Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-26 / 21. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JANUÁR 26. Kommen­tárunk A kudarcok alagút ja? S dőszerű találós kér­dés: az is baj, ha ol­csó, az is baj, ha drága — mi az? A válasz: az olaj. Téved, aiki úgy véli. mindez rossz tré­fa. Bizonyság rá a kőolaj - exportáló országok szerveze­te olajipari minisztereinek hétfőn Genfben véget ért rendkívüli tanácskozása. Ilyen látványos kudarc ta­lán még soha nem érte az OPEC-et, mint most. Med­dőnek bizonyult a kvótavila, vagyis annak eldöntése, hog-’ a tagországok naponta mennyi olajat termeljenek ki és dobjanak piacra? ö* héttel ezelőtt a bécsi tárgya­láson 18,5 millió hordóban állapodtak meg (1 hordó 159 liter). Ezt most 17—17,5 millió hordóra szerették vol­na csökkenteni, de a csök­kentést mindegyik ország a többiektől várta. A „nemzeti önzés” nyomán bizony keserű kifakadások hangzottak el a genfi talál­kozó után. A „ki-ki azt csi- ná'. amit akar” felfogás ugyanis hátrányosan érint­heti az OPEC pozícióit, s aligha hagyja érintetlenül a nemzetközi olajpiacot. Több „fekete arany” — óhatatla­nul csökkenő árak. Bár Genfben most nem állapod­tak meg árváltozásban, va­lószínű, hogy a korábbi, 34 dolláros hordónkénti alap­ár előbb vagy utóbb lefelé indul, ha a kínálat túlmegy az OPEC által egészségesnek minősített határon. Sokan persze azt mondják erre: annyi baj legyen! Csakhogy ha csökken az olajexportáló országok bevé­tele, ez megingathatja a nemzetközi pénz- és hitel­piacot. Arról nem is szólva, hogy az OPEC-ben jónóhány olyan ország található — elegendő Venezuelát vagy Mexikót említeni — amely hitelekre szorul. Az ájjcsök- kenés ezenkívül — bármily furcsa — negatív hatással lehet a nemzetközi kereske­delemre, visszafoghatja né­mely olajtermelő állam im­portját. Más oldalról nézve, a világ kényelmesebbé vál­hat az olajat helyettesítő energiaforrások fölkutatásá­ban. Márpedig minden kése­delem súlyos anyagi követ­kezménnyel járhat. Mert az olajkincs közben egyre apad. genfi kudarc kikezd­te az OPEC hiear- chiáját. Úgy tűnik, Szaúd-Arábia — vég­leg vagy csak ideiglenesen — elvesztette hangadó szere­pét. A szaúdi miniszter hasz­talan próbálta jobb belátás­ra bírni kollégáit, azok ez­úttal fölülkerekedtek mind ár-, mind kvótaügyben. A magyarázat egyszerű. A Per­zsa-öböl menti országokban — bármily jelentős olajex­portjuk — összesen 11,5 mil­lió ember életszínvonalát érinti a nemzeti bevétel. A többi OPEC-tagállam népes­sége viszont meghaladja a 333 milliót. Vagyis a nem­zeti jövedelem tekintetében más helyzetben van a rit­kán lakott Szaúd-Arábia, mint mondjuk Venezuela, vagy Nigéria. Egy hónapon belül másod­szor ültek tárgyalóasztalhoz az OPEC-államok szakmi­niszterei. Kiutat most sem találtak belső gondjaikra. Ellenkezőleg, mintha még mélyebbre ásták volna ma­gukat a kudarcok alagútjá- ban. Gyapay Dénes Szovjet kitüntetés Magyar vezetők távirata 65 éves Nicolae Ceausescu A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége teg­nap az Októberi Forradalom Érdemrendet adományozta Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, román ál­lamfőnek 65. születésnapja alkalmából. Az SZKP KB és a Legfel­sőbb Tanács Elnöksége üd­vözlete rámutat: a Szovjet­unióban jól isimert Nicolae Ceausescu hozzájárulása az alapvető társadalmi-gaz­dasági változások megvalósí­tásához, a szocalizmus ro­mániai felépítéséhez és a szovjet—román együttműkö­dés fejlesztéséhez. A szovjet vezetők az üzenetben jó egészséget, sok sikert