykor 60—70 százalékkal több energiát fogyasztanak, mint hasonló nyugati tár­saik. készüléknél 3,67 óra. A mint­egy 30 százalékos termelé­kenység-különbséget a jász­berényiek szervezési intézke­désekkel igyekeznek csökken­teni. Az egri Finomszerel- vénygyárban már több esz­tendeje figyelemmel kísérik a velük hasonló tevékenysé­get folytató külföldi cégek műszaki-gazdasági eredmé­nyeit. A különböző összeveté­sek alapján határozzák meg fejlesztési programjaikat, s bővítik gyártmánycsaládju­kat. Ennek köszönhető, hogy új hűtőkompresszoruk igé­nyesebb hűtőszekrényekbe beépítve — hozzájárul hűtő- szekrényeink versenyképes­ségének javításához. Nem lehet elégedett a ter­melékenységgel az Észak- magyarországi Vegyiművek gárdája sem. Az élőmunka termelékenysége negyede a fejlett tőkés cégek produktu­mának. Hasonlóképpen el­maradást — ha nem is olyan mértékűt, mint a vegyimű­veknél — mutattak ki a Bor­sodi Szénbányáknál. Az ada­tok szerint az élőmunka ter­melékenysége 30 százalékkal maradt alatta az angol álla­mi bányászat eredményeinek. A borsodiak az elmaradáso­kat a szénelőkészítési tech­nológia elavultságában lát­ják. összehasonlító vizsgálato­kat végeztek a Salgótarjáni Ruhagyárban is. Ennek kap­csán egyebek közt megálla­pították, hogy a tőkés cégek részére végzett bérmunka so­rán sok hasznosítható ta­pasztalatot szereztek. Előállí­tási időik még így is 10—60 százalékkal elmaradnak a külföldi normáktól. Versenyképességünk gya­kori fékje a termélékenység elmaradása. A jászberényi Hűtőgépgyár 200 literes, két­csillagos hűtőszekrénye elő­állításához szükséges idő 4,03 óra, a hasonló típusú Bosch­Versenyképességünk gya­kori gátja, hogy termékeink olykor túlsúlyosak. Például az egyliteres szódaszifonokat nálunk 60 milliméter átmé­rőjű sajtolt rudakból gyárt­ják. Egy angol cég ugyanezt­a terméket ötvözött alumí­niumtárcsából állítja elő. Az eltérő technológia miatt a magyar szifon nehezebb is és nagyobb anyagveszteséggel készül, mint az angol. A nemzetközi összehason­lító vizsgálatok során a pa­píripari szakemberek kimu­tatták: a termékek használa­ti értékének csorbítása nél­kül átlagosan öt százalékkal lehetne csökkenteni a papír­termékek súlyát. Ez évi 360 ezer tonna papír felhaszná­lása mellett mintegy 200 mil­lió forintos megtakarítást je­lenthetne. Természetesen akadnak pozitív példák is. A Tisza Ci­pőgyár egy évtizede gyártja az európai sportlábbeli-minő- ségben mértékadónak számí­tó Adidas cipőket, a külföldi cég technológiája és műszaki dokumentációja alapján. A gyárban a külföldi anyag­normákhoz viszonyítva 3—4 százalékos megtakarítást ér­tek el. Normaidejük azon­ban jelenleg is magasabb a külföldi értéknél. pozitív példák so­kaságát le­hetne még sorolni. Ám a fel­adat továbbra is a megméret­tetés, az összehasonlítás. Hi­szen csakis az összevetés, a hibák és a hiányosságok fel­kutatása révén juthatunk kö­zelebb a nemzetközi szintű termelékenységhez, korszerű­séghez. Elvégre iparunk és mezőgazdaságunk produktu­mait a világpiac vizsgáztat­ja, nap-nap után. Márpedig versenyben maradni csak úgy tudunk, ha ismerjük a vizs­gafeltételeket, és igyekszünk ezekhez igazodni. M. P. Hasonló, Nehéz esztendő után — bizakodva Új technológia a karcagi flgyagipari Szövetkezetben Régi színek, formák — az új technológiával készült gyön­gyös—pásztói edénycsalád három darabja, Sz. Nagy István nívódíjjai jutalmazott tervei A közelmúlt években a karcagi Agyagipari Népmű­vészeti Háziipari Szövetkezet termékei kivívták a vásár­lók, a szakemberek, a keres­kedők elismerését — ha­zánkban és a határokon túl is. Mindamellett a szövetke­zetről szóló írások szinte mindegyike utalt arra, hogy a szövetkezet sajátos „ket­tős” jellege, kötelezettsége — gazdasági és népművésze­ti-kulturális — megannyi esetlegesség. hibalehetőség forrása is lehet. Hogy csak egy egyszerű példával él­jünk: tömegáruval, kom­mersz fazekasholmival ideig- óráig lehetett volna gazda­sági sikereket elérni — igaz, ebben az esetben a szövet­kezet ízlést formáló, kul­turális „küdetése” szenve­dett volna csorbát. Maradt tehát a nehezebb út: kis szé­riaszámú, valamelyest az egyediség jegyeit hordozó, az eredetihez közelítő, azt meg­újító fazekastermékek ter­melése. Tavaly a karcagi fazeka­sok 'csaknem 15 millió forint értékű mázas és fekete (ka­vicsolással díszített) népi ke­rámiát készítettek, az előző évhez képest öt százalékkal nőtt a termelési érték, mi­közben a szövetkezet terme­lő létszáma változatlan (100 — 106 fő) maradt. Az export viszont némiképp visszaesett, néhány elküldött mintakol­lekcióra eddig ismeretlen okok miatt — nem reagál­tak a partnerek, s érzéke­nyen érintette a szövetkeze­tét az időközben életbe lé­pett jugoszláv importstop. A jelentkező nehézségek ellenére tavaly született — hosszas, gondos kísérletezés után — egy olyan technoló­giai siker, amely a jövő gaz­dasági eredményeinek meg­alapozója, biztosítéka lehet. 1982 januárjában a Karmi a fazekasipari termékeket gyártó szövetkezetek számá­ra kötelezővé tette a szab­ványoknak, az egészségügyi előírásoknak megfelelő ter­mékek gyártását. A szigorí­tás teljes részletezése nél­kül a legfontosabbat: a má­zas edények legtöbb típusá­ból ki kell küszöbölni az egészségre ártalmas nehéz­fémeket, elsősorban az ól­mot. (A hazánkban széles körben elterjedt, úgynevezett frittelt ólommázzal készülő edényeken égetés után is ki lehet mutatni az ólom jelen­létét.) Mindez — Bármilyen furcsa — siettette a szövet­kezet egy régi tervének va­lóra váltását. Azt tudniillik, hogy jó lenne olyan edénye­ket. készleteket készíteni, amelyekből enni. inni lehet. Csakhogy az ólomtartalmú mázak kiküszöbölése nem volt könnyű feladat, hiszen az alapszíneknek, a díszíté­seknek az eredeti színeket kellett követniük. Egy szó, mint száz, a karcagiak kí­sérleteit végül siker koro­názta : vadonatúj technoló­giával készült termékeinek több száz típusa az év má­sodik felében megkapta a Kermi bizonyítványát. Rá­adásul az új technológia új tervezési horizontokat is nyitott: a már-már elfelej­tett Gyöngyös—Pásztó kör­nyéki fazekas kultúra szín- és formakincsét felhasználó edénysorozatukat a Népi Iparművészeti Tanács bíráló bizottsága nívódíjjal jutal­mazta. Az új mázzal Készült tálalókészletek, teás- és ká­véscsészék, tálak, tányérok lránt máris komoly érdeklő­dés mutatkozik a kereskede­lem részéről. — vágner —

Next

/
Thumbnails
Contents