kíván­nak Nicolae Ceausescunak Románia .Uvára kifejtett te­vékenységéhez és azokhoz az erőfeszítéseihez, amelyek a két ország kapcsolatainak további fejlesztésére irá­nyulnak. (Folytatás az 1. oldalról) A szovjet—amerikai „eu- rohadászati” megbeszélések 1981. november 30-án kez­dődtek és kritikus szaka­szukhoz közelednek, ha a NATO eltökéltéé az 572 ra­kéta és robotrepülőgép nyu­gat- és dél-európai telepí­tését. Washington az utolsó pil­lanatig igyekszik megőrizni azt a látszatot, hogy ered­ményes tárgyalások levehe- tik a napirendről a telepí­tést. Ugyanakkor Paul Nitze, az amerikai küldöttségvezető csak „a szovjet álláspont­ban rejlő rugalmasság ki- fürkészésére” rendelkezik felhatalmazással és nem visz Genfbe új ajánlatot. Az egyenlő biztonság Genfben az egyenlő sebez­hetőség formájában jelent­kezik és a tárgyalások amelyek a Szovjetunió és az Egyesült Államok között folynak olyan fegyverzet­BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Giani Zai] Szingh közttársasági elnökölt, India nemzeti ünnepe, a köztársa­ság napja alkalmából. Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke Indira Gandhi miniszterelnökhöz intézett üdvözlő táviratot. VARSÓ Lengyelországban febru­ár elsejétől ismét szabadon lehet majd vásárolni a mo­sóport és a szappant. Mint Zygmunt Lakomiec belke­reskedelmi és szolgáltatási miniszter tegnap közölte, ezekből az árukból a keres­kedelem két és fél hónapra elegendő készlettel rendel­kezik. A tejfelhozatal hatá­rozott növekedésének ered­ményeként ugyancsak a jö­vő hónap elejétől a gyere­keknek és 18 éven aluli fia­taloknak havonta az eddigi fél kiló helyett háromnegyed kiló vaj jár majd. Ugyanez a korosztály falun havi fél kiló vajra és negyed kiló zsírra jogosult. BONN Tegnap egynapos villám- látogatásra Washingtonba ér­kezett Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet külügy­miniszter, aki ezúttal a Kö­zös Piac tagállamait is képvi­seli, mint a Közös Piac mi­niszteri tanácsának soros elnöke. Genscher a tervek szerint Rónáid Reagan ame rikai elnökkel. George Bush alelnökkel és George Shultz Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke távirat­ban köszöntötte Nicolae Ceausescut. a Román Kom­munista Párt főtitkárát, a Román Szocialista Köztársa­ság elnökét 65. születésnap­ja alkalmából. * * * Ünnepi nagygyűlést tar­tottak tegnap Bukarestben Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román elnök 65. születésnapja alkalmából. A nagygyűlésen, amelyen megemlékeztek Ceausescu munkásmozgalmi tevékeny­ségének félévszázados évfor­dulójáról is, a párt- és ál­lami szerveik, társadalmi szervezetek képviselői kö­szöntötték az ünnepeltet. Ezt követően Nicolae Ceausescu mondott beszédet. komplexumot ölelnek fel, amelyben hadászati fenyege- getés rejlik a Szovjetunióra nézve, de az Egyesült Álla­mokra nézve nem. Más szó­val, eleve az európai közöpes hatótávolságú fegyverrend­szerek jelenlegi felállásá­ban, mégpedig a Szovjet­unió rovására, amelyet fe­nyegetnek az amerikai ha­dászati fegyverek, az ame­rikai előretolt nukleáris eszközök, továbbá a brit és a francia közepes hatótá­volságú fegyverzet, míg az Egyesült Államokat csak a szovjet hadászati fegyver- rendszerek „fenyegetik”. Genfben tehát a fő prob­léma, hogy az Egyesült Ál­lamok önálló „biztonsági érdekeket” fogalmaztatott meg Nyugat-Európával. mi­közben nem ismeri el a Szov­jetuniónak azt a jogát, hogy a biztonságát Nyugat-Euró- pából fenyegető veszélyté­nyezőket számításba vehes­se. külügyminiszterrel folytat majd eszmecserét az európai közép-hatótávolságú fegyve­rek csökkentéséről folyó gen­fi tárgyalásokról és Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter múlt heti NSZK-beli látogatásáról. KANTON Tegnap esti bejelentés sze­rint, a várakozásnak megfe­lelően, életfogytiglani bör­tönbüntetésre módosították a két évvel ezelőtt halálra ítélt Csiang Csingnek (Mao Ce-tung özvegyének) és leg­főbb munkatársának, Csang Csun-csiaonak a büntetését. ABIDJAN Több ezer, nigériából ki­utasított ghanai érkezett Ac­crába — jelentette a ghanai főváros rádiója. Mint isme­retes. a múlt hétfőn Nigéria eírendelte.hogy február 2-i hatállyal több mint egymillió illeegális bevándorlót tolon- coljanak ki az országból. A rendelkezés elsősorban gha­nai állampolgárokat érint, akik engedély nélkül vállal­tak munkát Nigériában. PÁRIZS Megegyezés nélkül ért vé­get a Szocialista Internacio- nálé leszerelési bizottságá­nak Párizsban tartott ülése, amely Kalevi Sorsa finn mi­niszterelnök elnökletével az ANTOINE FATTAL: Izrael a győztes feltételeit akarja Libanonra kényszeríteni Izrael az Egyiptommal kö­tött Camp David-i megálla­podáshoz mérhető egyez­mény elérésére törekszik a Libanonnal folytatott tárgya­lásokon — jelentette ki a Khaldéban lezajlott .'kilen­cedik találkozó után David Kimche, az izraeli küldött­ség vezetője. Antoine Pattal libanoni küldöttségvezető a tűrhetet­-en izraeli nyomást elítélve rámutatott: Izrael a győztes feltételeit akarja rákénysze­ríteni Libanonra, miközben azt állítja, hogy nem a liba­noni nép ellen^ háborúzott és nem Libanon elfoglalása volt az invázió célja. A Libanon szuverenitását, nemzeti egy­ségét, létfontosságú arab kapcsolatait fenyegető izrae­li követelések csak azért nem vezettek a tárgyalások megszakításához, mert az iz­raeli diktátumot elutasító bejrúti kormány még mindig bízik az amerikai közvetítés sikerében és nem akar „ürü­gyet” szolgáltatni Izraelnek a csaknem nyolc hónapja (tartó megszáll lós meghosz- szabbításához. Nujoma Kínában Sam Nujomának, a Dél­nyugat-afrikai Népi Szerve­zet (SWAPO) elnökének hét­főn kezdődött kínai látoga­tása újabb lehetőséget ad Kínának, hogy .röviddel Shultz amerikai külügymi­niszter pekingi útja előtt nyilvánosan, vagy zárt ajtók mögött ismét elmarasztalja az Egyesült Államokat a na- míbiai .rendezés késlelteté­séért, Pretoria támogatásá­ért és reflektorfényben tart­sa Afrika-politikáját. Erre szolgált Csao Ce-jang miniszterelnök minap véget ért afrikai körútja is. amely­nek során a kínai kormány­fő Kína erkölcsi és anyagi támogatásáról biztosította az Afrika déli részén működő íelszabadítási szervezeteket. Nujoma Addisz Abebából történt elutazása előtt utalt arra. hogy a „kínai ígéret” beváltásáért, azaz fegyvere­kért jön Pekingbe. A SWAPO elnökének ez egyéb­ként a hatodik látogatása Kínában. európai biztonság és leszere­lés kérdéseivel iőgla'kozott. Az értekezleten egy munka­csoportot bíztak meg azzal, hogy dolgozzon ki közös ál­lásfoglalást, amelyet a Szo­cialista ínternacionálé ápri­lisban Sydneyben tartandó kongresszusa elé terjeszte­nek. MANAGUA Nicaraguában államosítják a liszt, a főzőolaj és a szap­pan nagykereskedelmét. Dio- nisio Marenco Cardenal bel­kereskedelmi miniszter sze­rint az intézkedésre a spe­kuláció és az árurejtegetés megfékezése miatt van szük­ség. WASHINGTON Közel kétszáz személyt tartóztattak le a kaliforniai Vandenberg légitámaszpont közelében hétfőn, miután megpróbálták eltorlaszolni a támaszpont bejáratát. A tün­tetők az MX interkontinen­tális rakéták készülő próba- felbocsátása ellen tiltaikoz- tak. A Vandenberg támasz­pont jelenleg az egyetlen hely az Egyesült Államok­ban, ahonnan MX-rakéták indíthatók, s a támaszponton Minuteman típusú interkon­tinentális rakéták is vannak. Tudván ezt. a tüntetők egy része — mintegy harminc személy — egy távol eső hátsó bejáraton bejutott a támaszpontra, s majdnem egv kilométerre megközelí­tette az egyik atomrakéta- kilövőállást. Végül azonban valamennyiüket őrizetbe vették. Csütörtöktől ismét Genfben II bécsi tárgyalások elé Holnap folytatódnak a haderöcsökkentéssel foglalkozó megbeszélések Holnap ismét benépesül a bécsi Hofburg bálterme, a nevezetes Redouten-Saal, amely 1973 óta, kereken tíz éve ad otthont a hadertő- csökkentési tárgyalásoknak, hivatalos nevén „a közép­európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyalásso­rozat” üléseinek. A január 27-én kezdődő, immár 29. forduló jó alkalom arra, hogy leltárt készítsünk, hol is tart a mind a napig kéz­zel fogható eredményt fel­mutatni nem tudó tárgyalás- sorozat. A karácsonyi és újévi szü­netre hazautazó 19 nemzeti küldöttség két javaslatterve­zetet hagyott a tárgyalóasz­talon. Az egyik, a négy köz­vetlen státuszú szocialista or­szág. a Szovjetunió, az NEjK, Csehszlovákia és Lengyelor­szág által tavaly februárban beterjesztett dokumentum, amely abból indult ki, hogy az addig elért részeredmé­nyek lehetővé tennék az el­ső haderőcsökkentési mag­állapodás konkrét kidolgozá­sát, megszövegezését. A ter­vezet megfogalmazói arraj az álláspontra helyezkedtek, hogy bármilyen alacsőny szinten js, de induljon el valami dokumentált, szer­ződéses csökkentés Közép- Európában. A javaslatterve­zet a csökkentés első szaka­szára szólt, kizárólag a Szov­jetunióra és az Egyesült Ál­lamokra rótt kötelezettsége­ket. de feltételezte, hogy az első egyezményt szükségsze­rűen követi a második mag­állapodás, amely a bécsi tár­gyalásokon résztvevő többi közvetlen státusszal rendel­kező ország számára is ha­tározottan körvonalazott ftö- telezettségeket tartalmaz. Különben a Szovjetuniónak és a többi három említett szocialista országnak nem fű­ződne érdeke az első megál­lapodás megkötéséhez. Kompromisszumos lépések * 1 2 A Varsói Szerződés tag­országai úgy ítélik meg, hogy februári tervezetükben értékes kompromisszumos lépéseket tettek. A Szovjet­unió ebben több mint két­szer akkora mértékű csök­kentést vállalt, mint amek­korát a tervezet az Egye­sült Államok számára elő­irányzott. Kihagyták belőle a légierők személyi állomá­nyának korlátozására vonat­kozó részeket, az első sza­kaszban mellőzték a fegy­verzet csökkentését érintő utalásokat és végül lehető­vé tették, hogy a kísérő1 in­tézkedések részeként — rész­leges formában — ellenőriz­zék az első szakaszban vállal­tak végrehajtását. Mint iem- lékezetes, a négy szocialista ország tavaly februári kez­deményezése eredményeként 900—900 ezer főre reduká­lódna mindkét oldalon a Közép-Európában állomáso­zó haderők létszáma, me­lyen belül 7—700 ezer fő lenne a szárazföldi haderők felső határa. A nyugati fél nem fogad­ta el a javaslatot, mert: 1. A tervezet nem tisztáz­na a létszámkérdést —j a NATO-tagországok továbbra sem fogadják el a szocialis­ta országok újonnan kicse­rélt adatait és VSZ-túlerőt tételeznek fel az adott tér­ségben —, illetve 2. Nem tartják kielégítő­nek a kísérő, illetve ellen­őrző intézkedések körélj. A tárgyalóasztalon hever a másik dokumentum is. a NATO-tagországok múlt év júliusi tervezete, amelyj hét évre szóló forgatókönyvnek tekinthető. A szocialistá or­szágok fő kifogásai a követ­kezőkben foglalhatók össze: a nyugati dokumentumj ha­tározott visszalépést jelent az egy évvel korábbi álla­pothoz képest, mivel a jú­liusi tervezet továbbra is erőlteti az említett létszám­vitát — a nyugati álláspont szerint annak tisztázás4 nél­kül a tervezetben foglaltak nem valósíthatók meg —, másrészt a kompromisszu­mos hajlam leghalványabb jele nélkül megrekedt az úgynevezett kísérő, vagy ki­egészítő intézkedéseket il­letően az 1979-ben ismerte­tett nyugati csomagterv mel­lett, melyet akkor a szocia­lista országok kereken el­utasítottak. A júliusi NA- TO-tervezet további nega­tívuma és fogyatékossága, hogy az 1973-ban közös erő­vel kialakított mandátum­mal szemben a NATO-tag­országok ezúttal hallani sem akarnak a fegyverzet csök­kentéséről — s ezért nem mellőzhető a tárgyalások hi­vatalos elnevezése, bár­mennyire is nehézkesnek tűnik —, továbbá határo­zottan egyoldalú előnyökre kíván szert tenni a reduk­ció nyomán. Például, egész szovjet hadosztályok kivo­nását követeli minden kü­lönösebb ellenszolgáltatás nélkül. Végül a tervezet­ben említés nélkül marad az a korábbi szocialista javas­lat is, hogy a haderőcsök­kentés végrehajtott második szakaszát követően egyik fél közvetlen résztvevő országa se rendelkezhessék a másik fél haderőinek 50 százalékát meghaladó katonai potenci­állal. Ebben a javaslatuk­ban a szocialista országok arra próbáltak garanciákat kapni, hogy a NATO a had­erőcsökkentést nem használ­ja fel a nyugatnémet Bun­deswehr túlzott mértékű megerősítésére. Magyarország — mint is­meretes — nem közvetlen résztvevője a bécsi tárgyalá­soknak, hanem úgynevezett „szárny-ország”, amelyre más kötelezettségek vonat­koznak. mint a közvetle­nekre. A júliusi nyugati ja­vaslat —< ránk nézve is tar­talmaz néhány hátrányos megfogalmazást, így minde­nekelőtt a kísérő intézkedés terén. A NATO-tervezet megpróbálja elmosni a ha­tárt a közvetlen és a köz­vetett státusz között — már ami a kötelezettségeket il­leti —, és az ellenőrzésben magyar és bolgár nemzeti érdekeket is sértő gyakorla­tot kíván követni. Az idé­zett 1973-as alapmegállapo­dás e tekintetben világosan és egyértelműen elhatárolja a jogokat és kötelezettsége­ket. Ha elfogadnánk a ta­valy júliusi nyugati terve­zet ide vonatkozó részeit, akkor a NATO ellenőrzési lehetőséghez jutna vala­mennyi szocialista ország te­rületén, ellenkező esetben viszont az Egyesült Álla­mok teljes mértékben el­rejthetné haderőit az ellen­őrzés elől. 0 nyugati léién a sor összegzésül megállapít­ható, hogy az álláspontok ellentétesek és pillanatnyi­lag merevek. A VSZ Politi­kai Tanácskozó Testületének prágai dokumentuma meg­erősítette a szocialista or­szágok tavaly februári ál­láspontját; nem várható, hogy ahhoz képest nagyobb engedmény, vagy kompro­misszum szülessen. A szo­cialista országok megítélése szerint a két álláspont kö­zeledése alapvetően a nyu­gati fél politikai szándéká­tól függ és e tekintetben bizonyos összefüggés felfe­dezhető a héten Genfben folytatódó rakétatárgyalások és a bécsi fórum munkája, illetve sorsa között. A bé­csi tárgyalásokról tudósító újságíróknak ráadásul új nevet is meg kell jegyez­niük, mivel — feltehetően és alapvetően a washingto­ni személyi harc eredmé­nyeként lecserélték a Bécs- ben tárgyaló amerikai kül­döttség vezetőjét, Richard Staar nagykövetet. E tény önmagában nem ad külö­nösebb okot az optimizmus­ra — éppen az említett po­litikai szándék hiánya mi­att.

Next

/
Thumbnails
Contents